Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

' U 2001. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT

SZEKSZÁRDI ÜNNEPI MAGAZIN

19. OLDAL

Miért szereti Szekszárdot?

A város és polgárai igen bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással. A település múltja, annak tárgyi és építészeti emlékei, s az a megfoghatatlan valami, amit egy település légkörének, atmoszférájának mondhatnánk, hat az ott élőkre. Hogy milyen a város jelene, s még inkább milyen lesz a jövője, az meg azokon múlik, akik itt élnek, dolgoznak, akik tesznek egymásért, s a városért.

Köztiszteletben álló szekszárdi, vagy a városhoz valamilyen módon hosszabb ideje kötődő embereknek tettük fel az alábbi három kérdést.

1. Miért szereti, vagy nem szereti Szekszárdot?

2. Saját munkájában mit tart legfontosabb szakmai eredményének, sikerének?

3. Min dolgozik most?

Bodor Árpád, a Garay Gimnázium nyugalmazott tanára

1. Szekszárdon születtem színésznőt szerettem. Abban az időben, 1929-ben nem volt még divat, mégis a szekszárdi kórházban születtem. Emberléptékű város, majd minden 3., 4. ember ismerheti egymást. Nemcsak én, hanem mindkét lányom és az unokám is szereti a várost, ahol gyakran ránk köszönnek, ha nem én vagyok az ügyesebb.

2. Amikor még Tengelicen tanítottam, ahol élek, szűknek éreztem magam körül a teret, pedig szeretem Tengelicet is. Éppen nemrég egy osztálytalálkozón éltem át ismét, mennyi kellemes emléket ébreszt bennem a város. Mindig pártonkí- vüli voltam, s egyik legnagyobb sikernek azt tekintem, hogy egész életemben sikerült megőriznem a szellemi és politikai függetlenségemet. A községi önkormányzatokban is többségben vannak a függetlenek. Pécsett jártam a Pius gimnáziumba: pap történelem tanárom azt mondta, magyar betegség a széthúzás, a testvérháború, ennek ellenére igyekeztem élni, tanítani.

3. Nagy háztájink van. Négy, hat óra fizikai munkát végzek, hogy a jó kondíciómat megtartsam. A mediterrán órákat a hűsben töltöm, olvasással, máig megőriztem azt a szokásomat, hogy még az újságokat is kijegyzetelem, hátha egyszer szükségem lesz a megismert új gondolatra, hátha egyszer még lehet valamire használni.

Dr. Gesztesi Tamás nyugalmazott osztályvezető főorvos

1. Elegáns, fejlődőképes kisváros, amelynek értelmisége befogadó jellegű.

Büszke vagyok a város képzőművészeti alkotásaira, s kulturális intézményeinek teljesítményére. A zenei élet átfogó és sorirányú, kereskedelmi ellátottsága elfogadható, s jelentős fejlődést mutat. Egészségügye évtizedekig a megyei kórházak között az élvonalban szerepelt.

2. Ötvenkilencben kerültem Szekszárdra, s bár nem itt képzeltem el az életem, de úgy láttam, hogy a szakmai fejlődésem feltételei adottak, s ezt gondoltam mindennél fontosabbnak. A másik, amit még fontosnak tartok, s ha tetszik sikernek tekinthető, hogy amikor eljöttem a kórházból, négy főorvos-képes embert hagytam ott. Egyéb területen azt tartom eredménynek, hogy a családi életem helyes mederben folyt, s a gyerekeim jól nevelt értelmiségi emberek lettek.

3. Réfigeteg a tennivalóm, nyugdíjasként ellenőrző főorvosként dolgozom az Egszségbiztosító Pénztárban, több értelmiségi szervezetben vezető szerepet játszom, megyei elnöke vagyok például a TIT-nek, az Országos Széchenyi Körnek, tagja a város Kulturális Kabinetjének, s az Aranykönyv szerkesztő csoportjának. Többet tudok foglalkozni számos érdeklődési területemmel, mint például a képzőművészet. Igyekszem szakmai-irodalmi munkásságomat is folytatni, több közleményem vár befejezésre.

ZentCli András középiskolai tanár, Garay Gimnázium, címzetes igazgató

1. Egyre jobban szeretem ezt a várost,

1977 óta vagyok szekszárdi lakos. Kezdetben nem éreztem magam szekszárdinak, ma már igen, s nemcsak azért mert szőlőm van, hanem azért, mert megismertem.

Magát a tájat is nagyon megkedveltem, hisz Tolna megyei vagyok. Sokan mondják, hogy városnak kicsi, falunak nagy, de az én falusi mentalitásomhoz ez ülik. Szeretem, mint várost, mint dunántúli települést, az embereket megszoktam, s most már szeretemig történelmével elég sokat foglalkoztam.

2. Pedagógus vagyok, ugyan 21 évig kénytelen voltam igazgatóként funkcionálni, tehát természetesen a gyerekekkel, tanulókkal való kapcsolatépítés, a közös munka a legfontosabb számomra. A legnagyobb siker a tanulók szeretete, a jó emberi kapcsolatok Itialakítása és a tudományos ismeretek segítségével az egyéniség formálása, ez a legfontosabb egy pedagógus számára. Az a siker, ha megvalósulnak a tanítványaim céljai, elképzelései, tervei.

3. A fő hivatásom a tanítás, s ezen kívül a megyei önkormányzat művelődési bizottságnak vagyok a tagja, s a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési és Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítványnak a kurátora. E mellett nem maradhat el az önművelés sem, most éppen dr. Dobos Gyulánál, a levéltár igazgatójánál voltam, mert az ő megjelenő könyvét fogom ismertetni a megyenapon. Mindezeloiél is fontosabb, bár más területen, az öt fiúunokám, az ő nyiladozó egyéniségüket próbálom úgy irányítani, hogy nyitottak legyenek a világra.

Petrits Ferenc mézeskalácsos, élelmiszeripai technikus

1. Itt születtem, őseim is itt születtek, családunk tradicionálisan szekszárdi.

Nyolc évig éltem Pesten, de nem tudtam megszokni, mindig visszavágytam. Vannak hibái, mégis szeretem. Más városokban is jól érzem magam egy-két napig, de ennyi elég, én itt vagyok itthon.

2. Az is családi tradíció, arra neveltek, hogy vagy csinál az ember valamit vagy nem. Ugyanilyen, őseimtől örökölt szabály, hogy annyi tiszteletet adj meg másoknak, amennyit magadnak elvársz, s akkor az embernek irigyei lehetnek ugyan, de haragosai nem. Jó érzés, hogy ezeket az elveket, szabályokat a fiaim is átvették és ezek szerint igyekeznek élni.

3. Ebbe a szakmába születtem bele. Huszonegy évig mást is csináltam ugyan, de édesapám mellett akkor is gyakoroltam ezt a szakmát. Szerencsére nem szakadt meg a családi tradíció. Mi mindent visszaforgatunk a vállalkozásba, nálunk nincs nyaralás. Eldöntöttük, hogy megcsináljuk az élelmiszer-üzletet, ami komoly hitelekkel járt, amiből már nem sok van vissza. Utána szeretnénk finomítani rajta, s lehet, hogy lesz még egy másik helyiség is mellette.

Az első lépés 2000 március 15- én a Komád. Sándor Bezerédj szobra méltó helyének a kialakíNagy Benedek: Szent László

Millenniumi gazdagodás

tása volt, a levéltár kertjében. Az év augusztus 20-án avatták Baky Péter történelmi pannóit a városházán. Október 29- én állították fel Csíkszentmihályi Róbert 1956-os emlékművét a Szent István téren. December másodikén, Samu Géza születésnapján avatták a szobrász Párhuzamos elágazások című művét a Művészetek Háza előtt. Utána következett a sorban már az idén László napkor Nagy Benedek térplasztikájának avatása. Augusztus húszadikán szentelik újra a felújított Szentháromság szobrot

és avatják fel a Forma Simposion hős László, Csíkvári Péter, Ligeti alkotóinak közös művét Az évez- Erika, Bakos Ildikó, Gáti Gábor, red kapuját. Alkotói: Szatmári Ju- Gábor Éva Mária, Király Vilmos.

Baky Péter egyik történelmi pannója

FOTÓK: GOTTVALD KÁROLY

Bakó László kőfaragó, szobrász

1. Persze, hogy szeretem a várost, mindig is szerettem, a szüleim szülőhelye, itt töltöttem a gyerekkoromat. Néha úgy vagyok vele, mint a gyerekeimmel, van amit időnként zokon veszek, vagy szeretnék megváltoztatni.

3. Nem tudom, mindig a legutóbbi munkámat szeretem vagy amit még ezután fogok csinálni. Úgy tekintek minden munkát, hogy az tanulmány a jövendő nagy műhöz.

4. Éppen a sváb helyen vagyok, Budán a XII. kerületben, egy nemzetközi művésztelepen, én vagyok az egyetlen, s az első magyar állampolgár. Ezüst György festőművész szervezi a telepet évente. Határon túli magyarok vannak a indiai, olasz orosz képzőművészek mellett. Most egy 6X2 méteres, fából készült munkán dolgozom, aminek a munkacíme A bőgő halála, vagy az Utolsó nóta. Egy 15 cm átmérőjű üveg könnycseppel kombinálom össze a fát. Ez itt marad a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában. Az Ének a virágokért című szobor két figura fából, az egyik Pán sípon, a másik hárfán játszik, s a ruhájuk, vagy ha tetszik a szoknya posztamens motívumai a virágok, vagy fosszíliák, virágmaradványok. Nem szívesen magyarázok egy szobrot, hiszen ha szavakkal le el lehetne mondani amiről egy szobor szól, akkor megírnám versben, vagy regényben. A kő, a fa meüett most foglalkozom fémmel és üveggel is.

Prof. dr. Simon László, a

Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza osztályvezető főorvosa, az orvostudományok kandidátusa, egyetemi magántanár

1. A kapcsolatom a várossal rendkívül ambivalens. Egyrészt imádom Szekszárdot, mert az egyike a legkellemesebb, leg- fejlődőképesebb dél-magyarországi településnek, gyönyörű környezetben elhelyezkedő városnak tartom, ugyanakkor az itt eltöltött 21 év után is sokszor érnek olyan élmények, amelyek ezt az imádatot alapjaiban is képesek aláásni. Úgy érzem, hogy a „gyüttmenteket” nem fogadják be oly módon, ahogyan ezt mi szeretnénk. Jó lenne, ha a közlekedési viszonyok jobban összekötnének bennünket az ország más részeivel. Szekszárd az egyik legizgalmasabb város amit megismertem, pedig sok helyen éltem Magyarországon és külföldön is. Mindent összevetve nagyon szeretném, ha itt tölthet- ném békés, jó hangulatú nyugdíjas éveimet.

2. Az ember soha nem lehet elégedett az elért eredményekkel és sikerekkel. Azt a folyamatot tartom sikernek, amelyet az osztályon a legnagyobb erőfeszítések mellett sikerült fenntartani, s amit tiszteletreméltó elődöm, Medgyes Árpád indított el. Jó, hogy az emésztőszervi betegségek modem vizsgálatát és kezelését sem anyagi, sem erkölcsi, sem személyzeti, sem emberi okok miatt egy pillanatig sem kellett feladni. Szekszárdot közép-, s bizonyos mértékig Európa gasztroenteorológiai fellegvárának tekintik a szakmában, ami természetesen egy kollektíva eredménye, sikere.

3. Most nehéz a helyzet nemcsak az emésztőszervi belgyógyászat, hanem az egész orvostudomány tekintetében. Szemléletet kellett váltani és teljesítményalapra kellett helyezni módszereinket és eljárásainkat. Már lassan látszanak az irányok. A kormány programjával összhangban, a legfontosabb a népegészségügyi helyzet javítása , a betegségek megelőzése az életmód és az egészségkultúra javítása útján. Ezzel párhuzamos feladat a daganatos betegségek korai felismerése, szűrése, megelőzése. Eredményeink már vannak a vastagbélrák genetikai szűrése tekintetében A szekszárdi kórház lesz ennek az egyik országos központja az elkövetkező 2-3 évben, s jelentős feladat továbbra is a rezidensek képzése és az orvosok továbbképzése.

Matókné Misóczki Mária,

a II. számú általános iskola igazgatója

1. Úgy szeretem a várost ahogy van, de azért jó lenne, ha felgyorsulna a fejlődés.

Szerintem nagyon illene a város kisvárosias hangulatához, ha lezárnák a Garay teret, s sok kis kedves, kiülős cukrászda, söröző lenne a városközpontban, s másutt is.

2. Szerencsésnek tartom magam, mert mindig pedagógusnak készültem, édesapámat követve, aki a mai napig a példaképem. Emberileg és szakmailag is szeretnék olyan lenni, mint ő volt. Vezetőként az a célom, hogy a munkatársaim számára biztonságos teret teremtsek mind tárgyi, mind szakmai szempontjából. Eredménynek gondolom, hogy közösen, együtt, csapatmunkában értük el az eredményeket. Szerencsés vagyok a tekintetben is, hogy nagyon jó tantestületben dolgozhatom. Az utolsó pár évben jó eredményeket értünk el együtt.

3. Az élet is rákényszerít bennünket, hogy lépést tartsunk a felgyorsult eseményekkel. Elkezdtük előkészíteni a következő tanévet, új feladat a kerettanterv bevezetése, a helyi tanterv.

Az oldal Szekszárd önkormányzatának jóvoltából jelenhetett meg.