Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-20 / 168. szám

9 2001. JÚUUS 20., PÉNTEK 9. OLDAL T. M. KÓRHÁZ UR OLÓGIAI OSZT Á L Y Vértelen műtétek az urológián Endoszkópos és lézeres operációk lyag betegségeinek megállapí­tására és műtétekre. A mód­szer alkalmazásában a szek­szárdi kórház az élen járt, az országban az elsők között mi alkalmaztuk ezt a technikát. Dr. Streit Béla Az orvostudományi egye­temet Budapesten végez­te 1964-ben, urológiai se­bészeti szakvizsgát 1968- ban tett. A diploma megszerzését követően dolgozik Szek- szárdon, a megyei kórház urológiai osztályán. Osztályvezető főorvosi ki­nevezését 1982-ben kapta. Nyelvtudás: angol Funkciók: kórházi etikai bizottság elnöke Családi állapota: nőtlen Lakhely: Sióagárd Hobbi: madarászat, természetjárás- Azóta más területen is alkalmazzák az endoszkópiát?- Igen, tíz éve újabb „endoszkópos forrada­lom” zajlott le az uro­lógiában, így ma már minden olyan szerv betegségét, amivel az urológia foglalkozik, endoszkóppal vizsgál­ni tudjuk és egyben operálni is.-Mi az endoszkópos operáció előnye?- Kisebb megterhelést jelent a betegek szervezeté­nek a hagyományos műtét­nél. Húsz évvel ezelőtt pél­dául egy borsszem nagysá­gú vesekövet is csak 10-15 centis vágással tudtunk ki­venni, jelenleg ennél jóval nagyobb köveket is minden szúrás, vágás nélkül tu­dunk eltávolítani endo­szkóp segítségével. Ma már csak a daganatokat távolít- juk el vágással, a többit en­doszkópos műszerekkel vé­gezzük. A korszerűbb tech­nikának köszönhetően le­rövidült a betegek ápolási ideje, a kórházi tartózkodás idő­tartama. Kevesebb a fájdalom, a kényelmetlenség és a szövőd­mény, ezért olyan betegeket is meg tudunk operálni, akiknek a feltárással végzett műtét túl ve­szélyes lenne.- Lézeres műtéteket is végeznek?- Igen, a lézerrel történő műtét az eddigi­nél is kevesebb szövődménnyel jár, mert nincs vérzés, ami a más technikákkal végzett urológiai operációknál igen jelen­tős lehet. A korszerű műtéti technikának köszönhetően ma már alig van olyan urológiai problémával küszködő beteg, akit egyéb betegsége - magas vérnyomás, vérzékenység -, miatt ne tudnánk meg- műteni, olyan kicsi a szervezet megterhe­lése. Másik előnye a lézeres beavatkozá­soknak, hogy itt nincs szükség altatásra, mivel a betegek 99 százaléka a műtét so­rán nem érez semmiféle fájdalmat.- Milyen fajta betegségek operálhatok lé­zerrel?- A húgyhólyag és prosztata jó és rossz­indulatú daganatai, a külső nemi szervek felületes daganatai jól műthetők, de vese­kő zúzására is kiváló a lézer.- Kell-e beutaló az urológiára? ' - Az urológiai szakrendelésre nem kell beutaló.- Tervek? Szakrendelés az urológiai ambulancián Helye: szekszárdi kórház, urológiai osztálya B-épület, 2. emelet Ideje: hétfő-szerda-péntek: 8-tól 12 óráig Idén ünnepli fennállásának 200. évfor­dulóiát a Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza. Ez alkalomból lapunkban so­rozatot indítottunk, hogy bemutassuk az egészségügyi intézményt, annak osztályait, az ott alkalmazott hagyomá­nyos és korszerű gyógyító eljárásokat. A megyei kórház urológiai osztályát az osztályvezető főorvos, dr. Streit Béla mu­tatta be.- Milyen betegségekkel foglalkoznak az urológiai osztályon?- A férfi húgyivarszervek és a női húgy­szervek megbetegedéseivel foglalkozunk és bár az urológia alapvetően sebészeti szakma, de folytatunk belgyógyászati jelle­gű kezeléseket is a húgyivarszervek gyul­ladása esetén. ,- Minden betegségeket tudnak kezelni az osztályon?- Tevékenységünk az urológia egész terü­letét felöleli, csak nagyon speciális esetek­ben, mint amilyen például a here-tumor - ami sugár és citosztatikum kezelést igé­nyel -, szoktuk más klinikára küldeni a be­teget. Minden egyéb betegséget a megyei kórház urológiai osztályán kezelni tudunk. -Ön az egyetem elvégzése óta, 36 éve dolgo­zik ezen az osztályon. Milyen fejlődés tör­tént a több mint három évtized alatt az or­vostudománynak ezen a területén?- A fejlődés az urológián a diagnosztika és a műtéti technika területén folyamatos, egyre kevesebb olyan műtétet végzünk, ami feltárással jár és egyre gyakoribb a „vértelen”, fájdalommentes beavatkozás. Az urológia az orvosi szakterületek között az első volt, ahol az endoszkópiát alkal­mazták elsősorban a prosztata és a húgyhó­Rövidebb ápolási idő Az urológiai osztályon az utóbbi években folyamatosan csökkent az ágyszám, a hatvanas évek 50 ágyával szemben 2000-ben 38, ma 28 ágy van az osztá­lyon. Az ágyszám csökkentést az osztályvezető főorvos szerint az urológiai sebészet nagy­mérvű átalakulása, a korszerű endoszkópos, lézeres műtéti technikák alkalmazása tet­te tehetővé, ma már járóbetegként vagy egy-két napos kórházi tartózkodással látnak el olyan eseteket, akiket korábban benn fekvőként tudtak csak kezelni. Az ágyszám csökkentés másik oka az orvostudomány fejlődése mellett a jelenlegi fi­nanszírozási rendszer, amely szinte megkövetelte a kevesebb ágyon való gyógyítást, pedig az ágyszám csökkentés veszélyeket is hordozhat magában, mivel az urológiai betegségek tekintélyes hányada akut formában jelentkezik.- Közel ötven éves fennállása alatt során az urológiai osztály működési körülményei soha nem voltak optimálisak. Korábban az időszakos nővér-és orvoshiány, később az anyagi források szűkössége korlátozta az osztály lehetőségeit. A kedvezőtlen körül­mények ellenére az osztály mindig megfe­lelt az iránta támasztott követelményeknek, az itt dolgozó orvosok a műtéti tevékeny­ség mellett a napi rutintól eltérő, szélesebb orvosi látókört, nagyobb szakmai ambíció­kat igénylő tevékenységet is végeztek. Re­mélem ez így marad a harmadik évezred­ben is. ___________ F. KOVÁTS ÉVA Él etmentő szűrővizsgálatok Az urológiai osztályon prosztata és inkontinencia (vizelet visszatartási prob­léma) szűrővizsgálatokat is végeznek. A megyei kórház urológiai osztá­lyán prosztata és inkontinencia szűrővizsgálatokat is végeznek. Prosztata szűrésen az 50 év fe­letti férfiaknak ajánlott részt ven­ni, a vizsgálatra beutaló nem kell. Inkontinencia szűrésre - mely­nek során férfiaknál és nőknél egyaránt azt vizsgálják, hogy a páciens tudja-e tartani a vizeletét idősebb férfiakat, nőket vár­nak. Az utóbbi szűrővizsgálatot az urológusok a kórház szülész­nőgyógyászaival közösen végzik. A szűrővizsgálatokat a kórház urológiai osztályán, munkanap­okon, délután végzik. Beutaló nem szükséges, csak előzetes időpont egyeztetés. A betegségek kialakulásánál a prevenció, a megelőzés nagyon fontos, ezért nem lehet elég gyak­ran hangoztatni a szűrővizsgálat­ok fontosságát. A statisztikai ada­tok ugyanis azt mutatják, hogy amíg az időben felfedezett beteg­ségek általában jól kezelhetők, addig a késői stádiumban észlelt elváltozások nehezen vagy egyál­talán nem gyógyíthatóak. Ezért érthetetlen, hogy páciensek egy része ódzkodik a szűrővizsgálato­kon való részvételtől és már csak akkor megy orvoshoz, amikor ké­ső. Pedig a szűrés ingyenes. Orvosok, nővérek betegekkel. A főnővér Pálinkásné Király Ildikó. Itt is épp úgy mint a többi osztályon gondot jelent, hogy évről évre csökken a közép­fokú végzettségű egészségügyi dolgozók száma, egyre keveseb­ben választják élethivatásként az ápolást, vállalják a három műsza­kot, sok a pálya elhagyó. Akik vi­szont maradnak, azok mindent megtesznek a betegek gyógyulá­sáért, szenvedéseik enyhítéséért. Dr. Szabó Attila számítógépen készíti a zárójelentést Andrológiai szakrendelés A szakrendelést a potencia és a megtermékenyítő-képesség zavara­ival küszködök kereshetik fel. Az időpontot telefonon előre egyez­tetni kell. Rendelés hely Az urológiai osztályon az osz­tályvezető főorvossal és rendelő- intézetben dolgozó urológus szakorvossal együtt 7 orvos dol­gozik. Urológus szakvizsgája 6 doktornak van, közülük 1 főnek két szakvizsgája (sebész, uroló­gus) van, 1 fő pedig szakvizsga előtt áll. Kevés a nővér Az osztályon 11 nővér, 3 műtős­nő, 1 asszisztens foglalkozik a TOLNA MEGYEI ONKORMANYZAT KÓRHÁZA A húgy-, és ivarszervek se­bészi megbetegedéseinek gyógyításával foglalkozó urológia az általános sebé­szetből vált ki a XX. század első éveiben. Hazánk úttörő szerepet játszott az önálló urológia megteremtésében, de a magyar urológiát egészen a 20. század negyvenes éveiig a bu­dapesti klinika és a fővárosi osztá­lyok jelentették, vidéken nem vol­tak önálló urológiai osztályok. A húgy-, és ivarszervi betegségek gyógyítását bőrgyógyászok, a műtéteket sebészek végezték, mintegy mellékes tevékenység­ként. Kivételnek lehet tekinteni a szekszárdi kórház sebész főorvo­sának, dr. Novák Miklósnak, a működését /1926-1950/, aki átla­gon felüli urológiai tevékenységet folytatott. Nyugdíjba vonulása után sür­gető igénnyé vált az urológiai szakellátás megindítása, a feladat­tal sebész adjunktusként dr. Posta Bekényt bízták meg 1951-ben. Az általa végzett sikeres műtéteknek köszönhetően a Tolna Megyei Kórházban 1954-ben jelenlegi he­lyén, a „B”-épületben, megalakult az önálló urológiai osztály, alapí­tója dr. Pósta Bekény volt. A mos­toha körülmények ellenére egyre Az urológiai osztály története színvonalasabb munka folyt az urológiai osztályon, már ekkor vé- igezték a hólyagnyak elváltozásai­nak endoszkópos műtétéit, a szervmegtartásra való törekvés is a műtéti tevékenység alapelvei közé tartozott. 1962-ben megnyílt az új, 50 ágyas urológiai osztály, saját műtőkkel, az urológiai bete­gek ápolási szempontjainak figye­lembe vételével kialakított kórter­mekkel, kezelő-, és vizsgáló helyi­ségekkel, minden tekintetben a kor igényeinek és színvonalának megfelelően. A műtéti tevékeny­ség tovább bővült; elvégezték az első daganat miatti húgyhólyag eltávolítást, a vesemedence-vese- vezeték átmenet kimetszésével já­ró plasztikát, vesevezeték-veseke- hely összekötésével megoldotL plasztikai műtétet, utóbbiakat Magyarországon először. Számos új diagnosztikus eljárást vezettek be a hatvanas években, az osztály minden orvosa elsajátította a gépi altatás technikáját, így 1965-től a közepes és nagy műtéteket általá­nos érzéstelenítésben végezték. Ez tette lehetővé, hogy a veseda­ganatos betegeknél kiterjesztett műtéteket végezzenek, kombinált hasi és mellkasi behatolásból. 1969-től az endoszkópos hólyag-, és prosztataműtéteket, kiterjed­tebben alkalmazták, az osztály ez irányú tevékenysége országos hí­rű lett. A hetvenes években több új műtéti eljárást vezettek be, az izotóp laboratórium tevékenysé­gének kiterjedésével lehetőség nyílt a veseműködés pontosabb -vizsgálatára és ezzel a műtéti ja­vallat finomítására. Dr. Pósta Bekény 1982 őszén nyugdíjba vonult, utóda dr. Streit Béla lett. A vezetőváltás zökkenő- mentes volt, az osztály profilja és szakmai elvei nem változtak. Az endoszkópos prosztata műtétek javallatát kiszélesítették, a rene­szánszát élő gerincvelői érzéstele­nítés bevezetése, melynek techni­káját az osztály orvosai is elsajátí­tották. Megkezdték a veseciszták percutan kezelését, vesedagana­tok esetén szervmegtartó műtéte­két is végeztek. Régi óhaj teljesült az őrzőszoba létesítésével, amely­ben három-öt beteget tudtak a műtét utáni fokozott ellenőrzés­ben és szubintenzív kezelésben részesíteni. Hazánkat az 1980-as évek köze­pén érte el az urológia új endosz­kópos forradalma, a percutan ve­sekő-sebészet, a korábbi, az izom- zatot roncsoló nagy műtéti met­szés helyett néhány milliméteres nyíláson lehetett köveket, vagy összezúzás után azok darabjait el­távolítani a vese üregrendszeréből. További haladást jelentett a vese­kövek eltávolításában a testen kí­vül gerjesztett lökéshullámokkal való kőzúzás. Az országban az el­sők között kezdték el a prosztata­rákos betegek kezelését a hormon- kezelés egy új módjával, a totális androgen blokáddal. Az ezredfor­duló pozitívuma a sebészi lézerké­szülék beszerzése, negatívuma a műtőblokk átadásának sokadszori elmaradása volt. Utóbbi miatt az osztály nem jutott hozzá a beruhá­zás keretében megrendelt és már nagyon hiányzó műszerekhez. _____________________________________(28746)

Next

/
Thumbnails
Contents