Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

ÜNNEPI MAGAZIN TARKA FESZTIVÁL 13. OLDAL 2001. Augusztus 18., Szombat Emberléptékű város Bonyhádon augusztus 17- től 19-ig Tarka Fesztivál elnevezéssel rendezvény- sorozatot tartanak. Ez al­kalomból Oroszki István, a város polgármestere kö­szönti az olvasókat. „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja hol lakott itt Vörösmarty Mihály” Mi, bonyhádi­ak tudjuk, s büszkék is va­gyunk rá. Tudjuk azt is, hogy az 1848-as sza­badságharc tábornoká­nak, Perczel Mórnak itt rin­gott a bölcsője, hogy a bony­hádi gimnazista, Illyés Gyula a „magyar romantika mese­földjének” nevezte a Völgysé­get, amelynek szíve a mi vá­rosunk. Rengeteg érték hal­mozódott itt föl. Ezek a múlt­ban gyökereznek, a jelenben is tovább gyarapodnak, s a jö­vőbe mutatnak. Nem aján­dékba kapták ezeket a bony­hádiak. Szorgalmuknak, fele­lős gondolkodásuknak, dol­gozni- és élni akarásuknak köszönhetik. Ezerarcú tele­pülés a miénk. Nem homo­gén, már nem családias, de szerencsére még emberlépté­kű. Mindenkinek csak egy élete van, s azt úgy szeretné meg­élni, hogy az emberi legyen. Aki a Völgység fővárosát vá­lasztotta élettérnek remélem itt megtalálta számítását. Né­metek, székelyek, felvidéki­ek, romák őrzik hagyomá­nyaikat, gazdasági kultúráju­kat, amelyre biztonsággal építhető a jövő. Van iparunk és mezőgazdaságunk, van­nak óvodáink és iskoláink, vannak fiataljaink, akik csendben viszik tovább apáik örökségét, vannak határon innen és túl testvérvárosaink és barátaink. Bonyhádnak a sokszínűségében rejlik az ér­téke. Régóta keressük azon­ban azt a jellemzőt, amely csak a miénk. Most, néhány lelkes lokálpatrióta jóvoltából talán megtaláltuk. Tarka Fesztivál a neve. A magyar tarka szarvasmarha bonyhádi tájfajtája adta hozzá az alap­ötletet, amely Bonyhád nevét világhírűvé tette, tarkaságá­nál fogva pedig településünk sokszínűségének megmutatá­sára is lehetőséget ad. Szeretettel és tisztelettel hív­juk, várjuk városunk, me­gyénk, régiónk, országunk minden polgárát augusztus 17 és 20 között, valóban tar­ka fesztiválunkra. Itt mindig történik valami Bonyhádról a Tarka Fesztivál ürügyén A nagyon tarka: tarka-barka. Ilyen a virágzó rét, vagy a ro­kolya, amelynek leszakadt a ránca. Színes: ilyen a festő pa­lettája. Sokszínű: ilyen Bonyhád a maga adottságaival, nép­csoportjaival, gazdaságával, kultúrájával. Aki itt él annak ez természetes. Ezt szokta meg. Ezt a tarkaságot, színessé­get, sokszínűséget. Ez gazdagság. Ezt próbálják érzékeltet­ni, országnak-világnak megmutatni, mással is megosztani a Tarka Fesztivál szervezői, akik három napon át a legkü­lönbözőbb programokkal várják az érdeklődőket. Amikor valaki megkérdezi hol van Bonyhád, leg­többen így felelnek: Pécs és Szekszárd között. Mennyivel szebben le lehetne írni: a Völgység­ben, amely egy sajátos kistáj. Ott, ahol a Szek­szárdi-dombság és a Mecsek kéklő oromzata ta­lálkozik. Ott, ahol Perczel Mór született, ott, ahol őt Vörösmarty tanította. Az ország egyik legszebb fekvésű települése. A Börzsönyi tetőről lepillantva gyönyörű látvány fogadja a kíváncsiskodót. A lába előtt szépen megművelt szőlők, távolabb új, pirosló sátorte­tők, arrébb egy-egy zöld sziget, amely a Perczel kertet, a kollégiumi parkot sejteti, szemmagas­ságban hivalkodnak a Zománcáru- és a Cipőgyár kéményei, három templomtorony jelzi, hogy ka­tolikusok, evangélikusok és reformátusok élnek itt. Bonyhádot mezőgazdasága, állattenyésztése tette világhírűvé a magyar tarka szarvasmarha bonyhádi tájfajtája révén. Sok helyütt megírták már: Bonyhád soknemze­tiségű település. Németek, bukovinai és erdélyi székelyek, felvidékiek, romák élnek egymás mel­lett, tiszteletben tartva a másik kultúráját. Vala­mennyiüknek vannak sajátos ünnepeik, kulturális rendezvényeik. Úgy tűnik jól érzik magukat. Most, talán az első olyan fesztivált tartják Bonyhádon, amely kicsit másabb, tarkább az eddigieknél. En­nek ürügyén felvetődött a kérdés: jó-e, s ha igen, miért jó bonyhádinak lenni. A válasz nem köny- nyű. Aki itt él, nem fogalmazza meg naponta, hogy mi az, ami otthonává teszi a várost. Till János és felesége igazi bonyhádinak vallják magukat. Év­tizedek alatt, a híres sváb szorgalommal, meg tud­tak teremtem mindent, ami számukra fontos.- Mi itt jól érezzük magunkat. Igaz, hogy a nyugdíjunk kevés, de van házunk. Munkánk mindig volt, Bonyhádon meg tudtuk keresni a mindennapi betevőnket. A konyhára valót soha nem a piacon vettük. Szőlőt, kertet, gyümölcsöst gondoztunk, disznót neveltünk. Most is ezzel töltjük napjainkat. Ami kicsi szabadidőnk marad azt a német nemzetiségi kórusra áldozzuk. Sok helyre eljutottunk ezzel a csoporttal, de Erdély­ben még nem voltunk. Szívesen megismerked­nénk a székelyek földjével. Ha megkérdezek egy bonyhádit, hogy mi jut eszébe a tarka szóról sok mindent felsorol. Egy azonban bizonyos, hogy a szarvasmarhát nem hagyja ki. Bíró Sándornénak is ez jutott eszébe.- A tehén mellett a Zománcgyár. így volt ben­Szentháromság szobor vinai székelyek nagyon sokat tanultunk más nép­csoportoktól, rengeteget fejlődtünk. Nem volt könnyű, hiszen háromszor voltunk földönfutók, de ledolgoztuk az elmaradást. Ebben segítsé­günkre volt a város is, ahol élünk. Óvodái és isko­lái otthont, jó felkészítést adtak gyerekeinknek. Aki itt dolgozni akart, talált magának munkát. Amikor kicsit elégedetlen vagyok, s azt mondom, hogy lehetne szebb is, az csak azért van, mert na­gyon szeretem Bonyhádot. Tudom, hogy apró lé­pésekkel juthatunk előre. Most például az új, gyönyörű játszótereknek örülök. A tarka szóról Benke Jánosnak édesanyja fej­kendője jut eszébe. Ő nem „tüke” bonyhádi.- Valóban. Most, hogy beszélünk róla, gondo­lom csak végig, hogy milyen színes ez a kisváros. Néhány éve élek itt, azt hiszem jól választottam. Hol Völgységi Szüretre, hol Pünkösdi, hol Buko­vina Fesztiválra, hol kosárlabda, hol röplabda ta­lálkozóra hívják az embert. Focimeccseken szur­kolhatok, ha kedvem tartja az uszodában hűthe- tem magam. Gyerekeimnek nem kellett más vá­rosba menni középiskolába. Most a Tarka Fesztivál tesz kí­váncsivá. Ökörsütést még nem láttam. A bonyhádiak általában büszkék városukra: a központ barokk templomára és szenthá­romság szobrára, a Völgységi Múzeumukra, a Perczel kerti gyönyörű könyvtárukra, Vörös­marty szobrukra, kulturális és történelmi hagyományaikra, gimnáziumukra és közgazdasági szakközépiskolájukra, az itt fel­halmozódott szellemi értékekre. Büszkék arra, hogy itt mindig történik valami. pAl Acmes Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Milyen is a tarka marha? Jó a teje, porhanyós a húsa Az augusztus 17-én megtar­tott szarvasmarha tenyész­tési tanácskozáson Füller Imre, a Magyar Tarka Te­nyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója a bonyhádi tájfajta történeté­ről is beszélt. Forrásként Ettig László ugyanebben a témában kiadott könyvét használta. A magyar tarka fajta tudatos te­nyésztéséről a múlt század hú­szas éveitől beszélhetünk. Mária Terézia Dél-Németországból ba­jor, frank és sváb zselléreket tele­pített Tolna megyébe, akik ma­gukkal hozták marháikat is. Bi­kákat azonban nem hoztak, ma­gyar bikákkal fedeztettek. Az el­ső berni tenyésztörzset Dőry Zsigmond hozta be 1852-ben a kisdorogi gazdaságba, majd Apponyi grófék Pálfára, Festetics Leo Tolnára, a Perczel család Bonyhádra, Dőryék pedig Zombára telepítettek berni vörös­tarka hegyi marhákat. A tolna megyei tenyésztők ezután foko­zatosan áttértek a szimentáli fajta tenyésztésére. A Tolna megyei Gazdasági Egyesület 1880-ban két kiváló telivér szimentáli bikát helyezett ki köztenyésztésbe. In­nen kezdve a tájfajta töretlen fej­lődést mutatott. Az 1897-es Bécsi Világkiállításon bemutatott szar­vasmarha csoport a „bonyhádi pirostarka tájfajta” elnevezést kapta. A korabeli írások így jel­lemzik: „a bonyhádi marha hasz­nosításai közül a húshasznosítás is kiváló... kitűnő, zsírral átszőtt, lédús, porhanyós pecsenyehúst szolgáltatnak.” Emellett a legki­válóbb tejelő marhák. A második világháború az ország szarvasmarha állomá­nyának döntő részét elpusztítot­ta. A tenyésztést szinte a nullá­ról kellett kezdeni. Ezt szolgálta az akkori földművelésügyi mi­niszter rendelete, amely szerint a magyartarkát kettőshasznosí­tású (tej-hús típusú) fajtaként kell továbbtenyészteni. Szimen­táli bikákat csak korlátozott számban lehet a nemesítés so­rán felhasználni. A fajta jelentő­sége egyre nagyobb. Az EU-csatlakozás közeledtével egyre több szó esik a hazai szar­vasmarha létszám látványos emeléséről, a jó minőségű piac- és exportképes vágómarha mennyiség növeléséről. A fesztivál programja AUGUSZTUS 18 - SZOMBAT 9.00 Térzene az áruház előtt Közreműködik a Városi Zeneiskola Fúvószenekara 9.30 Gyermekprogramok: sajtkukac-verseny változatos játékokkal 11.00 Márkus Színház műsora: Laci királyfi - bábjáték 15.00 Főzőcske a művelődési központ szabidtőH színpada körül 15.00 Zenés-táncos szórakoztató programok a művelődési központ szabadtéri színpadán Közreműködik: Bonyhád Városi Fúvószenekar, Titti Corsi Dance Club, Bonyhádi Ifjúsági Dalszínház, K'°;<=z Péter - harmoni­ka, Pécsi Eurodance 2000 Té cegyúttes, Pastlapaar Ja Vallatud Táncegyüttes - Észtország, ABS együttes 20.00 Irigy Hónaljmirigy 21.00 Bál - közreműködik az Animate együttes AUGUSZTUS 19 - VASÁRNAP 15.00 író-olvasó találkozó a művelődési központ előtti kerthely- iségben Vendégek: Podmaniczky Szilárd, Garaczi László és Térey János költők A Fekete Sas Kiadó bemutatja Domokos Pál Péter: Moldvai magyarság című kötetét Tehén meseíró pályázat eredményhirdetése Ökörködés Guinness-rekordot akartak dön­teni a bonyhádiak a tehénle- pény-dobásban. Szorgalmasan össze is gyűjtögették a marhate­lepen a lepényeket és annak rendje, s módja szerint megszárí­tották. Ám a múlt heti eső nem kerülte ki azokat, megáztak, s egy hét alatt nem volt idejük ki­száradni, a közepük nyers ma­radt. így az idén nem lesz tehén- lepény-vetegetés. Az út szélén, egy kanyarban hever egy termetes tehénlepény. Arra robog egy Trabant, elvéü a kanyar ívét és a lepény mellé vá­gódik.- Hát, te ki vagy? - kérdezi a lepény.- Mi más lennék? Autó vagyok - válaszolja a Trabant.- Akkor én meg pizza - mondja hetykén a lepény. Ökörsütés Az ötlettől a megvalósításig A Tarka Fesztivál egyik lát­ványossága az ökörsütés. Ez rendkívüli előkészülete­ket, fontos szabályok betar­tását követeli meg a rende­zőktől. Meg kell felelnie minden nép- és állategész­ségügyi előírásnak. A bony­hádiaknak nincs mitől tarta­niuk, a gondos előkészítés már egy hete megkezdődött. A nem mindennapi látványosság részleteinek megtervezése, a fel­tételek előteremtése, a rendelke­zések előírásainak betartása és betartatása dr. Kiszler Gyula, bonyhádi kerületi főállatorvos se­gítségével valósulhatott meg.- Nem volt könnyű feladat, hi­szen az ökörsütésben nincs sen­kinek praxisa a városban. Szük­ség van olyan szakemberre, aki minden csínját-bínját ismeri an­nak, hogyan kell előkészíteni, az­tán elkészíteni a levágott állatot. Ezt a szakembert meg is találtuk Nánai Ist­ván személyében. Az ő munkája már egy hete megkezdődött, hiszen a marhát vágás után - megfelelő hőmérsékleten szalonnával spékelni, páclével locsolgatni kell. A sütéshez az állvány be­szerzése sem volt egy­szerű feladat. Ebben a Gemenc Étterem segített. Az előkészí­tett ökör szállítása csukott, hússzállító autóval történhet. Itt a méretek okoztak kisebb galibát, hiszen egyben ritkán ke­rül szállításra egy levágott állat. Megfelelő nagyságú autót nem volt könnyű előteremteni. Gon­doskodni kellett egy megfelelő melegítő helyről is, hiszen az áll­ványon sütött marhahúst a lesze- lés után még néhány percig sütni, melegíteni kell. Elvégeztük és vé­geztettük a szükséges hús vizsgá­latokat. A három nap alatt fel- használásra kerülő összes állat BSE-vizsgálatra került. Nincs mi­től tartaniuk a bonyhádiaknak. Mindezzel a tervezett kezdési időpontig elkészültünk. Pénteken délután egy órakor a művelődési ház szabadtéri színpadánál meg­kezdődött az ökörsütés. Aki elég kitartó volt, éjjel kettőkor már megkóstolhatta az első bonyhádi sültökröt. ■ A Rádió Bonyhád munkatár­sai több, nagyszabású ren­dezvény elindítói voltak a városban. Az Iránytű, a Szü­netelő, a Huszonnégy órás koncert ötlete és megvalósí­tása már a hátuk mögött van. A Tarka Fesztivál gon­dolata több éve született, mára valósággá lett. A három napos rendezvény megva­lósítása embert és anyagiakat pró­báló feladat. Sok apró és nagy do­lognak kell egy szálon futnia, hogy minden a tervek szerint alakuljon. Tröszt Erika, Kirchné Máté Réka, Kovács Gábor és Szabó László, a Rá­dió Bonyhád munkatársai sok-sok beszélgetés, együtt gondolkodás ré­vén jutottak el a Tarka Fesztivál ötle­Tavasz óta szervezik téig, elnevezéséig. A megvalósítás­hoz szükséges feltételek megterem­tésében segítőtársakat találtak a vá­ros három országgyűlési képviselő­jében, valamint polgármesterében. Támogatóik között tudhatnak több városi és megyei gazdasági, pénz­ügyi szervezetet, intézményt. Fő szponzoruk a Pannónia Mezőgaz­dasági RT, valamint a Magyar Tarka Tenyésztők Egyesülete. A Bonyhádi Ipartestületen keresztül megnyerték a helyi vállalkozók egy részét is. A segítséget nem mindig pénzben mérik. Ki szállítással, ki nyeremény­tárgyakkal, ki munkájával járul hoz­zá a rendezvény sikeréhez. A hely­színt adó művelődési központ teljes technikájával és munkatársainak szaktudásával áll rendelkezésre. Az RTL Klub támogatása sem maradt el Barabás Éva - a tévécsatorna bony­hádi műsorvezetője - jóvoltából. ' A fesztivál programjainak szerve­zése már tavasszal elkezdődött, mégis akad olyan, amely az írásos tájékoztatóban nem jelenhetett meg. így az Utazás a világ körül cí­mű országos fotó-pályázat díjazott képeiből összeállított kiállítás, amely Budapest után Bonyhádon a művelődési központban látható elő­ször, valamint a látványos tűzijáték. A szervezők reményei szerint minden bonyhádi a három nap alatt legalább egyszer ellátogat a fesztiválra. Aki nyerni is szeretne nem kell mást tennie, mint minél több programon részt venni, s az ezek alapján összeállított kérdé­sekre válaszolnia.-PÁL­ne az iskolás könyvünkben. Az egész országban meg kellett ta­nulnia minden gyereknek, hogy Bonyhádra ez jellemző. Én nem vagyok született bonyhádi, de két éves koromtól itt nevelkedtem. Mindenkit ismerek, idekötnek a kapcsolataim, a kulturális közös­ség, amelyhez tartozom. Mi bukó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents