Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-20 / 168. szám

4. OLDAL MEGYEI T Ü KÖR 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK Szerencsés találkozás Huszonöt éves a Nagymányoki Német Nemzetiségi Hagyományőrző Együttes Az együttes a Dunamenti Folklórtalálkozók állandó résztvevője Nagymányok lakosságának negyven százaléka német nemzetiséginek vallja magát. Az első német telepesek 1722- ben kértek, s kaptak letelepedési enge­délyt a faluban. Azóta is ápolják mesz- sziről hozott, sajátos kultúrájukat. Nap­jainkban, a fennállásának 25. évfordu­lóját ünneplő Német Nemzetiségi Ha­gyományőrző Együttes őrzi és adja to­vább a szokásokat, táncokat, dalokat, hagyományokat. Az együttes megalakulásakor Nagymányokon szerencsésen találkoztak a tenni akaró emberek és a kulturális életben zajló események, történések. Az 1970-es évek közepén - a televíziós vetélkedők eredményeként - hagyományőrző csopor­tok születtek, s mutatták be műsoraikat. Ekkor hirdették meg a Reich Brüderlich die Hand népdaléneklési versenyeket. Ekkor vállalta fel a szereplést nyolcadik osztályos tanulóival egy fiatal pedagógus, Baloghné Wusching Ágota, akinek legnagyobb segítő-, je Kretzer József, a híres stájer citerás yolt. Ez időre esett a Magyar Tudományos Aka­démia Néprajzi Kutató Csoportjának felké­rése, miszerint a táncosokat keresnek, hogy a Nagymányokon fellelhető legrégibb tán­cokat megörökíthessék. Genszler Péter sie­tett segítségükre, s öt párt kért meg a tán­cok bemutatására. Az éneklő gye­rekek mellett ők adták a megala­kuló együttes magját: Baumgartner János és Jánosné, Töpfner Ferenc és Ferencné, Wurst József és Józsefné, Neubauer Pál és Tóth Imréné, Jéhn Ádám és Koller Henrikné. Erre az időre esett, hogy Wusching Ágota elvégezte a gyer­mek néptánc-oktatói tanfolyamot. Mindezen dolgok együttléte szinte törvényszerűen hívta életre 1976- ban azt a csoportot, amely máig - a legtisztább forrásból merítve - őrzi a Nagymányokon élő néme­tek kultúráját. Az ünnepre készülődés forgatagá­ban előkerülnek az emlékeket őr­ző albumok, útjukra indulnak a történetek a negyed század alatt megéltek- ről. Néhányan az alapító tagok közül most is aktívan dolgoznak a csoportban. Tóth Injréné, az alapító táncos viszi a prímet az emlékek felidézésében.- Jól emlékszem az első fellépésünkre Ta­másiban. Akkor még nem volt nemzetiségi viseletűnk, fekete szoknyában és fehér blúzban mutattuk be a tudományunkat. Még kevesen voltunk, de a sikeres szereplé­sek sok új tagot hoztak közénk. Most száz- húszan vagyunk. Olyan a mi együttesünk, mint egy nagy család, több generáció dalol és táncol együtt. Koller Henrikné a gyűjtő­munkára emlékszik szíve­sen.- Nemcsak énekeltünk és táncoltunk. Meséltük, amit szüléinktől, nagyszüleinktől láttunk, hallottunk. Hadikfalvi Istvánná és Krász Józsefné ezeket összegyűj­tötte, öszszerendezte. Ez adta az alapját annak, hogy színpadra kerülhetett a La­kodalmas, a Fonó, a Disznó­toros, a Kismányoki búcsú. Ezekről TV-felvételek is ké­szültek. Jártuk ezekkel az országot, világot. Bonyhádtól Budapestig, Szekszárdiéi Pilisvörösvárig, Németország­tól Törökországon át Görögországig nagy sikereket arattunk. Kneller Józsefné is bekapcsolódik a beszél­getésbe.- Az is szép munka volt, mikor a Heimat­museum anyagát gyűjtöttük össze. Padlásról, pincéből kerestük elő a szüléinktől örökölt tárgyakat. Éjszakákon át tisztogattuk azokat, hogy a falumúzeumba kerülhessenek. Egymás szavába vágva idézik emlékeiket, s kiderül, hogy a próbákon, fellépéseken kí­vül más alkalmat is találnak az együttlétre. Megünneplik egymás névnapját, születés­napját, ott vannak az esküvőkön, disznótor­okon, vagy csak hétköznapi vendégként va­lamelyikük szőlőjében. A beszélgetésnek próbára hívó szó vet vé­get. Jubileumi műsorukat állítják össze. Holnap, július 21-én tizenhat órakor kezdő­dik színpadi programjuk, ahol vendégként fellép a Reichelsheimi tánccsoport (Német­ország), a bonyhádi Kranzlein Néptánc Egyesület, a medinai Sarenac Hagyomány- őrző Egyesület, a Nagymányoki Ifjúsági Fú­vószenekar, a Németh-Gallus duó és ter­mészetesen házigazdaként a 25. éves jubi­leumát ünneplő Nagymányoki Német Nemzetiségi Hagyományőrző Együttes. _______________ PÁL ÁGNES A szponzorok A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány Tolna Megyei Önkor­mányzat Közgyűlése Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkor­mányzatok Szövetsége Nagymányok Nagyközség Önkor­mányzata Német Kisebbségi Önkormányzat Nagymányok Mayer Balogh Kft. Művelődési- Ház Nagymányok Nagymányok és Vidéke Takarékszövetkezet Minden Nagymányokhoz köt Beszélgetés Baloghné Wusching Ágotával Fontos szerep az együttesve­zetőé. Ahhoz, hogy egy ki­sebbségi kultúra fennmarad­jon szükség van egy olyan személyiségre, aki felvállalja a nehézségeket, épít a segítő­társakra, kisugárzásával a legnehezebb időszakokon is át tudja vezetni csoportját.- Minden Nagymányokhoz köt. Itt születtem, itt nevelkedtem, itt jár­tam általános iskolába, innen indul­tam pedagógiát tanulni, ide érkez­tem vissza kezdő pedagógusnak, itt kötöttem házasságot, itt nevelem két gyermekemet.- A német hagyományokat őrző együttes az Ön vezetésével lett or­szágos hírű. Akkor, 1976-ban, ami­kor még igen fiatal volt, mi indítot­ta arra, hogy megszervezze a cso­portot?- Egyik inspirálóm a családi hát­tér, a másik szál az egymás mellett jelenlévő sok-sok érték összefogá­sának gondolata volt. Jó mestereim voltak és vannak.- A kórus és tánccsoport vezetése, a néprajzi gyűjtőmunka, a színpadi dramaturgia és rendezés mind-mind más ismeretet igényel. Honnan gyűjti ezeket?- Folyamatosan képzéseken ve­szek részt. Nagyon sok segítséget kapok az együttes tagjaitól, Németh Tibortól az ének és zene területén, Hoffmann Antalnétól a szervezés­ben. Mindannyiunknak szívügye saját kultúránk életben tartása. Eb­ben a férjem és gyermekeim is segít­ségemre vannak. Már nevelem az utódaimat, hogy amikor átadom a stafétabotot jó kezekbe kerüljön az együttes. Baloghné Wusching Ágota Születési hely: Nagymányok Iskolai végzettsége: tanárképző főiskola, magyar­német szak Lakhely: Nagymányok Családi állapot: férjezett Férje: Balogh András, gépészmérnök Gyermekei: Balogh András és Balogh Zoltán Munkahelye: Nagymányoki Általános Iskola Akik a hagyományőrző együttesnek köszönhetik párjukat Az együttes huszonöt éves fennállása alatt sok barátság, szere­lem szövődött a tagok között. Itt talált egymásra tizenkét pár, akik örök hűséget fogadtak egymásnak. A legelső házasság, amely létrejöttét a nagymányoki együttesnek köszön­heti 1981-ben köttetett Klem Zsuzsa és Beke Zoltán között. A legfiatalabb frigy 1999. augusztus 1-jére datálódik. Nekik is - mint mindig, ha a csoport tagjai házasságra lépnek - részük volt társaik köszöntésében. Szokás, hogy este tíz óra tájban, mikor már a násznép túl van a lakodalmi vacsorán, az együttes tagjai maskarába öltöznek, s megjelennek a vigadalomban. Zene­kart is visznek magukkal. Műsorral, ajándékkal kedveskednek az ifjú pár- nak, akik köszönetképpen megvendégelik a „váratlan” látogatókat. ■ Fekete krónika Sírvázákat loptak el a temetőből Jj * Az éj leple alatt ismeretlen tettes tizenhat sírvázát ellopott, jónéhány- at pedig megrongált a szakcsi temetőben. Szerencsés baleset Szerencsés kimenetelű baleset történt tegnap késő délután a 6-os i főút 145-ös kilométerénél. Egy Bonyhád felé tartó személygépkocsi eddig még ismeretlen okból beleborult az árokba. Az autóban utazó két gyermeket a mentők kivizsgálás miatt beszállították a kórházba. Vihar Dombóváron Nagy vihar vonult át tegnap Dombóváron, ennek következtében a tűzoltókat két esetben is riasztották, mert a Gunarasban és egy ját- szótéren veszélyessé váló fát kellett eltávolítani.________________■ Szőnyegszövést tanulnak Ősszel kiállítják a „munkadarabokat” Hat hónapos munkahely előkészítő tanfolyam zajlik a medinai művelődési ház­ban. A 15 munkanélküli lány és asszony a kézi sző­nyegszövést - és annak alapjait - tanulják, amely mesterség a későbbiekben megélhetést biztosíthat szá­mukra. Medina A tanfolyamot a megyei munka­ügyi központ, a pécsi regionális továbbképző központ és a medi­nai önkormányzat szervezte. A kézi szőnyegszövést zömmel me­dinai, illetve néhány szedresi munkanélküli hölgy tanulja dél­előttönként Komjáthiné Horváth Ágnes népi iparművésztől. Az ok­tóber közepéig tartó tanfolyam végén a lányok és asszonyok vizs­gát tesznek a tanultakból, a meg­szerzett bizonyítvány birtokában egy váci cég otthon végezhető be­dolgozói munkát biztosít szá­mukra. • A medinai önkormányzat egy külön gesztust is gyakorol a tanfo­lyam résztvevői felé: a Medinai Szüreti Fesztivál keretében kiállí­tást rendeznek a legjobban sike­rült „munkadarabokból”. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Patkányok: károsak és fertőzőek Folyamatosan igyekeznek felszámolni a rágcsálókat Azt mondják, egy nagyváros­ban pontosan annyi patkány él, mint ember. Szekszárd ugyan kisváros, ám a patká­nyoknak ez mindegy, itt is megtelepedtek. Szekszárd Az ÁNTSZ városi intézetét gyakran keresik fel a szekszárdi polgárok panaszukkal: a jókora rágcsálók hol itt, hol ott jelennek meg, első­sorban persze olyan részeken, ahol van mit lakmározniuk. Ilyen frek­ventált helyek az áruházak és a pi­ac környéke, a patakpart, csator­nák, szeméttelepek és a kertváros­ok azon területei, ahol állatokat tar­tanak. A szekszárdi polgármesteri hi­vataltól kapott információ szerint a tavalyi általános patkányirtást kö­vetően az azt elvégző Fauna- Higiénia KKT-vel olyan megállapo­dást kötött a hivatal, hogy negyed­évenként a város fokozottan veszé­lyeztetett gócpontjaiban mentesíté­si munkákat végeznek. Ez rendsze­resen meg is történik, a hónap ele­jén számolt be a cég a II. negyedév során elvégzett munkálatokról. A második negyedév során a következő helyszíneken történt csalétek-kihelyezés, illetve egyéb mentesítési munkálatok: Parászta patak, Pollack utca, Kemény Sán­dor utca, Újvárosi ABC, Csendes árok, Zrínyi utca, Kápolna tér, Mérey utca, a piac és környéke, Bezerédj és Ybl utca, kórház, Keselyűsi úti szeméttelep, a tej­üzem környéke, Totév telep, Tom­pa utca, Séd-patak, Mészáros Lázár és Toldi utca, Wosinsky utca, Tinó­di utca, Széchenyi utca, Augusz ut­ca, Mátyás király utca, Barát János és Kövendi utca, Magúra patak, Rá­kóczi utca. A patkánymentesítés az év so­rán tovább folytatódik, hogy kordá­ban tartsa a rágcsálók elszaporodá­sát. Amíg azonban van mit enniük, addig nem valószínű, hogy teljesen eltűnnek ezek a káros állatok. Egy teljes körű, nagyformátumú pat­kányirtáshoz körülbelül 20 millió forintra lenne szükség, ennyi pén­ze azonban egyelőre nincs erre a célra a városnak. ■ Hamvasodnak a korai szőlőfajták Az idén a lisztharmat veszélyezteti a jó termést A szőlőtermelők szerint az idén is korai szüretre lehet számítani, akárcsak tavaly, augusztus 20-át követően már szedni lehet a korai faj­tákat. Pillanatnyilag sok és szép a szőlő, bár ahol nem megfelelően permeteztek, ott a lisztharmat nagy káro­kat okozhat. Szekszárdi borvidék Ribling Ferenc, szekszárdi sző­lőtermelő eddig hétszer permete­zett, nagyhatású készítmények­kel, elsősorban lisztharmat ellen. Megítélése szerint több termésre számíthat az idén, mint tavaly. Nagyobbak és szebbek a fürtök, de ahol a lisztharmat megjelent, ott a szemek kirepedtek. Hamva- sodik a fürt, és a betegségek eb­ben az időszakban már nem olyan könnyen támadják meg a szőlőt, mint eddig, így az utolsó permetezésekhez már kontakt szereket fog használni, mondta Ribling Ferenc. Azok, akik komolyan vették a szőlő növényvédelmét korai és jó szüretre számíthatnak, erősítette meg Vida Péter szekszárdi borász is. Az idei nyár nagyon kedvezett a betegségeknek, sok csapadék esett, a meleg és a pára ideális volt a gombás fertőzések kialakulásá­hoz. A szüretig azonban még so­kat „alszik kint” a szőlő, így csak reménykedni lehet abban, hogy egészséges szőlőt szüretelhetünk, mondta a termelő. Kérdés, ha sok lesz a szőlő az mit jelent azoknak a termelőknek, akik elsősorban a termést értéke­sítik? Nagy István, bátaszéki ter­melő, a szekszárdi borvidék hegy­községi tanácsának elnöke sze­rint, az egész országban több lesz a szőlő, mint a múlt évben volt. Kivétel ez alól a móri borvidék, ahol pár héttel ezelőtt (akárcsak tavaly) elverte a jég a szőlős terü­leteket. A lisztharmat mindenhol megjelent, így az idén erősebb és drágább szerekkel kellett perme­tezni, tehát a termelési költségek jelentősen növekedtek. Ennek el­lenére könnyen lehet, hogy még a tavalyi felvásárlási árakat sem érik el a termelők. Az export csökkent, a forint felértékelése miatt rosz- szabbul járt az is, aki külpiacra szállította a borát. Ebből adódóan a nagyobb feldolgozók is csök­kenteni kívánják a szőlőfelvásár­lást. Nagy István szerint, a fehér­szőlőfajták ára a 40 forintos kilós árhoz közelít, míg a kékfajták kö­zül, elsősorban a drága szőlők - a Merlot és a Cabernet - ára mérsék­lődik. Az egri és a gyöngyösi bor­vidéken például tavaly 105 forin­tot adtak egy kiló kékfrankos sző­lőért is. MAUTHNER Hírek SIÓAGÁRD. Millenniumi em­lékoszlop felállításáról döntött a helyi képviselőtestület. Az al­kotást augusztus 20-án terve­zik felavatni. SZEKSZÁRD. A Babits Mi­hály Művelődési Ház és Gyer­mekek Háza július 23. és au­gusztus 5. között csak az előre lekötött programok számára tart nyitva. Az érdeklődők a tá­bori ügyeletet a Polip Ifjúsági Iroda melletti Társalgóban ta­lálhatják meg. Az ifjúsági iroda folyamatosan nyitva tart. GERJEN. A Kále ászvá - Feke­te könnyek - nevű gerjeni ha­gyományőrző néptánccsoport 100 ezer forint támogatást ka­pott a Soros Alapítványtól. Az összeget a közösség a települé­sen megvalósítandó Ifjúsági Roma TV céljaira kívánja fel­használni. A csoport tizenhat tagja egyébként nemrég érke­zett vissza a sátoraljaújhelyi ci­gánytánc táborból, ahol decsi, gyulaji, szakályi és tengelici fi­atalokkal együtt képviselték Tolna megyét. FADD. Erdélyből, Gyergyóal- faluból érkezett tűzoltó-kül­döttséget lát vendégül a hét második felében a faddi önkén­tes tűzoltó egyesület. Ma, pén­teken kora este ünnepi közgyű­lést tartanak a két szervezet képviselői, illetve magas rangú megyei tisztviselők részvételé­vel. SZEKSZÁRD. A Tolna Megyei Társtalanok Baráti Egyesülete július 21-én, szombaton 20 órai kezdettel Szekszárdon, az I. Béla Gimnázium B épületében tartja Anna napi bálját. A zené­ről az Ury Boys együttes gon­doskodik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents