Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-21 / 194. szám

I 2001. Augusztus 21., Kedd MAG AZIN 5. OLDAL A kentaur tisztikeresztje Dr. Kováts Jenő professzor nemzetközi díja A Szekszárdon élő dr. Ko­váts Jenő az Állatorvos Tör­téneti Világszövetség nagy­díját az elmúlt szerdán vette át a norvég fővárosban, Oslóban. A professzor úr tegnap a Parlament kupola­termébe volt hivatalos egy újabb díj átadására, ám itt nem jelenhetett meg egy sajnálatos baleset miatt. Szekszárd Dr. Kováts Jenő, az állatorvos-tudo­mány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, aki közel­múltban töltötte be nyolcvanadik élet­évét húsz esztendeje tagja a vi­lágszövetségnek. A professzor urat a magyar ál­latorvos történetírás megalapí­tójaként tartja nyilván a szak­ma. Munkásságát a világszövet­ség a Cherion elnevezésű nagy­díjjal jutalmazta. (A díj névadó­ja, Cherion, a görög mitológia alakja, egy kentaur - alsó teste ló, a felső ember - aki emberek és állatok gyógyításával foglal­kozott.) A kitüntetést dr. Kováts Jenő szerdán este vette át Osló­ban, a szövetség kongresszu­sán. A díjátadást követő főpolgár­mesteri fogadásról távozóban a professzor urat sajnálatos bal­eset érte, amelynek következté­ben bokája törött és combizom szakadást szenvedett. Egy osloi kórházban ápolták, vasárnap este azonban hazatért, a Ferihegyi repülőtérről egyene­sen a szekszárdi kórház baleseti sebészetére hozták , ahol operáció várja. így nem tudott ele­get tenni egy másik meg­hívásnak, a Parlament ku­polatermében augusztus 20-án vehette volna át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a Magyar Köztár­sasági Érdemrend tisztikereszt­je polgári tagozata kitüntetést. Helyette a fia, Kováts Balázs, a paksi atomerőmű tájékoztatá­si irodájának vezetője vette át a kitüntetést Budapesten, majd egyenesen a szekszárdi kórház­ba sietett a díjjal édesapjához, tolmácsolva a köztársasági el­nök és Orbán Viktor miniszter- elnök személyes gratulációit és jókívánságait a professzor úr­nak. RÁKOSI GUSZTÁV Minden döntésnek van fonása Három-négy év múlva világpiaci gázárak Méliusz Juhász Péter és Vas Gereben szülőhelyén, Fürgé­dén a múlt pénteken ünnepel­ték az államalapítás ezredik évfordulóját. A millenniumi országzászlót Varga Mihály pénzügyminiszter adta át, akitől az ünnepség után rövid interjút kértünk. ____ Fürgéd- E gy kereskedelmi televízió hír­szerkesztősége összeadta: a kihe­lyezett kormányüléseken több, mint százmilliárd forin­tot pluszforrás felhasz­nálásáról döntöttek. Az ellenzék osztogatással vádolja a kormányt. Mit mond erre a pénzügymi­niszter?- Azt, hogy az ellen­zék túlságosan belehip­notizálja magát abba az állapotba, hogy itt vala­mi nagy osztogatás folyik. A ma­gyar bruttó hazai termék 16 ezer milliárd forint körül van, ennek az összegnek az egy százalékát sem éri el az, amiről a kormány fontos célokért döntött. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy min­den egyes döntésnek megvan a forrása, az adófizetőknek egyet­len fillérrel sem kerül többe az a döntés, amely lehetővé teszi a balatoni szennyvízprogram megindítását, az autópálya-épí­téseket, a termálturizmus támo­gatását, vagy a beregi újjáépíté­seket.- Közgazdászok kritikával il­lették az antiinflációs politikát, többek közt az energiaárak tá­mogatására való tekintettel. Ezt is figyelembe véve mennyire tart­ható az ambiciózus inflációcsök­kentés?- Megkérdőjelezem, hogy ezek valóban közgazdászok-e, hiszen amikor áprilisban foga­dást ajánlottam arra, hogy idén júliusban tíz százalék alatt lesz a az infláció, ezt senki nem tartotta. Amikor az infláció 9,4 száza­lékra esett, komikus lenne magas infláció­ról beszélni. Kétségte­len, hogy az infláció lassabb ütemben csökken, mint ahogyan a kor­mány tervezte, de meggyőződé­sem, hogy az év végére hét szá­zalék környékén lesz. A gáz­árakról meggyőződésem, hogy fokozatosságra van szükség, nem lehet egy-két év alatt világ­piaci szintre emelni, de három­négy év alatt el lehet érni ezt a szintet. Száz esztendős a zászlóanya Kimmel néni fürge, gyors észjárású, maga kapálja a szőlőjét István király hitet, egyházat, keresztény kul­túrát adott a nemzetnek, s ezzel a világ élvo­nalába emelte. Hazát és házat adott, lehetősé­get a magyarságnak a megmaradásra. A nem­zet megtartó ereje a vidék. Azon kell munkál­kodnunk, hogy a falu népe boldoguljon. Mucsi Mucsiban kopjafa szenteléssel kezdődött az az ünnepség, ahol a falu polgárai nevében Binder Kor­nél átvette a millenniumi zászlót, valamint a község új lobogóját. A zászlók átadását szent mise előzte meg. Ünnepi szónoklatában dr. Freppán Miklós a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője ki­fejtette, hogy a magyar a világ egyik legkulturáltabb nemzete, hitét, egyházát, keresztény kultú­ráját István királytól kapta. Ma­gyarországon nem támadnak egymásra a nemzetiségek. A kis nemzetek, mint a mienk, csak úgy tudnak megmaradni, ha kü­lönbek másoknál - idézte Márai Sándort. A státusz­törvény kapcsán beszélt Trianonról, amelyről a rendszerváltás óta nem kell hallgatni, és álmodni le­het, hogy egyszer, minden magyarok lakta terüle­ten, határainkon kívül is magyar zászló is lenghet. Ünnepi beszéde után átadta a falu polgármes­terének a millenniumi lobogót, melyre az emlék­szalagot Kimmel Jánosné, a Mucsiban született és most is ott élő 100 éves Náncsi néni kötötte fel. Kimmel Jánosné - akit szorgalma és hite tartott meg - fürge, gyors észjárású, maga kapálja sző­lőjét, kukoricáját, aki még most is hosszú szám­oszlopokat kéjjes fejben összeadni. A település mostanra elkészült zászlaját Koppánné dr. Kertész Margit, országgyűlési kép­viselő, a Parlament jegyzője nyújtotta át a polgár- mesternek. Beszédében rámutatott a helyi zászló fontosságára, amely alatt felsorakozhatnak az egyet akarók. Szükség van ezek­re a szimbólumokra, amelyek­nek jelenléte végig kísérte egész történelmünket. A falu egy olyan szoros közösség, amely­nek népe képes egy lobogó alatt összegyűlni. A falvakat fejlesz­teni kell, a falu élni fog - hang­súlyozta. Mucsi zászlajára az emlékszalagot Csöglei Imréné, nyugdíjas pedagógus kötötte fel, aki évtizedeken keresztül a falu tanítója volt. Binder Kornél polgármester köszönő szavaiban felvázolta a település történetét, majd a tele­pülés gondjait és örömeit osz­totta meg a hallgatósággal. Meg- Kimmel Jánosné ható színfoltja volt az esemény­fotó: GOTTVALD károly nek Bernát József, a falu legidő­sebb férfiújának (85 éves) visszaemlékezése, aki hetven évi távoliét után települt haza Amerikából szülőfalujába. Az ünnepség a gyönyörű barokk templom előtti II. világháborús emlékműnél ért véget, ahol német és magyar nyelven imát mondtak az el­esett hősök, elhurcolt áldozatok tiszteletére. (Lapunk mai száma Mucsi község önkormány­zatának jóvoltából jutott el minden mucsi háztar­tásba.) Roma emléknap Acsádi-völgyben Szakadék a kisebbség és többség között Roma emléknap volt vasár­nap Szedresen, melyen részt vett Kaltenbach Jenő, kisebb­ségi ombudsman. Szedres Hetedik alka­lommal ren­dezett roma emléknapot szombaton Szedresen a helyi kisebb­ségi önkormányzat, melyen részt vett Kaltenbach Jenő ombuds­man és a falu vezetői, Koleszár Mihály polgármester, Besztercán Péter alpolgármester, valamint Orsós József a szedresi kisebbsé­gi önkormányzat elnöke és Nyer­ges Imre a szedresi roma szerve­zet elnöke. A program délelőtt „Magyaror­szági cigányok az Európai Unió­ba” című közéleti fórummal kez­dődött. Vitaindítóként Kaltenbach Jenő tartott előadást a kisebbségeket érintő törvények­ről, végrehajtásukról, illetve azok nehézségeiről, valamint azokról az elvárásokról, amelyeknek Ma­gyarországnak meg kell felelnie, díszpolgári címek, kenyérszentelés Falunapot tartottak vasárnap Dalmandon A község lakosságát megmozga­tó egész napos ünnepi ese­ményt a Róna kúriánál délelőtt 10 órakor Bondorné Nagy Ibo­lya polgármester nyitotta meg, köszöntve a szép számú megje­lent helybeli és elszármazott vendéget. Az ünnepségen dísz­polgári címeket adományoztak, a képviselőtestület döntése alapján Vas István, a Dalmandi Állami Gazdaság volt vezérigaz­gatója és Schiffer József egykori tanácselnök kapta a megtisztelő címet. A megnyitót az általános is­kolások és óvodások kulturális műsora zárta. Ezután a falu la­kossága közös ebéden vett részt, ahol a csülök, köröm, marha, kakas, pince pacalpör­költ vagy halászlé közül választ­hattak a vendé­gek. A 300 főre a menüt helybeli férfiak főzték. Az ebéd után a hagyományok­nak megfelelően az új búzából sü­tött kenyeret Molnár Ottó plé­bános szentelte meg, majd kistér­ségi kulturális találkozó követ­kezett Attala, Nak, Várong, Ko- csola, Dalmand részvételével. A bemutatót követően térzene szórakoztatta a falunap résztve­vőit, majd a helybéli fiatalok tartottak nagy sikerű táncbemu­A gazdaság és az iskola egykori igazgatója FOTÓ: BAKÓ JENŐ tatót, amit utcabál követett. A jól sikerült ünnepséget tűzijáték zárta. F. KOVÁTS ha az európai közösség tagja kí­ván lenni. Az elhangzott tájékoz­tatás után az ombudsman a fó­rum résztvevőinek kérdéseire vá­laszolt. Délután az Acsádi-völgynél lé­vő roma emlékművet koszorúz- ták meg, majd hagyományőrző együttesek bemutatója követke­zett, illetve roma étel kóstoló. A napot fergeteges hangulatú bál zárta nagy sikerű táncversennyel.- Kinek a meghívására jött Szedresre?- kérdeztük Kaltenbach Jenőt a fórum előtt.- Személyes ismeretség hozott ide, Orsós József, a Gandhi Gim­názium volt növendéke, első éves joghallgató többszöri szívélyes invitálására választottam a fővá­rosi események helyett inkább a szedresi roma napot.- A fórumon On a magyaror­szági kisebbségeket érintő törvé­nyekről tartott előadást. Ezeket a törvényeket sokan bírálják, mi a személyes véleménye, várható va­lamilyen változás a közeljövőben?- Nem nagyon várható válto­zás, pedig ha az országhatáron túlra tekintünk azt látjuk, hogy Európában előrébb vannak a ki­sebbségi kérdések kezelésében, Elszármazottak találkozója Grábócon Virágcsokrokkal várták Grábó­con azt a százötven hazatérőt, akik ötven év alatt hagyták el falujukat. A rendezvényre Eger­ből, Békéscsabáról, Szentend­réről is jöttek volt grábóciak. Talán a találkozó legidősebb vendége (89 éves) Simon Lajos volt, aki az 50-es években ta­nácselnökként szolgált a tele­pülésen, ő vezettette be a vil­lanyt a faluba. Ez immár a második összejö­vetel, az elsőt négy évvel ez­előtt tartották. Hohmann Jánosné időt, fáradtságot nem kímélve szervezte a nagy partit, ahol semmiféle kötött program nem szabott határt az emléke­zésnek, a jóízű beszélgetések­nek, a szórakozásnak. A bevé­telt idén is a művelődési ház ja­vára fordítják.-PÁL­nálunk viszont megtört a lendü­let, hullámvölgyben vagyunk, tíz évvel ezelőtt előrébb voltunk, mint ma. Nem nagyon akar Ma­gyarországon megszületni az a ki­sebbségi törvény, amely rendez­hetné az utóbbi időben lelassult folyamatot és megoldást jelentene a megkülönböztetések különböző formáira. Pedig a törvény elodá­zása rossz hatással van a közgon­dolkodásra. A távolság ugyanis a cigányság és a nemzet többségi lakossága között ahelyett, hogy csökkenne, egyre nő. Ha ezt a szakadékot nem sikerül minél előbb áthidalnunk, akkor tovább növekszenek a társadalomban meglévő feszültségek.- Miként lehetne -az Ön szava­ival élve - a szakadékot csökken­teni a roma és nem roma lakosság között?- Az egyetlen kivezető út a ci­gányság felemelkedésére a tanu­lás, hogy minél többen járjanak iskolába, szerezzenek szakkép­zettséget. Jó példa erre a pécsi Gandhi Gimnázium, amely kine­veli azokat a roma értelmiségi fia­talokat, akik segítői lehetnek en­nek a folyamatnak. F. KOVÁTS ÉVA Tolna megyei kitüntetettek A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesz­tésére augusztus 20-a - állam- alapító Szent István király ünnepe alkalmából A Magyar Köztársasági Érdemrend kö­zépkeresztje (polgári tagoza­ta) kitüntetést adományozta a gyermekek pszichés és idegrendszeri betegségeinek gyógyítását szolgáló új diag­nosztikai módszerek kidolgo­zásáért, a Magyar Hospice Alapítvány létrehozása érde­kében végzett munkásságá­ért, írásaiban is tükröződő, mély humánumtól vezérelt segítő tevékenységéért Polcz Alaine írónak, pszichológus­nak. A Magyar Köztársasági Ér­demrend tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta a nagy gazda­sági veszteséget okozó állati betegségek gyógyításában és megelőzésében végzett, nem­zetközileg is nagyra becsült tudományos munkássága, ál­latorvos-generációkat nevelő oktató tevékenysége elisme­réseként dr. Kováts Jenőnek, az állatorvos-tudomány kan­didátusának, címzetes egye­temi tanárnak. A Magyar Köztársasági Ér­demrend lovagkeresztje (pol­gári tagozata) kitüntetést ado­mányozta: a magyarországi drogfüggő betegek gyógyítá­sáért, valamint a drogmegelő­zés területén végzett több év­tizedes szakma- és intéz­ményszervezői, lelkigondo­zói, oktatói és érdekképvisele­ti tevékenységéért Viktorné Erdős Eszternek, a Magyaror­szági Református Egyház Kal­lódó Ifjúságot Mentő misszió lelkészvezetőjének. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter Baross Gá­bor- Díjat adományozott a dél-dunántúli régió fejleszté­se, a közúti közlekedés érde­kében hosszú időn át végzett tevékenysége elismeréseként Rikker Istvánnak, a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht. nyugalmazott ügyveze­tő igazgatójának. A nemzeti kulturális örökség minisztere, Rockenbauer Zol­tán a Népművészet Ifjú Meste­re Díjat adományozta Schmidt Attila decsi kosárfonónak, Wlassics Gyula-díjat pedig Dér Miklósnénak, a szekszár­di Városi Mentálhigiénés Egyesület titkárának. 7100Szekszárd, Arain János u. 23-25. I. em./103. Tel/Fax: 74/419-949 Szeptembertől megújulnak a szakképzés feltételei! Augusztus 31-ig még a régi feltételekkel Induló OKJ-s képzéseink: Számviteli ügyintéző Pénzügyi ügyintéző TB ügyintéző Mérlegképes könyvelő Pénzügyi tanácsadó Adótanácsadó MUNKANÉLKÜLIEK RÉSZÉRE INTENZÍV MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐI TANFOLYAM A MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁMOGATÁSÁVAL! CSATLAKOZZON AMÍG NEM KÉSŐ! Szakkönyv értékesítés - Díjmentes tanácsadás Oktatás, tananyagellátás, vizsgáztatás egy helyen! Q A Széchenyi István Főiskola Tolna Megyei Munkaügyi Pénzügyi és számviteli Pécsi konzultációs központja Központ által finanszírozott vizsgaszervezési jogosítvány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents