Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-23 / 170. szám

M E G Y E I TÜKÖR 5. OLDAL 2001. Jűuus 23., Hétfő Mondom a magamét TÓTH FERENC Könnyű és színes Pakson egy lovaskocsin áramszolgáltatós fémtárgyakat találtak a rendőrök. A kocsisok nem tudtak elszámolni eredetükről. Fürgéd és Kecsege között kétszáz méternyi alumíniumvezetéket vágtak le a hálózatról, Dombóváron a temetőből tartóstól eltűnt egy urna. Az „elkövető személy” a rozsdamentes acéltartót és a réztáblát el­adta egy hulladékkereskedőnek. Ha minden jól megy, akkor a fürgedi kábel ugyancsak egy kereskedői raktárban várja a sorát, a lovaskocsis tárgyak pedig ügyetlenség, balszerencse, vagy elköve­tői naivitás okán nem kerülhettek raktárra. A dombóvári rend­őrök célja - szól a továbbiakban a hír-az orgazdahálózat felgön­gyölítése. Nem tudom, milyen reményeket fűznek hozzá a bűn ül­dözői, nekem - s ezzel nem a rendőrök munkáját kicsinyelném le - lennének kétségeim. Ez a hálózat ugyanis a hírekből ítélve ren­desen fel lehet építve. Szemünk elé legfeljebb az a gazember kerül, aki a szigetelt fogóval elcsípi a kábelt, kidönti az Állj, elsőbbség­adás kötelezőt, vagy umalopásra vetemedik. Bére párezer forint. Minden tizedik, ha megbukik. Marketingtanulmányok nélkül is jól ismerik a piacot. Esetleg a felvásárló is bíróság előtt próbálja ki­dumálni, hogy fogalma sem volt, honnan eredhet a közlekedési tábla és a két kilométer szigetelt telefonkábel, de a színes és köny- nyű további útjáról eddig legalábbis nem tudtunk meg semmit. Amíg egy őstermelő szőlésznek havi hatszáz nyomtatványt kell ki­töltenie ahhoz, hogy jogkövető magatartást tanúsítson, addig a színesfém simán eldöcöghet az öntödéig úgy, hogy meg se kérde­zik: dokument jeszty? Persze, ha a hálózat remek, az adminisztra­tív fellépésnek sincs sok esélye. Ahogy a szőlészek mondják: lehet, hogy a becsületes bortermelőnek gondot okoznak az engedélyek, igazolások, a borhamisítóknak minden stimmel. Tetszik tudni, Magyarország. Jogodban áll szerezni. Vizsgálják a zsebszerződéseket Nem tudni, mi van a számok mögött Segítség a munkanélkülieknek Négy tanácsadó várja az álláskeresőket Tolna megyében is feladatul kapta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­umtól több hivatal is, hogy vizsgálják meg, hány kül­földi vásárolt termőföldet ezen a vidéken. Szekszárd Mivel Tolna megye nem tartozik a nyugati országhatár megyéi közé, így az átlagosnál kevesebb németnek és osztráknak keltette fel az érdeklődését. Ezt anélkül is lehetett tudni, hogy bármilyen vizsgálatot végeztek volna a föld­Harminc napra előzetes le­tartóztatásba helyezte a Kecskeméti Városi Bíróság D. Bélát, akit két rendbeli erőszakos nemi közösülés­sel és egy rendbeli személyi szabadság megsértésével gyanúsít a rendőrség. Kecskemét A férfi áprilisban megerőszakolt egy 16 éves lányt a temetőben. Két hó­nappal később egy 15 éves lányt fogva tartott egy hétig egy rokoná­nál. A rendőrség mind a két esetben elfogta és őrizetbe vette a férfit, de előzetes letartóztatásba egyszer művelésügyi és a földhivatalban, illetve a növényvédő állomáson. A megyei földművelésügyi hiva­talban, ár. Izsák Gyula osztályve­zető kérdésünkre elmondta, a falu­gazdászok adatai szerint 13 esetről tudnak, amikor a termőföld hasz­nosítását külföldi állampolgár vég­zi. Ez összesen 6000 hektár szán­tóterületet érint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek zsebszerző­dések lennének, hiszen a termelők be vannak jelentve és még regiszt­ráltatták is magukat a hivatalnál. A külföldiek által keresettebb terüle­tek közé tartozik a gyönki és a ta­mási körzet. mauthner sem helyezte őt a bíróság. A 30 éves i férfi így követhette el harmadik bűncselekményét is egy kislány el­len a temetőben. A tettes ha fizikáli­sán nem is, de jogi értelembe véve megerőszakolta áldozatát. A rend­őrségnek most harminc nap alatt lesz ideje bizonyítékokat gyűjteni a férfi ellen. Lakossági visszajelzés is érkezett a rendőrkapitányságra az üggyel kapcsolatban. A telefonáló kifogásolta, hogy hogyan lehet sza­badlábon egy olyan ember, aki kis­lányokat molesztál és erőszakol meg. Most harminc napig biztos, hogy nem lesz D. Bélának lehetősé­ge arra, hogy ilyen és hasonló bűn- cselekményeket elkövessen. ji Az Európai Unió Phare- irodáján kívül a megyei munkaügyi központ is támo­gatta azt az „Újra dolgozom” elnevezésű programot, mely a hosszú ideje állás nélkül lévők elhelyezkedését segí­tette tizenöt hónapon át. Dombóvár A tervek szerint öt évig tartó pro­jektet a városban a Jóléti Szolgá­lat Alapítvány vállalta magára, mely négy tanácsadót alkalma­zott. A speciális felkészítő tanfo­lyamot sikeresen elvégző mene­dzserek az elmúlt másfél évben több tucat helyi, valamint kör­nyékbeli munkaadóval vették fel és ápolták a kapcsolatot, akik fő­ként fizikai állományba tartozó dolgozókat kerestek.- Ügyfeleink közül a legtöbben fémipari cégeknél tudtak elhe­lyezkedni, melyek lakatosokat, hegesztőket, esztergályosokat és marósokat alkalmaztak. A vállal­kozók és a cégek legkevésbé a negyven év feletti, szakmával nem rendelkező hölgyek iránt ér­deklődnek - mondta érdeklődé­sünkre Soponyai Mihályné prog­ramvezető. Kollégáim segítségé­nek köszönhetően tavaly már több mint száz embernek sikerült állást találni. Az idén tavasszal a projekt fi­nanszírozását az Országos Foglal­koztatási Közalapítvány vette át, melynek komoly elvárásai van­nak a tanácsadókkal szemben. Juhász Zoltánná, Főbusz Zsu­zsanna, Leipold Kitti és Kiss Béla azt vállalta, hogy az elkövetke­zendő tíz hónapban egyenként legalább száz - minimum hat hó­napja - munka nélkül lévő férfit, vagy nőt von be a programba, akik közül harmincnak állást is garantál. A menedzserek eredményesen tevékenykedtek, hiszen áprilistól július közepéig hat főt a megyei munkaügyi központ által indított vendéglátóipari-, illetve kereske­dői tanfolyamokra iskoláztak be, hatvanöt embernek pedig állást találtak. Az érdeklődők hétfőtől csütör­tökig - naponta 8 és 16 óra között - kereshetik fel a Jóléti Szolgálat Alapítvány Kossuth utca 65. szám alatt található irodáját, ahol előbb tájékoztatják őket a lehetőségek­ről és az esélyekről, majd szerző­dést kötnek a sikeres együttmű­ködés reményében. Rendkívüli közgyűlés Rendívül ülést tart ma 13 órától a megyeszékhely közgyűlése. Csak az időpontja tekintetében - nem az utolsó csütörtökön, és nem reggel kezdődik - rendkí­vüli a megyeszékhely közgyűlé­se, amely ma 13 órakor kezdő­dik a városházán. Egyébként meg most is sok a napirendi pont, sok a visszatérő téma. Szó lesz sok egyéb mellett a tűzoltók pótlékáról, a közművelő­dést pártoló önkormányzat címé­nek elnyerésére meghirdetett pá­lyázatról, az idősek otthona bőví­téséről, a zeneiskola pedagógiai programjáról. Megint terítékre ke­rülnek az örökzöld témák, úgy­mint a VTV Kht. aktuális problé­mái, a közvilágítás rekonstrukció- ja, a dombori tábor ügye. ■ Utazást könnyítő buszjáratok A Volán Rt. megyei busz­járatai között speciálisan a mozgássérültek utazásá­nak megkönnyítésére al­kalmas járművek is közle­kednek. Ezen buszoknak a lépcsője olyan kialakítású, hogy a nehe­zen mozgó emberek is bizton­sággal fölszállhatnak, az ülések pedig az átlagosnál magasabbak, a kényelmes utazás érdekében. A mozgássérültek részére köz­lekedő speciális járatok a követ­kező útvonalakon közlekednek (oda és vissza): Szekszárd- Zomba-Tevel-Lengyel, Szek- szárd-Bátaszék-Mohács-Har- kány, és Dombóvár-Hőgyész- Szekszárd. A járatok indulási és érkezési idejéről a menetjegy iro­dákban, illetve az autóbusz-pá­lyaudvarokon és a Volán ügyfél- szolgálati irodáiban kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők. ■ Kapósak a táblák a nemzeti parkban A Duna-Dráva Nemzeti Parkban lopják a természetvédelmi terü­let kezdetét jelző táblákat. A kék színű ovális táblák ko­rábban alumíniumból készültek, így ideális célpontjai voltak szí­nesfém-gyűjtőknek. Egy ideje la­pos műanyag darabokkal pótol­ják az elcsent példányokat. A kö­vetkezmény: a nemzeti park kör­nyékén lévő falvak mind több háztartása dicsekedhet „Termé­szetvédelmi terület” feliratú gyú­ródeszkával. A nemzeti park munkatársai nem sokat késle­kedtek a válaszlépéssel. Tovább rontva a táblák használhatósá­gán visszatértek a domború megmunkáláshoz, a belső, ho­morú felén pedig kiálló üvegszá­lak éktelenkednek. Ennek elle- nére kelendőségük a régi ■ Kóka Rozália palástja alatt nevelkedtem Az anyanyelvvel együtt megtanultuk zenei anyanyelvűnket is Aki szóba áll vele, rögtön felkapja a fejét. Szavainak zenéjét, a bukovinai székely beszéd ízét, sajnos az írás nem tudja visszaadni. A zárt e-ket, a gyönyörű s-eket csak hallani lehet. Fábián Éva olyan beszélgetőpartner, akinek minden szavára, mozdulatára oda kell figyelni. A szó igazi értelmében jelenség. A Kalamajka Együttes énekese, az Óbudai Népzeneiskola tanára. VÁRALJA- Tolna megyéből, Győréből indultam, bukovinai szé­kely családból, egy jó énekes famíliából. Édesapám, édesanyám jól bántak a hangjukkal. Fábián Marci bá­csi, édesapám nagybátyja sok szép nótát tudott, gyak­ran leültettük énekelni. Ilyenkor mindig így kezdte: „Édes gyermekem a kenet­len szeker es csak nyekereg”- megkenegette pálinkával, s azután úgy énekelt, mint a rádió. Tőle rengeteg szép éneket tanultam.- Iskolában is tanulta az éneklést1- Nemcsak azt. Bátyámmal együtt - neki is áldott te­hetsége van énekben, ze­nében, de sajnos ő idejeko­rán abbahagyta - a Mázai Zeneiskolába jártunk, ahol remek tanáraink voltak. Sokat köszönhetek Volkl Valériának, Güth Gizellának és izményi zongora­tanáromnak, Hajdú Borbálának. Az ő hatásukra néhány napig volt egy olyan gondolatom, hogy zongoratanár leszek. Aztán letettem róla, óvónő lettem, az, ami három éves koromtól szerettem volna lenni.- Mikor kezdett színpadon énekelni?- Ötödik osztályos voltam, mikor a televízióban a Röpülj Páva vetélkedőt rendezték, népszerű lett a népdalok előadása. Szabó Béláné, Ági néni tudta, hogy szeretek énekelni. Rávett, hogy induljak nép­daléneklési versenyen, s olyat énekeljek, amit az iskolában nem tanítanak. Leültettük az időseket és tőlük tanultam a dalokat. Az első versenyen az El­veszett a lovam cédrusfa erdőbe kezdetű nótával indultam. Eztán fellépések sora következett. Fábián Éva- Említette, hogy óvónő lett. Úgy tu­dom, Szekszárdo n a Garay János Gimnázium és Óvónőképző Szak- középiskolába járt.- Gyönyörű négy évet töltöttem ott. Az úgy kezdődött, hogy beénekel­tem magam oda, mert azt be kell vallanom, hogy a helyesírással hadi­lábon álltam, küszködtem a reáltárgyakkal, de any- nyit énekelhettem, amennyit csak akartam, ének- hömpölygés volt ez a pár esztendő. Fuvolázni is ta­nultam. A sok gyönyörűséget Gerse Józsefnek, osz­tályfőnökömnek, énekta­íi -Háromnak köszönhetem; >< >or aki sokkal több volt, mint egy tanár. Középiskolai ba­rátságaim megmaradtak, s még most is ezek a legfon­tosabb, legmélyebb kap­csolatok számomra.- Hogy került Budapestre, a Kalamajka Együttesbe?- Érettségi után Kóka Rozá­lia, a híres székely mese­mondó Érdre csábított óvó­nőnek, nyaranta meg tábo- rokba vitt. Mindig szemé­lyesen kért el édesapámtól. Az ő palástja alatt nevel­kedtem ebben a csodálatos, népművészetből merítő vi­lágban. Ezekben a táborok­ban történtek a nagy agymosások, itt talált rám a Mákvirág, a későbbi Kalamajka Együttes. Azt mond­ták: érettségizzél jól, s aztán jössz közénk. így is lett. Itt találtam meg férjemet is, a morcos kontrást, s el­vettem férjül. A kisfiúnk tizenhat éves.- Most is dolgozik még óvónőként?- Nem, pedig szívesen csinálnám, de úgy gondo­lom, a népdal tanítás küldetésem, s most főként ezzel foglalkozom. Mellette a Belvárosi Ifjúsági Házban több mint húsz éve táncházat vezetek, az iskolákban mesét mondok. Nagyon szeretem, mi­kor olyan emberek gyűlnek körém, akiket a népze­ne, népdal, néptánc, népmese hoz izgalomba. Iga­zából nem tanítom őket, inkább megosztom velük tapasztalataimat, lerövidítem a tanulási idejüket, hiszen a nyelvvel együtt mindenki megtanulta a zenei anyanyelvet is, csak elő kell hozni, pálágnes FOTÓI BAKÓ JENŐ A temetőbe vitte a kislányt Előzetesben az erőszakoskodó- Hogyne, hogyne. Emlékszem. Tavaly történt? Vagy tavalyelőtt?- Pontosan tizennégy éve, uram.- Ne mondja? Hogy repül az idő!- Igen, uram. Parancsol még valamit?- Fizetek.- Két dollár lesz, uram. 21. Zsiga bérelt Toyotájával követi a golfklubban kiszemelt hölgyet, aki egy hatalmas vörös Cadillac- be száll be. Aztán megelőzi. Zsiga lassan vezet, a belső visszapillan­tó tükörből figyeli az öreg höl­gyet, aki nagy koncentrációval markolja a kormányt, kicsit fel­szegett fejjel les előre.- Na, gyere szépen, mami! - dünnyögi magában. A zebra előtt hirtelen, csikorog­va fékez, a Cadillac hátulról bele­szalad. Kiszállnak.- Jézusmária, hát még ilyet... - az öreg hölgy a szája elé teszi a kezét, úgy sopánkodik. Zsiga egy pillanatra a homloká­hoz emeli a tenyerét.- Uram, megsérült? - rémüldö­zik az öregasszony.- Semmi gond - rázza a fejét Zsi­ga, mint aki rossz álomból ébred.- Istenem... Én nem is értem... Ki kellene hívni a mentőket... Higgye el, roppantul sajnálom.- Semmiség, nem kell ide men­tő. Láthatja, végül is... jól vagyok.- Több, mint ötven éve veze­tek, és még soha...- Mindenkivel előfordulhat. Nem ütötte meg magát?- Dehogy is. De hát az autója...- Mi tagadás, ez kapott egy ki­csit - hajol oda Zsiga a kocsi be­nyomott hátuljához.- Istenem, istenem...- Mindegy, most már nincs mit tenni - vonja fel a vállát. Az öreg hölgy, mint akinek megvilágosodása támad, mi a teendő, szinte lelkendezve ki­áltja:- Viselem a felelősséget, ezzel ne legyen gondja.- Ha egyetért, egyszerűbb, ha elintézzük egymás között - bólo­gat Zsiga is nagy kegyesen. - El­végre nincs harag. Az ügyvédek jobban értenek hozzá. Találkoz­zunk ezen a címen - átad egy névjegyet mondjuk, holnap­után, hogy pihenjünk egyet az ijedségre. Rendben?- Természetesen. Ön nagyon kedves.- Aláírja a biztosítási jegyző­könyvet. A többi csak formaság.- Hálás vagyok önnek. Egy iga­zi úriember... Zsiga eljátssza, hogy szinte pi­rul ennyi dicsérettől.- Ugyan már. Akkor hát szer­dán. És csak vigyázva, lassan. 22. Moncsicsi Beverly Hills-i irodá­jában zajlik a karambolos akció második felvonása. Az ügyvéd be­vonta régi cimboráját, dr. Ke­ményt is, aki gerincgyógyászként dolgozik, ám most éppen kezelési íveket hamisít alá Zsiga számára. Az arcokon már-már üdvözült mosoly, mind a jól végzett mun­kának örvendenek.- Úgy látom, a halálomon vol­tam - jegyzi meg Zsiga.- Úgy van, de majd mi életet le­helünk beléd - bólint Moncsicsi. - Néhány ezer dollcsi megindítja a vérkeringést.- Ennél drágább kezelések a vi­lágon nincsenek - szól rekedt hangon dr. Kemény. - A nyanya a réklijét is ráfizeti. Zsigának alá kell vésnie az ösz- szes igazolást, rázogatja a karját.- A kezem már elzsibbadt. És most mi lesz? Moncsicsi széttárja a kezét:- Tiszta, mint a pucolt ablak. Ha per lesz, sima az ügy. De mi­nek annyit várni? Dr. Kemény szakértőén bólogat.- A várakozás rossz. Abba tényleg bele lehet betegedni.- Az öreglánynak a bőre alatt is pénz van - magyarázza az ügy­véd. - Fizetni fog, mert retteg, ha bebizonVosodik, hogy ő a vétkes, bevonják ajogosítványát.- Oké. Es mennyi? - teszi fel Zsiga a legfontosabb kérdést.- Egy húszas fejenként - közli szigorúan Moncsicsi. - Mármint hármunknak. Az hatvan lepedő. Meg se koty- tyan neki. Összenéznek. Mindenki bólint. Zsiga felsóhajt, a derekát nyo­mogatja.- Doktor úr, ön csodát tett ve­lem. Egészségesebbnek érzem magam, mint néhány perccel ez­előtt. Ügyvéd úr, felhatalmazom, hogy intézkedjék. Moncsicsi feláll, meghajtja ma­gát:- Köszönöm, uraim! 23. Zsiga és Joci a fájdalomdíjként kapott 20 ezer dollárból elegáns lakást bérelnek. De hogy ne teljen tétlenül az idő, Zsiga, aki nagyon belejött a svindlizésbe, Moncsicsi atyai bábáskodása mellett gyor­san megrendezett egy önbetörést. Az ajtó felfeszítve, a tárgyak szertedobálva a földön, feltűnik egy-egy nyombiztosító rendőr is.- Mindent elvittek. Ez egysze­rűen érthetetlen - forgatja a sze­mét Zsiga. - A családi ékszereket, amiket az életem kockáztatásával mentettem ki az oroszok karmai közül Magyarországról! Aztán egy Biblia, 1671-ből... (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents