Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-27 / 174. szám

2001. Július 27., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 9. OLDAL Tudja-e?- hogy a lengyeli Apponyi- kastély az évet szimbolizálja. Négy bejárati ajtaja a négy év­szakot, tizenkét kéménye a ti­zenkét hónapot. Valamikor pon­tosan ötvenkét szobája és 365 ablaka volt.- hogy a falu lakóinak nagy része római katolikus, mellettük reformátusok és evangélikusok is vannak. A településen egy ró­mai katolikus templom van, melynek védőszentje Szent Te­réz.- hogy Apponyi József gróf 1863. március 11-én Bécsben hunyt el. A lengyeli nép a szívét hálából haza hozatta és a temp­lom szentélyének falában he­lyezték el.- hogy a nép által török sánc­nak nevezett helyen Wosinsky Mór, akkori lengyeli plébános irányításával ásatásokat végez­tek 1882-88-ig, amikor kőkori sí­rokra, agyag- és kőtárgyakra bukkantak. Ezek a leletek Len­gyeli Kultúra néven lettek világ­szerte ismertek.- - hogy a községben a lakások száma 220. Az önkormányzat ingyen telkeket ad az építkezni, letelepedni szándékozóknak.- hogy Lengyelen nagy múltú szövőkor működik, amelynek vezetője Dunkel Lehelné, a Nép­művészet Mestere, aki főként a bukovinai székely szőtteseket készíti és készítteti a szakkör tagjaival. *- hogy a Székely Hagyomány- őrző Csoport 1946-ban, a Német Hagyományőrző Csoport 1980- ban alakult.- hogy Lengyelen a kommu­nális adó mértéke 3000 Ft/év/ingatlan. A hulladék el­szállítását egy kaposvári cég végzi az önkormányzattal kötött szerződés alapján, heti egy alka­lommal.- hogy Lengyel község név­eredetének két változata van. Az egyik, hogy lengyel szárma­zású bevándorlók telepedtek le itt, a másik, hogy egy Lengyel nevű vitéz szolgálataiért kapta a falut. AZ OLDAL A LENGYELI ÖNKORMÁNYZAT TÁMO­GATÁSÁVAL KÉSZÜLT Lengyel Az Uj Évezred Küszöbén Kaphatók lennének bármilyen munkára A Lengyelbe igyekvő minden irányból emelkedő úton jut el a községbe, amelynek tengerszint feletti magassága 275 méter. A lankás, változatos vezetésű utcák egy központi térre futnak össze a falu közpon­tjában, ahol a Millennium tiszteletére állí­tott emlékoszlop Tamási Áron gondolatával fogadja a látogatót: „Azért vagyunk a vilá­gon, hogy valahol otthon legyünk benne.” A település polgármestere, Rózsa József Lengyelen otthon van. Büszke arra, hogy itt született, s most a falu első embereként van lehetősége a szülőfalujáért sokat tenni, annak jövőjét alakítani.- Lengyelről a híres „lengyeli kultúra” mellett a mezőgaz­daság jut eszébe az érdeklő­dőnek. A mezőgazdasági szö­vetkezetek átalakulása után milyen foglalkoztatási viszo­nyok alakultak ki a község­ben?- A földek magánkézbe kerül­tek. Az új tulajdonosok szin­te kivétel nélkül megművelik a területeket, néhányan bérbe adják. Egyre többen gyümöl­csöst telepítenek, leginkább sárgabarackot és almát. A Lengyelen működő Völgységvin Kft. a szőlő- és borkultúra felvirágoztatásán fáradozik. Az új telepítések­kel, a szőlőműveléssel, a fel­dolgozás és értékesítés fej­lesztésével folyamatosan ti­zenöt főnek adnak munkale­hetőséget. A másik nagy foglalkoztató az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Intézet, melynek sze­rencsére sikerült megmaradnia a községben azzal, hogy fenntartásáról tavaly óta az FVM gondosko­dik. Az óvoda, az általános iskola és az önkor­mányzat kínál még munkát a falubelieknek. A munkaképes korúaknak egy része Tolnára, Bbny- hádra ingázik naponta. A tartós munkanélküliek száma átlagosan 27 fő. Elég magas számban élnek a településen csökkent munkaképességűek, jó lenne gondoskodni az ő foglalkoztatásukról. En­nek érdekében történtek kezdeményezések, de igazi megoldás még nem született. Kaphatóak len­nénk bármilyen munkára, amely segítene ezen a helyzeten. A mezőgazdasági munka idény jellege miatt is fontos lenne ebben előre lépnünk.- Milyen infrastruktúra szolgálja a lakosságot, mi­lyen terveik vannak, hogy a fiatalokat itt tartsák?- A község lakosságának ivó­vízzel való ellátását a Nagyvejkén létesített vízmű rendszer biztosítja, az áram­szolgáltatás 100 százalékos, a háztartások 60 százalékában vezetékes gáz és kábeltévé van. Úthálózatunk 98 száza­léka szilárd burkolatú. Jelen­Rózsa József Lengyelen született 1960-ban. A szekszárdi Ady Endre Szakmunkásképzőben tanult. Nős, felesége Erika Lengyelen általános iskolai tanítónő. Három gyermeke Boglárka, Mónika és Máté.Lengyel tisztelet­díjas polgármestere, vállalkozó. Az Apponyi-kastély 2001-ES KOLTSEGVETES Éves előirányzat 90218 eFt Állami hozzájárulás 66429 eFt Helyi adók 1070 eFt Egyéb bevételek 22719 eFt A település gazdái Rózsa József - polgármester, vállalkozó Varga Istvánná - alpolgármester, a lengyeli Wosinsky Mór Intézményi Társulás igazgatóhelyettese Teninger János - kft-tulajdonos Nagy Tibor Lászlóné - vezető óvónő, Lengyeli Óvoda Kelemen Ferencné - Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Intézet, iskolatitkár Sebestény Imre - magtáros Fábián György Endre - mezőgazdasági őstermelő Rózsa Sándor - Gyulaji Erdészeti és Vadászati Rt, erdész FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY leg a szennyvízhálózat kiépítése van napirenden. Körzeti orvosunk minden nap rendel, könyvtá­runk hetente kétszer tart nyitva. Valóban szükségünk lenne a fiatalok helyben tar­tására. A község lakossága most hétszáztíz fő, de sajnos lassan elöregszik, a fiatalok inkább a kör­nyező városokba költöznek a könnyebb érvénye­sülés reményében. Hagyományainlúa, kultúránk­ra, az Apponyi kultuszra, természeti adottságaink­ra építve szeretnénk olyan lehetőségeket felmutat­ni, amelyek itt marasztalják őket. Szeretnénk be­kapcsolódni a falusi- és a borturizmusba. Ebben segítőtársaink is vannak. A faluban működő Né­met Kisebbségi Önkormányzat, a Lengyel Jövőjé­ért Egyesület, a székely és a német hagyományőr­ző együttesek, a Völgységvin, az Apponyi szak­képző iskola,, valamint a Gyulaji Erdészeti és Va­dászati RÍ". Testvérkapcsolatunk van Székelykevével (Jugoszlávia), s ezt is szeretnénk ennek a gondolatnak a szol­gálatába állítani. Az életveszé­lyessé vált és lebontott műve­lődési ház helyett szeretnénk új közösségi házat kialakítani a régi iskolában. Erre pályáza­tot is nyújtottunk be, de saj­nos nem kaptunk hozzá mi­nisztériumi támogatást. Még­sem adjuk fel, minden pályá­zati lehetőséggel élni fogunk, hogy ez megvalósuljon. A német tájház éppen kialakítás alatt van. A Lengyeli Őszi Napokat tavaly a hagyományteremtés szándékával rendeztük meg először, ahol be­mutatkozik a falu mezőgazdaságá­val, kultúrájával, intézményeivel együtt. Bízunk benne, hogy a falu­si turizmus munkát és fejlődést hoz majd a falunak. PÁL ÁGNES Lengyel történetéből Lengyel a Tolnai dombvidék leg­magasabb pontján fekszik. Meg­közelíthető a Bonyhád-Majos- Kurd közötti köz­lekedési úton, Aparhanton és Kisvejkén át. Elérhető még a Siófok Szekszárd közötti 65. számú fő­úton a teveli elágazásnál letérve. A község területén az emberi település nyomai az újabb kőkorszakra vezetnek visz- sza. Ezt igazolják Wosinsky Mór ásatásai, amit „lengyeli kultúra” néven ismert meg a világ. A hon­foglaló magyarok hamar letele­pedtek a termékeny földterüle­ten. Lengyelt a krónikák legko­rábban 1308-ban említik. A török hódoltság alatt népes­sége egyre fogyott. Az 1583-as adóösszeírás idején tizenhat adó­zót írtak össze. Az 1715. évi ösz- szeíráskor egyetlen lelket sem ta­láltak a település területén. A XVIII. század első felében újra benépesült. Báró Amadé Fuldából hozott német telepese­ket. Az első népszámlálás idején (1784) nyolcvanöt család lakta. Amadé bárótól gróf Apponyi Antal György 1799-ben megvásá­rolta a Lengyelhez tartozó földte­rületeket. Az Apponyiak virágzó gazdaságot hoztak létre. Főúri kastélyuk, 1824 és 1829 között épült fel, amelynek nagy kincse volt gróf Apponyi Sándor híres Hungarica gyűjteménye. A nagy bibliofil a magyar vonatkozású régi külföldi könyveket gyűjtötte. Ez ma az Országos Széchenyi Könyvtár Apponyiana külön- gyűjteménye. Nagy gondot fordítottak a kastélyparkra. Gróf Apponyi Sándor ’Olaszországból egzoti­kus növényeket, Észak 'Amerikából mamutfenyő­ket hozatott. A Parkot 1975- ben természetvédelmi területté nyilvánították. A község római katolikus templomát is az Apponyiak emeltették, az idén lesz 140 éves. Műemlék jellegű az általuk épít­tetett tehénistálló, a Svajceráj. Hí­ressé tették pincészetüket. A kö­zelben lévő forrás fölé gőzfürdőt emeltek, amely ma Anna forrás néven ismert, természetvédelmi terület. Az Apponyi család kihalása után a lengyeli uradalom teljes felszerelésével, a kastély teljes berendezésével a Magyar Nem­zeti Múzeum tulajdonába került. 1900-ban volt a község a leg­népesebb, akkor 917 lakója volt. Gróf Apponyi Sándor a falura is nagy gondot fordított. Orvost al­kalmazott, patikát létesített, új is­kolát építtetett, magán óvoda nyílt a faluban és sok iparos tele­pedett le. A lakosság 1945-ig csaknem teljes mértékben német ajkú volt. Ekkor ötvenhárom bukovinai székely családot telepítettek a községbe. Ma e két népcsoporton kívül magyarok, felvidékiek és romák élnek Lengyelen. A lengyeli római katolikus templom FOTO: GOTTVALD KAROLY Anna-bál, védett növények között Lengyelt Kurd felé el­hagyva, erdei úton jut­hatunk el az Anna-for- ráshoz. Ennek a forrás­nak a vizétől gyógyult ki a reumájából a len­gyeli gróf, Apponyi Ru­dolf felesége, Beckendorff Anna gróf­nő. Ezért az 1860-as évektől a lakosság szá­mára is nyitottá tették. Pihenőház, majd gőzfür­dő épült itt, a gyerekek számára majálisokat szerveztek. A grófnő ha­lála után Anna-forrás- nak nevezték el. A forrás és környéke termé­szetvédelmi terület. Tolna megyében egyedülálló flórá­ja teszi különlegessé. Aki má­jusban arra jár, megkapja a vadon nyíló gyöngyvirág illa­ta és látványa, de minden év­szaknak megvannak a maga növényritkaságai ezen a gyö­nyörű helyen. A „Gyulaj” Erdészeti és Va­dászati Rt. Hőgyészi Erdészete a terület kezelője. Vezetője, Kupás Deák Zoltán azokról a tervekről adott in­formációt, amelyek ezt a ter­mészeti adottságot kiaknáz­va, Lengyel életébe pezsgést hozhatnak. A forrásnál Tévő ház felújítását még ebben az évben megkezdik. Az épület átalakításával együtt funkció- váltásra is készülnek. Turisz­tikai és természetismereti központ kialakításával nyitni szeretnének a természetvé­dők és a gyerekek felé. Erdei iskola megteremtésén fára­doznak. Előzetes információ­ik szerint ez népszerű lenne az oktatási intézmények kö­rében, különösen a kistele­pülések iskoláitól kaptak kedvező visszajelzéseket. A szabadidő eltöltését to­vábbra is szolgálná az Anna- forrás és környéke. Ennek már hagyománya van. Tíz éve, Tóth Lajosné, a vadászház gondnoka kezde­ményezésére, Anna-bált tar­tanak itt minden júniusban. Napjainkra a kis összejövetel nagy piknikké nőtte ki ma­gát, tavaly ezernél is több vendég érkezett erre az alka­lomra. Az idén július 28-ra esik a rendezvény, amely dél­után kezdődik, s ahol vadétel és a The Connector Együttes muzsikája várja a mulatni vá­gyókat. ___________________________-PÁL­Sz erencsés döntés volt A felújított kollégium fotó: gottvald Gondos gazdája az Apponyi kas­télynak a mezőgazdasági szak­képző intézet. Az intézmény ve­zetése a pedagógiai munka mel­lett nagy jelentőséget tulajdonít a gondjaira bízott kastélypark és épületek karbantartásának, fel­újításának. Egy esztendeje riadalmat kel­tett Lengyelen, hogy meg­szüntetik az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző In­tézetet. Az FVM azonban vál­lalta fenntartását, így továbbra is a település legnagyobb munkaadója, Lengyel arcula­tának meghatározója maradhatott. Klausz László, az iskola igazgatója sorolni tudja az elmúlt egy év eredmé­nyeit, bizonyságául annak, hogy sze­rencsés döntés volt az intézmény élet­ben tartása. Egyre nagyobb a szakképző intézet által meghirdetett szakmákra az érdeklődés, mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai kép­zést tekintve. Újdonságként in­dítják idén az informatikus szakmacsoportot. Az oktatás feltételei is folyama­tosan javulnak. Tan­gazdasági pályázaton 16 millió Forintot kap­tak erőgép beszerzés­re, így a minőségi ok­tatást minőségi gépek­kel tudják megvalósítani. Tan­folyami és könyvtári program­juk szintén támogatásra talált. Az épületek felújításá­hoz, karbantartásához is segítséget kaptak. Felújítják az Apponyi kastély tetőszerkezetét, valamint a növényrit­kaságokat is rejtő kastélyparkot, amely természetvédelmi terület. Megújításá­ban a Szent István Egyetem kertész- mérnöki karának két kiválósága látja el a szakmai felügyeletet: Mőcsényi Mi­hály professzor és Tóth Imre docens. A napokban fejeződött be az iskola diákjainak otthont adó kollégium fel­újítása. A 21. század kollégiumát vehe­tik birtokba augusztus 28-án a tanulók. A település polgármesterével össz­hangban Klausz László a falusi turiz­mus szakembereinek képzését tervezi, természetesen programokkal együtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents