Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-17 / 192. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2001. Augusztus 17., Péntek | Hírek BALATONFENYVES. A dom­bóvári önkormányzat tulajdoná­ban lévő táborban a város okta­tási intézményeinek tizenhat ta­nulója vesz részt augusztus 20- tól nyolc napon át a diákvezetők továbbképző tanfolyamán, ahol a fiatalok többek között a telepü­lésen működő civil szervezetek és a képviselőtestület tevékeny­ségével ismerkedhetnek meg. MUCSI. Az önkormányzat tes­tületi ülést tartott a napokban Mucsiban. A testület újabb öt évre adott megbízást a iskola jelenlegi igazgatójának, Lacza Zoltánnénak. KURD. A Nyugdíjas Klub tagjai augusztus 19-én este hét órakor a faluházban emlékeznek meg Szent Istvánról, majd közös va­csorával zárják az ünnepet. BOGYISZLÓ. A Gyermekekért, Bogyiszlóért Alapítvány pályáza­tot hirdet szociálisan hátrányos helyzetű közép- és felsőfokú in­tézetben tanuló gyermek részére tanévkezdési támogatásra. Je­lentkezni augusztus 20-ig, a szo­kásos módon lehet. A bogyiszlói általános iskolában egyébként augusztus 29-én kezdődik a tan­év. A tanévnyitó 28-án, 17 óra­kor kezdődik az intézményben. PAKS. Tévesen jelent meg teg­napi számunkban a város ön- kormányzata által az evangéli­kus templomban rendezendő mai koncert kezdési időpontja. A hangverseny ma, augusztus 17-én 19 órakor lesz, Bottesini, Mozart és Rossini művei hang­zanak el László Andrea (gor­donka) és Waldemar Schwiertz (nagybőgő) előadásában. Fekete Krónika LÖVEDÉK SIÓAGÁRDON. Szántás közben egy tábla köze­pén valószínűleg a II. világhábo­rúból itt maradt lövedéket talál­tak. A munkát a táblán befejez­ték, a lövedék nem veszélyeztet senkit, várják a tűzszerészeket. BALESET Madocsán. Súlyos sérülést szenvedett tegnap dél­után egy óra körül az a biciklis­ta, aki egy útkereszteződésben balra kanyarodás közben össze­ütközött egy személyautóval. GÉPKOCSILOPÁS Szekszár dón. Külföldről visszatérve vet­te észre a tulajdonos, hogy a garázsból ellopták a mintegy egymillió hatszázezer forintot érő személygépkocsiját. TŰZ KAPOSPULA MELLETT. Mintegy 50 hektárnyi területen égett a lekaszált fűszéna Kapospula határában. A tüzet a dombóvári tűzoltók fékezték meg. _____________________■ Ma gyarország a Millennium évében Tolna megyében is sokan fényképeznek Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Or­szágos Szövetsége (MAFOSZ) tavaly év ele­jén hirdette meg a Magyarország egy napja elnevezésű ország-fotózási akcióját. Szekszárd-Budapest A vállalkozó kedvű, közel ötszáz fényképező­gép-tulajdonos a Millennium alkalmából, első­sorban az augusztus 20-i eseményeket, illetve a települések ekkori állapotát dokumentálva tíz­ezer felvételt készített. Ezeket két példányban eljuttatták a MAFOSZ-hoz, így jöhet létre az a közgyűjtemény, amely segítséget nyújthat a ké­sőbbi kutatóknak is. A Magyar Művelődési Intézet, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma és annak Millenni­umi Emlékbizottsága, valamint a Nemzeti Kultu­rális Alapprogram támogatásával a napokban a gyűjtemény közel ötszáz fotójából összeállított fotóalbum látott napvilágot. A kötetben az or­szág-fotózási akció valamennyi résztvevőjét fel­sorolják, Tolna megyében többen is készítettek fényképeket: Bálint Károly, Domokos István (Szekszárd), Beregnyei Miklós, Csonka Edit, Nagy István, Rácz Nikoletta (Paks), Deák István (Várdomb), Doszpod Judit (Mözs), Farkas Sán­dor (Bogyiszló), Haures Csaba, Studer Róbert (Cikó), Kirchné Máté Réka (Bonyhád), Örményi János (Tamási), Szabó Aladár (Nagydorog), Szász