Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-05 / 129. szám

I 2001. Június 5., Kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Tóparti Szombaton Tamási is meg­rendezte a maga pünkösdi fesztiválját: a negyedik Tó­fesztivált, amely idén is leg­alább ezer érdeklődőt von­zott. Tamási A Parkerdőben húsznál több produkció követte egymást a színpadon, ahol helyi és megyei amatőr csoportok - tamási, nagykónyi óvodások, iskolások, gimnazista lányok kán-kán együttese, bátai tamburások, mözsi német nemzetiségi tánc­csoport -mellett jónéhány sztár­előadó is színre lépett. Az éjszakába nyúló Seenacht- fest a városban nyaraló német tu­fesztivál risták kulturális igényeinek is igyekezett megfelelni. ____________________________________________T. F. Pü nkösd, zászlóátadással Mórágy Boros Imre tárcanélküli miniszter hozta a millenneumi zászlót Mór­ágyra. Az ünnepségen részt vett a falu apraja-nagyja. Vendégként érkezett Koppányné dr. Kertész Margit képviselőasszony, itt volt dr. Solymosi József, dr. Ábrahám János, Potápi Árpád országgyűlé­si képviselők, dr. Józsa Csaba me­gyei rendőrfőkapitány-helyettes, dr. László Antal bonyhádi rendőr- kapitány. A Himnusszal és a helyi táncegyüttes palotásával kezdő­dött a műsor, majd Boros Imre szólt a hallgatósághoz, beszélt az ezeréves múltról, a jelenről, az előttünk álló feladatokról. Beszé­de végén átadta Garay János pol­gármesternek a milleneumi zász­lót, melyre Glöckner Jánosáé zászlóanya kötött szalagot. A zászlót az egyházak képviselői ál­dották meg. Az ünnepség fényét emelte a helyi néptáncsoport tán­cosainak műsora, az énekkar. A nap folyamám nyílott a most 25 éves tánccsoport éle­tét, munkásságát be­mutató kiállítás. Dél­után a jubiláló együttes és a vendégcsoportok vették birtokukba a művelődési ház szín­padát és adtak fergete­ges műsort a megjelen­tek részére. A nap bál­lal zárult. BAKÓ JENŐ Az egyházak is megáldották a zászlót Grafikák a folyosógalérián Tápai Kovács Anna képei­ből nyílt kiállítás Szekszár- don, a megyei kórház igaz­gatóságának folyosógalériá­ján. A kiállítás június 25-ig, munkaidőben tekint­hető meg. Szekszárd Tápai Kovács Anna 1967-ben Budapesten született, Szekszárdon a III. Sz. Általános Iskolá­ban Heil Ágnes szeret­tette meg vele a rajzot, a Garay János Gimnázi­umban Simon Judit ta­nította. Az első ösztön zést, hogy képzőművé­szettel foglalkozzon, Decsi Kiss Jánostól kapta és neki köszönheti az első önálló kiál­lítását is. Tudását Szatmári Ju­hos László szobrászművésznél és Baky Péter festőművésznél kü­lönórákon mélyítette el, majd tagja lett az ART-nak. Az Illyés Gyula Tanítóképző Főiskolán vizuális nevelésből fakultált, ahol Farkas Pál tanár úr felkészítésével jelentke­zett a Berzsenyi Dániel Tanárkép­ző Főiskola Ka­posvári Kihelye­zett Tagozatának rajz szakára. Mű­vész tanárai kö­zött volt többek között ‘ Takács Zoltán és Ország László is. A főis­kola után az Iparművészeti Egyetem rajz- környezetkultú­ra és multimé­dia szakát vé­gezte el. A kép­zőművészet nemcsak a hobbija, hanem a hivatása is. ■ Hunyadi-napok Hőgyészen A hőgyészi Hunyadi János Álta­lános Iskola, Zeneiskola és Óvo­da idén is megrendezi a hagyo­mányos Hunyadi-napokat. A jú­nius 12-13-14-e között sorra ke­rülő három napos rendezvényen számtalan program várja a részt­vevőket. A diáknapok megnyitó­ja 12-én, kedden 8 óra 40-kor lesz, amit vakációváró labdarú­gó- és kézilabda mérkőzések kö­vetnek. Szerdán nemzetiségi na­pot tartanak, melynek során az alsó és felső tagozatos diákok vers- és prózamondó versenyen mérhetik össze tudásukat. Akik nem indulnak a versenyen, azok 10-12 óra között többféle prog­ram közül választhatnak. Dél­után a felsősökre daltanulás, az alsó tagozatosokra szépíróver­seny vár. A Hunyadi-napok záró programjaként csütörtökön a Madarak és fák napja jegyében a nagyobb diákok Szállás-pusztá­ra, a kisebbek a községi halastó­hoz kirándulnak. ■ Különdíjas Sonnenschein Solymáron rendezték a közel­múltban az Országos Német Nemzetiségi Gyermektánc Fesz­tivált, amelyen részt vett a szek­szárdi Sonnenschein néptánc együttes is. A solymári döntőbe a 14 legjobb együttes került be, közöttük a szekszárdiak, akik végül 5. helyezést értek el. Emellett különdíjban részesül­tek, mégpedig a zene és a tánc összhangjáért. A szigorú zsűri mind az öt tagja elismert nép­táncos szakember volt. A Sonnenschein együttes a Pün­kösdi Fesztiválon is fellépett a város közönsége előtt. ______■ Változó szakrendelés Változik a Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza ér­sebészeti szakrendelés­ének rendje. Érsebészeti szakrendelés a hét minden munkanapján 8 óra és 12 óra között van, a következő helyszíneken és orvosokkal. Hétfőn és csütörtökön: a rendelőintézetben, sebészeti és érsebészeti szakrendelés. Ren­del : dr. Nagy Lajos főorvos. Kedden: az érsebészeti ambu­lancián (kórház, B- épület). Ren­del: dr. Braun Sándor főorvos. Szerdán: az érsebészeti am­bulancián (kórház, B- épület). Rendel: dr. Schönfeld János szakorvos. Pénteken: az érsebészeti am­bulancián (kórház, B- épület). Rendel: dr. Rónai László adjunk­tus. Az ügyeletek során érkező, akut érsebészeti esetek ellátása továbbra is a sebészeti ügyele­tén történik. ■ Millennium Kajdacson A honvédelmi államtitkár adta át a zászlót Keszőce és avilánka Hagyományos gasztronómia, koreográfia Szombaton délelőtt partner­települések delegációinak programja, vasárnap dél­után hagyományos ételek, borok, táncok: a három na­pos gyönki pünkösdi feszti­vál nemzetiségi recept sze­rint zajlott. Gyönk A színpadon gyönki hagyomány- őrző együttesek, és diákok kultu­rális csoportjai szórakoztatták a közönséget, mögötte négy sátor a Gyönkön élő nemzetiségek - ide sorolva a székely és felvidéki ma­gyarságot is - viseletével, gasztro­nómiájával ismertette a pünkösdi fesztivál második napjára kiláto­gatókat. A Galánta mellől tizen­három évesen Gyönkre került Pintér Jánosné deáki mákos­pogácsával, és szilvás - más né­ven keszőcés - lepénnyel, székely asszonyok kürtös kaláccsal, avilánkának is nevezett kapros prószával és töltött káposztával várták a hagyományos ízekre fo­gékony vendégeket. A gyönki né­met konyhát sárgaréparétes, és egy itt zsidóbatyunak, juden- pündlnek nevezett étel képvisel­te. Az ugyan már feledésbe me­rült, mitől hívják így, mindeneset­re Wilhelm Henrikné a szegé­nyek eledeleként mutatta be a tésztából és krumpliból készült egyszerű, de ízletes egytálételt. Hogy ezek a receptek mennyire a népi kultúra gyökereihez tartoz­nak, mutatja, amit ugyancsak Wilhelm Henrikné mondott: is­merik, de nem fogyasztják a ma­gyar, székely ételeket, bár fél év­százada élnek egy faluban. Az ételkóstolóval párhuzamosan gyönki gazdák palackozott és fo­lyóboraikat kínálták. A történeti hűséghez hozzátartozik: a borud­var iránt nagyobb érdeklődés mu­tatkozott, ami nyilván a gyönki vegyes és fajborok dicsérete is egyben. A fesztivál első napján Gyönk és két partnertelepülésé­nek önkormányzati vezetői ünne­pelték a hegyháti község és Griesheim kapcsolatának tizedik esztendejét. Griesheimből Nor­bert Leber polgármester, Darmstadtból Elén Schüssler képviselő, a darmstadti Heim- státten-Siedlungból Kniesz Hen­rik, a francia Bar-le-Duc-ből Bemard Delvert alpolgármester vezetésével érkezett delegáció a tízéves jubileumra. _____t. f. Eg y évvel a falu jelképeinek - a zászló és a címer - avatása után újabb mérföld­követ jelentő eseményt ünnepelt a település. Kajdacs Pünkösd vasárnapján rendezték a millenniumi ünnepséget, középpont­jában a kormány emlék­zászlajának átadásával, amelyet dr. Homoki Já­nos, a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai ál­lamtitkára nyújtott át Lengyel János polgármes- Homoki János államtitkár adja át a millenniumi zászlót fotó, gottvald károly temek és Vargáné Len­gyel Csilla jegyzőnek. A községháza előtti téren, országgyűlési képviselő jelenlétében, majd a he­az I. világháborús emlékmű előtt a Himnusz kö- lyi fiatalok műsora után dr. Homoki János lépett zös éneklése nyitotta az ünnepséget, Tóth Ferenc a mikrofonhoz. Beszédében felidézte államisá­gunk ezer évének viharos fejezeteit, kiemelve Szent István érdemeit mai létezésünkben is, nemzetünk nagyjainak példáját ajánlva a jövő nemzedékének. Szólt Kajdacs ezer éves törté­nelméről is, majd így zárta szavait: “A magunk őrhelyén mindnyájunknak Széchenyi szelle­mében kell cselekednie, ahogy történelmünk hősei tették. A költőt idézve, szívet és hazát nem lehet cserélni.” Az államtitkár szavai után emelkedett pillanatokat élt át a szép számú kajdacsi közönség, a millenniumi zászlóra Szeremlei Zsigmondné zászlóanya kötötte fel a szalagot, majd a falu két felekezetének, a ka­tolikusnak és a reformátusnak papjai, Hamzau Relu plébános és Szalkay Lajos lelkész szentel- Szeremlei Zsigmondné köti fel a szalagot ték, áldották meg a lobogót. _____________rg „A pedagógusok másodrendű állampolgárok” Eötvös József emlékérem arany fokozata Várni Istvánnak- Mivel lehet kiérdemelni egy ilyen szakszervezeti elismerést?- 1967 óta vagyok szak- szervezeti tag, és tíz éve választottak meg a megyei szervezet elnökhelyettes­évé. Igazából nem tudom, ki indítottá el a jelölést, de nem is érdekes. Azt gon­dolom, hogy manapság az Várni István 53 éves, 1972-ben a Pécsi Tanárképző Főis­kola testnevelésförténelem szakán, 1978-ban az ELTE történelem szakán szerzett diplomát 1977-től 1982-ig és 1995-től igazgatója a simontomyai Vak Bottyán Általános és Szak­képző Intézménynek 1998-tól önkormányzati képviselő 1995-től a Pedagógus Szakszervezet orszá­gos elnökségének tagja érdekvédelem nagyon fontos. Elég sok időmet elveszi, de közel áll a szí­vemhez ez a munka.- Gondolom, hogy a rendszerváltás előtt egészen más volt az érdekérvényesí­tés, ha annak lehetett nevez­ni. Nehéz volt átállni az iga­zi oppenensi szemléletre1- Talán nem is nehéz, ha­nem szokatlan. Akkor tömegmozgalom jel­lege volt a szakszerve­zetnek, a rendszervál­tás után gyökeres volt a fordulat e téren. A 90-es évek elején a kollégák közül sokan kiléptek a szakszerve­zetből, csökkent a tag­létszámunk. Ezt az or­szágos megmozdulá­sok a Horn- és az Orbán-kormány idején helyre tették. A Pedagógus Na­pon arról is beszéltem, amit Medgyesi Péter is megfogalmazott: a pedagógusok másodrendű állampol­gárok. Ebből a szerepből ki kellene lépnünk. Egy frissen végzett pedagó­gus tizenhat évi tanulás után 47 ezer forintos bruttó fizetéssel kezd, ugyanakkor van, aki tizenhat évesen 40 ezer forinttal áll munkába. Ez olyan ellentmondás, amit hosszú tá­von fel kell oldani.- A Pedagógus Szakszervezet me- gyei elnökhelyettese, iskolaigazgató, önkormányzati képviselőként alakít­ja a városi oktatáspolitikát. Egyszerre képviseh a pedagógusok érdekeit, és igazgatja is őket.- Valóban, ilyen szempontból le­het azt mondani, hogy két tűz között vagyok, hiszen a kollégák érdekeit annál az önkormányzatnál kell kép­viselnem, amelynek tagja vagyok. Szerencsés helyzet, hogy a képviselő- testület az oktatást fontosnak tartja, és ez igaz volt az előző testületre is. Én voltam egyébként az egyetlen, aki a választási programban nem ígértem munkahelyteremtést, hanem azt mondtam, hogy a saját területemen a simontomyai gyerekek és szülők ér­dekeit fogom képviselni.- Eötvös Józsefről nevezték el az emlékérmet: mit mutatna meg szíve­sen, és mit kevésbé szívesen a nagy oktatáspoUtikusnak iskolájában?- Azt a fajta a helyi társadalmi nyi­tottságot, amit érzünk. Nem fordul­hatunk úgy szülőkhöz, helyi vállal­kozókhoz, hogy ne támogassanak bennünket. Amit kevésbé szívesen mutatnék, az anyagi okokra vezethe- tő vissza: tárgyi adottságokat. t. f. A HÉT VÉGÉN a Budapesti Zeneakadémián rendezett „Éneklő Ifjúság”-gálakoncertjén nagy sikert aratott a Tolna megyét kép­viselő dombóvári Molnár György Általános Iskola Főbusz Nóra karnagy által dirigált aranydiplomás nagykórusa. __________■ \ >

Next

/
Thumbnails
Contents