Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

IRIMH 2001. Június 15., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 11. OLDAL Hallotta? A KÖZÉPKORBAN a Tolna megyei településen kívül még négy falut neveztek Agárd-nak. A település csak 1913-ban kapta a „Sió” előtagot. Az Agárd név eredetével kapcsolatban több el­képzelés létezik. A legenda sze­rint a Leányvár egyik úrnője „A- gárd, a-gárd” kiáltással jajveszé- kelve menekült innen. Egy má­sik elgondolás alapján a falu egykori királyi agarászok után kapta a nevét. Van, aki úgy véli, az Agárd egy személynév kicsi­nyítő képzős változata, míg származhat a név a régi magyar „ágár” szóból is, amely fűzcser­jékkel benőtt zátonyt jelent. A KÖRNYÉKBELI falvak lakói gyakran nevezték agárdi szom- . szédaikat „szentagárdiaknak”, mivel feltűnően istenfélőnek és jámbornak tartották őket. Hív­ták az agárdiakat paprikásoknak is, tekintve, hogy egy időben a fél országot bejárták törött pap­rikát árulva. TÖBB ÁRVÍZ is sújtotta a tele­pülést története során. 1940. ta­vaszán a nagy mennyiségben le­hullott hó olvadása során került veszélybe a falu. A férfiak a Sió és a Sárvíz összefolyásánál ti­tokban átvágták a Sió gátját, így a víz nem a házakat, hanem a palánki és a mözsi -határt öntöt­te el. EGYEDÜLÁLLÓ a sióagárdi népviselet, amelyet nem ritkán összetévesztenek a sárközi fal­vak ugyancsak színes, díszes ru­házatával. A sióagárdiak öltözé­ke a múlt század elejétől vált egyre színesebbé, a hímzések hasonlítottak a kalocsaihoz, de attól függetlenül születtek meg. A színvilágot a lila hatású, kék­vörös hímzés uralta. BARSI BALÁZS ferences szer­zetes, aki jelenleg a sümegi rendfőnöki tisztet tölti be, Sióagárd szülötte. FADDI VARGA JÁNOS királyi főszakács a Leányvárban ren­dezte be fogadóját, a Margit pin­cét. Speciális szolgáltatása a re­neszánsz est, amelyen 15 fogá- sos királyi lakoma (benne leány­vári részeges harcsa, káposztás bárány cipóban) várja a vendé­geket. A királyi főszakács felesé­ge, Vargáné Kovács Veronika egyedülálló, mintegy 500 dara­bos sióagárdi hímzésgyűjtemén­nyel rendelkezik. A település gazdái Háry János polgármester, dr. Var­ga Katalin körjegyző, Horváth Ist­ván alpolgármester, Grénus Ist­ván, Horváth Gyula, Hotter Jó­zsef, Kész Dezsőné, Málinger Jó­zsef, Molnárné Páli Éva, dr. Say István, dr. Vida János. ■ _________________Sióagárd Az Új Évezred Küszöbén__________________ Eg y kis falu ország-világ felé nyit A mai Sióagárd területén a régészeti leletek alapján már kb. 6000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Az első írásos emlék 1292-ből ma­radt fenn a település nevéről. A török idők­ben a falu elnéptelenedett, az újratelepülés során előbb rácok, végül magyarok és szlo­vákok találtak itt új otthont. Agárd koráb­ban viszonylag szegény település volt, jómó­dúvá a szőlőtelepítés és a paprikakereske­dés megindulásával vált, az XIX. század vé­gétől. Sióagárdon a városi fejlődésnek nem alakultak ki a feltételei. A község jellege egész eddigi története során megmaradt: kis falu volt a középkorban éppúgy, mint ma. Háry Jánost 1998. október 19-én választottak Sióagárd polgármesterévé.- 1985-ben költöztem Szekszárd- ról Sióagárdra, mert megfogott a falu varázsa - kezdi a polgármes­ter. - Ez a település zárt, nem ve­zet át rajta út, és érdekes módon ennek inkább az előnyeit érzéke­lik az itt élők: a falu nyugodt, csendes, a közbiztonság is meg­lehetősen jó. Az itt élő emberek barátságosak, nyíltszívűek. Van egy mondás Sióagárdon: aki tíz évnél régebben lakik itt, és van „luka” a Leányvárban, az már nem „gyüttment”.- A faluban kevés munkahely van, a legnagyobb munkaadó a mezőgazdasági szövetkezet, amely át­alakulóban van. Sok viszont a vállalkozó, igaz, hogy ezek a vállalkozások kevés embert fog­lalkoztatnak. Ennek ellenére a faluban nem nagy a munkanél­küliség. Ez elsősorban a szek­szárdi munkalehetőségeknek köszönhető. A természeti adottságok nagyon jók, ezek közül is kiemelendő a csodálatos fekvésű Leányvár, ahol egy közel 400 tanyából álló pincefalu alakult ki. A határban található termőföl­dek jó minőségűek, és sok a szőlő, amely jó nyereséget adhat annak, aki szívesen és odaadás­sal foglalkozik vele. A falu „két víz közé zártsága” miatt nagyobb fejlesztésekre nincs lehetőségünk, iparterületet nem tudunk kialakítani, de úgy gondo­lom, az itt élő, ősidők óta mezőgazdasággal foglal­kozó lakosság ezt nem is nagyon szeretné. Ugyan­akkor keressük olyan speciális munkahelyek terem­tésének lehetőségét, amelyek összhangban vannak az itteni környezettel.- Annak, hogy például Szek- szárdról szívesen jönnek ide lakni az emberek, az is az oka, hogy ebben a faluban minden olyan infrastrukturális szolgálta­tás rendelkezésre áll, ami váro­son: vezetékes gáz, telefon, ká­beltévé, szennyvízcsatorna, 100 százalékban kiépített szilárd burkolatú úthálózat. Az infrastruktúránk tehát komplett, Sióagárd összkomfortos település. Intézményi szinten alsó fokú nevelési oktatási in­tézménnyel rendelkezünk, amelyhez a napközis konyha, az óvoda (vezetője Horváth Andrea), és az általános iskola tartozik (igazgató Szűcs Józsefné). A képviselőtestület döntése alapján az iskola 1-6. osztály helyett 1-4. osztályossá ala­kul, aminek oka az alacsony gyermekszám. A művelődési házunk (kulturális referens Simonné Finta Ildikó) felújításával olyan stádiumba ér­Háry János Sióagárd polgármestere 51 éves. Vízgazdálkodási mérnök, környezetvédel­mi szakmérnök. Nős, fe­lesége 48 éves, üzletkö­tő. Két fiuk van, János 24 éves kárpitos, Attila János 20 éves tanuló. A polgármester hobbija a vadászat, a horgászat, az utazás, a szőlő és a bor, valamint a zene. gászegyesület (Tóth István), a nyugdíjas érdekszö­vetség (Málinger József), a Sió-GYM Torna Egyesü­let (Finta Péter), a Fecske Bábcsoport (Tarlós Lászlóné), a citerazenekar (Horváth Andrea), a Lányok-Asszonyok Klubja (Simonné Finta Ildikó, Grénus Istvánné) és a Sióagárdi Futball Klub (Ta­kács Gyula). Az önkormányzat és ezen szervezetek kapcsolata jó, ami nem merül ki az önkor­mányzat anyagi és erkölcsi tá­mogatásában, hanem valódi párbeszéd folyik a felek között. - A jövőt illetően van felada­tunk bőven, így például most az intézményeink felújítása van soron. Fontos a munka­helyteremtés, amit azonban a község egyedül nem tud megoldani, teremthetünk viszont olyan feltéte­leket, amelyek kedvezőek az itt letelepedni szándé­kozó vállalkozóknak, és családoknak is, hiszen a jö­vő célkitűzései közé tartozik a lakosságszám stabili­zálása is. A jövőben jobban ki kell használnunk a Leányvár­ban, illetve az itteni népi kultúrában (pl. népviselet) rejlő idegenforgalmi lehetőségeket. Ez a falu egyik kitörési pontja lehet, nyitás ország-világ felé. SIOAGARD LAKOSSAGANAK tünk, hogy a házat rendeltetésszerűen tudjuk használni. Háziorvosunk Horváthné dr. Horváth Erika. Fiókgyógyszertá- runk a háziorvos rendelési idejé­hez igazodva tart nyitva. Védő­nőnk Nagy Erzsébet, a gyermek- jóléti feladatokat Tolnával társu­lásban végezzük. Január elsejétől házigondozó (Csáki Györgyné) dolgozik Sióagárdqn, közmegelé­gedésre. A faluban élő fogorvos­nak önkormányzati ingatlan fel- szabadulása esetén tudunk majd helyet biztosítani.- Sióagárdon sok civil szervezet működik, a hagyományőrző egyesület (elnöke Man- csi Józsefné), a vadásztársaság (Barsi Mihály), a Sióagárd Leányvárért Egyesület (Háry János), a hor­2001-ES KÖLTSÉGVETÉS Éves összeg 103 MFt Állami hozzájárulás 46 MFt Helyi adók 18 MFt Egyéb bevételek 39 MFt Település a Leányvár alatt Sióagárd a Mezőföld déli csücs­kén, Sió bal partján, a Sió és a Sárvíz összefolyása felett, a me­gyeszékhelytől kilométerre fék-/)- szik. A síkra j épült falu mel-Z ^ f lett magaso-jT / dik a Leány-1 \ vár, a Hegy­hát legdélibb ^ nyúlványa. Sióagárd cH merének felső, kék me­zőjében három arany kapubástya a bati, a janyai és a Leányvár sáncainak maradvá­nyait jelképezi. Az alatta levő két ezüst szalag a Sióra és a Sárvízre utal. Az alsó, zöld mezőben az arany szőlőlevelek közötti vörös szőlőfürt a mezőgazdasági tevé­kenység kife­jezője. A paj­zson •'•srÓAÓARÖ-' elhelyezett arany leve­leskorona a község lőeséjl I nagy múltú autonómi- ( DecT*áját is jelképezi. "iüaszác J A sióagárdiak zöme katolikus vallású. A temp­lom 1886-ban épült, a pécsi székesegyház mintájára. A falu­ban élő nyugalmazott kanonok, Isgum József naponta tart szent­misét. A borvidék gyöngyszeme A mintegy 50 hektárnyi sióagárdi szőlőültetvény a szekszárdi történelmi borvi­dék része, egyik gyöngysze­me a Leányvár, ami egykor természetes erődítményként szolgált, ma pedig itt talál­ható az ország egyik legna­gyobb (magyar) pincefaluja. A hagyomány azt tartja, hogy a kakasdi határban álló bati várat Ba- tu főúr lakta, a janyai várban lakott a felesége, a kettő között, a közép­pontban helyezkedett el a Leány­vár, ahol leányuk élt. Támadás ese­tén tűzzel adtak jelt egymásnak a vár tulajdonosai. A legenda reális alapját a középkorban létezett Bat község és a romjaiban még ma is meglévő, Sióagárdtól nem messze található janyai vár adta. Leányvárat valaha a Duna fél­körívesen mosta alá, ez a felszíni képződmény őskori erődítmény volt, amit Wosinsky Mór, a neves régész „prehistorikus véd- műnek” nevezett. A Leányvár ma kifejezetten bé­kés célokat szolgál. A pincefalu közel négyszáz pincéjében kiváló borok érnek, melyeket zömmel Kékfrankosból, Kadarkából, Zweigeltből, Cabernet-ből, Olasz- rizlingből és Rizlingszilvániból készítenek az itteni gazdák. Az őszi-téli időszakban kiváló kisüsti pálinkát kóstolhat az idelátogató Savanya Géza pálinkafőzdéjében. A Leányvárnak minden adott­sága megvan ahhoz, hogy a bor­turizmus egyik keresett célpontja legyen. Már megtörténtek az első lépések afelé, hogy igazán beke­rüljön az idegenforgalmi „vérke­ringésbe”. Ezt jelzi, hogy a Le­ányvár több pincéje is immár a szekszárdi borvidéki borút minő­sített állomása, illetve hogy a pin­cefalu ad helyet az évente meg­rendezett sióagárdi országos hal- főző versenyeknek is. ____■ Je gyzetek a falu történetéről Id. Fejős János azok közé tartozik, akik igen alaposan ismerik szülőfalujukat. Ezen ismeretek pontosságá­hoz hozzájárul, hogy János bácsi jegyzeteket készített a falu történetéről. A legrészletesebb információk az 1930-as évekre vonatkoznak (Já­nos bácsi ekkor tizenéves volt.) Mint mondja, a színtiszta magyar és katolikus falu ekkortájt a jobb módúakhoz tartozott, ami első­sorban az állattartásnak, a szőlő- művelésnek, és a szorgalomnak volt köszönhető. Ugyanakkor majd kétszáz családnak zömé­ben 1-2 hold földje volt, 150 pe­dig a nincstelenek közé tartozott. Saját emléke ebből az időből, hogy 14 évesen reggel 4-től este 8-ig dolgozott napszámban a hat kilométerre levő Janyai pusztán. Az 1945-ös földosztás után, mint mondja, öröm volt látni az igavonó állat nélkül, mégis lelke­sen, immár saját földjükön dol­gozó embereket, akik például „elhagyhatták a paprikászacs­kót”, nem kényszerültek a ván­dorló paprikaárus életmódra. Az ún. „nagy téesz” 1961-ben történt létrejöttével alapvetően megváltoztak a birtok- és társadal­mi viszonyok, a fiatalok már nem voltak „földhözragadtak”, sokan máshol kerestek és találtak munkát, viszont ebben az időben „a szegény emberek helyzete is stabillá vált”. Id. Fejős János úgy látja: Sióagárdon is voltak, akik a rend­szerváltást még a korábbról szár­mazó biztos alapokkal kezdhet­ték, de a többség a vesztesek közé került. Kegyelemkenyérre viszont nem szorulnak az emberek a köz- ségben - állapítja meg. * ■ A KÖZÉPKORBAN fejlett vízgazdálkodás és halászat folyt a falu kör­nyékén. A török hódoltság során a vizek szabályozása megszűnt, a vi­dék elmocsarasodott. A szabályozási munkák a XVIII. században kez­dődtek és több, mint száz évig húzódtak el. A halászat a falu története során mindvégig fontos szerepet játszott a sióagárdiak életében, amint azt Kövesdi Mihály néhai naiv festő - a művelődési ház tárgyalótermé- ben látható állandó kiállításának - egyik képe is illusztrálja. ________■ Si óagárdi programajánló Gazdag programot terveztek ebben az évben (is) Sióagárdon. A rendezvények közül már lezajlott a május 27-én megtartott VII. Országos Sió-menti Halászléfőző Ver­seny. Június 16-án, holnap rendezik a millenniumi zászlóátadási ünnepséget, mely 18.30-kor szentmi­sével kezdődik. Június 17-én az iskola udvarán 16 órakor kezdődik a Sióagárdi Hagyományőrző Egye­sület jubileumi ünnepsége. Augusztus 20-án kerül sor a művelődési ház ünnepélyes felavatására. Au­gusztus 26-án Sióagárdon tartják a megyei vadászna­pot. Szeptember 9-én zajlik a hagyományos szüreti nap a községben.________________________________■ Bimbózó kapcsolatok Erdélyi és német partnertelepüléssel szeretné felvenni a kapcsolatot hamarosan a község. A keresés folyik. A vajdasági Zenta melletti Felsőheggyel viszont már bimbózó kontaktus alakult ki, személyes ismeretsé­gek alapján. A sióagárdiak már részt vettek ottani tél­temető bálon, illetve aratóversenyen is, a felsőhegyiek pedig az idei halfőző versenyre látogattak el._______■ „L akodalmas” születésnap A helyi néptáncos tradíciók „strá- zsája” a legismertebb sióagárdi ci­vil szervezet, a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület e hétvégén ünnepli megalaku­lásának 10. évfordulóját. Sióagárdon már az 1970-es évek­ben is működött tánccsoport, így aztán 1991-ben már nem „nullá­ról” indult a csapat. Mancsi Józsefné, az egyesület jelenlegi elnöke úgy emlékszik vissza, hogy a tánc­csoport megalakításának kezdeményező­je, Szabadi Mihály koreográfus „sokat kín­lódott velük”, de a munka meghozta gyü­mölcseit: többek között számos hazai és nyugat-európai fellépést, valamint kiváló szakmai minősítést. Az együttes évente legalább 8-10-szer lép fel, immár visszavárják a sióagárdi néptáncosokat - és az együttes zeneka­rát, Kovács Viktória vezetésével - Pécsre, Harkányba, a fővárosba, de természete­sen hazai és megyei rendezvényeken is táncolnak. A néptánc együttes néhány éve alakult egyesületté, az akko­ri elnök Finta Mihály volt, a tit­kár pedig Finta Éva. A mai felál­lás szerint az elnök mellett a tít- kári feladatokat Simonné Finta Ildikó látja el, a művészeti veze­tő Kelemen Tibor, és továbbra is Szabadi Mihály a koreográfus. Az egyesület jelenleg 32 tagot (táncost) számlál, de nagyobb fellépéseken az állandó segítők is közreműködnek. Az utánpótlásról sem feledkeznek meg, a Nagyné Fejős Ilona által vezetett alsós és felsős gyerekekből álló tánccsoportok ré­vén kívánják tovább vinni a tradíciókat. Az együttes vasárnap ünnepli jubileu­mát, az iskola udvarán felállított szabad­téri színpadon, vendég együttesek közre­működésével. A születésnapi műsor fény­pontja a sióagárdiak Lakodalmas című, látványos, „összefoglaló” műsora lesz. ■ *

Next

/
Thumbnails
Contents