Gábor (Závod). A fotókból Magyarország körkép címmel válogatás-kiállítás is nyílik au­gusztus 18-án, 11 órakor Budapesten, a Magyar A könyvben látható egyik fotón a bonyhádi Székely Emlékparkban 2000. augusztus 20-án állított kopjafa és a kos­zorúzása FOTÓ: MÁTÉ RÉKA Kultúra Alapítvány székházának aulájában (Szentháromság tér 1-3.). A tárlat augusztus 23-ig tekinthető meg a fővárosban, majd országjáró körútra indul. Megindul a forgalom a földvári hídon Mondom A Magamét IHÁROSI IBOLYA Győzzön a rosszabb! Roppant tanulságos a Ki a leggyengébb láncszem? című vadonatúj vetélkedő. A végkövetkezetés megér egy kis történelmi visszapillan­tást. Kezdetben volt például a Zenélő órák című vetélkedés. Televízi­ós műsornak sem vöd utolsó. A játékosok - figyelem, nem verseny­zők - műved, intelligens személyiségek voltak. Nem azt kellett tudni­uk, hogy valamely ismeretlen zeneszerzőnek ki vöd a harmadik fele­sége, s hány koncertet adott, mondjuk Afrikában. Néhány percben mini esszéket rögtönöztek, vagy zenetörténetből vagy egy-egy műről. A hasonlóképpen műved zsűri a versenyzők teljesítményének értéke­lése során is ismereteket terjesztett. A játékosokat megszerettük, s húsz év múltán is felismerjük azt, aki már ebben, vagy később az El­mebajnokságban egyádalán szereped. Hogy ki, hányszor győzött, azt talán ők maguk sem tudnák megmondani. Még az is izgalmas vöd, hogy ki nyer autót a Mindent, vagy semmit! című vetélkedőben. Ott már nem volt elég a tudás, kellett jó adag szerencse, taktikai ér­zék, s nem vöd mindegy az sem, kik az ellenfelek. Aztán jöttek a gé- piesített vetélkedők, amelyekben már kevesebbet számít a műved- ség, előnyben van a tárgyi tudás, s abból is a felesleges adatok isme­rete. De, ezekben legalább még mindig azt nyer, aki tud Most megjelent a legújabb, a Ki a leggyengébb láncszem? című verseny. Ez már nem játék és nem is vetekedő. Nem szellemi és nem is szellemes. Vészbanyának öltöztetett vezetőjének az a fel­adata, hogy a versenyzőket sértegesse, önbizalmukat aláássa. Itt már ellenfél az idő is. Azonnal rá kell vágni a helyes választ. Min­den körben kiszavaznak valakit. S már a második alkalommal megtörtént, hogy a döntő forduló után hazaküldték azt, aki addig a legjobb volt. Ebben a versenyben nem a legjobb nyer, hanem aki a legrosszabb. S mindenkiből ki is hozza a lehető legrosszabbat. Csak reménykedhetünk benne, hogy nem ez történik a nézővel is, és nem lesz hosszú életű ez a baljós, szellemtelen verseny, mert a közvélemény azzal szavazza ki a műsorból, hogy nem nézi. Megkérdeztük olvasóinkat Hetven kilométer lesz a ma­ximális sebesség Péntek reg­gel 8 órakor ismét megindul a forgalom a dunaföldvári Duna-hídon teljes szélesség­ben, súly- és magasságkorlá­tozás nélkül. Dunaföldvár Szilágyi Géza, a Központi Közle­kedési Főfelügyelet híd-szakági főmérnöke elmondta: a híd fel­újításnak befejezését szeptem­ber 15-re tervezték. A szerdán tartott terhelési próbát követően csütörtökön megtartották az úgynevezett ideiglenes üzembe helyezési eljárást, és úgy döntöt­tek: pénteken mindkét sávon in­dulhat a forgalom, igaz egyelőre csak 40 kilométeres sebességgel, hogy ne veszélyeztessék a felújí­tás utolsó munkálatait végzőket. A 3,5 milliárd forintos beruházás során az volt a feladat, hogy - a vasúti pályát megszüntetve - két sávon a járműveknek, az északi oldalon a gyalogosoknak, a déli oldalon pedig a kerékpárosok­nak is lehetővé tegyék a közleke­dést. A munkálatok teljes befeje­zése után a tervek szerint - 90 helyett 70 kilométer lesz a maxi­mális sebesség. A napi 15 ezer jármű áthaladását biztosító híd elkészülte jelentős mértékben ja­vítja a közlekedést az Alföld és Dunántúl között. A hídról leve­zető új út építését a tervek sze­rint jövőre kezdik el. Jelenleg sok nehézjármű halad át Dunaföldvár központján, ezt tervezi elvezetni az az út, ami a megszüntetett vasúti pálya he­lyén épül 2003-ra, a 6-os út és a Duna-híd között. Sajtódélelőtt a katasztrófavédeleről Megelőzés, riasztás a vészhelyzetek kezelése SZEKSZÁRD Az elektronikus*és az írott sajtó szerepe a katasztrófa- védelemben címmel tartott tegnap sajtó-délelőttöt a Tol­na Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság. Mint Mácsai Antal, polgári védel­mi ezredes, megyei parancsnok el­mondta, hazánkban a korszerű törvényi szabályozás új alapokra helyezte a katasztrófavédelmi munkát. A törvény fő eleme az, hogy a védekezést három időszak­ra osztja, az első a megelőzés, a második a katasztrófa, a mentés időszaka és a harmadik az úgyne­vezett helyreállítás idő­szaka. A megelőzés so­rán kell tudatosítani az emberekben, hogy kör­nyezetükben melyek a veszélyforrások, ho­gyan kell ezek esedeges hatásaira felkészülni, s a katasztrófa-helyzetben maguk és mások testi épségét miként lehet megvédeni. Mint hangsúlyozta, a felké­szülés programját ismertetik a pedagógiai továbbképzésben, iskolákban, prevenciós napo­kon, önkéntes lakossági prog­ramokban, de a média segítségét a már emlí­tett három szakasz egyikében sem nélkü­lözhetik. Szeretnék ki­építeni az együttműkö­dés rendszerét. Sok egyéb mellett szó esett még a védelmi rend­szer felépítéséről, s egy tervezett Tolna megyei gyakor­latról. Miért beteg a magyar futball? A szerdai magyar-német válogatott labdarúgó mérkőzés le­sújtó eredménye - 2:5 - után, mint annyiszor az elmúlt év­tizedekben, sok sportkedvelő emberben joggal merül fel a kérdés: miért beteg a magyar futball? Végh Antal után sza­badon ugyanezt kérdeztük a járókelőktől. Id. Jánosi György nyugdíjas: - Azért beteg, mert a játékosok külföldről jönnek haza, s nincse­nek összeszokva. Az erőnlét és a játékstílus is hagy maga után kívánnivalót. S így még örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk. Ferenczy Viktor kirendeltség­vezető: - Azt hittem, hogy egy tét nélküli mérkőzés nem okoz ekkora gondot a fiúknak, de tévedtem. Akár azt is lehetne hinni, hogy a Bundesligában játszó ma­gyar focisták kaptak valamilyen eligazítást Német­országban... De ez persze csak vicc, nem értek a focihoz. Lenkey Imre vállalkozó: - A teljesítményhez képest a játéko­sok felháborítóan nagy pénzeket keresnek, de ez igaz a szakvezetőkre is. Ez joggal irritálja a magyar társadalmat. Ez az oka a magyar foci betegségé­nek. Némi túlzással élve én kapásból mondok száz olyan szekszárdi gyereket, aki legalább úgy foci­zik, mint a válogatott néhány tagja. Csak éppen töredék annyi pénzért. Majomé Sárvári Gyöngyi gazdálkodási ügyintéző: - Nem edzenek eleget, nem megfelelő az erőnlétük. S akiket a tévében láttunk, meglehe­tősen öregesen mozogtak. Fiatalokra lenne szük­ség, olyan sportemberekre, akikben lehet tudatosí­tani: a jó teljesítmény elérése érdekében nagyon sokat kell dolgozni.- Csakhogy Kacsóék nem papok. Én azt mondom, az lenne a leghe­lyesebb, ha néhány hétre eltűnnél a képből...- Néhány hétre? Te megőrültél!- Lehet néhány hónap is, az még jobb.- Es mégis hová?- Ahol nem kereshetnek. Vagy inkább nem találnak rád. Neked kell kitalálnod.- Ez megfutamodás!- Inkább bölcs taktikázás. Eb­ben mindig te voltál az erősebb.- Meddig kell várnunk?- Amíg tisztázódnak az erő­vonalak. Lehet, hogy némi vér is le fog folyni a Dunán. De a dolgok amúgy régen sínen van­nak már. A gazdaság önjáróvá vált, itt szükség van ránk, ez nem kérdés. Már csak az amatőr partizánok robbantgatnak, akiknek senki sem súgta meg, hogy véget ért a háború. Mon­dom, pár hónap... Fél év, maxi­mum. Jönnek lassan a választá­sok is...- És úgy képzelted, hogy én eb­ből kimaradok?- Mindenről tudni fogsz, erről kezeskedem. Te döntesz tovább­ra is. Ha megtaláltad az ideális búvóhelyet, hírt adsz magadról. És onnantól kezdve működhet a kapcsolat. Most úgyis a tőzsde jön, ahhoz nem kell ugrálni. Egy-egy szó. Igen vagy nem.- Oké. Rendben - válaszolja Zsiga némi töprengés után.- Nem szoktál te odalenni.- Még szép! - hallgat egy da­rabig. - Igen, igazad lehet. Egy új fejezet kezdődik. Még pro­fibb, és lehet, hogy még könyör­telenebb. De pont ez benne a szép. Ezért éri meg az egész. Nincs igazam? - keményedik meg Zsiga arca.- Pontosan erről szól a történet - teszi Zsiga vállára kezét Moncsicsi. 53. A szocotthon vacsora után hamar elcsendesedik. Még néhányan bóbiskolnak a tévé előtt, amikor Zsiga sietős lép­tei hallatszanak a folyosón. Szótlanul öleli meg az öreg­asszonyt, aki sokáig nem bontakozik ki fia szorító kar­jaiból.- El kell utaznom kicsit.- Mindig csak a munka... Üzle­ti út, tárgyalás! Megint eltűnsz... Mondhatsz, amit akarsz, édes magzatom. Látom rajtad, hogy valami nem stimmel.- Már miért ne stimmelne? - el­lenkezik fáradtan. - Gyönyörűen haladnak a dolgok.- Becs’ szó? - kérdezi az asz- szony összehúzott szemmel.-Jaj, anyukám! Becs’ szó. - Ki­csit hallgat. - Dehát ez ilyen. Sen­kinek se könnyű. Nektek se volt könnyű sosem, igaz?- Bizony nem...- Látod. Majd talán egyszer könnyű lesz. Vagy legalább köny- nyebb... Hosszan, aggódó szeretettel nézi fiát.- Tudod, hogy örülnek az új tévéknek, amiket vettél? Nem kell abban a kis szobában szo- ronganunk többé. Csak ne mon­danák mindig azokat a rémes hí­reket...- Örülnek? - kérdi Zsiga, de mintha nem ott járna az esze.- Na hallod! Nekem meg olyan dolgom van, mint egy királyné­nak, hála neked.- Meg is érdemied, anyukám.- Mindig mondtam, hogy van neked szíved. Csak arra hallgass mindig is.- Ugyan...- De igen. Rendben van, ne hallgass rám, nem érdekes, amit egy bolond vénasszony morog.- De anyukám...- A jó szívedre hallgass, kisfi­am, az sose ad neked rossz taná­csot. - Magához vonja Zsiga fejét. - Ugye megígéred? Zsiga nem válaszol, hagyja, hogy az anyja simogassa. 54. Hajnal van. Zsiga bepakol ha­talmas Jeep-jébe. Moncsicsi a bejárati ajtóból integet, Zsiga beszáll, indít, a kocsi halkan ki­gördül az automata kertkapun. Moncsicsi füléhez emeli mobil­ját. A terepjáró elindul az üres ut­cákon. Leereszkedik a hegyről, majd néhány kanyar után a Má­tyás tér sarkához ér, ahol a tör­ténet elkezdődött. Piros a lám­pa, megáll. Az autó mellett fé­kez egy kopott ruhás fiatalem­ber a kerékpárjával. Talán új­ságkihordó. Zsiga odapillant, látja, ahogy a srác elismerő ajakbiggyesztéssel méri végig a Jeep-et. Aztán visszaréved a te­kintete a térre, látja magukat, ahogy huszonöt évvel ezelőtt ott ültek és verték a blattot. A fiú ekkor pulóvere alól egy hangtompítós pisztolyt húz jelő, és az egész tárat Zsigába lövi. A házak párkányairól galambraj reppen fel, hangos szárnycsa­pásokkal. Egy másodpercre egészen éle­sen, de mégis más, vörös szí­nekben látszik a Mátyás tér, majd megbillen és hirtelen min­den egy sötét verembe zuhan. A merénylő nyikorgó kerék­párján tovakarikázik a szűrt haj­nali fényben. A szellő egy tegna­pi újságot sodor.- Vége ­i

Next

/
Thumbnails
Contents