Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-15 / 138. szám
IRIMH 2001. Június 15., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 11. OLDAL Hallotta? A KÖZÉPKORBAN a Tolna megyei településen kívül még négy falut neveztek Agárd-nak. A település csak 1913-ban kapta a „Sió” előtagot. Az Agárd név eredetével kapcsolatban több elképzelés létezik. A legenda szerint a Leányvár egyik úrnője „A- gárd, a-gárd” kiáltással jajveszé- kelve menekült innen. Egy másik elgondolás alapján a falu egykori királyi agarászok után kapta a nevét. Van, aki úgy véli, az Agárd egy személynév kicsinyítő képzős változata, míg származhat a név a régi magyar „ágár” szóból is, amely fűzcserjékkel benőtt zátonyt jelent. A KÖRNYÉKBELI falvak lakói gyakran nevezték agárdi szom- . szédaikat „szentagárdiaknak”, mivel feltűnően istenfélőnek és jámbornak tartották őket. Hívták az agárdiakat paprikásoknak is, tekintve, hogy egy időben a fél országot bejárták törött paprikát árulva. TÖBB ÁRVÍZ is sújtotta a települést története során. 1940. tavaszán a nagy mennyiségben lehullott hó olvadása során került veszélybe a falu. A férfiak a Sió és a Sárvíz összefolyásánál titokban átvágták a Sió gátját, így a víz nem a házakat, hanem a palánki és a mözsi -határt öntötte el. EGYEDÜLÁLLÓ a sióagárdi népviselet, amelyet nem ritkán összetévesztenek a sárközi falvak ugyancsak színes, díszes ruházatával. A sióagárdiak öltözéke a múlt század elejétől vált egyre színesebbé, a hímzések hasonlítottak a kalocsaihoz, de attól függetlenül születtek meg. A színvilágot a lila hatású, kékvörös hímzés uralta. BARSI BALÁZS ferences szerzetes, aki jelenleg a sümegi rendfőnöki tisztet tölti be, Sióagárd szülötte. FADDI VARGA JÁNOS királyi főszakács a Leányvárban rendezte be fogadóját, a Margit pincét. Speciális szolgáltatása a reneszánsz est, amelyen 15 fogá- sos királyi lakoma (benne leányvári részeges harcsa, káposztás bárány cipóban) várja a vendégeket. A királyi főszakács felesége, Vargáné Kovács Veronika egyedülálló, mintegy 500 darabos sióagárdi hímzésgyűjteménnyel rendelkezik. A település gazdái Háry János polgármester, dr. Varga Katalin körjegyző, Horváth István alpolgármester, Grénus István, Horváth Gyula, Hotter József, Kész Dezsőné, Málinger József, Molnárné Páli Éva, dr. Say István, dr. Vida János. ■ _________________Sióagárd Az Új Évezred Küszöbén__________________ Eg y kis falu ország-világ felé nyit A mai Sióagárd területén a régészeti leletek alapján már kb. 6000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Az első írásos emlék 1292-ből maradt fenn a település nevéről. A török időkben a falu elnéptelenedett, az újratelepülés során előbb rácok, végül magyarok és szlovákok találtak itt új otthont. Agárd korábban viszonylag szegény település volt, jómódúvá a szőlőtelepítés és a paprikakereskedés megindulásával vált, az XIX. század végétől. Sióagárdon a városi fejlődésnek nem alakultak ki a feltételei. A község jellege egész eddigi története során megmaradt: kis falu volt a középkorban éppúgy, mint ma. Háry Jánost 1998. október 19-én választottak Sióagárd polgármesterévé.- 1985-ben költöztem Szekszárd- ról Sióagárdra, mert megfogott a falu varázsa - kezdi a polgármester. - Ez a település zárt, nem vezet át rajta út, és érdekes módon ennek inkább az előnyeit érzékelik az itt élők: a falu nyugodt, csendes, a közbiztonság is meglehetősen jó. Az itt élő emberek barátságosak, nyíltszívűek. Van egy mondás Sióagárdon: aki tíz évnél régebben lakik itt, és van „luka” a Leányvárban, az már nem „gyüttment”.- A faluban kevés munkahely van, a legnagyobb munkaadó a mezőgazdasági szövetkezet, amely átalakulóban van. Sok viszont a vállalkozó, igaz, hogy ezek a vállalkozások kevés embert foglalkoztatnak. Ennek ellenére a faluban nem nagy a munkanélküliség. Ez elsősorban a szekszárdi munkalehetőségeknek köszönhető. A természeti adottságok nagyon jók, ezek közül is kiemelendő a csodálatos fekvésű Leányvár, ahol egy közel 400 tanyából álló pincefalu alakult ki. A határban található termőföldek jó minőségűek, és sok a szőlő, amely jó nyereséget adhat annak, aki szívesen és odaadással foglalkozik vele. A falu „két víz közé zártsága” miatt nagyobb fejlesztésekre nincs lehetőségünk, iparterületet nem tudunk kialakítani, de úgy gondolom, az itt élő, ősidők óta mezőgazdasággal foglalkozó lakosság ezt nem is nagyon szeretné. Ugyanakkor keressük olyan speciális munkahelyek teremtésének lehetőségét, amelyek összhangban vannak az itteni környezettel.- Annak, hogy például Szek- szárdról szívesen jönnek ide lakni az emberek, az is az oka, hogy ebben a faluban minden olyan infrastrukturális szolgáltatás rendelkezésre áll, ami városon: vezetékes gáz, telefon, kábeltévé, szennyvízcsatorna, 100 százalékban kiépített szilárd burkolatú úthálózat. Az infrastruktúránk tehát komplett, Sióagárd összkomfortos település. Intézményi szinten alsó fokú nevelési oktatási intézménnyel rendelkezünk, amelyhez a napközis konyha, az óvoda (vezetője Horváth Andrea), és az általános iskola tartozik (igazgató Szűcs Józsefné). A képviselőtestület döntése alapján az iskola 1-6. osztály helyett 1-4. osztályossá alakul, aminek oka az alacsony gyermekszám. A művelődési házunk (kulturális referens Simonné Finta Ildikó) felújításával olyan stádiumba érHáry János Sióagárd polgármestere 51 éves. Vízgazdálkodási mérnök, környezetvédelmi szakmérnök. Nős, felesége 48 éves, üzletkötő. Két fiuk van, János 24 éves kárpitos, Attila János 20 éves tanuló. A polgármester hobbija a vadászat, a horgászat, az utazás, a szőlő és a bor, valamint a zene. gászegyesület (Tóth István), a nyugdíjas érdekszövetség (Málinger József), a Sió-GYM Torna Egyesület (Finta Péter), a Fecske Bábcsoport (Tarlós Lászlóné), a citerazenekar (Horváth Andrea), a Lányok-Asszonyok Klubja (Simonné Finta Ildikó, Grénus Istvánné) és a Sióagárdi Futball Klub (Takács Gyula). Az önkormányzat és ezen szervezetek kapcsolata jó, ami nem merül ki az önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatásában, hanem valódi párbeszéd folyik a felek között. - A jövőt illetően van feladatunk bőven, így például most az intézményeink felújítása van soron. Fontos a munkahelyteremtés, amit azonban a község egyedül nem tud megoldani, teremthetünk viszont olyan feltételeket, amelyek kedvezőek az itt letelepedni szándékozó vállalkozóknak, és családoknak is, hiszen a jövő célkitűzései közé tartozik a lakosságszám stabilizálása is. A jövőben jobban ki kell használnunk a Leányvárban, illetve az itteni népi kultúrában (pl. népviselet) rejlő idegenforgalmi lehetőségeket. Ez a falu egyik kitörési pontja lehet, nyitás ország-világ felé. SIOAGARD LAKOSSAGANAK tünk, hogy a házat rendeltetésszerűen tudjuk használni. Háziorvosunk Horváthné dr. Horváth Erika. Fiókgyógyszertá- runk a háziorvos rendelési idejéhez igazodva tart nyitva. Védőnőnk Nagy Erzsébet, a gyermek- jóléti feladatokat Tolnával társulásban végezzük. Január elsejétől házigondozó (Csáki Györgyné) dolgozik Sióagárdqn, közmegelégedésre. A faluban élő fogorvosnak önkormányzati ingatlan fel- szabadulása esetén tudunk majd helyet biztosítani.- Sióagárdon sok civil szervezet működik, a hagyományőrző egyesület (elnöke Man- csi Józsefné), a vadásztársaság (Barsi Mihály), a Sióagárd Leányvárért Egyesület (Háry János), a hor2001-ES KÖLTSÉGVETÉS Éves összeg 103 MFt Állami hozzájárulás 46 MFt Helyi adók 18 MFt Egyéb bevételek 39 MFt Település a Leányvár alatt Sióagárd a Mezőföld déli csücskén, Sió bal partján, a Sió és a Sárvíz összefolyása felett, a megyeszékhelytől kilométerre fék-/)- szik. A síkra j épült falu mel-Z ^ f lett magaso-jT / dik a Leány-1 \ vár, a Hegyhát legdélibb ^ nyúlványa. Sióagárd cH merének felső, kék mezőjében három arany kapubástya a bati, a janyai és a Leányvár sáncainak maradványait jelképezi. Az alatta levő két ezüst szalag a Sióra és a Sárvízre utal. Az alsó, zöld mezőben az arany szőlőlevelek közötti vörös szőlőfürt a mezőgazdasági tevékenység kifejezője. A pajzson •'•srÓAÓARÖ-' elhelyezett arany leveleskorona a község lőeséjl I nagy múltú autonómi- ( DecT*áját is jelképezi. "iüaszác J A sióagárdiak zöme katolikus vallású. A templom 1886-ban épült, a pécsi székesegyház mintájára. A faluban élő nyugalmazott kanonok, Isgum József naponta tart szentmisét. A borvidék gyöngyszeme A mintegy 50 hektárnyi sióagárdi szőlőültetvény a szekszárdi történelmi borvidék része, egyik gyöngyszeme a Leányvár, ami egykor természetes erődítményként szolgált, ma pedig itt található az ország egyik legnagyobb (magyar) pincefaluja. A hagyomány azt tartja, hogy a kakasdi határban álló bati várat Ba- tu főúr lakta, a janyai várban lakott a felesége, a kettő között, a középpontban helyezkedett el a Leányvár, ahol leányuk élt. Támadás esetén tűzzel adtak jelt egymásnak a vár tulajdonosai. A legenda reális alapját a középkorban létezett Bat község és a romjaiban még ma is meglévő, Sióagárdtól nem messze található janyai vár adta. Leányvárat valaha a Duna félkörívesen mosta alá, ez a felszíni képződmény őskori erődítmény volt, amit Wosinsky Mór, a neves régész „prehistorikus véd- műnek” nevezett. A Leányvár ma kifejezetten békés célokat szolgál. A pincefalu közel négyszáz pincéjében kiváló borok érnek, melyeket zömmel Kékfrankosból, Kadarkából, Zweigeltből, Cabernet-ből, Olasz- rizlingből és Rizlingszilvániból készítenek az itteni gazdák. Az őszi-téli időszakban kiváló kisüsti pálinkát kóstolhat az idelátogató Savanya Géza pálinkafőzdéjében. A Leányvárnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a borturizmus egyik keresett célpontja legyen. Már megtörténtek az első lépések afelé, hogy igazán bekerüljön az idegenforgalmi „vérkeringésbe”. Ezt jelzi, hogy a Leányvár több pincéje is immár a szekszárdi borvidéki borút minősített állomása, illetve hogy a pincefalu ad helyet az évente megrendezett sióagárdi országos hal- főző versenyeknek is. ____■ Je gyzetek a falu történetéről Id. Fejős János azok közé tartozik, akik igen alaposan ismerik szülőfalujukat. Ezen ismeretek pontosságához hozzájárul, hogy János bácsi jegyzeteket készített a falu történetéről. A legrészletesebb információk az 1930-as évekre vonatkoznak (János bácsi ekkor tizenéves volt.) Mint mondja, a színtiszta magyar és katolikus falu ekkortájt a jobb módúakhoz tartozott, ami elsősorban az állattartásnak, a szőlő- művelésnek, és a szorgalomnak volt köszönhető. Ugyanakkor majd kétszáz családnak zömében 1-2 hold földje volt, 150 pedig a nincstelenek közé tartozott. Saját emléke ebből az időből, hogy 14 évesen reggel 4-től este 8-ig dolgozott napszámban a hat kilométerre levő Janyai pusztán. Az 1945-ös földosztás után, mint mondja, öröm volt látni az igavonó állat nélkül, mégis lelkesen, immár saját földjükön dolgozó embereket, akik például „elhagyhatták a paprikászacskót”, nem kényszerültek a vándorló paprikaárus életmódra. Az ún. „nagy téesz” 1961-ben történt létrejöttével alapvetően megváltoztak a birtok- és társadalmi viszonyok, a fiatalok már nem voltak „földhözragadtak”, sokan máshol kerestek és találtak munkát, viszont ebben az időben „a szegény emberek helyzete is stabillá vált”. Id. Fejős János úgy látja: Sióagárdon is voltak, akik a rendszerváltást még a korábbról származó biztos alapokkal kezdhették, de a többség a vesztesek közé került. Kegyelemkenyérre viszont nem szorulnak az emberek a köz- ségben - állapítja meg. * ■ A KÖZÉPKORBAN fejlett vízgazdálkodás és halászat folyt a falu környékén. A török hódoltság során a vizek szabályozása megszűnt, a vidék elmocsarasodott. A szabályozási munkák a XVIII. században kezdődtek és több, mint száz évig húzódtak el. A halászat a falu története során mindvégig fontos szerepet játszott a sióagárdiak életében, amint azt Kövesdi Mihály néhai naiv festő - a művelődési ház tárgyalótermé- ben látható állandó kiállításának - egyik képe is illusztrálja. ________■ Si óagárdi programajánló Gazdag programot terveztek ebben az évben (is) Sióagárdon. A rendezvények közül már lezajlott a május 27-én megtartott VII. Országos Sió-menti Halászléfőző Verseny. Június 16-án, holnap rendezik a millenniumi zászlóátadási ünnepséget, mely 18.30-kor szentmisével kezdődik. Június 17-én az iskola udvarán 16 órakor kezdődik a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület jubileumi ünnepsége. Augusztus 20-án kerül sor a művelődési ház ünnepélyes felavatására. Augusztus 26-án Sióagárdon tartják a megyei vadásznapot. Szeptember 9-én zajlik a hagyományos szüreti nap a községben.________________________________■ Bimbózó kapcsolatok Erdélyi és német partnertelepüléssel szeretné felvenni a kapcsolatot hamarosan a község. A keresés folyik. A vajdasági Zenta melletti Felsőheggyel viszont már bimbózó kontaktus alakult ki, személyes ismeretségek alapján. A sióagárdiak már részt vettek ottani téltemető bálon, illetve aratóversenyen is, a felsőhegyiek pedig az idei halfőző versenyre látogattak el._______■ „L akodalmas” születésnap A helyi néptáncos tradíciók „strá- zsája” a legismertebb sióagárdi civil szervezet, a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület e hétvégén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. Sióagárdon már az 1970-es években is működött tánccsoport, így aztán 1991-ben már nem „nulláról” indult a csapat. Mancsi Józsefné, az egyesület jelenlegi elnöke úgy emlékszik vissza, hogy a tánccsoport megalakításának kezdeményezője, Szabadi Mihály koreográfus „sokat kínlódott velük”, de a munka meghozta gyümölcseit: többek között számos hazai és nyugat-európai fellépést, valamint kiváló szakmai minősítést. Az együttes évente legalább 8-10-szer lép fel, immár visszavárják a sióagárdi néptáncosokat - és az együttes zenekarát, Kovács Viktória vezetésével - Pécsre, Harkányba, a fővárosba, de természetesen hazai és megyei rendezvényeken is táncolnak. A néptánc együttes néhány éve alakult egyesületté, az akkori elnök Finta Mihály volt, a titkár pedig Finta Éva. A mai felállás szerint az elnök mellett a tít- kári feladatokat Simonné Finta Ildikó látja el, a művészeti vezető Kelemen Tibor, és továbbra is Szabadi Mihály a koreográfus. Az egyesület jelenleg 32 tagot (táncost) számlál, de nagyobb fellépéseken az állandó segítők is közreműködnek. Az utánpótlásról sem feledkeznek meg, a Nagyné Fejős Ilona által vezetett alsós és felsős gyerekekből álló tánccsoportok révén kívánják tovább vinni a tradíciókat. Az együttes vasárnap ünnepli jubileumát, az iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon, vendég együttesek közreműködésével. A születésnapi műsor fénypontja a sióagárdiak Lakodalmas című, látványos, „összefoglaló” műsora lesz. ■ *
