Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-20 / 168. szám
TOLNA ME GYE 2 0 0 1 7. OLDAL ■ I 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK Jeles napok Neves, és a környéken is elhíre- sült esemény a farsangi szezonban a várdombi Sváb-bál. Az első bált 1991-ben tartották, s azóta - rendszerint februárban - állandóan megrendezik a mindig telt házat vonzó eseményt. A bálnak a Royal együttes személyében állandó zenekara van, s hogy egy igen vonzó rendezvényről van szó jelzi: aki még nem jelentkezett, könnyen lemaradhat a jövő februári eseményről. ❖ Államalapításunk és Szent István királyunk ünnepének fényét, augusztus 20-át Várdombon is az új kenyér megáldása emeli. Évek óta visszatérő esemény ugyanakkor az ugyancsak augusztus 20- ra eső Agrovár focikupa, s elmaradhatatlan esemény a hangulatos szabadtéri bál is. ❖ November 11-e, Márton napja a hálaadási búcsúnap. Régen a búcsút Fresskerwai-nak, azaz Torkos búcsúnak is nevezték. A hagyomány ápolása érdekében a német kisebbségi önkormányzat minden évben ekkor ünnepli a német kisebbség napját. Az erre az alkalomra szervezett műsoros esten fellép többek között a Német Nemzetiségi Táncegyüttes, a Daloskor, s az iskola tanulói iá* adnak műsort. Szombat délutánonként kerül sor a hagyományos legényavatóra és az új kendő kitáncolására, este a hajnalig tartó búcsúbál szórakoztatja a nagyérdeműt. ❖ Aki az utóbbi években december 23-án délután végigment Várdombon, fehérbe öltözött leánysereggel találkozhatott. Ők a Jézuska játék, a „Chriskindl spiel” szereplői, akik a házakhoz bekopogtatva adják elő játékukat, hirdetve Jézus születését. ■ ________Tudja-e?________ .. . hogy már 1711-től volt tanítás Várdombon, az első tanító Ginler Ferenc tíz gyermeknek tartott órákat. ❖ ... hogy a templomot a theresian- umi uradalom építtette 1787-ben. ❖ ... hogy az iskola tannyelve a német volt, a magyar tanítást csak 1895-től vezették be. ❖ ... hogy a község közigazgatásának irányítását 1949-ig a bíró, a másodbíró, a jegyző, a segédjegyző és az esküdtek látták el. ❖ ... hogy már a harmincas évek elejétől működött óvoda a községben, az első óvónő Kiss Anna volt 1952-ig. ❖ ... hogy 1776-ban a falu lakossága 373 fő volt, a községnek akkoriban sem plébániája, sem temploma nem volt, csupán egy haranglábbal és két haranggal büszkélkedhettek. ■ VÁRDOMB AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN Összefogással a szebb jövőért A feljegyzések szerint Várdomb község a nevét feltehetően a falu közepén lévő dombon, a római korban épült erődítményről kapta. Az erődítmény Szekszárd (az akkori Alisca) városát védte az Eszéket Budapesttel (Aquincum) összekötő hadiúton. A népvándorlás hullámai először a IV. században vonultak át a községen, a kalandozások után Koppányé, majd a po- gánylázadás leverése után a királyoké lett ez a terület. A török hódoltság utáni időszakban VI. Károly király által elindított betelepítési hullám Várdombra is hatással volt. Ekkor érkeztek a környékre a német-sváb családok. A száj- hagyomány generációkon át úgy őrizte, hogy tizenkét Schwarzwald környékéről érkezett család alapította a falut. Várdomb valóban 1946-ig igazi sváb község volt. ■ Vilii Ferenc 1998 óta látja el a községben a polgármesteri teendőket, melyet elsősorban szolgálatnak tart, az emberek, a falu érdekeinek jobb érvényesítésére.- Szolgálatnak, mert az értelmes, tisztességes, munkát kereső és végző szorgalmas várdombiak mindig készek családjukért, a közösségért, a faluért tenni - kezdi Vilii Ferenc polgármester. - A község lakóinak többsége Szekszárdra és Bátaszékre jár dolgozni, ám néhány nagyobb helyi vállalkozásnak köszönhetően helyben is sokan találnak munkát. A faluban nyolcvanhárom egyéni vágy társas vállalkozás működik, amelyek nagy része a szolgáltatói szférában és a kereskedelemben tevééves összeg állami hozzájárulás Vilii Ferenc polgármester, 47 éves Végzettsége: középiskolai érettségi Család: nős, neje könyvelő, két gyermeke van, Gábor (24) üzletvezető-helyettes, Viktória (18) nyáron érettségizett Hobbija: Kevés szabadidejében szívesen olvas és zenét hallgat. Különösen az operettek és a német népzene áll közel a szívéhez. kenykedik, de megtalálhatók a községben mező- gazdasággal, gépgyártással, biztosítással, építőiparral, tanácsadással, könyveléssel foglalkozó vállalkozások is. Ők, amellett, hogy munkalehetőséget biztosítanak, a helyi adó befizetésével az önkormányzat költségvetéséhez is hozzájárulnak. Várdomb a rendszerváltáskor vált önállóvá, 1969-től közigazgatásilag Bátaszékhez tartozott. A községben 1990-ben szemmel láthatóan hatalmas fejlődés indult meg, s mintegy nyolc éven keresztül, 1998-ig töretlen is volt.- A régi-új testület 1999-ben közel 8-10 milliós forráshiánnyal volt kénytelen elkezdeni választási ciklusának első teljes évét - folytatja a polgár- mester. - Ezért 1999 és 2000 a válságkezelés és a stabilizálás éve volt, bizonyos működési forráshiányok nem tettek lehetővé fejlesztést. Mára elértük, hogy a megszorító intézkedéseknek és nem kevésbé a lakók türelmének köszönhetően sikerült kigazdálkodnunk a hiányt, így az év második felében és a 2002-es esztendőben már lehetőség lesz új-, és az elmaradt fejlesztések végrehajtására, korszerűsítésekre.- A községben van orvosi rendelő, kultúrotthon, felső és alsó tagozattal működő általános iskola és óvoda, a gáz és telefonhálózat kiépített, s az utak mintegy 99%-a is szilárd burkolatú - mutatja be „belülről” a települést a polgár- mester. - Nagy az építési kedv a faluban, a Hegyalja utcában az építési telkek elkeltek, s mivel az építeni szándékozók száma egyre nő, a testületnek hosszú távú tervet kell kidolgoznia, s a település készülőben lévő rendezési tervébe is be kell kalkulálni az új építési telkek kialakítását. A közeljövő terve, hogy javítsunk a rendkívül magas vas- és mangántartalmú, ezáltal élvezhetetlen, rossz minőségű ivóvizünkön. A vízhálózati rendszer, mely 1964-ben készült el elöregedett, az 56-os út nagy forgalmának köszönhetően az állapota évről-évre romlik, s az állandó terhelés miatt rendszeresek a csőtörések is, ami nem egyszer tartós vízhiányhoz vezet a faluban. A rendszer felújítását még az idei esztendőben szeretnénk elkezdeni, részben a gázközmű vagyonból visszakapott pénzből, részben a saját források bevonásával. 2001-ES KÖLTSÉGVETÉS helyi adók, egyéb bevételek saját bevétel, pályázatok önk. vagyon értékpapírokban 159,5 MFt 105,5 MR 5 MFt 0,75 MFt VARDOMB LAKOSSAGANAK A település gazdái 2001 -ben Vilii Ferenc (polgármester), Takaró Jánosné körjegyző, Badics Lászlóné tanárnő (független), Holtz János minőségellenőr, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke (független), Hofmann Norbert kereskedelmi igazgató (független), Kiss Tamásné nyugdíjas tanárnő (független), dr. Szabó Péter háziorvos (független), Szamos Józsefné az általános iskola igazgatója (független), Vilii János adótanácsadó (független). 1250 1000 750 500 250 ALAKULASA m CM 1949 1990 2000 Yárdombjsdmere Várdomb, az 1250 lakosú dél-dunántúli kisközség a Mecsek hegység lankás, dombokká szelídült keleti vége és a Duna egykori árterülete, a Sárköz közötü határvidéken fekszik. Területét az 56-os út szeli ketté, a településtől északra, 12 kilométerre a megyeszékhely Szekszárd, délre 6 kilométerre Báta- szék található. A község címere az 1785-ben és 1819-ben keltezett törvényszéki iratok alapján készült el, s az 1994-es várdombiak találkozója kapcsán avatták fel. A címerben az ősi motívumok találhatók meg: a pajzs közepén látható szőlőfürt és a fürt alatt található arany színű kacorkés a szőlészkedésre utal, az emberek és a szőlészet évszázadokon átívelő kapcsolatát szimbolizálja. A címer alapszíne kék, a középső sáv vörös színű. A címert körülfogó levélminta, a Várdomb felirat és valamennyi motívum színe arany. Tíz éves a várdombi tánccsoport A Várdombi Német Nemzetiségi Tánccsoport idén ünnepli alakulása tizedik évfordulóját. A tánccsoport 1991-ben, a községben első alkalommal megrendezett elszármazottak találkozója alkalmával alakult, zömmel házaspárok és gyermekeik hozták létre. Rengeteg belföldi és külföldi fellépés, arany- ezüstminősítések és temérdek oklevél mutatja, hogy a csoport az évek folyamán alaposan kinőtte magát. Az akkori kisgyermekekből felnőttek lettek, akik mind a mai napig magukénak érzik ezt a kis csoportot, tenni akarnak és tesznek is érte. Akik vállalták a csoportban való szereplést, fellépést, legyen szó Holtz Jánosné 46 éves Végzettsége: gimnáziumi érettségi, művelődésszervező (népművelő), C-kategóriás német nemzetiségi néptáncoktató Család: férje minőségellenőr, három gyermeke (Tibor, Marianna és Tamás) egyetemi hallgatók. akár vezetőről, akár táncosról, mindannyian legjobb tudásukat, egyéniségüket adják, s munka vagy tanulás mellett nem sajnálják az együttesre áldozni drága szabadidejüket. Ugyanakkor nem kis feladatot vállaltak magukra a szülők sem, akik sokszor egyéni programjaikat rendezik át az együttes kedvéért. Holtz Jánosné az alakulás óta vezeti a táncosok munkáját, nem kevésbé kitűnő munkájának köszönhetően a kezdetben 18 fős kis csoport mára 45 fősre duzzadt. A csoport Magyar- országon évente több helyszínen lép fel, ám a külföldi utazások sem ritkák. A megalakulás után két évvel a németországi Gers- feldben léptek fel először külhonban, s hogy az akkori előadásuk kitűnőre sikeredett, jelzi: az elmúlt tíz évben többször is találkoztak a Fulda melletti kis falu csoportjával. A találkozásra idén is sor kerül: a Haderwalder Musikanten Fúvós- zenekar ugyanis részese lesz a várdombi zászlóátadási ünnepségnek ______■ FA LUMÚZEUM. A várdombi emberek múlt századbeli életébe enged betekintést a templom melletti plébániában 1998-ban berendezett, s az- óta állandó jelleggel látogatható falumúzeum.________fotó, bakó jenő Ah ol otthonra leltek a svábok Kiss Tamásné hosszú éveken át kutatta a svábok történetét kön arany sarjad”. Ezzel a szloKisiskola, végtelen lehetőségekkel Egyéni képességfejlesztés, fakultáció, korrepetálás, versenyeztetés A várdombi általános iskolában jelenleg 144 diák tanul, kisiskola lévén az oktatás nap, mint nap meghitt családias légkörben zajlik, a tanulók szüleivel a kapcsolattartás mindennapos. Az intézmény az alsónánai iskolával társulásban működik, a szomszédos falu felső tagozatos diákjai Várdombon sajátítják el az alapműveltséget. Kevesen vannak, akik jobban ismerik a várdombi svábság történetét, mint Kiss Tamásné Újvári Mária. Marika - bár nem történész - szenvedélyes gyűjtő, s hogy ért is ahhoz, amit csinál két könyve: a Volt egyszer rég... és a Százszor szép régi kép a mólt századból című kiadványok jelzik. Marika 1990-ben kezdett foglalkozni kutatással, s mintegy öt éves munka eredményeként jelent meg 1997-ben az első, majd idén márciusban a második könyve, mely minden eddiginél részletesebben taglalja a várdombi syábok életét. Ő mesélte el: miért hívják Várdombot sváb falunak. - A százötven éves török megszállást követően a területek lakatlanná váltak, a törökök a lakosságot elűzték, a falvakat felégették - mondja a kezdetekről Kiss Tamásné.- Az 1722-23 évi országgyűlésen III. Károly király rendeletet hozott, mely kimondta: az országba bármely szabad ember betelepülhet, s hat esztendeig adómentességet élvez, amennyiben a rábízott földterületeket megműveli. Mivel az akkori német birodalom alsó vidékén a sváb, lotharingiai és frank lakosság tartva a francia és svájci seregek pusztításától elmenekült, s Magyarországra települt be. „Aki Magyarországon rozsot vet az búzát arat, s a szőlővesszőgennel csábították az országba a lakosokat, akik jöttek is örömmel. A Duna alsó völgye: Baranya, Tolna és Pest környéke is gyorsan betelepült a Német Birodalomból érkező telepesekkel. Várdomb lakossága 1751-ben kapta meg a falu határát, akkor jelölték ki a mai Várdomb területét. A telepítő Kliegl Ignác a Perczel család biztosa volt, a szájhagyomány úgy tartja, hogy elsőként tizenhét család telepedett le a faluban. A sváb családok nagyrészt a Fekete erdő környékéről érkeztek, s hogy gyorsan otthonra leltek, s hosszú távra terveznek, bizonyítja: 1771-től már gyermekeik tanítását is elkezdték. A várdombi általános iskola közel negyedszázados múltra tekint vissza. Az iskola német nemzetiségi programmal működő ÉKP (Érték- közvetítő és Képességfejlesztő program) iskola. Mint Szamos Józsefné igazgató mondja: az intézmény vezetése a programválasztással kívánja az elitnek tartott képzési színvonalat a tömeg- oktatás keretén belül megvalósítani. Egyéni foglalkozással, differenciát óravezetéssel, fakultációval, korrepetálással, versenyeztetéssel és egyéb programokkal (rendezvények, osztályprogramok, tanulmányi kirándulások) nyílik mód a tanulók képességének a fejlesztésére, ezen belül a hátránykompenzálásra és a tehetséggondozásra is. Az intézmény műfaja nem szűkül le egy adott területté, mert mint azt az igazgatónő hozzáteszi: biztosítani kívánják minden tanuló érdeklődésének és képességének megfelelő felkészítést, bármely műveltségi területen. Ehhez nagy segítséget ad a hozzáértő szakembergárda, a jól felszerelt könyv- és médiatár valamint az intemethozzáférés. A német nyelv elsajátítására nemzetiségi oktatáson keresztül nyílik mód, a diákok már első osztályban heti öt órán tanulják a németet, s a jobbak a 8. osztály végére alapfokú nyelvvizsgát tehetnek. A gyermekek mindennapjait nagyon sok érdekes program is színesíti. Az iskola rendezvénynaptára bővelkedik olyan programokban, melyekben a tanulóknak lehetőségük nyílik, hogy tudásukat kibontakoztassák, mind az iskolán kívül, mind azon belül. t
