Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-11 / 160. szám

191 2001- JŰUUS 11-» SZERDA M E GYEI TÜKÖR 5. OLDAL ________________Mondom a magamét________________ SZ ERI ÁRPÁD Hit és hitelesség A. hivő mivolt hitetlenséggel szembeni magasabbrendűségét ecseteli a politikus az egyik televíziós beszélgető műsorban, a ripor­ter pedig buzgón helyesel: igen, hinni márpedig kell. Azt ugyan nem teszi hozzá, nem részletezi, hogy úgymond kiben, avagy mi­ben, ám az előzményekből csak arra lehet következtetni, hogy egy természetfeletti lényben való hitet tart helyesnek. Az eddigelé még csak ötletként felmerült, kötelezően választható, avagy választha­tóan kötelező iskolai hitoktatást járná körül az adás, de sajátságo­sán, úgy, hogy a stúdióvendégek véleményei nem igazán ütköznek egymással. Illetve, amennyiben ez néha mégis megtörténik, akkor meglehetősen szokatlan módon. J\. világi oldalt képviselő politikusok számára nem kétséges, hogy az iskolai hitoktatás, már amennyiben a jelenleginél jóval hangsúlyosabban lenne jelen az állami iskolákban - azaz védett időpontban, tehát órarendbe iktatva zajlana -, módfelett hasznos lenne. Az egymást túllicitáló áradozások után meglepő ellenponto­zást jelentenek a metodista lelkipásztor halk szavai: az erkölcsi fel- emelkedésnek szerinte nem feltétlenül jelentené zálogát az óra­rendbe iktatott hitoktatás, talán fontosabb lenne a hiten alapuló példamutatás... Egy betelefonáló a maga szókimondó módján csatlakozik ehhez a véleményhez, mindenekelőtt a haza és a csa­lád elé Istent helyező párttal, annak kellő erkölcsi magasságokat súroló üzenetével példálózik, majd kijelenti: akkor lesz itt morális megújulás, ha majd a politikusok is követendő mintaként szolgál­nak a köz számára. Azaz - s ezt már mi tesszük hozzá - néha az annyit hangoztatott nagy hit mellé nem ártana egy kis hitelesség sem... ____________Megkérdeztük olvasóinkat__________ Mi yel töltik a nyári szünidőt? Munkával vagy nyaralással telik a nyári szünet, szabadság? Néhány olvasónknak is feltettük a nem is olyan egyszerű kérdést: Milyen kellemes szórakozással töltik ők a szabad­idejüket, hová mennek idén nyaralni? Balogh Zoltán, üzletkötő:- Üzletkötő vagyok, így a kötetlen munkaidőm mellett tudunk szervezni hosszabb-rövidebb nyaralásokat a családommal. Feleségem otthon van még kislányunk­kal, tehát főként ő vigyáz rá. Ma azonban van egy kis elfoglaltsága, így velem tölti a napot. Ilyenkor általá­ban sétálunk egy nagyot a városban, eszünk valami fi­nomat, esetleg fagyizunk. Jövő héten pedig mindhár­man utazunk a Balatonhoz, a szüléimhez. Sterczemé Lizák Anna, pedagógus:- Sajnos az én nyaram munkával telik, pedig pedagó­gusként nekem is, mint minden diáknak két hónap szabadságom van. Mivel nincs pénzünk külföldi nya­ralásra, általában a szekszárdi telkünkön vagyunk, s a szőlőnket műveljük, a ház körüli teendőket végezzük el, melybe egyetemista fiunk is sokszor besegít. Azért a munka mellet szakítok időt egy kis napozásra is. Csáki Katalin, igazgatás-szervező:- Jelenleg minden időmet az álláskeresés tölti ki (most is épp egy meghallgatásról jövök). Idén szerez­tem diplomát Budapesten, az Államigazgatási Főisko­lán, tehát felhőtlen, két hónapos nyaralgatások már nem nagyon lesznek. Augusztusban készülök kipi­henni az elmúlt négy évet, az államvizsgát a gyönyö­rű horvát tengerparton a barátaimmal. Pusztai Attila, tanuló:- Nekem csak pár napos kiruccanásokra lesz időm, mert egész nyáron a nagybátyámnál dolgozom sofőr­ként, ezért a nap nagy része ezzel telik. Esténként né­ha eljárunk a barátnőmmel, a haverjaimmal különbö­ző szórakozóhelyekre, esetleg moziba, biliárdozni. Rövidke nyaralásomat valószínűleg Fadd-Dombori- ban, illetve a Balatonon töltöm augusztus végén. Vállalkozók inkognitóban A MATÁV rövidesen kiadja a csak titkos számmal rendelkező cégek telefonszámait Az országban legalább húszezer olyan vállalkozás működik - köztük a feltétele­zések szerint megannyi fantomcég -, amelyet telefonon nem lehet elérni. Pedig van vonaluk a MATÁV-nál, csak éppen titkos. Tolna megye-Budapest A hazai kis- és középvállalkozások közül minden tizedik tudatosan titkosítja a telefon­számát, ekként könnyen előfordul, hogy szá­mos csak papíron létezik. Ezek vagy eleve fantomcégként indulnak, vagy némi üzleti te­vékenység után jutnak olyan helyzetbe, hogy jobbnak látják elbújni a folyton telefonáló, az őket „zaklató” ügyfelek elől. A megoldás módja olykor csupán csak annyi, hogy az összes telefonszámukat titkosítják, s ezzel azt is elérhetik, hogy bármikor könnyen fan­tomizálódhatnak - azaz kámforrá válhatnak - az adott pillanatban fellépő bizonyos gaz­dasági-pénzügyi kényszer hatására. A becsa­pott ügyfelek pedig futhat­nak a pénzük után. Többek között ezért született az a jogszabály (243/1997. KHVM rendelet), amely a hazai vál­lalatokat arra kötelezi, hogy legalább egy telefonszámon elérhetők, azaz nyitottak legyenek. Gergely László, a MATÁV adatbázis-osztályá­nak vezetője szerint azonban ez a jogszabály kevésnek tűnik, mivel évente többtízmillió hiábavaló hívás érkezik a tudakozóba. A cé­gek legalább tíz százaléka vagy hanyagság­ból, vagy pedig tudatosan titkosítja az összes számát. A fővárosban van a legtöbb üyen, te­lefonon elérhetetlen vállalkozás, ám a vidéki nagyvárosok is kezdenek a sorban fölzárkóz­ni. Pontos ügyféladatokat az osztályvezető üzleti érdekből nem mondhatott, de azt közölhette, hogy Tolnában különösen a megyeszékhelyen kezdik az országos át­lagot megközelítem a csak titkos telefon­számokkal rendelkező vállalkozások. Éppen ezért döntöttek úgy a MATÁV-nál, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel konzultálva - ahol eljárásuk jogosságát megerősítették -, hogy rövidesen levél­ben szólítják majd fel ezeket az ügyfele­ket arra, hogy a törvény szellemében leg­alább egyetlen telefonszámukat oldják fel a titok alól. S mihelyt ez megtörténik, a vá­laszlevél megérkezése után a szolgáltató a megadott számot a tudakozón keresztül - ké­sőbb pedig a tele­fonkönyvekben is rögzítve - nyilvá­nosságra hozza. Gergely László el­mondta, hogy a le­veleket megfogal­mazták már, és a teljes címlista is a rendelke­zésükre áll. Eredetileg úgy tervezték, hogy júniusban kipostázzák a felszólításokat, ám üzleti okokból - és mert a nyáron a vállalko­zók nagy része szabadságra megy - minden valószínűség szerint szeptember elején fog­ják a leveleket az érintetteknek elküldeni. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az említett kis- és középvállalkozások a fel­szólításra nem reagálnak, Gergely László le­szögezte: a távközlési cég eleddig tőle szo­katlan lépéssel, saját hatáskörében, önhatal­múlag kiválaszt majd a levélre nem reagálók titkos számai közül egyet, és azt hozza majd nyilvánosságra. A MATÁV osztályvezetője nem tart attól, hogy az önhatalmú lépéstől megannyi ügyfél elpártolna a cégétől. Mind mondta, úgy véli, hogy a titkosított telefonnal rendelkező cégek egy részének csupán tájékozatlanságból nincs nyilvános száma, másrészt közel hat­millió telefonnal rendelkező érdekében kell nem egészen húszezer közületi előfizetőt megregulázni._______________________k.f. Titkosítások Az egyéni vállalkozók, akik gyakorta nem közületi telefont tartanak fönn, az utóbbi években szintén előszeretettel titkosítják telefonvonalaikat. A dolog egyszerű, hi­szen a titkosítás mind a közületek, mind az egyéni előfizetők számára teljesen in­gyenes. Az egyéni előfizetők sorában a budapestiek egynegyede, a vidéki nagy­városokban élők 12-15 százaléka (zömé­ben az új előfizetők), a falvakban élők 1 -2 százaléka kéri a MATÁV-tól az anonimitást. CSAK TITKOS TELEFONSZÁMMAL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA Tolna megye 6,07% Baranya megye 7,02% Somogy megye 5,83% Illegális szemétlerakók Bírság még nincs, a megoldás így is drága Tolna megye hulladékhelyzetének tarthatatlanságára általá­ban a röpszemét megjelenése, vagy a szeméttelepeken kelet­kező tüzek hívják fel a figyelmet. Az ÁNTSZ másfél éve ké­szült felmérése hatvankét telep közül ötvennyolcat minősít illegálisnak. A helyzet nagyságrendben azóta sem változott. Tolna megye Legutóbb Tamásiban kapott nyil­vánosságot egy a város nyugati ha­tárában nem legálisan kialakított hulladéktelep, amelyre a röp­szemét hívta fel a figyelmet. A te­lep évekkel ezelőtt földkitermelés­sel jött létre, a gödörbe azóta el­lenőrizetlen módon került kom­munális hulladék. Az önkormány­zat városfejlesztési bizottságának legutóbbi ülésén a bizottság egy tagja ajánlotta fel cége segítségét. A környezetvédelmi hatóság által kívánatosnak tartott megoldás a Mint ár. Halász Nóra városi tisztior­vos elmondta, a városkörnyéki vi­zek a legutóbbi mérések szerint szemét elszállítása lenne. Mint Kiing István, a székesfehérvári Kö­zép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója elmondta: az új hulladéktörvényhez a bírsá­gokról szóló miniszteri rendelet még nem született meg, így bírsá­got nem ró ki jelenleg a felügyelő­ség. A hulladékot az önkormány­zatnak kellene elszállítania, ami önmagában is költséges. Takarás­ról akkor lehet szó, ha a hulladék nem hagyott hátra szen­nyezőanyagot. A szeméttelepek állapotáról az ÁNTSZ Tolna me­gyei intézete végzett felmérést fürdésre alkalmasak. A szálkai ta­von két helyen is mérnek, s a min­ták közül az egyik kiválónak bizo­nyult. Csak a faddi strand vizében találtak széklet eredetű baktériu­1999-ben, és végez 2001-ben is. Juhász Attila, az intézet közegész­ségügyi osztályának munkatársa elmondta, a felmérésbe nem biz­tos, hogy bekerültek a kisebb, ille­gális lerakók, ezekről ugyanis a városi intézetek munkatársai sem jutottak elegendő információhoz. A felmérés illegálisnak-minősített minden olyan depót, amely nem rendelkezik hatósági engedéllyel. A hatvankét Tolna megyei hulla­déktelep közül 1999-ben négynek volt engedélye, azóta két-három telepi kapott működési engedélyt. Az ÁNTSZ-hez a hulladéklerakók kapcsán elsősorban a röpszemét és az öngyulladás miatt fordulnak panasszal. Juhász Attila elmond­ta: a problémákat eddig egyeztető tárgyalásokkal sikerült megoldani. mókát. A doktornő elmondta, hogy a hozzájuk beérkező jelzések sze­rint, sokan félreértettek egy hírt. A Duna valóban most is szennyezett, s a megye egész területén fürdésre alkalmatian. De, mint hangsúlyoz­ta, ez nem vonatkozik a dombori holtágra, amelynek a vize megfele­lő, fürdésre alkalmas. ■ Hiányzó agrár rendtartás Palánk, az Országos Meg­termékenyítő Rt. helyi alállomása adott otthont tegnap a Tolna Megyei Közgyűlés mezőgazdasá­gi bizottsága ülésének. A kihelyezett rendezvényen a megye állattenyésztésé­ről hallgattak meg tájé­koztatást a testület tag­jai. Palánk Dr. Izsák Gyula, az FVM megyei hivatalának osztályvezetője el­mondta: a létszámok valameny- nyi haszonállatot tekintve csök­kentek szűkebb pátriánkban. Ennek alapvető oka a piac nehe­zen kiszámítható volta. A lóállo­mányra ugyancsak érvényes a csökkenés - derült ki Vincze Zoltán, megyei lótenyésztési fel­ügyelő előterjesztéséből. Ezt a kategóriát tekintve figyelemre méltó, hogy éppen a magasabb felvásárlási árak okoztak gon­dot, hiszen a haszon tudatában a gazdák a tenyésztésre alkal­mas hátasokat is értékesítették a piacon. A jövő nem túl biztató, a ked­vezőtlen jelenségek ellen - hangzott a bizottság állásfogla­lása - csak egy megfelelő agrár rendtartás nyújtana védelmet.-SZÁ­Megfelelő a vízminőség Csak a faddi strand volt szennyezett A szekszárdi tisztiorvosi szolgálat legutóbbi mérései sze­rint a megyeszékhely környékén a strandok, üdülő terüle­tek vize megfelelő, strandolásra alkalmas. SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE A tavasz a Mátyás téren a leg­szebb. Amikor a környező gang­házak szűkös lakásaiból előbotor­kálva a díszes társaság ismét ott zsugázik a betonasztal körül, mert a zsuga maga az élet. Feri bá, egy ötven év körüli, ko­pasz, izzadó, nagy hangú férfi ter­peszkedik középütt.- Anyád ne sirasson! - rikoltja minden lapnál. Szemben vele Zsiga, szőke, jó­képű srác rezzenéstelen arccal vá­laszodat.- Még egy lapot ide.- Nem vagy kicsit telhetetlen, haver? - óbégat bele Lenyó, Feri bácsi jobbkeze, egy ragyás, krumpliorrú suhanc. A kompániát Joci, egy huszon­éves, barna hajú, halk fiú egészíti ki. Ma igazán jó lapjárása csak Zsi­gának van, egymás után mondja be a huszonegyeket.- Győzött a jobbik - teszi hoz­zá, mintegy ténymegállapítás­képp.- Gengszterek ezek. Mi a túrót kezdjek két ásszal! Rátok borítom mindjárt az asztalt - üvölti Feri bá.- Betonból, Feri bá’, betonból?- szólal meg egyszerre Joci is.- Kisfiam, te is mindjárt beton­ból leszel. Halkan mondom: kuss- hajol az arcába Lenyó.- Nye gavarítye annyit. Osztani- rendelkezik Zsiga.- Anyád ne sirasson, milyen nyelven pofázol itt? - mérgelődik tovább Feri bá. Aztán átles a szomszéd asztalhoz. - Na tes­sék... Odaát két öregúr befejezi a sakkpartit, Szolnoki úr, egy vas­tag szemüveges, mosolygós férfi feltekeri a viaszosvászon táblát, a kis zsákba szinte egyenként he­lyezi be a sakkfigurákat.- A doktor úr végzett az agytor­nával! - bűbájoskodik Feri bá.- Doktor Korcsnoj! - sikítja Lenyó.- Inkább csak korcs... - véli Fe­ri bá halkabban, majd odakiált: - Szolnokikám, mindig a sakk, csak a sakk? A huszonegy meg marad­jon a prolinak, ugye?- Ugyan, Török úr - fordul oda a vastag szemüveges ember. - Tudja, hogy nem erről van szó. Nagyon is’becsülöm én a kártyát. Valaha szenvedélyes bridzsjáté- kos voltam, de sajnos régen szét­ment már a partink... Amióta nyugdíjban vagyok, nem enged­hetem meg magamnak az efféle luxust.- Mért, a sakkot nem pénzre játsszák? - röhög fel Lenyó.- Jöjjön, ereszkedjen le egy ki­csit hozzánk. Ez is csak játék - mutat helyet Feri bá. - Kiegészíti egy kicsit a nyugdíját... - Feri bá csak a szemével int a két kibicelő suhancnak, akik erővel leültetik Szolnokit az asztalhoz.- Hát ha már ilyen szívélyesen invitálnak... - mondja mosolyog­va.- Maga úgyis olyan nyerő tí­pusnak néz ki! - nyerít ismét Lenyó.- Tessék, üljön le csak kényel­mesen - szólal meg ekkor Zsiga, és ő is, meg Joci is felkel, ám a he­lyükre gyorsan odaül a két haver.- Szabad kérdeznem, mennyi az alap? - érdeklődik Szolnoki úr.- Ne vicceljen! Tíz fillér - tárja szét a kezét Feri bá.- Mit gondol, hazardírozunk? Becsületes zsugások köré kevere­dett ez egyszer - kontráz szokás szerint Lenyó, majd villámgyor­san oszt, és kezdődik az első par­ti.- Tessék, csak tessék, olcsón megszámítom!- Két forint - böffenti Feri bá.- Tartom - feleli bizonytalanul Szolnoki.- Még lapot? Egy finom kis Stüszi vadászt?- Öt forint - licitál Feri bá.-Jó... legyen öt forint... - rebe­gi Szolnoki úr.- Nekem elég - jelenti ki a fő­nök.- Én, ha szabad, kérnék még egy lapot.- Parancs, egy lapocska, ugyan kicsit laposka... - humorizál Lenyó.- Na, akkor terülj, terülj asztal­kám! Húsz! - kiáltja Feri bá.- Meg egy híján húsz, az tizen­kilenc - jelenti Lenyó. A két su­hancnak kevesebbje van.- Maga, mester? - érdeklődik kedveskedve Feri bá.- Nekem sok - érkezik a halk felelet.- Van ez így. Sose búsuljon, sporttárs - vigasztalja vigyorogva Lenyó.- Na, akkor lehet a tíz filléreket becsengetni! - vezényel Feri bá. így megy egy darabig, és hama­rosan nyilvánvalóvá válik, hogy Szolnoki módszeres és teljes meg- kopasztása a végcél, akármilyen ígéretes lapja van, Feri bának eggyel mindig jobb jut.- Huszonegy - teríti le a három lapot Szolnoki, arcán báva mo­sollyal.-Fejlődőképes - rikkantja Feri bá. - De ez is huszonegy. Ráadá­sul csak két lapból. Egy ász meg egy tízes. Úgyhogy...- Tessék, vigye. Sajnos, én a le­hetőségeim végére értem, úgy né­zem. Maradt... összesen három forintom.- Édes istenem, az is pénz. Már osztok is - fontoskodik Lenyó. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents