Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-27 / 174. szám

Ön apróhirdetését olvashatj az interneten is! Érdeklődjön a 74/511-534-es telefonszámon! www.tolnainepujsag.liu www.tolnainepujsag.hu email: tolnai.nepujsag@axels.hu _________________________________________________________________+_ 20 01. július 27., péntek Ára 59 Ft. Előfizetve 39 Ft. XII. évfolyam,.lTSTszám MEGYEI TÜKÖR Esély az újbóli elhe­lyezkedésre 5. oldal TOLNA MEGYE2001 Kaphatók lennének bár­milyen munkára 9. oldal. SPORT Kovács Antal ezüstérmes 11. oldal BONYHÁD. Előzetes informáci­ók szerint az idei tanévet Bony- hádon nyitja meg Pálinkás Jó­zsef oktatási miniszter. Az or­szágos ünnepségre a Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnáziumban kerül sor. DOMBÓVÁR. A gunarasi strandfürdőben a Nyári Feszti­vál nyitónapján, ma este fél ki­lenctől a szabadtéri színpadon Galambos Lajos és együttese „Dáridó” című műsorát mutatja be, melyben fellép Kozsó, Krisz Rudi és Komonyi Zsuzsi is. APARHANT. Az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak is megfelelő szennyvíz befogadó és ártalmatlanító telep műszaki átadására kerül sor Aparhaton július 27-én 10 órakor. A korsze­rű folyékony hulladék kezelő te­lepen a két szintes, ülepítő me­dencés előkezelés után kizáró­lag természetes biológiai folya­matokra építve tisztítják a szennyvizet. A szakemberek a kistelepülések alternatív szennyvízkezelési eljárásai so­rában referencia munkának te­kintik az aparhati létesítményt. DOMBÓVÁR. A szőlőhegyi Szent Anna-kápolnánál vasár­nap délelőtt 9 és 11 órakor a nemrégiben pappá szentel Hegyháti Tibor mond ünnepi misét a búcsú alkalmából. SZEKSZÁRD. Kulcscsomót ta­láltak Szekszárdon a Szent Ist­ván téri (volt Mártírok tere) buszmegállóban. Tulajdonosa átveheti a szerkesztőség portá­ján, munkaidőben. 770865 H Cigánytábor az egykori iskolában Három faluból, harminc gyermek Gyerekek három faluból, Sárszentlőrincről, Németkérről, Pálfáról, harmincán. Jókedvűek, kedvesek. Okosak és átlagos képességűek, többször osztályt ismétlő is akad köztük. Olyanok, amilyen bármely magyarországi gyermekcsoport lehetne. Mindössze az a különbség, hogy valamennyien romák. Sárszentlőrinc - Űzd Ez már e negyedik év, hogy a Sárszentlőrinci Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat és a falu ro­ma szervezete egyhetes nyári tábort szervez Uzdon, a legen­dás hírű Renkecz Józsi bácsi le­gendás hírű iskolamúzeumá­ban. Az egykori iskolaigazgató őszinte mosollyal erősíti meg benyomásainkat: kedves, ara­nyos gyerekek vannak itt most is, érdeklődőek, nyitottak, ta­nulni vágynak. Tanulni és ha- Csicsó Roland gyományaikat őrizni. Újabb le­genda is születőben, Csonka Józsefnek hívják, ő mindkét lőrinci cigányszervezet vezetője. Őt szakmája is van, a hatodik lehetne a pedagógia, több, diplomás „pályatársa” tanulhatna tőle tü­relmet, empátiát. Megélhetését fakitermelő vál­Csonka József és „tanítványai” lalkozása adja, közben jut energiája a roma kö­zösség ügyeire, most éppen a gyerekekre, erre a táborra. Kézírására csodálkozom az asztalon ha­gyott spirálfüzetben, irigylésre méltó, kalligrafi­kus. Dalok beás nyelven, mellette a magyar for­dítás. Hittel beszél a tábor fontosságáról, szere­tettel a gyermekekről. Mosolygós fekete leány, Orsós Dóra, Pálfáról jött, tavaly is itt volt már.- A legjobb itt a beás nyelv ta­nulása - mondja mindjárt, alig kell bíztatnom. - A Mama min­dig mondja, beásul többet, más­képp tudunk elmondani saját életünkről, magunkról, mint magyarul. Az egész család be­széli, nagyszüleim, szüleim is, én is keveset, többet akarok tudni. Öccse, Gyurika éppen a cigány­kemence készítését csodálja az udvar sarkában. Ponya, a ha­gyományos roma kenyér nem sül most benne, de a gyerekek tudják hogyan készül. Mesélik is gyorsan, olyan átéléssel, hogy szinte a számban érzem az ízét. Néhány pillanat és előkerül - no nem a kenyér - hanem egy alumínium tejeskan­na. Hinné-e bárki, hogy ez egy hangszer? Pedig az, a németkéri Csicsó Roland varázslatos ősi dallamokat csal elő, két keze csak úgy pörög a kanna oldalán. Boldogok, mert együtt lehetnek, boldogok mert törődnek velük. Fogékonyak a tudásra és őszin­tén gondolják, hagyományaikat őrizni kell, mert ők romának születtek. Értékek ezek, és bár ők kimondani nem tudják, érzik és büszkék is rá. Muszáj moso­lyognunk rájuk nézve és muszáj elgondolkodnunk Szent István királyunk intelmén is a harminc roma gyermek és mentoruk, Csonka József társaságában: „Az egy nyelvű, egy szokású nemzet erőtlen és romlandó!” FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY RÁKOSI GUSZTÁV Régió és pályázatok A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támoga­tásával megjelenő oldal ez alkalommal elsősorban azokat a pályázati lehető­ségeket ismerteti, melyek révén - a közeljövőben - új szakasz kezdődhet az előzetes regionális fejleszté­si terv megvalósításában. Dél-Dunántúl Erről nyilatkozott Koltai Tamás, a DDRFT elnöke, aki a négy priori­tást sorra véve ismertette a priori­tásokhoz rendelt intézkedéseket. Egyebek mellett hangsúlyozta a régió közlekedési lehetőségeinek javítását célzó terveket, kivált­képp a repülőterek vonatkozásá­ban. Mint mondta, valamennyi légikikötő a maga múltjának, sú­lyának és adottságainak megfele­lő eszközökre tarthat igényt. A régió törekvései az elmúlt idő­szakban különböző színtereken hoztak jelentős eredményeket. A legújabb közülük az a Dél-Pannon Esély elnevezést viselő program, melynek révén százhuszonnégy fő - képzéssel egybekötött - foglal­koztatása valósulhat meg. Az oldal, egyéb közérdekű in­formációk mellett, betekintést ad a dél-dunántúli régió nemzetközi kapcsolatainak rendszerébe is, azokba az új kezdeményezések­be, melyek révén számottevő elő­nyökkel számolhat a térség. A kontaktus jelenleg az olaszorszá­gi Friuli-Venezia Giulia, valamint a franciaországi Rhone-Alpes ré­giókkal alakul biztatóan. A rész­letek lapunk hetedik oldalán ol­vashatók. ■ Borjád: egyelőre bolt nélkül A vállalkozó már kinyitott volna, de nem rajta múlik Bő egy hete vegyesbolt nélkül maradtak a Köleseihez tarto­zó kistelepülés, Borjád lakói. Az üzletet megvásárló vállal­kozó már rég kinyitott volna, de előre nem látott „nehézsé­gek” jöttek közbe. Kölesd-Borjád A fent említett nehézségek szakha­tósági engedélyek formájában jele­nítődnek meg ebben a történetben. A vállalkozó azzal a tervvel vásárol­ta meg a vegyesboltként és kocsma­ként is funkcionáló létesítményt a hamarosan megszűnő kölesdi ÁFÉSZ-től, hogy a régi működési engedélyt átíratja a nevéré, és az adás-vételt követő 2-3 nap múlva már nyitja is a boltot. Csakhogy ki­derült, az üzletnek működési enge­délye ugyan volt, ám a szakhatósági engedélyeket nem találják. Emiatt aztán minden hatósági hozzájáru­lást újból kell kérni, és ezek kiadása nem megy egyik napról a másikra. Az üzletet a vállaikozó július 13- án, pénteken vette meg, az ÁFÉSZ 16-án vitte el az árukészletet, azóta bolt nélkül vannak a borjádiak, ami jelentős kellemetlenséget okoz, főként a ritkán kimozduló, idős emberek számára. (Más kér­dés, hogy információink szerint sok borjádi akkor is a mintegy 5 ki­lométerre levő Kölesdre járt vásá­rolni, amikor még üzemelt a helyi bolt, egyébként meglehetősen visszafogott forgalom mellett.) A vegyesbolt új tulajdonosa min­denesetre már nagyon várja, hogy nyithasson, nyilvánvaló, hogy ez számára alapvető üzleti érdek. Ha­zardírozni viszont nem akar, a szükséges engedélyek nélkül nem kezdi el a tevékenységet. Csak re­mélni tudja, hogy két héten belül már fogadhatja a vevőket-vendége- ket. Addig is megértésüket kéri, -ts­A JEGYZŐ KLUB soron következő összejövetelét ma, pénteken Szedresen rendezik meg. Az aktuális téma: a köztisztviselői törvény módosítás és az ebből eredő munkáltatói feladatok. ■ „Bukovinai találkozások” Nemzetközi fesztivál Bonyhádon Lengyelországból indult út­jára 1990-ben a „Bukovinai találkozások” Nemzetközi Foíklórfesztivál. Ukrajnán és Románián keresztül ér­kezett Magyarországra, s ta­lált otthonra Bonyhádon. Ez a rendezvény a sorban a ti­zenkettedik. A Völgység fő­városában negyedik alka­lommal rendezik meg. Bonyhád A XII. Nemzetközi Folklórfesztivál bonyhádi eseménysorozatának fő koordinátora a Székely Szövetség, amelynek elnöke Potápi Árpád or­szággyűlési képviselő. A rendez­vény kapcsán elmondta, hogy nemcsak a bukovinai székely ha­gyományok ápolása, az egykor együtt élt bukovinai nemzetiségek kultúrájának bemutatása a céljuk, hanem Magyarország, s benne ré­giónk kulturális, nemzetiségi, gasztronómiai és turisztikai sok­színűségének megismertetése is. A találkozások már nyár elején megkezdődtek. Az Izményi Hagyo­mányőrző Együttes és a Bátaszéki Asszonykórus júniusban Jastro- wieben járt, a Tolna-Mözsi Hargita Táncegyüttes és az Érdi Hagyo­mányőrző Énekkar júliusban Campulung vendége volt. Az au­gusztusi bonyhádi rendezvényre a hazai együtteseken kívül Ukrajná­ból, Lengyelországból, Romániá­ból érkeznek csoportok. A 2001. augusztus 2-től 6-ig lebonyolításra kerülő fesztivál után a következő találkozás Csemovicban lesz, ahol hazánkat a kakasdi Sebestyén Ádám Székely Társulat képviseli. Kevés a turista a térségben Ritkán érkeznek szervezett csoportok A beutazó turizmus - a gyógyfürdők kivételével - nem igazán jellemző Tolna megyére. Nincs ez másként a megyeszékhelyen és kör­nyékén sem. Tolna megye Az utazási irodák vagy egyáltalán nem foglalkoznak beutazó turiz­mussal, vagy csak alkalmilag. A beutaztatás kevésbé profitorien­tált és kevésbé biztos, mint az el­lenkezője. Az utcákon persze hal­lani külföldi szót, de ezek a ven­dégek általában néhányan, több­nyire családdal, keresik fel a kör­nyéket, nem pedig szervezett cso­portos út keretében. A csoportok fogadásának leg­nagyobb akadálya az, hogy nincs megfelelő szálláshely - mondja Fiáth Szilvia, a Tourinform iroda vezetője. Egy ötven fős, buszos csoportot nem tudnának elhe­lyezni, legalább is a külföldi, pontosabban a nyugati igények szerint. A teniszpálya, a szauna, a minigolf, a pezsgőfürdő ebben a körben alapkövetelménynek számít, s ezt a minőségi szolgál­tatást jelenleg nem tudnák nyúj­tani az ide érkező külföldinek. Befektetők kellenének, akik mindezt kiépítik, s persze a meg­felelő marketingről is gondoskod­nak. A fejlesztéshez megvannak az adottságaink, hiszen a gemenci erdő, a borvidék és a Sárköz kelő alapot teremt ehhez, vannak is próbálkozások mindhárom eset­ben, de nem összehangoltan. A reklámra nagyon sokat kellene fordítani, s elsősorban a belföldi turizmus irányába, mert a ma­gyar turistának áraink megfelelő­ek, s a szolgáltatás jelenlegi szín­vonalával még versenyképesek vagyunk a honi mezőnyben. A Tourinform iroda ezen a téren ki is használja a lehetőségeket, az országos hálózat ingyenes csator­náin keresztül. Az iroda non pro­fit, önkormányzati támogatású szervezet, amely versenysem­legesen propagálja a hozzá befutó ajánlatokat. Akinek szállás-, vagy programajánlata van, azt az iroda ingyenesen ajánlja az ügyfelek­nek. Bár a fent vázolt kép nem ép­pen rózsás, azért akadnak látoga­tóink, az irodát tavaly 5 ezren, ke­resték fel, a budapesti utazási ki­állításon 3 ezer érdeklődő fordult meg a megye standján. Az irodá­tól felvilágosítást, program-aján­latot kérő külföldiek között a leg­több a német turista, a második helyen a finnek állnak. Szekszár­don több testvérvárosi finn család vásárolt tanyát, ők egész nyáron 2-3 hetes váltásban érkeznek Szekszárdra, nagyon érdeklődő­ek és aktívak, szívesen vesznek részt a rendezvényeken, túrákon, egyéb programokon. Fordultak már az irodához Új-Zélandról, Svédországból, Amerikából, Ausztráliából és Japánból érke­zett látogatók is. VENTER A < 1 > i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents