Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-30 / 202. szám
J 2001. Augusztus 30., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét MAUTHNER ILONA Megválaszolatlan kérdések Egy évvel ezelőtt, augusztus elsejével vezették be a borral kapcsolatos jövedéki törvényt. Akkor mindenki azon bosszankodott, hogy éppen szüret előtt hárult a termelőkre a megnövekedett adminisztráció, de azzal vigasztcdták egymást az érintettek, ennek is meglehet az előnye, visszaszorul majd a borhamisítás. Ráadásul a törvényalkotók is azt hangsúlyozták, nem kell mindjárt a büntetésektől tartani, hiszen a vámosok, borászok együtt tanulják majd az új feladatokat. Ekeit egy év és ismét szüretre készülődnek a borvidékeken. Soha ilyen nehéz helyzetben még nem vök se szőlész, se borász. A tartályok tele vannak borokkal. Ráfizetéses lesz a szüret, mert még annyi pénzt sem kapnak a szőlőjükért a termelők, mint amennyit ráköltöttek. Vajon mi az oka annak, hogy a borászok tartályai, hordói tele vannak1 Kevesebb bor fogyott volna az idén1 Szó sincs erről Fogyott az rendesen, csak nem a borászoktól vitték a kocsmákba, kereskedelmi egységekbe, hanem sokszor a borhamisítóktól. Jövedéki törvény ide, jövedéki törvény oda, semmi nem változott ezen a területen. Ahogy az egyik vámos fogalmazott, az valóban jellemző, hogy Bács-Kiskun megyében az érintettek oda-vissza, betéve tudják a törvényt. Tolna megyében viszont olyan, hozzá nem értésről tanúskodó sületlenségeket kérdeznek egy-egy előadást követően, hogy egyből látszik, itt a bor termelésével vannak elfoglalva az emberek. Az eredmény magáért beszél, alig akad példa arm, hogy elítélnének borhamisítókat. A legújabb módi az, hogy a fehérbort (vagy annak nevezett valamit) vörös törköllyel alakítják át vörös borrá. Tudják ezt a pénzügyőrök, ismerik ezt a módszert a szakemberek is. Egyszerűen le lehetne leplezni, csak a bor útját kellene követni, a kocsmától visszafelé a termelőig. Ki szállította, mennyit, van-e neki szőlője, milyen fajtái vannak, vagy ha nincs, kitől vette a szőlőt vagy a bort, annak mije van? Csak ezekre a kérdésekre kellene megkeresni a válaszokat. De úgy tűnik, valamiért ez nem fontos. A bevétel így is, úgy is csordogál az állam kasszájába. ___________Megkérdeztük olvasóinkat __________ Mi t tenne, ha szökött fegyencet látna? Napok óta foglalkoztatja a közvéleményt a miskolci zálogházi rablás. Az egyik elkövetőt a rendőrség elfogta, azóta a diósgyőri kórházban ápolják. Tettestársa azonban kereket oldott, és bujkál. A géppisztolyos rabló jelenléte a Bükk lábánál lévő falvak lakóiban nagy riadalmat keltett. Mi is megkérdeztük olvasóinkat, ha ők ott élnének, vagy itt saját környezetükben hasonlóeset előfordulna, mit tennének, félnének-e? Rauf Károly erdész, Németkér: - Ha találkoznék vele és tudnám, hogy egy géppisztolyos rablóról van szó, biztos nem állnék az útjába, mert nem egy szokványos bűnözőről van szó. Aki rendőrre lő, az mindent megtesz. Fogtam már meg fatolvajt az erdőben, de akinek egy kalasnyikov lóg az oldalán, az mégis más, mint egy fejszével vagy fűrésszel járkáló egyszerűbb ember. Siklósi Lajos műszaki vezető, vadász, Tamási: - Nem félnék tőle, különben is addig úgyse lőne, amíg én észre nem venném. Az ilyen ember addig nem támad, míg nem szorítja meg valaki. Erre meg nem vállalkoznék, az elfogását rábíznám az erre a speciális feladatra kiképzett emberekre. Rompf Gabriella tanár, Paks: - Ha itt történt volna, biztosan jobban felkaptam volna a fejem, így viszont nem, hisz’ gyakorlatilag mindennapos h í r már a gyilkosság is. Ha ott élnék, nem lennék nyugodt, sötétedés után nem men- ______ nék az utcára. Érdi György művezető, Paks: - Sajnos ezt már megszoktuk, Magyarország kész Chicago. Hogy mit tennék, ha én is ott élnék, nem tudom, az mindig az adott pillapattól függ. Óvatosabb lennék, körültekintőbb, de bíznék a hatóságokban, a polgármesteri hivatal biztosan megtenné a szükséges lépéseket, van polgárőrség, rendőrség.... ______________■ Fe ltárulnak a Jegeshegy titkai Idén nyáron immár a negyedik évadban „vallatták a földet” a ugyanis csak a keleti és a nyu- régészek Fadd határában, a Jegeshegyen. Az 1998-ban megin- gáti szélét ismertük, dúlt munkálatok ez évi eredményeiről az ásatás vezetőjét, Az államalapítás időszaká- Ódor Jánost, a szekszárdi múzeum régészét kérdeztük. ból származó sírokból előkerült ____ ékszerek alapján a közösség Fad d- A Jegeshegy nevű homokdombot az elmúlt évezredek során több alkalommal is temetőként használták letűnt korok népei - tájékoztatott a szakember.-Eddig korai és késő kelta (i. e. 1500 körül), késő római (i. sz. IV. szd.), illetve X-XI. századi magyar sírokat tártunk fel. Az eddig ismert három különböző korú temetkezéseken kívül újabb időszak sírjai is előkerültek. Találtunk például késő Gazdag kelta nő sírja bronzkori (i. e. 2000 körül) urnasírt, és kora népvándorlás kori (i. sz. V.-Vl. szd.) germán csontvázas sírokat. Az idei ásatás során a leletben leggazdagabb sírok a kelták közül kerültek ki. Ezúttal is találtunk hamvasztásos és csontvázas rítussal eltemetett egyének maradványait, amelyek mellé túlvi- lági útra szánt edényeket (bennük ételt, italt), valamint használati tárgyakat, ékszereket, fegyvereket helyeztek el. Az elmúlt 3 évben 81 sírt tártunk fel, ez a szám idén 125-re nőtt. Ezek közül 85 a magyar sír, ezzel a megye hasonló korú feltárt temetői közül ez a második legnépesebb, de így is egyelőre csak a temető 20-25 %-a ismert. Fontos eredmény volt, hogy déli irányban is tisztáztuk a magyar temető határait, eddig ebben az időszakban szegény volt, amit mutat az is, hogy ékszereik bronz drótból készültek. Az első magyar nyelvemléket őrző tihanyi alapítólevélben két Tolna megyei települést említenek. Az egyik Tolna („Thelena”), a másik Fadd („Fotodi”). A Jegeshegyen feltárt magyar temető használatát valamikor a XI. század közepe táján hagyták fel, amikor István király törvényei értelmében templom köré kényszerítették a pogány lakosságot. Feltehető, hogy a feltárt temetőt használó közösség tagjai nagy valószínűséggel azonosak az alapító levélben megnevezett Fadd lakóival. A jegeshegyi ásatást a tervek szerint jövőre folytatjuk - fejezte be a régész. Igazgatókat választanak Tamási Két intézmény élére nevez ki várhatóan vezetőt a tamási képviselő-testület ma 15 órakor kezdődő ülésén. A Könnyű László Városi Könyvtár és a Városi Művelődési Központ igazgatói állására egyaránt csak a jelenlegi vezetők pályáztak, kinevezésüket a kulturális bizottság egyhangúan támogatja. Döntenek a képviselők egyebek mellett a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez való csatlakozásról, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság részére történő terület-eladásról, az állattartási rendelet módosításáról. Az orvosi ügyelet működéséről dr. Bencze Gábor, a Tamási Kézilabda Club tevékenységéről Sebestyén Károly leköszönt egyesületi elnök ad tájékoztatást. ____________■ Vi rágos Ozora Augusztus 28-án Ozorát tekintette meg a Virágos Magyarországért verseny szervező bizottságának elnöke, Kokics Tibor. A község ezer muskátli és több, mint tízezer egynyári virág kiültetésével készült a versenyre, amelynek szeptember végén hirdetik ki az eredményét. Zsuzsa néni meséje Zsuzsa néni sokak szerint kicsit csodabogár, örök vidám asz- szony, de amikor felidézi emlékeit, könnybe lábad a szeme. Nem származik igazán szegény családból, de azt, hogy tanuljon, mégsem támogatták. így először csak az öt elemit sikerült elvégeznie, majd dolgozni ment. Azt, hogy képezze magát, nem adta fel, s huszonhárom évesen a bölcskei zárdában kezdett tanulni. Kéményen kellett dolgoznia, v^gül mégis majdnem feladni kényszerült. Csupán nagyanyja állt mellette, aki odaadta megtakarított pénzét - ötszáz pengőt - és azt, mondta: Itt van lányom, forgasd, és tanulj! Számomra úgy tűnik, Zsuzsa néni szó szerint idézi a hatvan évvel ezelőtt történteket, sőt azt is megmutatja, hogyan bontogatta ki „szüléje” a becses bankókat a zsebkendőből. Később sokfelé vetette a sors, dolgozott szigorú, gazdag asszonynál Névjegy cselédként, konzervgyárban, állami gondozott gyerekek között. Áz álma mindig az volt, hogy gyerekek vegyék körül. Egyszer, amikor két hétre bezárták a madocsai óvodát, őt kérték fel, hogy indítsa újra, akkor éppen ott volt dajka. Szakácsot, kézilányt, mindenest keresett és egy évig vezette az óvodát. A gyerekekkel virágot, sóskát, babot vetettek az udvarra. Később, közel negyven évesen szerezte meg a hőn áhított óvónői oklevelet, így több mint három évtizedet valóban ott tölthetett, ahol szeretett, a „gyerekei” között. Sorban emlegeti őket - már felnőtt emberek, gyerekeik, unokáik vannak -„Volt egy Kis Péter nevű fiam, vézna, sovány, de nagyon eleven, úgy csókolgatta mindig a kezemet, úgy nézett rám - azt nem lehet elfelejteni. A Jásper Miklós magas banki tisztviselő lett, láttam a tévében, megismertem.” Zsuzsa néninek soha sem volt igazán támasza, egyedül volt, de mindig állta a sarat. Legkeményebben azért dolgozott meg, hogy tanulhasson, de úgy érzi megérte. Volt, hogy fejére, hátára batyut kötött, gyalog ment a földvári, kalocsai piacra a kezében a német és számtan feladatokkal - úgy tanulta a leckét. Két éve súlyos betegség után került Paksra az Idősek Otthonába, ahová azért jött, hogy ha egyszer meghal, nagyanyja mellé temessék. A sok gond nem törte meg, ma is vidám, gondolatait versbe, balladába önti. ír, ha valakinek születés- vagy névnapja van; farsangkor, karácsonykor, ha orvosa nyugdíjba megy. Először tizennyolc évesen írt verset, azt egy református pap prédikációja ihlette, hosszú szünet után családja történetét foglalta balladába. Mostanra sok kötetnyi írás gyűlt össze, nemcsak saját versei, hiszen mások magvas gondolatait is összegyűjti, s persze azokat a kedves mondatokat is őrzi, amelyeket gyermekei mondtak az évek, évtizedek alatt, amíg köztük élt és dolgozott. Legjobban azonban mesélni szeretett, mert akkor a kicsik szemében látta a csodálatot. Mesélni még ma is szeret, s ma is tud, öröm hallgatni, ahogyan előadásában megelevenednek életének szereplői.-VTBaksai Zsuzsanna Született: Madocsán, 1920. február 20-án Iskolai végezettsége: öt elemit Madocsán végzett, majd magánúton négy polgárit a bölcskei zárdában huszonévesen, Budapesten csecsemőgondozói, majd klinikai munka mellett óvónői képesítést szerzett Gyermeke: Béla, 46 éves programozó Budapesten él Aranyrozmaringosok Újvidéken Német anyanyelvűek, magyar érzelmekkel Új járdán az iskolába A Bonyhádi Német Kulturális Egyesület Kórusa nemrégiben Aranyrozmaring díjat kapott. Ezzel a minősítéssel az országban összesen negyven csoport büszkélkedhet. Jutalmuk egy négy napos kirándulás volt, melynek során Újvidékre is eljutottak, s onnan hazafelé jövet meglátogatták a Nemzeti Parkot Opusztaszeren. Bonyhád A Német Kulturális Egyesület számos, hasonló céllal szerveződött civil szervezettel tartja a kapcsolatot, így a szegedivel is. A német hagyományokat őrző csoport eredményes minősítésének híre eljutott az alföldi városba, sőt határainkon túlra, Újvidékre is. Mindkét helyről meghívást kaptak, s a közelmúltban nagy sikerű műsort adtak Szegeden és Újvidéken. Rónai Józsefné művészeti vezető nemcsak a fellépések adta élményeket, a nézőtérről felharsanó vastapsot tartja fontosnak.- Az emberi kapcsolatok, az érzelmi megnyilvánulások teszik igazán széppé ezeket a találkozásokat. Ezektől válnak felejthetetlenné. Olyan fogadtatásban, mint Újvidéken volt, ritkán van részünk. Az ottani német egyesület házában zsúfolásig megtelt a terem magyarokkal, németekkel. Egy-egy szál rózsával vártak minket. Pihenésre időt sem adva, rögtön feltessékelték az énekkart a színpadra. Három nyelven mondták el köszöntőjüket. Ők olyan környezetben élnek, ahol a magyar, a német, a szerb nyelv ismerete természetes. Érdekes volt, hogy Rittinger Antal, a Bonyhádi Német Kisebbségi Önkormányzat elnökének németül elmondott üdvözletét kérték, magyarul is ismételje meg. Másfél órán keresztül nem engedtek le minket a színpadról. Összeállított műsorunk után kívánságműsorrá alakult a program. Meglepő volt, hogy az ott élők milyen sok magyar és német népdalt ismernek, s hogy tudták velünk együtt énekelni. Személy szerint nekem volt egy olyan élményem, amely mély nyomokat hagyott bennem. Abban a pillanatban, ahogy a pódiumra álltunk, összetalálkozott a tekintetem egy, az első sorban ülő hölgyével. Olyan érzésem volt, mintha ezer éve ismernénk egymást. A műsor után, én a színpadról lefelé indulva önkéntelenül felé léptem, ő énfelém. Kiderült, hogy Becskerekről érkezett, ahol német nemzetiségi klubot szervez. Hosszas beszélgetésünknek, úgy gondolom barátság lesz a vége, és ez többet jelent a rivaldafénynél. Útban hazafelé meglátogattuk az ópusztaszeri Nemzeti Parkot. Ott ismét rá kellett döbbennem valamire. Arra, hogy mi, magyar- országi németek mennyire magunkénak érezzük a magyar történelmet, érzelmileg müyen erősen kötődünk ehhez a hazához. Német anyanyelvűek vagyunk magyar érzelmekkel. ______-pálFe lkészültek az őszre Báta- apátiban. Egyszeri támogatással kezdhetik a gyerekek a 2001/2002-es tanévet. Bátaapáti Az általános iskolások hatezer, a középiskolások üzenkettőezer forint támogatást kapnak, az óvodások pedig egy hónapig térítésmentesen vehetik igénybe az intézmény szolgáltatásait. Óvodai csoportfoglalkoztató szobát alakítottak ki, a folyamatosan emelkedő gyermeklétszám miatt. Az általános iskola tornaszobáját szertárral bővítették, így megnövekedett a sportolásra használható terület. A könyvtár, amely eddig az iskolában működött, más, felújított épületbe került, ezzel az oktatást szolgáló tér bővült. A Lenin és a Dózsa György utcában befejezték a vízelvezető árkok kialakítását, az új járdák építését. A közeljövőben tovább folytatják a település ki- sebb-nagyobb fejlesztését. Bátaapáti - Bátaszék, Mórágy, Alsó- nána és Mőcsény mellett - tagja annak a társulásnak, amely a közelmúltban egy pályázaton 963 millió forintot kapott szennyvízberuházásra. A hírről még hivatalos értesítést nem érkezett, de Krachun Szilárd polgármester tájékoztatása szerint két Tolna megyei országgyűlési képviselő Koppánné dr. Kertész Margit és Potápi Árpád - megerősítette az információt. Újabb pályázat beadására készülnek, amellyel a faluközpont helyreállítását célozzák meg. Az egyre szépülő településen az idegenforgalom is fellendülni látszik. Szeptemberben, a vadászszezon elindulásával osztrák és német vadászokat várnak a faluba, -páli > »
