Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-20 / 142. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Június 20., szerda Pozsonyban bírálják a törvényt Heves vitát folytatott a szlovák parlament a kisebbségi nyelvi chartáról Kijev - Pozsony Miközben a magyar parlament megszavazta a státustörvényt, hasonló jogszabály tárgyalásába kezdett a lengyel szejm is. A budapesti döntést a szomszédos országokban különbözőféleképpen kommentálták. növekedni fog a munkahelyek száma Magyarországon, de Romániának oda kell hatnia, hogy saját állampolgárai az országban maradjanak. A román miniszter- elnök, aki kedden délután Kolozsvárott mondta ezt, fontosnak nevezte a kivándorlás feltartóztatását szolgáló programokat, és hangoztatta, hogy már meg is hozták az első intézkedéseket a hazai munkaerő otthontartására. Bugár Béla, a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke üdvözölte és mérföldkőnek nevezte, hogy a magyar Országgyűlés kedden elfogadta a státustörvény.- Azért mérföldkő - mondta -, mert összefogja, egyszersmind kiegészíti és bővíti az eddigi rendelkezéseket, végső soron tehát egy olyan kerettörvényt üdvözölhetünk, amelynek jelentős magyarságmegtartó ereje lesz. A szomszédos ország hivatalos politikája részéről már előre ked- Amennyire számunkra ismeretes, önök abból indulnak ki, hogyan terjesszék ki joggyakorlatukat más országokban élő nemzettársaikra. Mi megértjük ezt a törekvést - jelentette ki kedden Ki- jevben Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter a státustörvénnyel kapcsolatban. - Nem ismerhetjük teljes egészében az összes rendelkezést, ugyanakkor ami engem illet, számomra most az a legfontosabb, hogy ez a jogszabály ne avatkozzék be más országok bel- ügyeibe, tartsa tiszteletben azoknak az országoknak a törvényeit, amelyekben magyar kisebbség él, és legyen összhangban a nemzetközi jogi szabályok vonatkozó normáival és rendelkezéseivel - hangsúlyozta. Adrian Nastase román kormányfő szerint a határon túli magyaroknak nyújtott kedvezményekről szóló törvény nyomán vezőtlenül fogadott magyar jogszabály negatív szlovákiai megítélésének okát Bugár abban látja, hogy Pozsonyban egyrészt nem értik, másrészt félreértik a határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozni hivatott törvényt. Emlékeztetett arra: az előkészítés folyamatában ő maga is azt javasolta, hogy a magyar és a szlovák külügyi tárca illetékes államtitkárai a hiteles tájékozódás és tájékoztatás szándékával üljenek asztalhoz és cseréljenek eszmét. Hozzátette: a törvénytervezet szlovák részről tapasztalható barátságtalan fogadtatásának persze olyan indítékai is lehetnek, hogy „érzik és értik: a státustörvénynek lehet magyarságmegtartó ereje, ami lelassíthatja a Szlovákiában zajló asszimilációs folyamatokat”. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása a szlovák parlamentben csak igen kemény küzdelem árán születik majd meg - vélekedett a kedden kezdődő vita előtt A. Nagy László, a pozsonyi törvényhozás kisebbségi és emberjogi bizottságának elnöke. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője emlékeztetett arra, hogy a Dzurmda-kabinet a charta ratifikálásának tervezetét csak féléves tétovázás után terjesztette a parlament elé. „Tekintettel a bonyolult belpolitikai helyzetre, ezzel együtt is jelentős fegyverténynek értékelem, hogy a kormánynak mégis volt elég bátorsága a javaslat előterjesztéséhez” - mondta. A magyar képviselő a tervezet második olvasatának bizottsági véleményezése alapján úgy ítéli meg, hogy a kormánykoalíciónak van elegendő akarata a charta ratifikálásához. A. Nagy biztos abban, hogy a nyelvi charta a Szlovákiában élő kisebbségek anya- nyelv-használati jogainak magasabb szintű nemzetközi védelmét szavatolja majd, a mai gyakorlatot pedig több vonatkozásban, kivált a hivatali érintkezésben mindenképpen meghaladja. „Ha a parlamenti ratifikáción túl leszünk, akkor belátható időn belül egy sor előnyös törvényt kell megalkotni, lévén, hogy a nyelvi charta ezt Szlovákia számára elő- irányozza” - jelentette ki. _____■ AZ ASCOTI derbin tulajdonképpen a lovaknak csak a másodhegedűs szerepe jut, sokkal inkább arra figyel mindenki, hogy ki hogyan öltözik. A hölgyeknél a káprázatosabbnál káprázatosabb kalapok a legfontosabbak. A VARSÓI körzeti bíróság kedden ismét, ezúttal szeptember 5-re elhalasztotta Wojciech Jaruzelski tábornok, volt államfő, nemzetvédelmi miniszter és nyolc vádlott-társa perét. A 78 éves Jaruzelskit és a többi egykori magas rangú katonai vezetőt az 1970 decemberi tenger- melléki munkástüntetések véres leveréséért teszik felelőssé (legkevesebb 44 halálos és több ezer sebesült áldozat). A fegyverhasználatra az azóta elhunyt Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt akkori vezetője adott utasítást, a nemzetvédelmi miniszter pedig Jaruzelski volt. AZ IZRAELI hadsereg kedden ismét szorosabbá tette néhány ciszjordániai palesztin város blokádját. A forgalom akadályozására a katonák árkokat ástak Túl-Karm körül, és szigorúbban megszűrik a forgalmat Náblusz, illetve Dzsenín határában. A hadsereg illetékesének indoklása szerint a ciszjordániai zsidó telepesek ellen intézett hétfői fegyveres támadások indokolják a korábbi erély visszaállítását. LECH WALESA volt lengyel államfő kedden bejelentette, hogy leköszön az általa 1997- ben alapított, a III. Lengyel Köztársaság Kereszténydemokráciája elnevezésű párt elnöki tisztéről. A PAP-hoz eljuttatott nyilatkozatában Walesa azzal indokolta döntését, hogy a pártja elé tűzött feladatok teljesültek. Szerinte most a párt működésének újragondolására, az új feladatok megtalálására és megoldására van szükség. ■ Európa tovább szigorít A liberálisok szerint Lengyelország nélkül nincs bővítés Az EU mezőgazdasági miniszteri tanácsa új szabályokat rendelt el kedden a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek kezelésére. A szabályok a jövő év közepén lépnek életbe. Luxemburg Az új szabályozás betiltja a vendéglátó-ipari moslék etetését a sertéstenyésztésben. Ezt a tilalmat Németország és Ausztria ellenezte, mert jelentős beruházásaik vannak moslékkezelő üzemekben. A kedden elfogadott szabályok a legkockázatosabb kategóriába sorolják az állati agyvelőt és a gerinchúrt. Ezeket el kell égetni. A második kategóriába tartoznak a sebesülés miatt vagy egyébként elhullott állatokból származó melléktermékek, a legkönnyebb csoportba pedig az egészséges állatokból származó, vágóhídi melléktermékek. Ez utóbbiakat ismét lehet majd állati tápokba keverni, amint feloldják az EU jelenlegi tilalmát a hús- és a csontlisztekre, de utána sem lehet állati mellék- terméket azonos fajtájú állattal etetni. Közben, ugyancsak kedden, az EU Brüsszeli Bizottsága meghosszabbította a csont- és a húslisztekre az év elején kimondott általános tilalmat. A korábbi években csak a szarvasmarhákat nem volt szabad ilyen tápokkal etetni. A tilalmat a szivacsos agy- sorvadásos marhakor németországi és spanyolországi megjelenése miatt rendelték el átmenetileg, július 1-jéig. Most a tilalmat határidő nélkül hosz- szabbították meg azzal, hogy időnként majd felülvizsgálják a helyzetet. A mezőgazdasági miniszterek a keddi, luxemburgi értekezletükön nem jutottak egységes álláspontra a tilalom sorsáról. Egyes tagállamok - Németország, Ausztria, Franciaország és Spanyolország - állandó, végleges tilalmat sürgettek, Nagy-Britannia viszont ellenezte a halliszt besorolását a tilalom alá, ezért az Európai Bizottság a saját hatáskörében intézkedett az ideiglenes tilalom meghosszabbításáról. Lengyelország nélkül nem képzelhető el az Európai Unió bővítésének első köre - jelentette ki Otto von Lambsdorff, a német liberálisok (FDP) egykori elnöke, a Friedrich Naumann Alapítvány vezetője kedden Budapesten. A Liberális Internacionálé tiszteletbeli elnöki tisztét is betöltő politikus szavaiból kiderült: a német álláspont szerint az EU nem készült fel egy Lengyelország nélkül történő bővítés forgatókönyvére. Egyben célzott arra, hogy egyfajta szolidaritásra számít ebben a kérdésben a többi tagjelölttől. Bár a lengyel mező- gazdaság EU-csatlakozáshoz szükséges reformja még nem történt meg, Berlin ragaszkodik Varsó első körös felvételéhez. Megfigyelők szerint Németország a göte- borgi csúcson azért vonakodott sokáig dátumot elfogadni az EU- bővítésre, mert félt, hogy Lengyel- ország így kimarad az első körből.- Magyarország minden tekintetben felkészült egy esetleges 2004. évi csatlakozásra, ám Lengyelországot meg kell várni a bővítés első körével - érzékeltette Otto von Lambsdorff. A Budapestre őt meghívó Soros György úgy vélte, hogy ebbe a német álláspontba bele kell törődni. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az EU sem áll még feltétlenül készen arra, hogy egy több országból álló csoportot befogadjon soraiba. ■ ____________________ÁLLÁSPONT____________________ GY ULAY ZOLTÁN A magyar státus Idehaza is, külföldön is a legtöbb bírálat abból a szempontból érte a kedden elfogadott státustörvényt, hogy egyfelől „beavatkozik” a külországok belügyeibe, másfelől ellentétes az európai normákkal. Az időnként túlérzékeny szomszédok közül némelyek még a trianoni döntések felülvizsgálatának a vízióját is fölvetették, mondván: amolyan „trójai falóként” hazánk így kívánja az elcsatolt országrészeket visszaszerezni. S amikor Orbán Viktor miniszterelnök még azt is megkockáztatta, hogy az ország képes lehet a külhoni magyarok soraiból munkaerőt fogadni, sokaknál végképp betelt a pohár. Pedig a státustörvény olyan európai megoldás, amely teljes mértékben összhangban van az uniós követelményekkel is. És ezt a tényt legutóbb Göteborgban, a közösség állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján is elfogadta mindenki. Még a nemzetközi sajtó képviselői is, akik nem átallották föltenni ezzel kapcsolatos aggályoskodó kérdéseiket. Orbán Viktor azonban egyértelműen leszögezte: nincs semmiféle eltérés a közös joganyagtól, nincs elfogadhatatlanul különleges bánásmód; „mindössze” arról van szó, hogy a külhoni magyarság a mindenkor megadható legnagyobb kedvezményben részesülhet. Ha pedig változik az uniós szabályozás, változni fog a státustörvény is. Változzék is! Sőt: akár szűnjék is meg a hatálya - persze annak nyomán, hogy a szomszédos országok is minél előbb bekerülhessenek az Európai Unióba, s akkor a státustörvény teljes mértékben okafogyottá válik. Ez azonban még kissé odébb van, mivel épp a szombati göteborgi zárónyilatkozatban marasztaltál el nevesítve is Romániát (Bulgáriával egyetemben) kisebbségi politikája miatt. Vajon nem éppen ez az elmarasztalás-e a legjobb indok arra, hogy a státustörvényre igenis szükség van? LENGYEL JANOS A csellengők nyara Eszembe nem jutott volna, hogy eljön majd az idő, amikor nem a csellengő gyerek bújik a hivatalos közeg elől, hanem fordítva: a rendőr tesz meg mindent, nehogy észrevegye a Balatonra leruccanó fiatalkorút, mert akkor megoldhatatlan gondot okoz magának. Még emlékszem, amikor különböző átmeneti szálláshelyeket működtettek azért, hogy legyen fedél az elkóborolt, megszökött srácok feje fölött, ha elkapták őket. Elég volt egy telefon, és biztosan jött valaki a gyerekért: a szülő vagy a gyermekvédelmis. Ilyen ma már nincs, és ha a hivatalos személy kikerülhetetlenül csellengőbe botlik, az bizony sokba kerül neki. A szökött kamaszok többsége nem a legrendezettebb családi életet élők közül kerül ki. Ezért eleve dőreség volna arra számítani, hogy egy telefon, és apuka vagy anyuka már rohan is a megtévedt, elkóborolt csemetéért. A szakemberek szerint kár a telefonpénzért... A csellengő gyerek potenciális veszélyforrás, nemcsak szállása, hanem pénze sincs, de igyekszik szerezni magának, és egyáltalán nem biztos, hogy ezt munkával teszi. Amíg azonban nem bukik le, csak gondot okoz a hatóságnak. Nem dicsérnék meg a rendőrt, ha mindennap előállítana egy - mondjuk - nyíregyházi illetőségű fiatalkorút, akinek a hazaszállításáról gondoskodni kellene. Hiszen még az önkormányzatok segítségére is szükség van, hogy legalább a szolgálati idő felére elegendő legyen a benzin. Arról nem is beszélve, hogy jól tudják: a kamasz előbb visszaér a Balatonra, mint a rendőrautó, és minden kezdődhet elölről. A lényeg a lényeg: nincs pénz a szökött, csellengő gyerekek ellátására, így az a legjobb, ha észre sem veszik őket. Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de ha ez így marad, akkor jövőre új tanfolyam indításával kell készülni a szezonra; ennek az lenne a lényege, hogyan ne vegyük észre a csellengő gyerekeket. Ebből azután akár versenyt is rendezhetnének: az a rendőr nyerne, aki a legkisebb többlet- költséget okozta éberségével a munkáltatójának. Madonna-láz tört ki Európában Másfél órás programot ad a popdíva a német fővárosban Berlin Valóságos hisztéria tört ki Berlinben: tegnap tartotta meg 48 fellépésből álló világ körüli útja keretében első német- országi koncertjét a 42 éves amerikai popsztár, Madonna. A feketepiacon ezer márkát is adtak egy-egy jegyért. kelőbb szállodájának, az Ad- lonnak az elnöki lakosztályában rejtőzködött el a rajongók elől. Elhozta két gyerekét, saját kávéfőzőjét; férjét - Guy Ritchie-t - azonban otthon hagyta. A szálloda előtt legalább annyi újságíró gyűlt össze, mint ahányan az énekes hívei közül megjelentek. Makacsul várakoztak, bár az a hír járta, Madonna nem is itt szállt meg, hanem Potsdamban, a San- souci-kastélyban, ahová II. Frigyes császár nem engedte be a nőket. Eredetileg Kölnben lett volna az első európai fellépés, ám ezt technikai okokból lemondták. A német fővárosban tartott tegnapi előadást ma, pénteken és szombaton újabb követi. A koncertekhez szükséges száztonnányi felszerelést 19 teherautó szállította Berlinbe, a Max- Schmelling csarnokba, ahol 1500 négyzetméteres színpadot állítottak föl. A 154 centiméter magas világsztár magánrepülővel érkezett, s a német főváros legelőA német bulvárlapok olvasóit legalább annyira foglalkoztatja a művésznő maga, mint a várható produkció. Annyi a késő esti hangverseny előtt kiszivárgott, hogy a műsor 95 percig tart, a popsztár hol japán gésának öltözve, hol skót szoknyában vagy cowgirlként lép a nagyérdemű elé. A tudósítók azt is tudni vélik, hogy Madonna szabadidejét szombatig vásárlással fogja agyonütni. De vajon mit fog venni? A legolvasottabb német napilap, a Bild külön sorozatban méltatja a művésznő 22 éves pályafutását. Nem hallgatja el persze, hogy a karrier kezdetén aktfotók készültek Madonnáról, amelyeket a Penthouse című folyóirat közölt is. „Nem kellett volna” - sajnálkozik most a popsztár, bár a meztelenkedés sohasem volt idegen tőle. Tizenöt évesen kóstolt bele a testi szerelembe, majd férfiak százaival osztotta meg a fekhelyét. Kicsapongásait, furcsaságait annak idején bő terjedelemben megírták az újságok. Azután - úgymond - megkomolyodott. Megismerte jelenlegi férjét, a nála tíz évvel fiatalabb brit filmrendezőt, akivel „teljesen hétköznapi” életet élnek. Második terhessége idején alapvetően megváltozott: a gyerek születése után mindinkább fontosabb lett számára, hogy anyaként is megállja a helyét. A pénz már nem izgatja, ami persze nem csoda, hiszen van mit a tejbe aprítania... toronyi attila Naptárfotó 1985-ből I
