Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-20 / 142. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Június 20., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 2001. június 19. Borsodchem 5 050Ft Ú Egis 9800 Ft B Matáv 827 Ft B Mól 4 075 Ft ű OTP 14610 Ft B Richter 16450 Ft B TVK 4020 Ft Ű Zalakerámia 2165 Ft ff BUX: 6706,41-0,35 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VI. 13-19-IG 7000 i ' 8730,24 s > 6900 6755,78; *6®.^ Í6706.41 j 6800 6614.52 1 S 1 6700 k ! ! ~,r 6600 ___í___f < po nt Szerda Csütörtök Péntek Hétfő Kedd AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 401,72 Cseh korona 7,26 Euró 246,11 Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty 125,83 17,89 72,27 Svájci frank 161,09 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 287,11 GÁZÁR. Július 1-jén 12 százalékkal emelkednek a fogyasztói gázárak a kormány múlt év decemberében kihirdetett döntésének megfelelően - közölte Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kedden. Hozzátette: a villamos energia végfogyasztói ára biztosan nem változik, ugyanakkor az esetleges nagykereskedelmi árak változásáról most folynak az előkészítő tárgyalások, amelynek eredményéről időben tájékoztatást adnak. REPÜLÉS. A Malév megkapta azt a tanúsítványt, amely igazolja, hogy megfelel a repülésre vonatkozó ágazati előírásoknak, így az Európai Unió Egyesített Légügyi Hatóságai által szabott szakmai feltételeknek - tájékoztatott a légitársaság. A nemzeti légitársaság az úgynevezett Air Operator Certificate- et a magyar Légügyi Igazgatóságtól kapta meg. A magyar nemzeti légitársaság ISO 9001 minőségbiztosítási szabvány szerinti tanúsítása is sikerrel zárult, amely szerint a társaság üzemviteli rendszere is megfelelő - áll a Malév közleményében. BORÁSZAT. A magyar borok két arany, 7 ezüst és 5 bronzérmet nyertek a világ egyik legjelentősebb borversenyén, a Nemzetközi Bor- és Égetett Szeszipari Versenyen, az LWSC-n - adta hírül Vass Gábor, a Henkell und Söhnlein Hungária Kft. marketingvezetője. Az IWSC elismertségét szakmai körökben a különleges, úgynevezett vakbírálású rendszer adja. A versenyen eredményesen szerepelt termékek nagyobb eséllyel jutnak be az európai és az amerikai piacra, ezért az itt elért siker a magyar exportőrök számára különös jelentőségű. ÉTOLAJGYÁR. Az egyiptomi állam 2000 hektáros területet bocsát egy, a tervek szerint magyar vállalatok bevonásával, mintegy ötmillió dollárból megvalósuló étolajgyár számára - közölte Abdllah Mostsza Ibrahim, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére egyhetes látogatásra Magyarországra érkezett egyiptomi üzletember- delegáció vezetője kedden Budapesten. ___________ Mo netáris tanács, gyártmánylap Az MNB- és az élelmiszertörvény módosításának háttere Tegnap lapzártánk után szavazott a T. Ház a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról, illetve az élelmiszertörvényt érintő változásokról, amelynek hátterében a következők állnak. Előnyök a hálózatban Jelentős az áfészek részesedése a kereskedelemben Surányi György mandátumának lejártával élesedett ki a jegybank- törvény módosítása körüli vita. Miután Járni Zsigmondi volt pénzügyminiszter foglalta el a Magyar Nemzeti Bank elnöki székét, a kormány több módosító indítványt kezdeményezett. Ezek közül komoly szakmai és nem kisebb politikai vihart kavart a felügyelőbizottság megszüntetésének terve. A kabinet európai példákkal támasztotta alá elképzelését, miszerint a jegybank ellenőrzését a jövőben az Állami Számvevő- szék veszi át, s ezzel gyakorlatilag fölöslegessé válik a politikai pártok képviselőiből álló felügyelőbizottság. Megszüntetését ellenezte a parlament költségvetési bizottsága, és leghangosabban a szocialisták érveltek ellene, mondván, hogy ezzel a lépéssel a parlamentnek az MNB felett gyakorolt közvetlen ellenőrzési jogköre szűnik meg. Kétharmados többséget követel a jegybank elnökhelyetteseinek alelnök(ök)re történő lecserélése. Ha a módosítást elfogadja a T. Ház, a jegybanktanács neve is megváltozik, helyette monetáris tanács lesz. Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága tegnapi ülésén támogatta a MNB-ről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt a jegybank vezető tisztségviselőiről. Ez a javaslat az eredeti előterjesztéssel szemben az MNB-elnök mellett nem elnökhelyettest, hanem al- elnököket nevez meg. A módosító javaslat szerint az MNB legalább három, legfeljebb öt al- elnökét a köztársasági elnök nevezi ki. Az előterjesztés kitér az alelnökök és a monetáris tanács tagjainak díjazására is. Eszerint az alelnökök MNB-től származó keresete az elnökének 70 százaléka lehet. Az Európai Unió élelmiszerszabályozásának döntő részét hazánk már átvette, a magyar élelmiszer-jogharmonizáció döntő része a Magyar Élelmiszerkönyvben öltött testet. Nem történt viszont meg az uniós gyakorlattal még ellentétes eljárások felszámolása, a közösségi joganyaggal történő harmonizálása. Ilyen például a többi között a termékek piacra jutását megelőző engedélyezési, vagy a kötelező bevizs- gáltatási rendszer. A Ház asztalán fekvő törvénymódosítási javaslat szerint a jövőben új élelmiszert csak az Országos Közegészségügyi Központ Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélyével lehet előállítani, a forgalomba hozatalra pedig az engedélyt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adja ki. Ez összhangban van az uniós szabályozással, az élelmiszergyártás a tagállamokban is engedélyköteles. Az előállítás mellett azonban - a törvényalkotók szerint - elő kell írni forgalomba hozataluk engedélyeztetését is, s ezt nemcsak a hazai gyártóktól, hanem az importőröktől is meg kellene követelni. Ezzel azonos versenyhelyzetet lehet teremteni a hazai gyártók számára, ugyanakkor az importőröknek sem jelentene újabb terhet, hiszen a külföldről származó élelmiszerek előzetes bevizsgáltatása eddig is kötelező volt. Ha a törvényt a parlament elfogadja, akkor a közfogyasztásra szánt élelmiszereket kizárólag a gyártó előzetesen elkészített gyártmánylapjával lehet előállítani. A módosításra azért van szükség, mert a Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozott termékek 70-80 százaléka már korábban kikerült a gyártmánylapot érintő kötelező hatósági jóváhagyás alól. CSERNYÁK SZKY-UJVÁRI Az általános fogyasztási szövetkezetek összesített forgalma tavaly elérte a 230 milliárd forintot. A szövetségben tömörülő áfészek az elmúlt évihez hasonlóan idén is az inflációt meghaladó forgalomnövekedésre számítanak. Magyarországon jelenleg több mint ötezer áfészbolt működik. Forgalmuk tavaly elérte a 230 milliárd forintot, és a szövetség reményei szerint a teljesítmény idén is legalább 14 százalékkal, 255-260 milliárd forintra bővül. Ezzel a hazai kereskedelmi szektorban még mindig jelentős piacrészt(tudhat magáénak az áfészhálózat, az élelmiszerkereskedelem tekintetében például tartósan a második-harmadik helyen található a szektor. Az egyes áfészboltok teljesítménye között meglehetősen nagy a különbség. Ennek egyrészt területi okai vannak, hiszen például egyes hátrányos helyzetű térségekben üzleti ve- télytárs nélkül is roppant alacsony a forgalom. Az üzletmenet másik befolyásoló tényezője az utóbbi öt évben egyre élesebb verseny, amit elsősorban a multik által képviselt hipermarketek megjelenése gerjesztett. Az elszigetelődő kis üzleteknek sem a városokban, sem pedig a falvakban nincs esélyük a tartós talpon maradásra. Ezt felismerve az áfészboltok többsége különböző kereskedelmi hálózatokhoz csatlakozva próbál javítani versenyképességén. A legnagyobb ezek közül a Coop, ehhez a lánchoz több mint 1900 bolt tartozik. A versenyképességet javító beavatkozásokra a különálló boltok nem, vagy csak korlátozottan képesek. A hálózatban működő egységek fejlesztésére viszont tavaly több milliárdot fordítottak, ami a már említetteken kívül az üzletek külső-belső megjelenítését is javította. Az áfészeknél szinte a hazai megyék mindegyikében komoly gondot okozott idén a minimálbér megemelése. A kormányzati előírás a dolgozóknak megközelítően 40 százalékát érintette kedvezően, illetve kedvezőtlenül. A kettősség abban jelentkezett, hogy bár sokan voltak olyanok, akik örülhettek a javuló kereseti lehetőségeknek, ugyancsak jelentős volt azoknak a száma, akiket a növekedő bérterhek miatt küldtek el munkahelyükről. A versenyképesség megtartása, illetve javítása érdekében az áfészek idén folytatják a hálózatok informatikai fejlesztéseit, és oktatási programot dolgoznak ki a mintegy 17 ezer dolgozó képzésére. KASZÁS ENDRE Küszöbön van már az euró Fájdalmas lesz a búcsú a márkától, a schillingtől, a franktól Magyarországon is egyre gyakrabban esik szó az európai unió közös valutájáról, és egyre időszerűbb kérdéssé válik az euró bevezetése előtti és utáni feladatok számbavétele. A lakosság szempontjából talán az hozza a legfontosabb változást, hogy megszűnik tizenkét ország nemzeti valutája 2002 januárjától. Búcsút inthetünk a többi között olyan kedvelt pénznemeknek, mint a német márka, vagy az osztrák schilling, francia frank. Már megkezdődött a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank közötti egyeztetés az euróra történő hazai átállás technikájáról - tájékoztatta lapunkat Nyers Rezső, a Magyar Bank- szövetség főtitkára. Az uniós fordulat számunkra is határidők kitűzésével jár. Ugyan még nem született meg a végleges döntés, de feltehetően hazánk is tartja magát a 2002. március eleji időponthoz, tehát addig nálunk is teljes mértékben megszűnik majd az uniós valuták forgalma. Ezért mindenképpen azt javasoljuk, hogy akinek ________Háttér__________ A p énz maga Az euró készpénzformában történő bevezetése valamint a nemzeti valuták forgalomból történő kivonása az eurózóna 12 tagországában rendkívüli logisztikai feladat. A bankjegyek előállítása és forgalomba hozatala az eurózónához tartozó tagállamok jegybankjainak és az Európai Központi Banknak a feladata, míg az érmék legyártásáról a tagországok kormányainak kell gondoskodniuk, a jegybankok pedig aktívan közreműködnek forgalomba hozatalukban. A nagyságrendek érzékeltetésére néhány adat: 648 milliárd euró értékben 14,5 milliárd darab euró bankjegyet és 15,7 milliárd euró értékben mintegy 50 milliárd euró érmét kell legyártani majd forgalomba hozni oly módon, hogy 300 millió ember számára biztosítva legyenek az átállás optimális feltételei. A 2001. márciusi állapot szerint az érmék 68 százaléka került előállításra, míg a jegybankpénz több mint 40 százaléka, így az Európai Központi Bank megítélése szerint minden az ütemterv szerint halad. A nagyságrendek érzékeltetésére néhány újabb adat: a forgalomba kerülő érmék összsúlya 239157 tonna, ami az Eiffel-torony súlyának 24- szerese. Ha az érméket egymásra raknánk, az elért magasság 78870 kilométer lenne, ami 246 ezer Eiffel- toronynak felelne meg. Amennyiben egyszerre kellene ezt a mennyiséget szállítani, 478 ezer teherautóra lenne szükség. A 14,5 milliárd darab euróbankjegyet egymás után helyezve 1,9 millió kilométer hosszúságú „pénz- utat” kapnánk, ami a Föld-Hold távolság ötszöröse. Az érméknél fontos szempont annak biztosítása is, hogy a nemzeti karakterek megjelenítése ellenére - aminek következtében lényegében 12 féle euróérme lesz forgalomban - az euróövezetben használatos érmével működő automaták bármilyen típusú érmével gond nélkül üzemeljenek. A bankjegyek előállítása 1999 júliusában kezdődött el 12 bankjegynyomdában. Ezen bankjegyek a legmodernebb technikai eljárással készülnek és hamisítás elleni védettségüket is a jelen technikai tudás szintje adta lehetőségek maximumának alkalmazásával igyekeznek biztosítani. Az ördög azonban a részletekben rejlik, ennek bizonyítéka, hogy a gyártás megkezdése óta több kellemetlen epizód került napvilágra. Az elmúlt év nyarán az Európai Központi Bank nagyszámú százas címletű euróbankjegy megsemmisítésére kényszerült, mivel egy müncheni nyomda hibája következtében felmerült a nagyarányú hamisítás veszélye. Ez év március 15-én az EKB kormányzótanácsának ülését követően közleményben ismerték el, hogy bizonyos problémák merültek fel a biztonsági szálakkal. Hasonló gond már tavaly ősszel jelentkezett, amikor az Olasz Állami Pénzjegynyomdában azt tapasztalták, hogy a biztonsági szálak fémrétegén szereplő összegmegjelölés idővel olvashatatlanná válik. Azt azonban azóta sem sikerült tisztázni, hogy e jelenség a fémszálakat gyártó vállalat, vagy a bankjegy készítőjének hibájára vezethető vissza. otthon valamilyen valutája van, az 2001. december végéig tegye be azt devizaszámlára, ugyanis 2002. január 1-jétől a bankok automatikusan és ingyen átváltják euróra az összes számlán lévő devizát. Ha valaki elszalasztja ezt az időpontot, még mindig nincs teljesen lekésve, mert február végéig megteheti azt bármelyik bankban, de kizárólag személyesen. Várhatóan hosszú sorok kígyóznak majd, és minden bizonnyal tetemes átváltási költségeket is felszámolnak a bankok, ezért ezt senkinek nem javasoljuk - mondja a főtitkár. A különféle érmék beváltása most is nehézkes, hiszen jó néhány bank nem foglalkozik ezzel, így azokat mindenképpen érdemes devizaszámlára helyezni, ahol arra mód van. Kérdésünkre, hogy milyen mennyiségű euró megjelenésére számíthatunk itthon, a főtitkár elmondta, megbecsülni is nagyon nehéz. Ugyanis a bankok saját hatáskörben döntenek arról, hogy milyen készletet halmoznak fel. A januári-februári devizaforgalom adhat ehhez a számukra majd támpontot, s csak utána állhat majd be a viszonylag Európszichológia Az eurókészpénz pozitív fogadtatásában jelentős szerepe van a pszichológiai tényezőnek is. Írország kivételével valamennyi tagállamban nominálisan, jelentősen csökkennek a bérek és egyéb juttatások. Fontos, hogy a bérből és fizetésből élők világosan lássák, hogy az euróra történő átállás teljesen semleges hatású jövedelmük reálértékének szempontjából. A nominálisan szegényebbé válás érzetének leküzdése különösen azon tagországokban fontos, ahol az emberek hozzászoktak a nagy számokhoz. Például egy portugál dolgozó, akinek eddig 150000 escudo volt a fizetése 2002. januárjáról 748 eurót fog kézhez kapni, egy 5 százalékos fizetésemelés 7500 eseudót jelentett volna, ami 37 eurónak felel meg. Nem lebecsülendő tehát pszichológiai szempontból az új arányokhoz történő hozzá szokás, az euró értékének és az új áraknak az érzése. Fontos továbbá annak tudatosítása is, hogy az átállás teljesen semleges hatással lesz az árakra is. végleges euróállomány. Szó volt arról is, hogy közösen szereznék be eurós készleteiket a bankok, de úgy néz ki, az csak tovább bonyolítaná a helyzetet. így a bankok a devizakészletek eddigi, szokásos beszerzési csatornáin keresztül - többnyire a külföldi anyabankon keresztül - jutnak hozzá az új közös valutához. Az bizonyos, hogy a pénzt januártól teríthetik csak szét a piacon, a pénzváltóknál is csak január 1. utáni munkanapon kapható majd euró. A bankokhoz feltehetően már decemberben megérkeznek a pénzszállítmányok. Az MNB a Bankszövetséggel együtt közös kampányt készít - tudtuk meg Bozó Ilonától, a jegybank kampányszervezőjétől. A munkálatok már megkezdődtek, feltehetően szeptemberben indul a látványosabb része, tehát a tévés hirdetés. Mindezt persze meg kell előzze az ügynökségek kiválasztása, a tendereztetés, amelyek előkészítése nemrég kezdődött meg. A kampány volumenéről, költségéről még nincs döntés. EUROPRESS
