Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-06 / 130. szám

m 2001. JÚNIUS 6., SZERDA 5. OLDAL MEGYE I TÜKÖR Mondom a magamét VENTER MARIANNA Elismerés Talán nem túlzók, ha azt állítom, népünkre jellemző némi borúlátás, ami néha már szinte a kisebbségi komplexus határát súrolja. Gondoljunk csak a „nálunk úgysem lesz soha” kezdetű mondatokra, melyekben általában azt taglaljuk, hogy ez vagy az a dolog sosem éréi itt egy bizonyos szintet, általában nálunk úgymond fejlettebb országokét. Például a települések rendezett­sége, a köztisztaság, stb. Nos, a minap, egy testvérvárosi küldöttség vezetője a legna­gyobb elismerés hangján nyilatkozott Magyarországról, azon belül Szekszárdról. Elmondta, hogy 1971-ben járt először orszá­gunkban, akkor is nagyon tetszett neki minden, most pedig ha lehet, még jobban tetszik. Elismerően nyilatkozott a rendezett, szép településekről, a megművelt földekről, Szekszárd tisztasá­gáról, a vendéglátó iskola felszereltségéről, berendezettségéről, egyszóval mindenről, s ehhez külön gratulált a megyeszékhely önkormányzatának. Bevallom, nagyon jól estek ezek a szavak, jó volt hallani az el­ismerést, tetszett, hogy tetszünk. Arra gondoltam, talán nincs igazunk, hogy gyakran annyim „letesszük1’ magunkat. Talán nem ártana néha büszkének is lennünk, arra, amit elértünk, vagy ami igazán megérdemli az elismerést. Tény és való, az utóbbi években megnőtt az igényességünk a környezetünkkel szemben, a városok, de a kisebb települések is igyekeznek minél jobban „kinézni”, s a magánházak hátsó udvarait is egyre ke­vésbé jellemzi a rendetlenség, az összeeszkábált sufni-sor. Szé­pülünk, s ezt úgy látszik, mások is észreveszik és elismerik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy most már ülhetünk a babé­rokon, nem kell, nem érdemes még igényesebbnek, még jobb­nak, szebbnek lenni. Éppen ellenkezőleg, ahogy mondani szo­kás: a nemesség kötelez, vagyis akit megdicsértek, annak köte­lessége folyamatosan tartani a színvonalat, hogy ne érdemtele­nül kapja az elismerést. Új táblák a kerékpárúira Biciklitúra Gunarasfürdő és Várong között A Gunarasfürdő és Várong között kijelölt 35 kilométeres kerékpár­út mentén elhelyezett informáci­ós táblarendszer avatása alkal­mából rendezett biciklitúrán va­sárnap mintegy hatvanan vettek részt. A gyerekeket és a felnőtte­ket a kistérség önkormányzati társulása nevében Kapospula polgármestere, Markovits Géza köszöntötte. A „drótszamáron” közlekedők útvonalát jelző, illet­ve a természeti és építészeti érté­keket bemutató negyvenkét tábla elkészítéséhez a dombóvári Tourinform Iroda 950 ezer forin­tot nyert a Dél-Dunántúli Regio­nális Idegenforgalmi Bizottság pályázatán, egymillió forintot pe­dig az érintett települések önkor­mányzatai biztosítottak. Nincs béke a vadászmezőkön Sakkverseny Medinán Van ahol 30 forintot, van ahol 300-at fizetnek hektáronként Vadászok és földtulajdonosok a vadászati tör­vény megszületése óta is sokszor kerülnek szembe egymással. Az ellentét van mikor az alacsony földbérleti díjak miatt, van amikor a vadászok területi vi­tája miatt robban ki közöttük. Tolna megye Az új vadászati törvényt hat évvel ez­előtt fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály megszületése azonban nem szüntette meg a feszültségeket a vadgazdálkodásban. A vadászterüle­teket ugyanis újabb viták, sőt bírósági perek után sikerült csak kijelölni. Az eltelt hat év alatt ugyan csillapodtak a kedélyek, de Tolna megyében a mai napig is vannak lezáratlan bírósági ügyek. Kosaras Zoltánt, a megyei földművelés hivatal va­dászati és halászati osztályának vezetőjét a me­gyei helyzetről kérdeztük.- Az új vadászati törvény életbelépését követően nőtt a vadászterületek száma, ugyanakkor a terü­letnagyságok, határterületek vitája miatt több va­dásztársaság pert is indított. Két esetben a Legfel­sőbb Bíróságig jutottak el a felek, de ezekben az ügyekben még nem született döntés.- A földbérleti díj ma mennyiben játszik szerepet a kialakult vitákban?- A megyei 14 bírósági ügyben elsősorban a va­dászterületek határának kijelölése miatt alakult ki vita, a földbérleti díj elsősorban piaci kérdés. Megjelent ugyan egy ajánlás a FVM kiadásában, de mindenkor a helyi viszonyok döntik el, hogy az adott területre mennyi bérleti díjat lehet kérni, így Tolna megyében is kialakult egy keret, van ahol 30 Ft/hektáronkénti, van ahol 300 Ft/hektá- ronkénti összeget fizetnek a termelőknek. A gyen­gébb minőségű, homokos, apró vadas területe­ken, például Tengelic környékén 30 forint, míg az erdővel borított, nagy vadas területeken, Gyulaj, Gyönk, Tamási körzetében 300 forint most a föld­bérleti díj.- Az új vadászati törvény lehetőséget ad arra, hogy felbontsák a tulajdonosok a vadásztársaság­okkal kötött szerződést?- Fel lehet bontani, de nagyon szigorú szabályok vannak, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Például a szerződés felbontására csak ak­kor ad lehetőséget egyértelműen a törvény, ha a vadásztársaságok nem fizetik a haszonbérleti szerződést. Erre Tolna megyében még nem volt példa.- Ez érdekes megállapítás, mert a földtulaj­donosok gyakran panaszkodnak, hogy nem láttak egyetlen fillért sem abból, amit a vadásztársaságok befizetnek.- Ez félreértésen alapul. A törvény ugyanis azt írja elő, hogy a vadászatra jogosultak­nak a bérleti díjat a földtulajdonosi képvi­selőnek kell kifizetniük, mely általában át­utalással történik. Sajnos mi is kaptunk több olyan jelzést a tulajdonosok részéről, hogy ez a pénz nem jut el hozzájuk sem­milyen formában. Vannak ugyanis területek, ahol útfelújításra, vagy közös döntés alapján más hi­bák kijavítására használják fel az így befolyt ösz- szeget.- Mit tehetnek azok a földtulajdonosok, akiket to­vábbra sem tájékoztatnak arról, hogy hová lett a kapott földbérleti díj?- A földtulajdonosok egyharmada már kezdemé­nyezheti a gyűlés összehívását, melyen törvény adta joguk, hogy leváltsák az addigi képviselőjü­ket és mást válasszanak helyette. Ezt megelőzően hirdetményekben (önkormányzatnál, megyei földművelésügyi hivatalnál is ki kell ezt tenni köz­szemlére) kell értesíteni az érintetteket a gyűlés összehívásáról. A szavazás a földtulajdon arányá­ban történik, de az adott település jegyzője egye­dül is képviselheti a 30 hektárnál kisebb területtel rendelkezőket.- A vadásztársaságoknak milyen kiadásaik van­nak?- A már említett bérleti díj mellett 3000 hektáron­ként kell foglalkoztatniuk egy főállású vadászt, annak teljes költségeit állniuk kell, a felszerelést, puskát, lőszert is beleértve. Minden lelőtt vad után vadvédelmi hozzájárulást kell fizetniük, ez nagyvadaknál 1000 forintot, fácánnál 50, míg a mezei nyúl esetében 100 forintot jelent. A terüle­tükön élő vadakat etetniük kell, és az utóbbi idő­ben a kifizetett vadkár összege is egyre több lett, hiszen magántulajdonba kerültek a földek és a tu­lajdonosok nem olyan elnézőek, mint régen ^ szövetkezetek voltak.- Tolna megyében milyen a vadászati morál?- Gyenge, mert Magyarországon nem jellemző más területeken sem a jogkövető magatartás, mért pont a vadászatban lenne ez másként?! So­kan azt mondják, az utóbbi években felhígult a társaság, bizonyára ez is szerepet játszik ebben. Szerintem, a vadászatba kisgyermek kortól kellene belenőni és akkor való­ban más szemmériátriá'' az ember a vadgazdálko­dást. MAUTHNER Hányán vadászhatnak Tolna megyében? Az új vadászati törvény életbelépése előtt 41 vadászterület volt me­gyénkben, majd 1997-től ez 57-re módosult. Kisebbek lettek tehát a vadászterületek, melynek következtében 14 bírósági pert indítot­tak a vadásztársaságok, ebből eddig 11 zárult le. Évente a megyei vadászati hatóság.2200 vadászjegyet ad ki, illetve hosszabbítja meg a régieket. Kettőezer körüli azoknak a külföldi vadászoknak a száma is, akik évente ellátogatnak megyénkbe. Kevés Széchenyi-pályázat Tolnából Mindössze három nyertese van eddig a Széchenyi-terv prog­ramjainak Tolna megyéből, amely ezzel a megyék között az utolsóelőtti helyet foglalja el. A múlt heti bírálaton egyetlen Tolna megyei pályázó sem kapott támogatást. Tolna megye A Gazdasági Minisztérium (GM) pályázaü információs központjá­nak vezetőjétől, Kiss Tóth Pétertől megtudtuk: június 1-ig a összesen 81 pályázat érkezett a GM-hez Tol­nából. A megye szinte minden mutató szerint rosszul szerepel. Megyénként átlagban százhetven pályázatot nyújtottak be. A megyei pályázatok többségét vállalkozá­sok adták be; harminckét vállalko­záserősítő, húsz energiatakarékos­sági beruházást célzó és huszon­három turizmusfejlesztési pályá­zat született. Eddig mindössze há­rom pályázatot bíráltak el pozití­van, mindhármat még május ele­jén. Versenyképességet javító be­ruházáshoz jutott támogatáshoz a bonyhádi Velúr Cipőipari Kisszö­vetkezet, turisztikai beruházás megvalósíthatósági tanulmányhoz nyert támogatást a szekszárdi Dél­ing Kft. és a Gunaras Rt. A június 1-én kihirdetett nyertesek között nem szerepelt Tolna megyei. __________________________________T. F. Pü nkösd vasárnap, egyben a medinai búcsú napján 11 csa­pat, 40 gyermek részvételével rendezték meg a hagyományos Sió Kupa utánpótlás sakkver­senyt Medinán. Az alsós és a fel­sős leányok között egyaránt a szekszárdi Dienes általános is­kola nyert, illetve második lett a szedresi Bezerédj iskola csapa­ta. Az alsó fiúk versenyét a Dienes iskola nyerte, második a szekszárdi Babits művelődési ház gárdája, harmadik a szedre­si iskola csapata. A felsős fiúk versenyében a gyönki iskola bi­zonyult a legjobbnak, második a Dienes, harmadik Szedres. Az összetett versenyt, így a Sió Ku­pa vándorserlegét egy évre a Dienes iskola nyerte el, de vala­mennyi résztvevő kapott búcsú­fiát a rendezőktől. ■ Nagycsaládosok összejövetele A Nagycsaládosok Tolnai Egye­sülete holnap, csütörtökön 18 órától tartja soron következő összejövetelét a tolnai művelő­dési házban, ahol a tagok infor­mációt kapnak az e hétvégi ka­maraerdei nagycsaládos prog­ramról, illetve jelentkezni lehet a július 15-i győri kajak-kenu maratoni EB-re, amelyre az egyesület ingyenjegyeket ka­pott _____________________■ A madrigálkórus hangversenyt ad A Szekszárdi Madrigálkórus lép fel ma este 19.30 órától a megye- székhelyen, a Művészetek Há­zában. A repertoáron mások mellett Kodály, Calvisius, Cornelius, Pachelbel, Rheinber­ger és Schein zeneművei szere­pelnek. Pályázat Mözsön A tolnai német kisebbségi ön- kormányzat pályázatot hirdetett a német nemzetiségi kultúra ápolását szolgáló rendezvények, tevékenységek támogatására, tolna-mözsi intézmények és ci­vil szervezetek részére. Az ösz- szesen 400 ezer forintos támo­gatásból a mözsi Zöldkert óvo­da, a tolnai Gesztenyéskert óvo­da, a Wosinsky és a Széchenyi általános iskola, a Fusz János Zeneiskola, valamint a Mözsi Német Nemzetiségi Klub és a Tolnai Német Nemzetiségi Bará­ti Kör részesült. A támogatáso­kat tegnap délután ünnepélyes keretek között adták át a tósebb- ségi önkormányzat mözsi klub­szobájában. A Hoch-Deutsch ösztönös tudója Tamási diáklány országos sikere Összekuszált szennyvízhálózat Három testület, háromféle döntés Jogász legyen a talpán, aki ki akarja bogozni, hogyan is áll a három település közös szennyvízhálózata megépítésére kiírt közbeszerzési pályázat ügye. A hétfői faddi testületi döntés végképp összekuszálta a szálakat. Német nyelvi versenyek kapcsán általában két tan­nyelvű, vagy nemzetiségi oktatásra szakosodott isko­lák diákjainak sikereiről számolhatunk be; az orszá­gos német nemzetiségi ver­senyt ezúttal a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium­ban tanuló Szántó Vivien nyerte. Tamási A nyolc osztályos tagozat hetedik évfolyamán tanuló Vivien a né­met nemzetiségi gyökereiről is­mert Solymáron rendezett orszá­gos német nemzetiségi versenyen lett első, miután Szekszárdon a megyei fordulót megnyerte. A versenyt két tannyelvű és nemze­tiségi oktatást végző általá­nos iskolák diákjainak hir­dették meg, s bár a tamási gimnázium egyik kategóri­ába sem tartozik, Vivien mégis itt indult; a „normál” iskoláknak kiírt nyelvi ver­senyekre ugyanis nem en­gedik a nyolc osztályos gimnáziumokban tanuló­kat. Mindez számára korántsem hátrány; a tizenhárom éves diák­lány maga sem tartozik a normá­lis jelenségek közé, amennyiben különösebb tanulás nélkül sajátí­totta el a németet úgy, hogy szó­tárt nem forgatott, nyelvtani hibát nem ejt, legfeljebb a helyesírás te­rén van szüksége némi mankóra. Mindebben természetesen szere­pe van annak, hogy anyai ágon német nemzetiségű - sváb - származású, édesanyja Szántóné Brettner Éva a gim­názium német taná­ra. A családban hasz­nált schwäbisch nyil­ván hatással volt kü­lönös nyelvelsajátítá­si képességére, bár azt mondja, a magyarországi né­met nyelvváltozatból egy szót sem ért. Vivienre gimnáziumi évei alatt még több nyelvi verseny vár, a nyelvtanulás terén azonban egyik - nyilván sokak által irigyelt - gondja, hogy a német és az angol mellett melyik latin nyelvet sajá­títsa el: a franciát, vagy a spa­nyolt... » _________________________________l-H-CI Fad d, Gerjen, Dunaszentgyörgy A három település képviselő-tes- tületei február elején döntöttek a közös beruházásban tervezett szennyvízhálózat közbeszerzési pályázatáról. Miután minden más ajánlattevőt kizártak formai okok miatt, a Bau Team Kft. nyerte el az építés jogát. A vesztesek közül többen á Közbeszerzések Tanácsához for­dultak panasszal, amelyet az elfo­gadott és új bírálat lefolytatását ír­ta elő, nem tartva indokoltnak a Wiedemann Rt. és az Alterra Kft. kizárását. A bonyolító, a Cetaso Nova Kft. nem készített új bírála­ti pontozást, a testületek a régi alapján szavaztak áprilisban. Mi­után külön-külön kell határozatot hozni a három község testületé­nek és ez akkor érvényes, ha mindhárom azonos eredményt hoz, nem született döntés, Gerjen és Dunaszentgyörgy képviselői ugyanis a Wiedemann Rt. mellett döntöttek, Faddon döntetlen lett az eredmény, így ott a régi határo­zat, a Bau Team melletti döntés maradt érvényben. Pünkösd hétfőjére újra össze­hívták Fadd képviselő-testületét, egy képviselő ugyanis azt indítvá­nyozta, hogy vegyék vissza az el­járásba a Wiedemannt. Az ülés rövid ideig tartott, kevés híján ugyan, de nem fogadták el az in­dítványt, így a gesztor Fadd ön- kormányzata a Bau Team Kft.-t hirdette ki tegnap a közbeszerzé­si pályázat győztesének. Gerjen testületé tegnap délután tartott ülést és érdekes döntést hozott, tudomásul vette a gesztor Fadd határozatát, ám a saját, előző, Wiedemann melletti döntését nem vonta vissza. Dunaszentgyörgyön viszont ösz- sze sem ült a testület, ezért ott to­vábbra is a Wiedemann melletti határozat érvényes. Ezek után va­lószínűleg a bíróság fog dönteni az ügyben. RÁKOSI

Next

/
Thumbnails
Contents