Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-23 / 196. szám
fi ■ 2001. Augusztus 23., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét VENTER MARIANNA Fogyunk és öregszünk Fogyatkozik megyénk népessége, mégpedig erősen. A megye egész lakossága - ha kissé szűkösen is - elférne például Debrecenben, egy fővárosi kerületet pedig meg sem töltene. Nem mintha ezzel kicsinyelni akarnám szűkebb hazánkat, szó sincs róla. Csak azt kívánom érzékeltetni, hogy kevesen vagyunk, s a statisztika szerint egyre kevesebben leszünk. Míg a hetvenes évek elején évente közel 4 ezer gyermek született Tolnában, mára ennek alig több mint a fele az újszülöttek száma évente. Két esztendeje pedig majdnem 1400-al volt több a halálozások száma, mint a születéseké. Márpedig az erő, a lendület a fiatalságban van. A világon mindenütt az elöregedő közösségeknek több problémával kell szembenézniük, mint az alacsonyabb átlagéletkorú népességnek. Ezért lenne nagyon fontos a fiatalság megtartása az egyes településeken, de ennek manapság számos akadálya van. A kis falvakban nincs munkalehetőség, előfordul, hogy még általános iskola sem működik, vagy legfeljebb az alsó tagozat. A gyerekek alig tízévesen a közeli városba járnak iskolába, idejük nagy részét ott töltik, kialakul a kötődésük, ráadásul továbbtanulni is ott tudnak csak. A városokban sem sokkal jobb a helyzet, az iskoláztatás ugyan nem gond, de a munkalehetőség igen. Megyénk jelen pillanatban nem tartozik az országos „élbolyba”, jelentős a munkanélküliség, alacsonyak a bérek, szűkülnek a lehetőségek. A fiatalokat tehát nem csak a kistelepülések, a városok sem nagyon tudják megtartani. Számos ismerősöm van, aki azon kesereg, iskolái végeztével gyermeke nem jön vissza, legfeljebb csak látogatóba. Nem túl örvendetes tények ezek, de tények, s mint tudjuk, azok bizony makacs dolgok. Amíg nem pezsdül meg Tolnában a gazdaság, amíg nincsenek fejlesztések, beruházások, a fiatalok elvándorlása és a közösségek elöregedése uralkodó tendencia marad. Megkérdeztük olvasóinkat Készül-e már a szüretre? Lassan beköszönt az ősz, s vele együtt a szüret ideje. Bár a szakértők szerint már szeptember előtt elkezdődhet a szüret, a termelők óvatosak, s inkább kivárják az idejét. Az utca emberét arról kérdeztük: készül-e már a szüretre? Merk János, Szekszárdi Természetesen készülök, és ragyogó termésre számítok. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor október elején nekiláthatunk a szedésnek. Burai Ferenc, Szekszárdi Nincs szőlőm, így nem is készülök a szüretre, mint zenész, inkább csak annak jó hangulatához tudok hozzájárulni. A Szüreti Fesztiválon természetesen közreműködök, remélem, csapatommal elő tudom segíteni a fesztivál sikerességét. Berekméry Zoltán, Szekszárdi - Nem vagyok termelő, de a barátokhoz, isme- rősökhöz örömmel megyek segíteni. Hogy pontosan mikor lesz a szüret, nem tudom, csak később derül ki, hogy mikor állhatunk neki. Csötönyi István, Szekszárdi Szőlőnk nincs, de a bátyámnál és a sógoro- méknál szoktam segédkezni. Pontosan még nem tudom, hogy mikor fogunk szüretelni, csak sejtem, hogy szeptember végén, vagy október elején kezdünk neki. ■ Több a pályakezdő munkanélküli Hiányoznak a nagyobb cégek, melyek munkát kínálnak A munkanélküliek száma az országos adatok szerint valamennyi régióban csökkent a múlt évihez képest, kivéve a Dél-Dunántúl megyéit. Tolna megye nem tartozik az iparilag erős, munkalehetőségekben gazdag területek közé, az okok között ennek is szerepe van. Tolna megye Tolna megyében jelenleg nincs kilátásban olyan fejlesztési beruházás, mely jelentős szakképzett munkaerőt igényelne, tájékoztatta lapunkat Mátyás Tibor, a megyei munkaügyi központ elemzési osztályának vezetője. A legfrissebb országos adatok szerint a dél-dunántúli régióban emelkedett egyedül a munkanélküliek száma, ennek oka, hogy Somogy megyében .4,2 százalékkal több a munkanélküli, mint egy évvel korábban és Baranyában sem jobb a helyzet. Tolna megyében kedvezőbb az arány, hiszen 1,1 százalékos a csökkenés. Ugyanakkor a pályakezdő munkanélküliek száma tovább emelkedett, vagyis 93-mal több, 1 ■■■ MiinuMJimn.« mint a tavalyi, hasonló időszakban volt. Bár lehet, hogy az emelkedésben közrejátszott az is, hogy tavasszal a munkaA MUNKANÉLKÜLISÉG Fő ossz ALAKULÁSA TOLNA Fő MEGYÉBEN munkanélküli 13 000 12 000- WJ' 11 000 10 00012771 1999 2000 ügyi központ munkatársai végigjárták a középiskolákat és arra hívták fel a végzős tanulók figyelmét, ha nem tanulnak tovább, vagy nem sikerült a felvételijük, akkor feltétlenül regisztráltassák magukat. Ebben az esetben ugyanis kedvezményes feltétellel vehetnek részt továbbképzéseken, nyelvtanfolyamokon, illetve az elhelyezkedésüket is segíti a munkaügyi központ. Úgy tűnik, megfogadták a tanácsot a fiatalok, mert a szokásosnál is többen regisztráltatták magukat. Egyébként minden fórumot megragadnak a hivatal munkatársai, hogy tájékoztatást adjanak a képzési lehetőségekről. Az elmúlt hónapokban több munkahely is megszűnt Tolna megyében, végleg bezárt a szekszárdi húsipari cég, így újabb 177 dolgozó került az utcára, de több mezőgazda- sági szövetkezetben is voltak leépítések. Az adatok ellenére a három dél-dunántúli megye közül még mindig Tolna az, ahol a legkevesebb a regisztrált munkanélküliek száma, nyilatkozta lapunknak Mátyás Tibor. Az is tény viszont, hogy megyénk gazdasági helyzete nem javult, hiányoznak a nagyobb üzemek, vállalkozások, melyek sok ember munkájá- ra tartanának igényt. _________mauthner <e zdő-1500 1400 1300 2001 Garay gimnazisták az EU-ban Közös pályázatok más nemzetek diákjaival A szekszárdi Garay János Gimnáziumban igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy ne csak tantárgyakat, tananyagot tanuljanak a diákok, hanem műveltségük, gyakorlati intelligenciájuk is fejlődjön, s ennek révén az Európai Unióban biztonsággal közlekedő polgárokká váljanak. Szekszárd A gimnázium több Európai Unió-s oktatási pályázat résztvevője, sikerrel. Az uniós pályázatok Magyarországon a Tempus Közalapítvány Socrates-pro- gramjának a részei. Két évvel ezelőtt pályáztak először az úgynevezett Lingua E-programra, melynek lényege, hogy két ország iskolája közösen készít el egy tanulmányt. A Garay gimnáziumnak ebben az olaszországi Temoli középiskolája volt a partnere, a feldolgozott téma pedig a Harmónia a természettel, az ezerarcú energia címet viselte. Mint azt Lemle Bélánétól, a gimnázium igazgatójától megtudtuk, az iskola 25 fős csapata dr. Jurisits József igazgató-helyettes vezetésével dolgozott együtt az olasz középiskola hasonló létszámú csoportjával. A kölcsönös 2-2 hetes látogatás alkalmával gyűjtöttek anyagot a témához, több kirándulást tettek és tapasztalatokat gyűjtöttek az energia előállításának különböző formáiról. Mindennek eredményeiről a tanulók egy könyvet adtak ki, melyben az általuk megírt anyagok angol és magyar nyelven jelentek meg. A munkának nagy sikere van, a hiszen a Socrates Magazin külön kiemelte kiadványukat magas színvonala okán, s gratulált az anyaghoz a Magyar Atomenergia Hivatal igazgatója is. Az első megvalósított pályázat után úgy gondolták, hogy további pályázatokkal is megpróbálkoznak. így indult be A regionális identitás című pályázat, amely elsősorban a tágabb környezet hagyományait dolgozza fel. A projekt megvalósításában 6 nemzet iskolája fogott 4 »össze: belga, finn, francia, spanyol, olasz és magyar. A közös nyelv a francia és az angol, ezen a két nyelven jelenik majd meg a kész anyag. A program megvalósításának első lépcsője a partnerekkel való megismerkedés volt, Spanyolországban és Belgiumban rendeztek egy-egy találkozót. A Mobilitás címet viselő téma feldolgozásában osztrák, spanyol és norvég iskolával közösen vesz részt a Garay gimnázium, a munkanyelv ebben az esetben a német, a bemutatkozó találkozásra pedig Ausztriában került sor. A gimnázium igazgatója úgy véli, az a sok idő és energia, amit a mindennapi munkán kívül az iskola vezetése és programokban résztvevő tanárok befektetnek, sokszorosan megtérül, hiszen diákok és tanárok szép számmal megismerkedhetnek más kultúrákkal, más országok diákjaival. A közös pályázat során megtanulják, milyen a csapatmunka, s hogyan lehet együtt dolgozni má* nemzetek fiataljaival egy közös, harmadik nyelven. ____________,_______________________ VENTER Sz avazhat az olvasó Augusztus 20-án lezárult a millenniumi év, eljött a számvetés ideje: sorra jelennek meg a különböző adatok és értékelések a médiában. Összességében mintegy 80 milliárd forintot fordítottak a települési önkormányzatok és a kormány a millenniumi rendezvényekre, szobrokra, emlékhelyeibe, kiadványokra, zászlókra és egyebekre. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy olvasóink szerint ez sok vagy kevés. Elégedettek-e ezeréves államiságunk megünneplésével? A lehetséges válaszok: 1. Véleményem szerint a kormányzat megfelelően kezelte a kérdést, méltón ünnepelhettük meg a millenniumot. 2. Én nem sajnáltam volna a pénzt még látványosabb, pom- pásabb ünnepségekre, alkotásokra, hiszen ezer éves évforduló ezer évenként csak egyszer van. 3. Szerintem az ország és a lakosság gazdasági helyzetéhez mérten túl sok pénzt költöttek, én megelégedtem volna szerényebb külsőségekkel is. Kérjük szavazzanak levélben (Tolnai Népújság szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.), telefonon (74/511-531) vagy internetes honlapunkon ( www.tolnainepujsag.hu ). A szavazás eredményét lapunk szeptember 1-jén megjelenő számában tesszük közzé. Van-e termálvíz Petőfi-szigeten? Nem zárható ki, hogy Baján lehetne termálvizet találni - véli Szederkényi Tibor egyetemi tanár. A földtudományok doktora évek óta foglalkozik a témával. Tavaly - az 1924-25-ben kőolaj után kutatók munkájáról szóló, több tucatnyi sajtótudósítás alapján - megállapította, hogy a szájhagyomány és a korabeli írások eltérően emlékeznek a Petőfi-szigeti (illetve akkor Pandúr-szigeti) fúrásokra. A legenda szerint ugyanis olaj helyett melegvíz tört fel. Szederkényi professzor írásban is ösz- szegzi bajai vizsgálódásainak eredményeit. Az utóbbi években végzett kutatófúrások adatai alapján elképzelhetőnek tartja, hogy lehet a mélyben termálvíz. A részletesebb eredményekhez azonban szeizmológiai vizsgálatok szükségesek. Széli Péter, Baja polgármestere elmondta: a szakértői anyag ismeretében a városatyák dönthetnek a következő lépésekről. A kutatófúrás költségei ugyanis 50-100 millió forintra rúgnak. Vizsgálják a magántőke bevonásának lehetőségeit is. Egy neoreneszánsz „korcsulmány” A képzőművész és a horgászbot Táborozás, sportnappal Diákönkormányzati-vezetők tanácskoztak Paks Neo-impresszionistának vallja magát, akihez a reneszánsz is közel áll. Képeit sokan ismerik, azt már kevesebben tudják, hogy a festésen kívül a horgászat is közel áll szívéhez. Halász Róbert Halász Róbert Deák Ferenc utcai lakásában a falon patkók, más kovácsremekek mellett jól megférnek egykori háztartási eszközök, uborkaszeletelő és társai. A képzőművészt jól ismerik a városban, mesz- szebb is, több mint négyezer képe talált gazdára, mint mondja, hozzátéve: nem tudom merjem-e festményeknek nevezni, majd az utókor eldönti. Autodidakta módon tanultam a képzőművészetet, a családi indíttatás megvolt, anyám művész-tanár, bátyám szobrász, festő, nővérem grafikus, képzett művészek voltak. Tőlük tanultam, no és Szegeden az európai-hírű Kopasz Mártánál és Winkler Lászlónál, egészen fiatalon. Figyeltem, ellestem a fogásokat. Mindent elkövettem, hogy elsajátítsam mindazt, amit csak lehet. Példaképem Renoir, neo-impresszionistának vallom magam. A reneszánsz is érdekel, a szobrászat, Kovács Sándor barátom vállalkozásának, az Aranynád Kft.-nek készítettem itáliai ihletésű mintákat kerti szobrokhoz. Szabad kezet kaptam, ez alkotás volt számomra. Mindez belülről jöhet, egy neoreneszánsz „korcsulmány” lehetek valahol. Hét éves korom óta horgászom, tulajdonképpen ez életformámmá vált. Előbb horgásztam, mint iskolába mentem, előbb mint ecsetet vettem a kezembe. Horgászás közben fejben rajzolok. Egész életemben sok minden foglalkoztatott, a repüléstől, a víz feletti, alatti vüágig. Megfigyelés a horgászat is. A süllő érdekel a legjobban, olyan számomra, mint egy virágcsokor. A hor- gászásának technikáját nevelőapámtól lestem el, majd továbbfejlesztettem. A horgászatnál az alázat a fontos, nem a fogás érdekel elsősorban. Rejtelmes, csodálatos vüág a halaké. Számtalanszor horgászom úgy, hogy három kilós süllőt visszaengedek. Rövid időt horgászok, húsz perc, legfeljebb egy óra. Tulajdonképpen vadászó horgászatot folytatok, egyetlen bottal, megszokott helyemen, a Dunán. Nem másról szól ez, mint hogy felveszem a kapcsolatot a természettel. RÁKOSI Pombóvár-Balatonfenyves A dombóvári önkormányzat már hatodik alkalommal rendezte meg Balatonfenyvesen a diákönkormányzati-vezető- képző tábort. Az idén 16 diák vett részt a rendezvényeken. Évről évre visszatérő esemény, hogy a dombóvári önkormányzat megrendezi Balatonfenyvesen, az általa fenntartott területen az általános és közép- iskolások részére a diákönkor- mányzati-vezetőképző táborát. Az idén tizenhat diák vett részt az ifjúsági táborban szervezett rendezvényeken, kézműves foglalkozásokon, Hopp- né Prinz Éva táborvezető irányításával. A táborban sportnapot is tartottak. A dombóvári önkormányzat kulturális, ifjúsági és sportbizottsága ez alkalomból kihelyezett ülést tartott Balatonfenyvesen, augusztus 21-én, kedden. Dr. Góczán Veronika, a humán iroda vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a diákok tájékoztatást kaptak többek között arról, hogy mi a szerepe az önkormányzatok működésében a különböző bizottságoknak, hogyan születnek egy-egy témában a döntések. Tóth Attila polgármester a bizottságokról, dr. Molnár Zsuzsa aljegyző a választásokról, Ruzsits Eva, a családsegítő ás gyermekjóléti szolgálat igazgatója pedig a civil szervezetekről tartott előadást az általános és középiskolás diákoknak. MAUTHNER 1944. április 1-én született Szegeden érettségi után a Pécsi Tanárképző Főiskola rajzszakára iratkozott be, tanulmányait félbehagyta. Öt éven keresztül tanított általános iskolákban, nevelő intézetben. Négyszer vált el, az első házasságából egy felnőtt leánya, a másodikból egy 17 és egy 13 éves fia van. 7 ♦ 1
