Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-09 / 185. szám

jgg 2001. Augusztus 9„ Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét F. KOVÁTSÉVA Mozdul az állóvíz? rendszerváltástól, a kilencvenes évek kezdetétől úgy látszott, befellegzett a balatoni turizmusnak, a szabaddá vált szomszédos, egykori szocialista országok polgárai immár nem a magyar tenger­hez igyekeztek nyaranta, hanem a megnyílt országhatárokat ki­használva a déli tengerekhez, Észak-Afrikába vagy éppenséggel a Távol-Kelet egzotikus tájaira utaztak. A hazai idegenforgalom be­vétele csökkent, míg korábban az üdülőtulajdonosok még a gará­zsokat, melléképületeket is kiadták, addig most a főépület is majd egész nyáron üresen állt, az NDK-beli, lengyel, cseh turisták helyé­re nem jöttek mások, sem nyugatiak, sem hazaiak. Mért is jöttek volna, mikor a szolgáltatás színvonala alacsony volt, az árak pe­dig magasak. A vendéglátósok, kereskedők többség ugyanis - tisz­telet a kivételnek - még mindig úgy gondolta, hogy három hónap Balaton-parti munkából egész évben jól megélhet. Ami persze már rég nem volt igaz, mégsem változott majd egy évtizedig semmi. Idén viszont mintha megmozdult volna az állóvíz. Július végén Balatonföldváron üdülve azt tapasztaltuk, hogy a ven­déglőkben egymással versengve hirdetnek akciókat, csökkentik az árakat, emelik az adagokat. A turisták szervezett szórakoztatása is bändult, ügyes vállalkozók egész napos programokat szerveznek ha­jóval, vitorlással - görög mintára - fürdéssel, ebéddel, borkóstolóval egybekötve. Igaz, ez utóbbit jobbára még csak a külföldiek tudják megfizetni, lévén, hogy egy borkóstolás, félnapos túra 65oo forintba kerül, ami egy négy fős család esetében 26 ezer forint. Ez pedig ugye a hazai turisták többségének még meglehetősen drága. Persze azért elkeseredésre semmi ok, ha nincs elég külföldi, akkor időnként itt is csökkentik az árakat vagy rosszabb esetben törlik a programot... Megkérdeztük Olvasóinkat Beválogatná-e Hidegkútit? Napokig cikkezett az országos sajtó arról, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség 100 éves centenáriuma alkalmával szervezett jövő szerdai, Németország elleni barátságos ösz- szecsapáson az Aranycsapat tagja, Hidegkúti Nándor is pá­lyára lép a magyar válogatottban. A hetvenkilenc éves fut- ball-legenda ezzel elérné hetvenedik válogatottságát, s így kerek számmal akaszthatná végleg szögre a futballcsukát. Az utca emberétől azt kérdeztük: beválogatná-e Hidegkútit? Kalmár Ferenc, a Szekszárdi UFC elnöke: - A régmúlt sikereire visszatekintve biztos, hogy óriási nézőszámot hozna, s a magyar válogatott kapitá­nyától, Bicskei Bertalantól is nemes gesztus lenne, ha Nándi bácsi újra magára ölthetné a nemzeti ti­zenegy mezét. Az esemény amiatt is különleges lenne, hogy olyan nagyságok ülnének a Népstadion lelátóján, akik nem mindennap fordulnak meg Ma­gyarországon. Nagy show lenne az biztos, ha tehetem, meg is nézem a találkozót. Álló Tibor, játékvezető: - A kezdőrúgás elvégzé­sére biztosan felkérném Nándi bácsit, de, hogy a mérkőzésen is pályára lépjen? Mindenesetre szép gesztus lenne ez számára a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről. Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke: - Kissé elfogult vagyok Hideg-kuti- val kapcsolatban, hisz tulajdonképpen miatta lettem MTK drukker. Hogy pályára lép-e a Népstadion­ban, nem tudom, mindenesetre szép gesztus len­ne a válogatott vezetőitől. Remé­lem, az MLSZ vezetői megadják neki a lehetőséget a szereplésre. Szinger János, raktáros: - Gesztusnak nagyon szép lenne, s nem is ellenzem, hogy pályára lép­jen. A múltban többen lettek csak azért válogatot­tak, hogy kerek számmal tudjanak búcsúzni. Hoz­zájuk képest Hidegkúti ezerszer többet tett a ma­gyar fociért, így megérdemelné, hogy még egyszer magára öltse a címeres szerelést. _____________■ Ir ányt váltanak a pénzügyőrök A kiskereskedelem ellenőrzése áll a középpontban Beszámoltunk arról la­punkban, hogy a szekszár­di vámhivatal jövedéki osztályának munkatársai jelentős borszállítmányt foglaltak le, mely Kiskő­rösről érkezett zárjegy, szállítójegy és számla nél­kül. Az eset kapcsán több kérdés is felmerült, melye­ket a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnok­sága Jövedéki Osztály fő­osztályvezetőjének, Mózs Elek alezredesnek tettünk fel. Szekszárd-Budapest- Mi az oka annak, hogy a kocs­mákban, italboltokban meg­szűnt a napi zárás, így szabad utat kapott a zárjegy nélküli borok felvásárlása. A vámosok mit tudnak tenni ilyen helyzet­ben?- A nyilvántartás vezetésének megszüntetéséről a jogalkotó rendelkezett, a vám- és pénz­ügyőrség jogalkalmazói felada­tokat lát el. Tény, hogy a bor jö­vedéki termékkörbe vonásával tavaly a hamisítások jelentősen csökkentek. A vám- és pénzügy- őrség a hamis, illetve a zárjegy nélküli borok forgalomból törté­nő kivonását a kereskedelem to­tális ellenőrzésével kívánja megoldani. .Ellenőrzési jogosít­ványunk van a termék eredeté­nek, származásának vizsgálatá­ra is.- A szekszárdi bortermelők nehezményezik, hogy jóhisze­mű, adminisztrációs tévedései­kért is 50-100 ezer forint bünte­tést kapnak, míg a már említett kiskőrösi polgár (3160 liternyi bort szállíttatott zárjegy, szám­la nélkül) telephelyén még ház­kutatást sem rendeltek el. Hány féle szempont alapján végzik az országban a jövedéki alosztály munkatársai az ellenőrzései­ket?- Az országban szolgálatot teljesítő valamennyi pénzügyőr a jövedéki szakterületre vonat­kozó törvények alapján látja el mindennapi feladatait. A jöve­déki adótörvényben kategoriku­san meghatározásra került, hogy mely esetet kell jövedéki tör­vénysértésnek minősíteni. A fel­hozott két példa teljesen külön­böző jövedéki törvénysértést va­lósít meg, ezért nem lehet egy­formán kezelni őket. A rendelke­zésemre álló adatok szerint a kiskőrösi pénzügyőrök az ellen­őrzést nem fejezték be, a köz- igazgatási iratok felülvizsgálatát is elvégzik.- Mi az oka annak, hogy a múlt évben bevezetett bortörvény nem tudta csökkenteni a hamisí­tott borok mennyiségét a hazai pi­acon?- Tekintettel arra, hogy a bor csak 2000. augusztus 1-től tar­tozik a jövedéki adótörvény ha­tálya alá, még nem várható el, hogy az illegális piac teljesen felderítésre kerüljön. A többi jövedéki termék esetében is sajnos még mindig találkozunk hamisítással. De mindenkép­pen eredményesnek mondható ez az egy év, hiszen rengeteg lefoglalást valósított meg a pénzügyőrség. A jövőben a ha­mis bor felderítése még erőtel­jesebbé tud válni, hiszen a bor, mint jövedéki termék bevezeté­sének évében jelentkező renge­teg feladatot a vám- és pénz­ügyőrség már teljesítette, így a felszabaduló erőinket a hamisí­tások feltérképezésére tudjuk fordítani.- Miért nem a kocsmákat ellenőrzik olyan intenzitás­sal, mint a bor- és szőlőter­melőket, hiszen a hamisított bor jelentős részét ők értéke­sítik? Közszájon forog, hogy a zárjegy nélkül szállított borokat átöntik azokba a műanyag kannákba, melye­ket nagy ritkán hivatalosan is megvásárolnak, így fedik le magukat. Ezt egy mintavé­tellel azonnal ki lehetne szűrni.- A törvény bevezetését köve­tően a vámhatóság türelmi időt biztosított. Azonban nem sza­bad elfelejtkezni arról, hogy a tü­relmi idő lejártával a vámhatóság a kereskedelem ellenőrzésére igen nagy energiát fordított. Az új alanyi kör megismerésével le­hetőség nyílt arra, hogy náluk az ellenőrzéseket már kockázat­elemzési tényezők alapján vé­gezzük. 2001 második félévétől kezdve a boros szektor ellenőr­zésének vonatkozásában irány­vonal váltást hajtottunk végre. Jelenleg a kereskedelem, ezen belül is a kiskereskedelem ellen­őrzése áll: a vám- és pénzügyőr­ség tevékenységének a közép­pontjában. MAUTHNER Német nemzetiségi olvasótábor Német nemzetiségi olvasó­tábort szervezett az Illyés Gyula Megyei Könyvtár. Ma már nagy hagyománya van a német kisebbségi kultúrát ápoló gyerekek nyári táboroztatásának. Ez a huszonkettedik alkalom, amikor a résztvevőknek a pihenés, szórakozás mel- iett lehetőségük nyílik a nyelvgyakorlásra, népi ha­gyományaik és jelenkori kultúrájuk megismerésére. VÁRALJA A ma délután 4 órakor ünnepé­lyes keretek között nyitja kapuit a német nemzetiségi olvasótá­bor Váralján. A megnyitóra érke­ző vendégeket és táborlakókat a bonyhádi Krahling Dániel, evan­gélikus esperes köszönti. A nemcsak pihenésre szánt egy hét alatt öt csoport munkájában - riporterek, nyelvjárási, gyer­mekjátékosok, népdaléneklők, néptáncosok - negyvenöt gye­rek vesz részt. Tolna megyéből Szekszárdról, Hőgyészről, Kétyről, Tévéiről, Lengyelről és Németkérről jelentkeztek a hét napos táborozásra. Kecskemét­ről is érkeznek érdeklődők. A program gazdagnak ígérke­zik. A délelőtti és kora délutáni műhelymunka után, amely a né­met nyelvvel és kultúrával való in­tenzív foglalkozást jelenti, estén­ként zene, ének, tánc biztosít jó szórakozást, kikapcsolódást a tá- borozóknak. Érdekessége a prog­ramsorozatnak a tizedikéi, pénte­ki szakmai nap, amikor a nemze­tiségi könyvtárosok regionális ta­nácskozására kerül sor. -pál­A szamizdattól a képviselő-testületig Közélet, irodalom, újság, sport Egy kis falu képviselő-testületében nincs helye pártpolitikának. Szeren­csére nálunk nincs is, egyre inkább egységesen a falu érdekeit tartják szem előtt a képviselők - mondja Gyöngyösi Ferenc, akit pedig a rend­szerváltáskor éppen a politika vitt a közéletbe. Dunaszentgyörgy Egészen pontosan már a rendszerváltást megelőzően. Szamizdatot olvastunk, akkor amikor még nem is lett volna szabad, a nyolcvanas évek elején - emlékezik az infor­matikus, aki ma a képviselő-testület tagja, az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke. Baráti társaságunk politizálgatott, unokabá­tyám Debreczeni József (a szentgyörgyi származású, Kecskeméten élő volt MDF-es országgyűlési képviselő, politológus, közíró) akkoriban járt Debrecenben egyetemre olto- gatott bennünket. Fogékony talajra talált ná­lunk. 1988-ban megalakult első ellenzéki erőként az MDF, még nem is pártként. A kö­vetkező év februárjában megalakítottuk az MDF helyi szervezetét, meglepően sokan, harminc egynéhányan voltunk. Aktív tagok persze kevesebben. Az igazinágy eredmény, amire mindenképpen büszkék vagyunk, hogy az első önkormányzati választásokat elsöprő fölénnyel nyertük. Az pedig, hogy dunaszentgyörgyi képviselőt delegáltunk a körzetből a parlamentbe, talán még fonto­sabb volt. Az akkori református lel­készünk Figler János volt ő, akivel nagyon jó barátságban voltam, éjsza­kákat beszélgettünk. A helyi válasz­Gyöngyösi Ferenc Dunaszentgyörgyön született 1961. március 16-án. Végzett­sége: rendszerszervező üzem­mérnök. Oklevelének megszer­zése (1983) óta a Paksi Atomerőmű Rt. a munkahelye, jelenleg informati­kus. Nős, egy gyermekük van, a 9 éves Eszter tásokon akkor nem indultam, a következőn sem, én voltam a helyi MDF szervezet elnö­ke, túl erős volt a személyem politikai színe­zete. 1997-ben a helyi pártszervezet meg­szűnt. 1998-ban viszont elindultam, simán be is választottak a testületbe. Nem számí­tottam arra, hogy ennyire nehéz munka lesz, nincs olyan döntés, amely valakit, valakiket ne sértene, de hát a falu egészének érdekeit kell figyelembe vennünk. Akkor sem maradt ki a köz­életből Gyöngyösi Ferenc, míg nem volt képviselő. Szerkesztő­je volt az 1989 és 1997 között megjelent Szentgyörgyi Krónika című lapnak. A betűk egyéb­ként sem állnak távol tőle, no­vellák, versek jelzik ezt, tagja a Tolnai Kézjegy Klubnak, négy éve társszerkesztője a társaság antológiájának. Hogy teljes legyen a kép, a sport sem hiányozhat, a baráti foci és a hobbiszinten űzött tenisz is része életé­nek. RÁKOSI GUSZTÁV Zsiga sóhajt egy nagyot és hálá­san mosolyog az öregúrra.- És amúgy mi újság, ha sza­bad kérdeznem?- Mért ne szabadna? Van újság, nagyon is van.- Érdekelne.- Tudom. Igazság szerint azért jöttem be ma ilyen korán - kezde­ne bele Gencsy.- Szóval...?- A három legnagyobb papír­gyár privatizációs pályázata lezá­rult. Ézt tudod. Igen ám, de a szi­gorú környezetvédelmi előírások miatt a német cég visszalépett. Azt hitték, ugye, hogy itt majd szaba­don garázdálkodhatnak. Hát nem. Akik az esélyesek között a máso­dik helyen szerepeltek viszont már most jelezték, és ez alapjában véve rendes tőlük, hogy a dolgozók nagy részét elbocsátanák. Ez se túl jó nekünk. Szóval arra gondoltam, üdvös lenne egy olyan céget beug­ratni, akiknek van piacuk és tőké­jük is ahhoz, hogy ne legyen túl ki­rívó a szociális feszültség, és a do­lognak a környezet se lássa kárát. Nincs valami amerikai nexusod, akik számításba jöhetnének?- Bocsánat, add csak ide ne­kem azt a telefont.- Parancsolj, kérlek - nyújtja oda az asztalkán lévő telefont Gencsy.- Meg a fiókból a noteszemet.- Bordó notesz. Igenis - tüstén­kedik az öregúr.- Egy pülanat... Hány óra van most odaát? Reggel nyolc. Oké. ...öt, kettő, kettő és egy - tárcsázik Zsiga. - Joe? Hi, it's Zsiga. Speaking from Hungary now... Sorry for disturbing you that early. Yes, everything is all right. Listen... it might interest you. There are three paper-factories now for sale through the state owned privatisa­tion office. The gentleman sitting right next to me is the man in charge for the whole transaction and he is keen on to Solve the prob­lem with a proper American com­pany... I thought of you... Oh yes, very much so. Absolutely. You can believe me... So you do? Of course, I will tell him. Just give me a call and I will arrange everything. Sure. See you then. Bye. - Leteszi a kagy­lót. - Hát, Feri bátyám, ha minden igaz, Joe Buzek, a legnagyobb pa­pírgyárosok egyike negyvennyolc órán belül ott fog ülni az irodádban.- Ezt nevezem konstruktív hozzáállásnak - mondja Gencsy úr csodálattal hangjában.- Csak hogy lásd, mégis csak ér­demes volt megmentened... Gencsy szinte átöleli az ágyban ülő Zsigát:-Te, te... Úgy ülsz itt, mint egy huncut kópé!- De Feri bátyám! Komoly üzlet­emberek tárgyalnak, nem? - vála­szolja tettetett komolysággal Zsiga. .43. A kórház előtt egy hatalmas Mercedes vezető ülésébe segíti be Paty a még kissé sántikáló Zsigát. Mielőtt indítana, gyengéden meg­csókolja a férfit.- Na, kiscsibém? - mondja sze­mérmesen Zsiga.- Rossz volt nélküled.- Nekem is, hidd el. De csak nem unatkoztál?- Hát...- Fantasztikus város ez a Buda­pest, nem?- Hát... szép.- Na, majd én elviszlek néhány helyre. Nem is sejted, miket mu­tatok neked... Titkokat!- Az jó lesz. Halkan suhan a fekete kocsi az Üllői úton. A Kálvin téri lámpá­nál, a párhuzamos sávon, egy te­repjáró gördül melléjük. Zsiga szórakozottan átnéz és a kor­mány mögött Lenyót pillantja meg. Tekintetük találkozik egy pillanatra, majd a lámpa zöldre vált. Azonban néhány tíz méter­rel odább már megint egymás mellett állnak a pirosban. Lenyó leereszti az ablakot.- Szép jó napot, Zsiga bácsi! Ezt a meglepetést - kiáltja át Lenyó.- Lenyó... Helló. Hogy s mint? - válaszolja, mintha tegnap talál­koztak volna utoljára.- Mit mondjak? Megyeget a szekér. Döcögősen... mutat előre Lenyó a forgalmi dugóra.- Na ja, ez már csak ilyen.- És te? Itthon?- Momentán igen.- Egy kis biznisz?- Mondjuk. Tudod, hogy van ez. Inkább újra felfedezem a várost.- Hiányzott talán?- Talán. A lámpa zöldre vált, az autók lassan gurulnak előre.- Akkor jó utat. A szép hölgynek is. Lehet, hogy még összefutunk! - rikkantja búcsúzóul Lenyó.- Ki tudja - válaszolja Zsiga, de már csak magának. A kocsi to­vábbgurul, Paty csak hosszabb idő után szólal meg, Zsiga elko­moruló arcát fürkészve:- Ki volt ez az ember?- A halál. 44. Zsiga a szocotthon lépcsőin ro­hanna fel, kettesével. A fordulónál azonban az igazgatónő elkapja:- Vándor úr!- Csókolom.- Nem tudok mást tenni, csak annyit akarok mondani, hogy kö­szönöm.- Ugyan mit?- Tudja maga nagyon jól.- Azt a néhány karton banánt és narancsot? Ez a legkevesebb.- Nekünk megfizethetetlen... (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents