Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-27 / 199. szám

■ £| 2001. AUGUSZTUS 27., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét VENTER MARIANNA Vizsga nélkül l\Janapság, különösen a státusztöruény fényében, nem köny- nyű eldönteni, ki a magyar. Ugyanis többfelől is megközelíthető a dolog, hivatalosan magyar az, aki a Magyar Köztársaság ál­lampolgára. Ám számosán vallják magyarnak magukat azok is, akiket származásuk köt az országhoz, bár a világ különböző pontjain élnek és nincsenek nálunk állampolgársági státusz­ban. Vajon magyarnak számít-e az, akinek minden őse magyar nyelvet beszélt, a magyar kultúrát és szokásokat követte, ám ő maga sem az országot, sem a nyelvet, sem a kultúrát nem isme­ri? Ha származás szempontjából közelítjük meg a dolgot, akkor az illető magyar, bár semmi köze a magyarsághoz. Azt hiszem, ennyi is elég ahhoz, hogy belássuk, nem könnyű meghatározni, ki is a magyar. .Am azoknak sincs könnyű dolguk, akik bár külföldiek, még­is magyarrá akarnak lenni. Évente körülbelül hatvanon folya­modnak megyénkben magyar állampolgárságért, s hogy kis ha­zánk hivatalos polgárai lehessenek, bizony alaposan fel kell ké­szülniük és vizsgát is kell tenniük. Nem elég, ha ismerik a törté­nelmünket és a kultúránkat, tisztában kell lenniük többek kö­zött a minisztériumok működésével, a bíróság szervezetével és a köztársasági elnök jogállásával. Még szerencse, hogy ezen a vizs­gán csak azoknak kell átesniük, akik nem itt látták meg a nap­világot, mert félő, hogy a születése jogán magyar állampolgársá­gú tízmillióból sokan buknának el az egzamináción. Persze, is­merjük be, nekünk könnyű dolgunk van. Lehet, hogy legtöbben nem tudnánk jól megválaszolni a vizsgakérdéseket, de nincs is erre szükségünk: azt, hogy mit jelent nekünk a hazánk, mi az, magyarnak lenni, ezt a tudást mi már az anyatejjel szívtuk ma­gunkba. Megkérdeztük olvasóinkat Indulnának-e tévés vetélkedőn? Magyar Nándor vállalkozó, Szakos:- Minden további nélkül. Nem hiszem, hogy mond­juk lámpalázas lennék, vagy nem találnám fel ma­gam a kamera előtt. Az persze kínos lehet, mikor a játékos leblokkol és mondjuk olyan kérdésre nem tud válaszolni, amit amúgy kapásból tudni szokott. Ám ez utóbbi ellenére is szívesen részt vennék egy vetélkedőn, bizonyára nagyon érdekes és izgalmas lehet. Baloghné Kajdi Mária nyugalmazott pedagógus, Szakos:- Nagyon szívesen elindulnék televíziós vetélkedőn, de egy kis faluból oda eljutni, szinte lehetetlen. Konkrétan az utazásra és az egyéb „járulékos” költ­ségekre gondolok. Pedig nagyon kíváncsi lennék ar­ra, milyen is „belülről” egy ilyen vetélkedő, egy té­véadás. Amúgy nagy rejtvényfejtő vagyok és ha a te­levízióba nem is jutottam el, a telefonos vetélkedő­kön rendszeresen játszom. Cservári Józsefné könyvelő, Mözs:- Igen, szívesen indulnék egy ilyen megméretteté­sen. Rendkívül érdekes és izgalmas lehet egy ilyen vetélkedő, bár abban biztos vagyok, hogy sokkal ne­hezebb a kamera előtt megválaszolni a kérdéseket, mint otthon, a kényelmes fotelben ülve, amikor az embernek nincs vesztem valója. Simon Szilvia ügyintéző, Fadd:- Nem indulnék. Ahhoz, hogy ilyesmiben részt ve­gyen az ember, megfelelő önbizalomra, magabiztos­ságra van szüksége. Úgy érzem, számomra még nem jött el az ideje, hogy egy ilyen vetélkedő sze­replője legyek. Kisgazda hétvége a tóparton Torgyán József: „Arra senki se számítson, hogy változni fogok” Kinyilvánítani az együvé tartozást, kifejezés­re juttatni az egységet és oszthatatlanságot: Pálinkás István, a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt Tolna Megyei Szerve­zetének elnöke így fogalmazta meg a célját annak a szabadtéri rendezvénynek, melynek szombaton adott otthont Alsónána. Alsónána A hagyományteremtés szándékával rendezett gaz­danap kellemes környezetben, a horgásztó mellett várta a közönséget, népzenével, néptánccal, birka­pörkölttel, valamint illusztris politikai személyisé­gekkel. Elsőként, még a délelőtt folyamán Gyi- móthy Géza, a pártiőtitkára, a parlament alelnöke érkezett meg, ebédidőkor pedig dr. Torgyán József szállt ki - feleségével együtt - a begördülő személy- gépkocsiból. A párt elnöke azért jött később, mert utazását Hőgyészen megszakítva átadott rendelte­tésének egy magán tejüzemet. Az FKGP első szá­mú vezetője fáradhatatlanul osztogatta a rajongók­nak az aláírását, majd a fedett sátorban a helyét el­foglalva - az asztali áldás után - elfogyasztotta ebédjét. Ebéd után Gyimóthy Géza - ezúttal refor­mátus lelkészi minőségében meg­mutatkozva - tartott szabadtéri is­tentiszteletet, majd dr. Torgyán József adta át dr. Tollár Tibor tisz­teletbeli megyei kisgazda elnök számára azt az aranygyűrűt, me­lyet a kiválóan tevékenykedő sze­mélyek számára ítélt meg a párt. Az FKGP országos elnöke lapunk­nak is készséggel nyilatkozott.-Elnök úr, ön nemrég szerepeli egy reggeli tévé­műsorban, s a nézők talán még soha nem láthatták ilyen jókedvűnek...- Ez abból az optimizmusból származik, amit az én szüleim plántáltak belém. S közrejátszott az a tény is, hogy bár most november 16-án töltöm be a 69. életévemet, mégis, olyan energia van bennem, mint ami sokszor a húszévesekben sem. S az em­bernek nemcsak a jó időszakot kell derűsen elvisel­nie, hanem a támadásokat is.- Mivel magyarázza a támadásokat?- Én azt az ősi magyar gondolatvilágot képvise­lem, melyet magyar vidék is vall. S éppen ezt a tár­sadalmat akarják ellehetetleníteni...- Kikre gondol?- Akik a globalizációra törekednek, s azokra, akik a bankvüágot és a multinacionalista nagyválla­latokat a kisember fölé akarják helyezni. Legújab­ban pedig egy még nagyobb veszélyt látok: egy szűk réteg a saját gondolatvilágát és akaratát rá akarja kényszerítem az emberiségre. Miután én élesen szemben állok az üyen törekvésekkel, ezért a média döntő többségét eluraló liberalista erők semmilyen körülmények között nem szeremének engem kormánytényezőnek látni. A Fidesz meg azért szeremé a Független Kisgazdapártot kiiktatni, Magas árfolyama volt a kicsik körében az autogramnak hogy a helyét elfoglalhassa a magyar politikai palet­tán. De a nép látja ennek a sunyi szándéknak a va­lóságos célját, ezért én biztonsággal prognosztizál­hatom: nem tudja a Fidesz megvalósítani a tervét, sőt, ha tovább erőlteti ezt, akkor olyannyira bele fog bukni, hogy egészen kis párttá degradálódik.- A már említett tévéműsorban az is feltűnő volt, hogy ön leggyakrabban koalíciós partnerét, a Fi­deszt bírálta. Milyen meggondolásból?- Mert én tettem a legtöbbet azért, hogy a Fidesz kormánytényezővé válhasson. Hiszen nyolcvankét esélyes képviselőjelöltünket léptettük vissza, min­den erőnkkel azon voltunk, hogy az első forduló­ban kétszázezer szavazattal többet szerző MSZP-t a Fidesz le tudja győzni, engedtünk a köztársasági elnök kisgazda személyének ügyében, enged­ményt tettünk a kétéves költségvetés megszavazá­sakor, noha tudtuk, hogy a Fidesz a hátunkba szúr­ja a kést. De mi az ország stabilitását és érdekeit mindenek fölé helyeztük. S ezek után a Fidesz kö­zépkori eszközök felhasználásával média és bünte­tőjogi hajszát indított ellenünk...- Lát esélyt arra, hogy javuljon az ön által veze­tett FKGP és a Fidesz közötti viszony?- A Fidesznek nagyon sokat kellene tennie an­nak érdekében, hogy ez bekövetkezzen. Arra senki ne számítson, hogy én, közeledve a 69. életévem­hez, változni fogok. Én az a harcos antikommunis- ta maradok, aki voltam egész életemben. A Fidesz nem ilyen, ez kiderül, ha megpiszkáljuk. Ezért kér­tem a Fideszt arra, hogy tárja fel azok névsorát, akik a rendszerváltás előtt Soros-ösztöndíjat kap­tak, mert őket Aczél György kegyeltjeiként küldték ki Európa és a világ nyugati felébe.- Egy kormány közettnek mondott napilap is le­hozta azt a fotót, melyen ön szerepel, fürdőnadrág­ban sétálgatva a karib-tengeri Aruba szigetének partján. Véleménye szerint ezzel az újság önt kíván­ta népszerűsíteni vagy a szigetet?- Nem tudhatom, hogy a különböző manipulá­torok az én képemmel, személyemmel mit mani­pulálnak. De ha a lapnak ma, a harmadik évezred elején ez a fő gondja, akkor hadd fejezzem ki sajná­latomat a lap színvonalának lepusztulása miatt. SZERI ÁRPÁD A Fradit is várják az ünnepre Bányásznapra készülnek a Völgységben Nagymányok Nagymányoknak a 19. század elejétől sajátos arculatot adott a szénbányászat. Bányájában 1964-ben termeltek utoljára. Az ott dolgozók ezután Komlón, Pé­csen folytatták a föld gyomrának kiaknázását. Ma már kevesen vannak a faluban, akik ezzel ke­resik kenyerüket, a bányász ha­gyományok és tisztelet azonban fennmaradt. Most bányásznapra készülnek a nagymányokiak, amely hagyományosan szeptem­ber első vasárnapja. A bányász emlékműnél szep­tember 1-jén 14 óra 45 perckor koszorúzást tartanak, majd 16 órakor bányásznapi emlékműsor lesz a Széchenyi Házban, ame­lyet vacsora követ 18 órakor. Az elsejei programokat bál zárja, a Zehmann zenekar közreműködé­sével. A vasárnap a sport jegyé­ben zajlik. Serdülő labdarúgó mérkőzéseket tartanak 12 óra 30 perctől a sportpályán. A Fradi-Nagymányok barátságos mérkőzés 14 órakor kezdődik, ígéretek szerint a Ferencváros nem tartalékos csapattal érkezik. PÁLÁ. Menetrend-változás A Kvarner InterCity - amely ed­dig a Balaton déli partján közle­kedett - szeptember 9-től a Bu- dapest-Dombóvár-Kaposvár- Gyékényes útvonalon viszi az utasokat. A Déli pályaudvarról 6.45-kor indul Zágráb-Rijeka fe­lé. Zágrábba 11.47-kor, Rijekába 16.13-kor érkezik. A vonat buda­pesti járata Rijekából 11.55-kor, Zágrábból 15.50-kor indul, a Dé­li pályaudvarra pedig 20.53-kor fut be. ■ Mesélő, verselő idős hölgyek Regionális Kulturális Sereg­szemlét rendezett augusztus 22- én a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat tiszaalpári PAX Otthona. A seregszemle ki­lencven résztvevője között két paksi is volt, mindketten az Idő­sek Otthona és Gondozóháza la­kói. Baksai Zsuzsanna, aki kö­zel három évtizeden keresztül dolgozott óvónőként egy orosz népmesét, Török Lászlóné pedig saját versét adta elő egy ismert nóta dallamára énekelve. A nyolcvan esztendős Zsuzsa néni - aki szintén gyakran veti papír­ra, önti versbe gondolatait - Tiszaalpáriban nagy közönség- sikert aratott és elnyerte kategó- riájában az első díjat. ______-vt­A buszközlekedésről Dombóváron A dombóvári önkormányzat kö­vetkező ülése hétfő délután há­rom órakor kezdődik a városhá­za dísztermében, ahol Tóth Atti­la polgármester vezetésével a képviselők többek között a helyi autóbusz-közlekedés koncesszi­ós formában történő üzemelte­tésére kiírandó pályázatról, a la­kosság egészségügyi állapotát bemutató ÁNTSZ-tájékoztató- ról, az intézmények első félévi gazdálkodásáról, a metodista egyház védett épületének felújí­tásához támogatást kérő bead­ványról és egy kistérségi célokat szolgáló rendezvénysátor meg­vásárlásáról tárgyalnak. ______■ A pedagógiai programról Bonyhádon A bonyhádi önkormányzat ok­tatási és kulturális bizottsága augusztus 29-én, szerdán 18 órakor ülést tart a Polgármesteri Hivatal tanácstermében. Értéke­lik a 2001. évi költségvetés vég­rehajtásának első félévi tapasz­talatait, döntenek a költségvetés módosításról, megtárgyalják a város közoktatási intézményei­nek pedagógiai programjait, va­lamint a csatlakozási szándékot a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjhoz. Útfejlesztések, híd- és felüljáró építések Harminchárom év a közút szolgálatában Baross Gábor Díjat kapott Rikker István, a Tolna Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht. nyugalmazott ügyvezető igazgatója, az ál­lamalapító Szent István ünnepe alkalmából Fónagy János köz­lekedési és vízügyi miniszter a dél-dunántúli régió fejlesztése, a közúti közlekedés érdekében hosszú időn át végzett tevé­kenysége elismeréseként adta át a díjat.- Ön azon kevesek közé tartozik, akik végig a szakmájukban dol­goztak.- így van, negyvennégy évig dol­goztam a szakmámban, amiből har­minchármat a közútnál töltöttem el. Több mint három évtized után idén májusban kértem a nyugdíjazásom. Szerettem ezt a kívülállóknak lehet, hogy nem túl izgalmas, periodiku­san visszatérő problémákat felvető foglalkozást, ahol mindig úgy érez­tem, hogy az embereket közvetle­nül szolgálom. Nem foglalkoztam soha azzal a gondolattal, hogy más területre menjek.- Pedig a havas, jeges, le nem ta­karított, illetve kátyús utak miatt nyilván kapott kritikát a több mint három évtized alatt.- Persze, főleg, hogyha hirtelen jöttek be a fagyok és nagy havazás volt. Mert bármennyire is felké­szültünk mindig a télre, meghatá­rozott számú munkagép állt ren­delkezésünkre és egyszerre nem lehettünk ott mindenhol. Egyéb­ként mindig azt mondtam, hogy akkor mennek nálunk jól a dolgok, ha nem beszélnek rólunk.- Visszaemlékezve a közútnál el­töltött 33 évre, mik voltak a legem­lékezetesebb pillanátok, mit tart si­kernek?- Azt, amikor sikerült a sok jó öt­letünk közül egy-kettőt megvalósí­tani. Az egyik ilyen újításunk volt, hogy amikor a hetvenes években lehetőség nyűt a keskeny utak szé­lesítésére, akkor a komlói követ ki­váltottuk Tolna megyei homokkal, kaviccsal. Ezzel a módszerrel 6-7 év alatt sikerült a megye keskeny útjainak 90 százalékát kiszélesíte­ni. De épp üyen sikernek tartom azt, hogy 1970-80-ban több olyan közúti létesítményt hoztunk létre Tolna megyében felüljárókat, a Sión hidakat, a 6-os legfrekventál­tabb helyeit négy nyomtávúvá épí­tettük -, ami a közlekedés bizton­ságát szolgálta. Ilyen szerepe volt a jelzőlámpák telepítésének is.- Azért voltak kevésbé jó ötletek is, mint a bitumenes kőzúzalékos útfelújítások, amiknek az autósok egy cseppet sem örültek.- Lehet, hogy nem örültek, de ez a felületi bevonat nagyon hasznos volt a mellékutakon, mert a gyenge útszerkezetet megerősítette és 4-5, esetleg 10 évig is jó volt a felújítás után. így újítottuk fel például az Ér- ténybe, Ozorára, Mórágyra vezető utakat. Meggyőződésem, hogy a meglévő úthálózat fokozatos fej­lesztésével többet el lehet érni, mint nagy autópályák építésével.- Milyen hosszú úthálózata van Tolna megyének?-1071 küométer, ezen belül 312 kilométer a főút, ami 30 százalékot jelet, míg az országban ez átlago­san 20 százalék. A 30 százalék azért rossz, mert így kevesebb pénz a mellékutakra.- Számított a kitüntetésre?- Meglepetés volt számomra, Rikker István Diplomát a Budapesti Műegyetemen szerzett, okleveles építőmérnök. Pályája kezdetén a szekszárdi városi, illetve já­rási tanácsnál dolgozott. A Közútkezelő Kht. jog elődjéhez, a KPM Szek­szárdi Közúti Igazgatóságához 1968-ban került osztályvezetőként. Később főmérnök, megyei főmérnök, majd ügyvezető igazgató lett. 2001. május 31-ig , nyugállományba vonulásáig töltötte be ezt a posztot. Szekszárdon él, felesége nyugdíjas banktisztviselő, két felnőtt gyerekük, két unokájuk van. Hobbi: szőlészkedés az Agárdi-völgyben. hogy megkaptam a közlekedési ága­zat egyik legmagasabb kitüntetését, nem számítottam rá, mivel a mun­kában eltöltött 40 év alatt nem na­gyon halmoztak el kitüntetésekkel.- Pár hónapja nyugdíjas, mit csi­nál?- Felkértek, hogy vegyek részt az M9-es autóút 6-os és 51-es utak kö­zötti szakaszának építési munkála­taiban, ahová a Szekszárdi Duna- híd is tartozik. Örömmel fogadtam az ajánlatot, a projekt irodavezetője vagyok, a kivitelezést felügyelem és kapcsolatot tartok az önkormány­zatokkal, hivatalokkal, de a legfőbb feladatom annak biztosítása, hogy a híd és az utak a tervezett 2003. jú­nius 30-ra átadásra kerüljenek. Nagy dolog lesz a szekszárdi Duna- híd megépítése, meg fog változni a forgalom, de hogy ennek nülyen hatása lesz, azt még nem tudjuk. F. KOVÁTS ÉVA ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents