Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-05 / 155. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2001. Július 5., Csütörtök ■■■ Hírek HŐGYÉSZ. Július 6-tól a Hőgyészi Központi Orvosi Ügyelet irányítását a Tolna Me­gyei Mentőszervezet veszi át. A közös működtetés lényege, hogy a hőgyészi mentőállomá­son lévő szolgálatvezető adja ki a feladatot az orvosi ügyelet és a mentőgépkocsik számára is. Ezért, amennyiben a körzetben élő polgároknak bármilyen or­vosi segítségre, vagy mentőre van szükségük, minden esetben az ingyenes 104-es segélyhívó számot kell feltárcsázniuk. Más telefonszámon sem a mentőállo­más, sem az orvosi ügyelet nem érhető el segélyhívás esetén. FOGADÓÓRA. Július 5-én, az­az ma délelőtt 9 és 11 óra között tartja fogadóóráját dr. Kovács Zoltán alezredes, a tamási rend- őrkapitányság vezetője. ______■ Új jogi folyóirat indul A közelmúltban jelent meg Az Európai Közösségek Bí­rósága című kötet, mely­nek társszerzője dr. Kecs­kés László pécsi jogászpro­fesszor, az uniós joghar­monizáció egyik hazai szakértője, a kéthavonta megjelenő Európai jog fő- szerkesztője. A Pécsi Tudományegyetem tan­székvezető professzora új folyó­irat körül bábáskodik: az Európai Jogakadémia által alapított, kétha­vonta megjelenő országos lappal az európai jog magyar irodalmát szeretnék bővíteni. Az Európai jog című lap természetesen az uniós csatlakozás felé tekintgető Ma­gyarország jogászainak próbál se­gítséget nyújtani, felkészítve őket a csatlakozás utáni, alapvetően új, más minőségű jogéletre. Dr. Kecs­kés László elmondta, a legjobb jogharmonizációs igyekezettel sem kerülhetjük el azt, hogy az uniós tagság elnyerésének napján, a huszonnegyedik óráról nulla órára „kattanjon be” ránk zúdulva az EU teljes, úgynevezett elsődle­ges joganyaga. A tulajdonképpeni közösségi alkotmányjogról és az Európai Bíróság hatalmas esetjog­táráról van szó, melyre nemcsak a hazai jogásztársadalmat, hanem az egész magyar társadalmat fel kell készíteni. A folyóiratban első­sorban a mindennapi gyakorlati munkát segítő cikkek és tanulmá­nyok kapnak helyet, s ezzel első­sorban az ügyvédek, ügyészek, bí­rák, jogtanácsosok, közjegyzők, köztisztviselők és a témában dol­gozó nem jogász, de jogalkalma­zó szakemberek igényeit szeret­nék kielégíteni. A folyóirat szer­kesztő-bizottsága és szerzői a ha­zai jogászélet jeles képviselői, akiknek személye garancia arra, hogy az egyes témákat sokoldalú­an, magas színvonalon megvilá­gítva jussanak az olvasóhoz, k.f. Betegpárti egészségbiztosítást szeretne Interjú a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár új hivatalvezetőjével Új hivatalvezetője van Török Mária szemé­lyében a Tolna Megyei Egészségbiztosításai Pénztárnak június 25-étől.- Tizenkét éve dolgozik az egészségbiztosítási pénz­tárnál, ügyintézőként kezdte, egy hete első számú vezető. Mit jelent az igazgatói kinevezés Önnek1- Új feladatot, új kihívást jelent. Örülök, hogy akkor kaptam lehetőséget a hivatal vezetésére, amikor az egészségügy jelentős változások előtt áll. Úgy érzem szerencsés dolog, hogy korábbi munkakörömből adódóan minden munkapart­nert ismerek, nem kell bemutatkoznom, jó a kapcsolatom van az orvos és a gyógyszerész ka­marával, az önkormányzatok vezetőivel, ami re­mélem meg is marad.- Az egészségügy évek óta folyamatosan változik.- így van, mióta itt dolgozom folyamatos refor­mok zajlottak az alapellátás és a szakellátás te­rületén, különleges kihívást jelentenek a privati­zációval összefüggő elképzelések, változások.- Frissen kinevezett vezetőként bizonyára Önnek is vannak tervei, megvalósításra váró elképzelései. Török Mária 1977-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegye­tem Közgazdasági Kara belkereskedelmi szakán, amit 1986-ban szakközgazdász oklevéllel egészített ki. El­ső munkahelye a Tolna Megyei Vendéglátóipari Válla­lat volt, ezután több évig területpolitikával (egészség­- Szeretném a 12 év alatt szerzett szakmai ta­pasztalataimat minél jobban hasznosítani, haté­konyan megszervezni az egészségügyi ellátást a betegek érdekeiben. Mivel a nevünk egészségbiztosítási pénztár - az egészségügyi szakterületen kívül -, fontosnak tar­tom megemlíteni a betegellátási, az ellenőrzési és a nyilvántartási, koordinációs tevékenységünket is, hogy az ezen a területen dolgozó munkatársaink jól végezzék a munkájukat. Gyors, szakszerű ügy­intézést, elégedett ügyfeleket szeretnék látni, ami­hez minden lehetőségünk adott. Nem vagyok új ember, ismerem az itt dolgozók képességeit, jól szervezett, felkészült szakmai apparátusunk van, betegpártiak vagyunk, az egészségbiztosító a bete­gek érdekében működik. Minden véleményt, ész­revételt szívesen fogadunk, amit tudunk helyben megoldunk, amit nem, azt továbbítjuk az illetéke­seknek. Minőségi, színvonalas szolgáltatást szeret­nénk nyújtani, első számú vezetőként mindén erőmmel arra fogok törekedni, hogy az egészség­ügyben a betegeket érintő problémákat a lehető leggyorsabban megoldjuk.- Tervez személyi változásokat?- Egyelőre nem tervezek sze­mélyi változásokat, számítok munkatársaim együttműködésé­re, a meglévő középvezetői gár­dára. Egyébként a köztisztviselői törvény változása pozitívan hat a munkára, vonzóvá válik a pálya, könnyebben tudunk olyan jól képzett szakembereket alkalmazni, akik minőségi munkát tudnak végez­ni a betegek érdekében. F. KOVÁTS ÉVA ügy, oktatás) foglalkozott. A Tolna Megyei Egészség- biztosító Pénztár elődjéhez, a megyei Társadalombiztosító Igazga­tósághoz 1989. június 15én került. Amikor 1994-ben önálló fi­nanszírozási osztály alakult, kinevezték osztályvezetőnek, ezt a be­osztást töltötte be 2001. június 254 hivatalvezetői kinevezéséig. Földvásárlás: magyar sajátosságok Országgyűlési képviselők a hét és a három évről Az Európai Unióval folyta­tott tárgyalás eddigi eredmé­nyeként az EU polgárai csak hét esztendő elteltével vásá­rolhatnának földterületet maguknak Magyarországon. Illetve, ez lehetővé válna ak­kor is, ha a vevő bizonyíta­ná, hogy három esztendeje folyamatosan földművelés­sel foglalkozik hazánkban. Miként vélekedik az idő ha­tárokról? - tettük fel a kér­dést három Tolna megyei or­szággyűlési képviselőnek. Tolna megye Koppánné dr. Kertész Margit (FKGP): - Mi, magyarok, a dán rend­szert követtük földügy­ben. Azaz, egyrészt lete­lepedéshez, a tényleges birtokterületen vüó la­káshoz, valamint élethi­vatás szerű gyakorlathoz - a mező- gazdaságból történő megéléshez - kötjük a vásárlást. Ezzel is igyek­szünk a spekulációt kizárni. A részletek még finomításra várnak, ősszel dől el az, hogy a három, illet­ve a hét év egészen pontosan mi­kortól is számítandó. S hangsúlyt kell helyezni arra is, hogy a finomí­táskor a már kész anyagban feltét­lenül tükröződjenek a magyar sajá­tosságok. Ha ez megtörténik, s ke­mény feltételeket szabunk, akkor képesek leszünk meg­akadályozni azt, hogy „elvi­gyék” tőlünk a termőföldet. Dr. Braun Márton (Fidesz-MPP): - Az Európai ÜniÖban a tőke és az áru szabad áramlása az alapel­vek közé tartozik. A termő­föld vásárlást sem lehet ki- veiini ebből a csomagból, viszont valamennyi tagállam, sa­ját jól felfogott érdekét szem előtt tartva, ezen a téren bizonyos kor­látozásokkal él. Ezt tet­tük mi is, és ez minden­képpen kedvező szá­munkra. A három éves itt tartózkodás véleményem szerint teljesen elfogad­ható idő táv: ennyi idő alatt elválik, hogy ki az, aki csak spekulálni, s ki az, aki valóban termelni kíván a földdel. S hadd je­gyezzem meg, hogy az el- lehzék annak idején úgy vélte: az EU nem fogad el telünk földügyben korláto­zásokat. Nem ez történt... Dr. Solymosi József (MSZP): - Korábban poli­tikai egyetértés volt ab­ban, hogy a csatlakozástól számítva tíz évig ne vehessen nálunk termőföldet külföldi ál­lampolgár. Most ez a tíz esztendő hétre csökkent: még ta­lán ez is elfogadha­tó lenne, s ez az ára annak, hogy le tud­juk zárni a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetét az EU-val. Bele kell nyugodni ebbe a kompromisszumba. De ami a három éves kategóriát illeti, az már nagyon kritikus pontja az egész egyezségnek. Három esz­tendő nagyon gyorsan eltelik, s már most sokan vannak - oszt­rákok, németek, hollandok - , akik ennyi ideje itt élnek ná­lunk. A csatlakozás idejére ők valamennyien potenciális vásár­lók lehetnek. Persze elvben a magyar gazda is vehetne földet magának Nyugat-Európában, már ha versenyké­pes lenne a nyugati­akkal. Az előny is­mét a tőkeerős be­fektetőknél, a hát­rány pedig az amúgy is leszakadó magyar gazdálko­dóknál lesz.-S2Á­Fekete Krónika Felhőszakadás Pakson Tizennégy helyre hívták a tűzoltókat tegnap Pakson, ahol a koradél­utáni felhőszakadás után házak pincéit, alagsorait öntötte el a víz. A helyi tűzoltóság négy kocsival vonult a helyszínekre. Vita vasvillával Vasvillával vetett véget a vitának Pálfán július 3-án, kedden este egy idős ember. A férfi szomszédjával rendezte így nézeteltérését, a kerí­tés mellett fejbe vágta és a karján is megszúrta a sértettet. A támadó ellen súlyos testi sértés kísérletének gyanújával indítanak eljárást. Lopják a tudományt Huszonegy lexikon hiányzik a pincehelyi községi könyvtárból - eny- nyit vitt el az a betörő, aki feltehetően az elmúlt hétvégén hatolt be az épületbe, a betörésről kedden tettek feljelentést. Meglépett büfés Magához vette a bevételt és távozott egy tamási büfé alkalmazottja; tartózkodási helye egyelőre ismeretlen. _______________________■ Bő vül a Van de Velde Új üzemcsarnok, új munkahelyek Az üzemben jelenleg 360-an dolgoznak. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A belgiumi székhelyű Van de Velde cég szekszárdi üzemében bővítés­re készülnek. Mint azt Márka Ist­ván ügyvezetőtől megtudtuk, a je­lenlegi 2400 négyzetméteres üzem­csarnok mellett felépül egy új, két­szintes, 2000 négyzetméteres épü­let, új szociális blokkal. Mindez azt jelenti, hogy 200 új munkahely lé­tesül a Van de Velde-nél. Az építke­zéshez most a kivitelezőt keresik, a munkálatok a tervek szerint au­gusztusban kezdődnek és év végé­re fejeződnek be. Az új üzemcsar­nokban kap helyet a kibővített sza­bászat, amely a cég más leányválla­latai részére is dolgozik majd, pél­dául Tunéziába. ■ Gasztroblues hétvége Pénteken kezdődik, hétfőig tart Ismét három napon át él­vezhetik a blues, a jazz, a rock zene kedvelői a már hagyománnyá vált Gasztroblues Fesztivált. Paks Az idei, 9. Gasztroblues Fesztivált július 6-8. között rendezik meg Pakson, a paksi Atomerőmű Rt. ESZI Sportcsarnokában. A rendez­vény pénteken a délelőtti órákban kezdődik, s egészen hétfő hajnalig tart. A különféle stílust képviselő zenészek, együttesek a kora esti óráktól a nap felkeltéig szórakoz­tatják az oda látogatókat. (Deák Bili Gyula, Török Ádám&Mini, Ladánybene 27, Mick Taylor Band, Tortilla Flat, Scratch, stb.) A fősze­repet most is a sör kapja, annak el­lenére, hogy pár éve már nem Sör- fesztivál néven rendezik meg eze­ket a hétvégéket. A zene mellett azonban más érdekes programot is szerveznek a rendezők. Kísérőren­dezvény például az Új Hullám Sö­rözőben látható és hallható több koncert, vagy szombaton a Borba­rát Találkozó keretében a labdarú­gó Kupa. S közben az éhezők, illet­ve a csak főzni vágyók benevezhet­nek arra a főzőversenyre, melyet halászlé, bogrács, szabadtűzön ké­szült ételek kategóriájában szer­veznek a „főszakácsok”. Látni lehet még Gasztronómiai bemutatót és versenyt a Bajai ha­lászléfőző verseny, a Békéscsabai Kolbász Fesztivál, az Abonyi Ki­nizsi Birtok Főszakácsával; s nem utolsó sorban a Tolnai Megyei ínyencklub és a Nagyszakácsi ki­rályi szakácsok remekeit. Ez azonban csak egy kis ízelí­tő a várható, teljes programból, tehát akit igazán érdekelnek a színesebbnél-színesebb rendez­vények, látogasson el hétvégén Paksra, a már említett helyszínre. Falunapi versenyek, erepmenyek Dunaszentgyörgy Arany Sárkány főzőversenyt ren­dezett a dunaszentgyörgyi Kert­barát Kör a három napon át tar­tó Falunapok keretében az el­múlt hétvégén. A csapatok pör­költ és halászlé főzésben nevez­hettek. A verseny nagydíját, a polgár- mesteri hivatal által felajánlott vándorserleget Krizák János vi­hette haza a legízesebb vegyes pörkölt elkészítéséért, természe­tesen ő kapta az első helyezésért járó díjat is. Második lett az Oláh Ferenc mögé felsorakozó Nagy- családosok Egyesülete 2-es csa­pata, harmadik pedig Dömötör József. Legjobb halászlevet a Czikk-Halas Nagycsaládosok Egyesülete 1-es csapata színei­ben Nyárai Zoltánná főzte, s ő kapta a második díjat is egy má­sik bogrács halászléért, ami vi­szont a Nagycsaládosok Egyesü­lete 3-as csapatának asztalára ke­rült. E kategóriában harmadik Ferenczi Lajos lett. Az oklevelek, érmek mellé minden versenyző egy-egy üveg bort kapott, ami a díjazott étkek mellé, az asztalra került. Bikács Népi fogathajtó versenyt rendez­tek az elmúlt hétvégén Bikácson a millenniumi emlékzászló át­adásához kapcsolódva. A helyi vállalkozók kezdeményezése megkapta az önkormányzat tá­mogatását is, így a kistelepülés sportpályáján sok év eltelte után ismét rendezhettek fogathajtó versenyt. Varga János polgármester szerint Bikácson mindig laktak lószerető emberek, de főként igavonásra használták ezeket az állatokat. Most viszont úgy tű­nik, elindult egy folyamat, mely­nek eredménye remélhetőleg; égy szép hagyomány lesz, s az, hogy sikerül kimozdulni a holt­pontról és némi lendületet vesz a falusi turizmus. A meghívásos versenyen huszonkét fogat állt rajthoz. A rendkívül látványos póni fogathajtás győztese Horváth László (Bikács), második helye­zettje Balogh István (Gyönk) lett, harmadik helyen pedig Barkóczi Róbert (Szakály) vég­zett. A népi fogathajtás eredmé­nye: 1. Horváth László (Bikács), 2. Sebestyén Zoltán (Nagydorog), 3. Dránovics Hen­rik (Nagydorog). A kettes fogat­hajtás perkátai győzelmet ho­zott Vacsi Károlynak köszönhe­tően, második Marosinecz Ist­ván (Németkér), harmadik Dránovics Ferenc (Nagydorog). A zsűri a szakályi Czigler Kár­olynak ítélte a legszebb fogatért járó különdíjat. Búcsú a marharostélyostól Vizsgálják a szarvasmarhákat Tolna megyében is megkez­dődtek a szarvasmarhák úgynevezett BSE vizsgálatai, melyeknek céljuk, hogy ki­szűrjék a szivacsos agyvelő- gyulladást, mely Magyaror­szágon eddig ismeretlen be­tegség volt. SZEKSZÁRD-SlÓAGÁRD _ Magy arországon a BSE vizsgálato­kat úgy kezdték el, hogy a megha­tározott számú tesztet megyékre, azon belül pedig kerületelme osz­tották szét. Tolna megye öt körze­tében (Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szekszárd és Tamási) a kerületi főállatorvosok végzik a vizsgálato­kat. Dr. Fisi István kerületi főálla­torvos Sióagárdon lakik, de a szek­szárdi körzet tartozik hozzá. Eddi­gi tapasztalatairól elmondta, hogy a BSE vizsgálatok során a 30 hóna­posnál idősebb szarvasmarhákból vesznek mintát, a vágóhidakon, il­letve az elhullott állatok boncolá­sakor. A betegség lappangási ideje hosszú, ebből adódóan indokolt a 30 hónaposnál idősebb állatokat vizsgálni, mondta a főállatorvos. Eddig Fisi doktor 25 tesztet kül­dött be az országos állategészség­ügyi állomáshoz, a vizsgálatokat egész évben folytatják majd. Ed­dig egyetlen betegségre utaló jelet sem találtak, ez országosan is jel­lemző. De ahhoz, hogy nyugodt szívvel kimondhassák a szakem­berek, hogy hazánkban nincs szi­vacsos agyvelőgyulladás, ahhoz egy meghatározott számú teszt el­végzésére szükség van. Mivel Tol­na megyében a korábban jó nevű vágóhidak az elmúlt időszakban tönkrementek, évente kevés szar­vasmarhát vágnak le, de azt mind be is vizsgálják, tájékoztatta la­punkat Fisi doktor. A teszt elvégzése egyébként egy speciális műszerrel történik, egy fagylaltos kanálhoz hasonló tárgy- gyal a nyúltagy egy részéből veszik a mintát, azt hűtőtáskába teszik, majd egy futár viszi fel Pestre. A vizsgálat költségeit az állam fedezi. A rendelet szerint minden egyes vágásnál, a 12 hónapnál idősebb marhák egész gerincosz­lopát, fejjel együtt el kell távolíta­ni, mert ezek nem kerülhetnek forgalomba. Ezt a húst Soltra szállítják, ahol megsemmisítésre kerülnek. így tehát búcsút vehe­tünk a rostélyostól. MAUTHNER i t 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents