Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-25 / 198. szám
Tolnai Népújság 2001. Augusztus 25., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Két rangos díj, bokatöréssel Mire ezek a sorok megjelennek, Kováts professzor úr már szekszárdi otthonában várja a teljes gyógyulást. Csütörtökön este még a megyei kórház baleseti sebészetén kerestem fel, a kórházi ágyon is végig mosolyogva beszélgetett, még a balesetet is derűvel idézte fel. Nyoma sincs a nyolcvan esztendőnek, a néhány nappal korábbi műtét, a kórterem hangulata sem nyomja el dr. Kováts Jenő vitalitását. A történetet, amely nyomán kórházba került, akár kalandosnak is nevezhetnénk. A Szekszár- don élő állatorvos, egyetemi tanár az elmúlt héten Oslóba repült, ahol az Állatorvos-történeti Világszövetség tartotta kongresz- szusát és ahol a szervezet nagydíját, a Cheiron kitüntetést vehette át. A szép ünnepséget fogadás követte, a norvég főváros főpolgármestere üdvözölte a kongresszus résztvevőit, a díjazottakat a Városházán. A baj a fogadásról távozóban esett, a Professzor úr megcsúszott a márványlépcsőn - lerepült alólam, idézi fel a történteket, csibészes mosollyal - az lehetett a baj, hogy nem volt rajtam szemüveg. A bokatörésről, combizom szakadásról szót sem ejt tovább, inkább a norvég mentőket, a kórházat dicséri, az Atlas Biztosítót, akik gondoskodtak arról, hogy törött bokával is hazarepülhessen, orvosi kísérettel, hat helyet foglalva a gépen a hordágynak. Mert bármily fényes, mindent igényt kielégítő is volt az osloi kórház, ragaszkodott hozzá, hogy itthon, Szekszárdon végezzék el a műtétet. Augusztus 19-én este érkezett Ferihegyre, innen mentővel irány Szekszárd, a baleseti sebészet, szó sem lehetett arról, hogy másnap egy újabb meghívásnak tegyen eleget. Pedig ez nem akárhová szólt, a Parlamentbe, ahol Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehette volna át a Köztársasági Érdemérem tisztikDr. Kováts Jenő eresztjét. Helyette Balázs fia (az atomerőmű tájékoztatási irodájának vezetője) vette azt át, majd egyből Szekszárdra autózva vitte a díjat, oklevelet és a köztársasági elnök, a miniszterelnök jókívánságait. Tekintsünk kissé vissza a díjakra - kértem a kórházi ágyon fekvő Professzor urat. A mindennapi munkám mellett már a pályám kezdete óta foglalkoztam az állatorvoslás történetével. Ebben a témában 1950-ben jelent meg az első cikkem, egy nagyon hétköznapi témáról, az égetésről. Több mint kétezer éves eljárás, alkalmazása azonban komoly szaktudást igényel. Ettől kezdve elkezdtem kutatgatni. Rátaláltam a megyei levéltárra, aki ott még nem járt, nem is tudhatja milyen értékek találhatóak. Hónapokon keresztül benn ültem, az anyagaim megjelentek hazai, külföldi szaklapokban. Ennek lett a következménye, hogy kapcsolatba kerültem az Állatorvos-történeti Világ- szövetséggel. Ezt 1966-ban alapították Németországban, az első kongresszus, amelyen részt vettem 1981-ben volt. Négy éves tagság után meg akartak választani alelnöknek, miután az ellenjelölt jó barátom volt Finnországból, az ő javára lemondtam. 1986-ban Kairóban lett volna a világszövetség kongresszusa, ám az egyiptomiak váratlanul lemondták. Két1921. március 20-án született Lesencetomajon az Állatorvostudományi Egyetemet 1946-ban végezte el Budapesten 1946-49 között magánállatorvos Csonakehegyháton 1949-től 52-ig körállatorvos Pókaszepetken 1952-ben rövid ideig járási főállatorvos Szécsényben 1952-55 minisztériumi főállatorvos 1955-62 járási főállatorvos Pakson 1962-től Tolna megye főállatorvosa, 1967-től a Tolna Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója 1981-ben történt nyugdíjazásáig 1981-től 91-ig a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tudományos tanácsadója 1991-ben kandidátusi tudományos fokozatot szerzett 1974-től az Állatorvostudományi Egyetem oktatója, címzetes egyetemi docens, 1992-től címzetes egyetemi tanár Első házasságából két gyermeke van, Kováts Balázs a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási irodájának vezetője, Kováts Tamás ismert televíziós bábfilmes ségbeesetten hívott az elnök, tudnék-e segíteni. Négy hónap alatt megszerveztük, Székesfehérvárott tartottuk, jól sikerült. Ez azért is érdekes volt, mert szervesen hozzátartozott az állatorvosi oktatás kétszáz éves jubileumához. Szóval a szövetségben rengeteg ismerőst, barátot szereztem, rengeteget tanulhattam. Most hogy ez a kis „zűröm” történt Oslóban, láttam, hányán is jöttek engem látogatni a kórházba. 1991-től számos szervezet választott tagjává, így például a New York-i Tudományos Akadémia. Tavaly Brnoban döntöttek a kitüntetésről, ez a világszövetség legmagasabb díja, hárman kaptuk meg, egy japán és holland kolléga mellett én. A Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje váratlanul ért. Azt tudtam, hogy felterjesztettek kitüntetésre, de erre nem számítottam. Úgy tudom a Magyar Tudományos Akadémia terjesztett fel. Nem számítottam rá, azt gondoltam: ki a fene gondol már rám ebben a hazában, legfeljebb a hallgatóim az egyetemen. Nagyon megörültem, hogy nem így van! Hogy bírom? Mindig szerettem dolgozni, a nyugdíjazásom után sem hagytam abba, tudom a tétlenség egyenlő a halállal. Nem cigarettáztam, alkoholt csak módjával ittam, igaz az egyéb örömöket mindig szerettem. Terveim? Sok már nem lehet, bár számítanak rám az Állatorvostudományi Egyetemen, fordítok, szakkönyvekről írok kritikát, akad még tennivaló bőven. Elégedett az eddig elvégzett munkával nem lehetek, hiszen arra kell gondolnom, mennyi mindent tehettem volna, amit nem tettem. Az ember életének mindig vannak olyan szakaszai, amelyről utólag azt gondolhatja: milyen szamár voltam, hogy ezt nem használtam ki! RÁKOSI GUSZTÁV A romkert őrzi a ciszterci szellemiséget Az elmúlt hétvégi bátaszéki millenniumi napok kiemelkedő eseménye volt a ciszterci romkert átadása. Az ünnepi eseményen részt vettek külföldi és hazai ciszterci szerzetesek, köztük dr. Zakar Polikárp zirci főapát.- Főapát úr kérem, mutassa be a ciszterci rendet az olvasóknak!- A ciszterci szerzetesrend majdnem 900 esztendős, fénykorában a rendnek 728 monostora volt, aztán a francia forradalom és a reformáció ezt megtépázta. Egyházjogilag a ciszterci volt az első olyan szerzetesrend, amely központilag szervezett, generális káptalannal működött, aminek joghatósága volt az egyes rendházak felett. Bátaszéken a cikádori monostort 1142-ben az ausztriai heiligenkreuzi apátság szerzetesei alapították. Az apátság a tatárjárást még túlélte, de a törököket már nem tudta kiheverni. Szerencsére most sikerült kiásni a monostort, a romok alól feltámadott Interjú dr. Zakar Polikárp zirci főapáttal a templom lelkiségében és a romkert őrzi a ciszterci szellemiséget.- Mikor kezdte a ciszterci rend Magyarországon újra a munkát?- A rendszerváltás után azonnal elkezdtük Magyarországon a munkánkat, a növendékek képzését, első iskolánkat 1992-ben vettük át Pécsett, utána 1994-ben Székesfehérvárott, aztán 1997- ben Budán és Egerben. Jelenleg négy gimnáziumot működtetünk, több mint háromezer diákkal és háromszáznál több tanárral.- Hány tagja van a ciszterci rendnek ma Magyarországon?- Sajnos kevés, mindössze 48 szerzetesünk van, nagyon megérződik az elmúlt 40-50 év egyházellenes politikája a rend életében. Amikor én 51 évvel ezelőtt Rómába mentem, akkor 253 - an voltunk ciszterci szerzetesek.- Hogyan került Rómába és mennyi időt töltött ott?- Tanulni indultam Rómába, aztán végül negyvenhat évet töltöttem el ott. Az első években tanuló voltam, aztán a növendékek vezetője lettem, 1960-ban pedig már tanítottam, 41 éves egyetemi tanári munka áll mögöttem. Amikor hazajöttem, a Pázmány Péter Egyetemen folytattam a tanítást, amit most, hogy zirci apáttá választottak sem hagyok abba. Igyekszem tovább adni mind azt a szellemiséget, lelkiséget amit én kaptam annak idején a tanáraimtól, f. kováts éva Lenyűgözött, milyen csoda az ember Dér Miklósáé Wlassics Gyula-díjas Dér Miklósné, a szekszárdi Városi Mentálhigiénés Egyesület titkára augusztus 20-a alkalmával a Wlassics Gyula-díjat vehette át a közművelődésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért Rockenbauer Zoltán minisztertől Budapesten.- Mit érzett, amikor tudomást szerzett a kitüntetésről? •- Nagyon megtisztelőnek éreztem és természetesen örültem neki. A díjra a Babits Mihály Művelődési Ház, a Városi Mentálhigiénés Egyesület, a Civil Szervezetek Közössége és a Művelődési Intézmények és Egyesületek Tolnatáji Szövetsége terjesztett fel, nagyon jól esett, hogy ennyien ismernek és elismernek.- Milyen út vezetett idáig?- A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségiztem, utána a szombathelyi főiskola népművelő és könyvtár szakán szereztem diplomát. Ez a szak akkor indult, igazi újdonságnak számított. Ezt követően posztgraduális képzés keretében az ELTE bölcsészkarán szereztem népművelő diplomát. Első munkahelyem Nagydorogon volt, ahol én lettem az első főállású népművelő 1964- ben. Innen Tolnára kerültem, szintén úttörő feladatra, az első függetlenített könyvtárosnak. Izgalmas munka volt, több dolgot Névjegy: Dér Miklósné K. Szabó Zsuzsanna Dunaszentbenedeken született, majd gyermekkorában Kölesdre költöztek. Népművelő diplomája van, 1964. óta dolgozik a közművelődésben. Elvált, két gyermek anyja. Idősebbik fia a fővárosban egy multinacionális cég vezetőségi tagja, kisebbik fia még otthon él. Hobbi: a természet és az állatok. Kölesdi tanyájában találja meg az önfeltöltődés és pihenés ideális körülményeit. Szereti a zenét, zongorán és orgonán játszik, jelenleg citerázni tanul. A legújabb hobbija a mediáció (a segítő harmadik), mondhatni úgy is: kapcsolatvédelem, amelynek technikáját és módszereit a közelmúltban sajátította el. akkor vezettünk be, például a könyvtárhasználat oktatását az általános iskolásoknak. Aztán 1970- ben, amikor a Babits Mihály Művelődési Ház elkészült, az alapító gárda tagja lettem, 1998-ig, amikor nyugdíjba vonultam. A Ba- bitsban eltöltött évtizedek alatt igyekeztem minél sokoldalúbb, sokrétűbb munkát végezni. Részt vettem a Kertbarátkor megalapításában, kezdeményeztem az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének és a Városi Mentálhigiénés Egyesületnek a megalapítását.- A legtöbben ez utóbbi tevékenysége kapcsán ismerik.- Közművelődési munkám során fokozatosan jutottam el a klubokon keresztül az egyénig, az egyes emberig, lenyűgözött, milyen különlegesség, milyen csoda az ember, az egyén. Tudatosan gyűjtöttem a tudást és a tapasztalatot ehhez a tevékenységhez, s fokozatosan alakultak ki azok a segítő szolgálatok, amelyek az egyesülethez kapcsolódnak.- Mit szeret legjobban a munkájában?- A változatosságát, a szemér lyességét. Ez abszolút kölcsönös, legalább annyit kapok magam is, mint amennyit adok. Azon szerencsés emberek közé tartozom, akinek a hivatása és a hobbija ugyanaz, úgy dolgoztam le tehát az életemet, hogy közben azt csináltam, amit a legjobban szeretek. Nappali menedékház az utca emberének Luxemburgi vöröskeresztes tapasztalatok Luxemburgban jártak magyar vöröskeresztesek tanulmányozni az ott folyó karitatív munkát. A delegáció tagja volt Soponyai Mihályné, faddi pedagógus. A Magyar Vöröskereszt Országos Ifjúsági Tanácsa idei továbbképző táborát a luxemburgi Berg nevű kis faluban rendezte júliusban. A továbbképzésen minden megyéből egy ifjúsági vöröskeresztes diák és egy tanár-elnök vett részt, Tolnából Kutyánszki Vera negyedikes dombóvári gimnazista és Soponyai Mihályné faddi pedagógus volt a delegáció tagja. A luxemburgi tapasztalatokról Soponyainé Erzsikével beszélgettünk, aki tagja az Országos Vöröskereszt Tanár-Elnöki Csoportjának is.- Mi volt a továbbképzés célja?- Tanulmányozni a luxemburgi vöröskeresztes szervezet munkáját és ezeket a tapasztalatokat felhasználva kidolgozni a vöröskereszt ifjúsági szervezetének 2001/2002-es tanévre szóló programját. Gyakorlatilag ez úgy történt, hogy délelőttönként meglátogattuk a luxemburgi vöröskereszt által fenntartott intézményeket, délután pedig 5 fős csoportokban megbeszéltük a tapasztalatainkat, melyek azok a dolgok, amik nálunk is hasznosíthatók és ezek alapján minta-projekteket készítettünk. Az így készült javaslatokat a Magyar Vöröskereszt összesíti és átadja a bázis iskoláknak felhasználásra.- Miket láttak, tapasztaltak?- Luxemburgban az or- Tolna megyei vöröskeresztesek a luxemburgi palota előtt hetnek. A házban internet hozzáférési lehetőség van, az udvaron pedig focipálya, mindez természetesen ingyen. A felügyeletet vöröskeresztes aktívák látják el. Egy dolgot nem lehet a házban, ott aludni.- Ezek szerint ez nappali,. nem éjjeli menedékhely.- így van, az ifjúsági menedékház a luxemburgi vöröskereszt „utca emberével” foglalkozó programjának a része. De ide tartoznak például a prostituáltak részére fenntartott pihenőházak is. Az utóbbi létesítményekben az utcáról betérő lányok megmosakodhatnak, átöltözhetnek, lepihenhetnek és mielőtt visszatérnek az utcára, ha igénylik, ingyenes óvszert kaphatnak. A házban természetesen állandó orvosi felügyelet is van, amit önkéntesek látnak el.- Mit tanulmányoztak még?- Többek között a szelektív hulladékgyűjtést, amiről nálunk még csak jobbára beszélünk, de Luxemburgban már évekkel ezelőtt megvalósították, a kis államban nagyon sok gondot fordítanak a környezet védelmére. Mi a steinseli nagyon korszerű hulladék-feldolgozó üzemet néztük meg, ahová az emberek maguk viszik el a szelektíven gyűjtött hulladékot.- Jártak másutt is?- Igen, Colpackban egy idősek számára fenntartott rehabilitációs központban voltunk. Ez egy olyan utókezelő intézet, ahová a balesetet vagy agyvérzést szenvedett idős emberek kerülnek anyagi helyzetétől függetlenül. A szanatóriumnak magyar vonatkozása is van, az intézetet ugyanis a Mainrin-házban hozták létre, ahol Munkácsy Mihály élt és alkotott.- A hivatabs programok mellett város, országnézésre jutott-e idejük?- Ha nem is sok, de jutott. Módunk volt megtekinteni a gyönyörű szép középkori városkát, Viadent, meg a fővárost Luxemburgot, ahol ifjúsági fesztivál volt és a tehenek-hónapját tartották. Az utcákon mindenütt jópofa tehén szobrok álltak a kicsitől a nagyig. Nagyon hangulatos volt. ____ F. KOVÁTS ÉVA szág helyzetéből adódóan a karitatív tevékenység jóval fejlettebb, mint nálunk. Az ottani vöröskeresztes szervezet igen hatékonyan foglalkozik a társadalom elesettjeivel. Erre jó példa, hogy konténer házakban menedék-otthonokoka alakítottak ki csellengő fiataloknak itt az utcáról betérő fiúk, lányol tisztálkodhatnak, főzhetnek, étkez
