Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-12 / 135. szám

m 2001. Június 12., Kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Ifjak és tudnak A népfőiskolái mozgalom az utóbbi években reneszánszát éli országszerte, megyénkben is. Városokban és falvakban sorra in­dulnak a népfőiskolák a művelődési ház, vagy az általános isko­la szervezésében. Igen örvendetes, hogy az előadások iránt nagy az érdeklődés, egy-egy népfőiskolái program egyfajta társasági esemény, találkozási alkalom, közösségformáló erő. A Tolna me­gyei népfőiskolái sorozat előadói az Ifjú Tudorok, akik mindany- nyian középiskolások. A Humán Szolgálatok Központja indítot­ta el az Ifjú Tudor versenyt, a jelentkező diákok a legkülönfélébb témakörben állítanak össze előadást, minél szemléletesebb, ér­dekesebb egy-egy ilyen referátum, annál nagyobb az esély, hogy a népfőiskola programjába bekerül, s a szerző bejárja vele a me­gye településeit. Azt hiszem nem kell különösebben megindokol­ni, miért örülhetünk egyszerre több dolognak is a fentiek kap­csán. Bíztató, hogy még mindig szívesen összegyűlnek az embe­rek azért, hogy valami újat tudjanak meg a világról, hogy műve­lődjenek. Bíztató, hogy a fiatalok között sokan vannak, akik szí­vesen vállalják a nem éppen kismennyiségű tanulás mellett a kutatás, az előadás elkészítésének plusz feladatát. Bíztató, hogy előadó és közönség tud egymásnak nyújtani valamit, az előbbi érdekes, színvonalas előadást, az utóbbi pedig elismerő közönsé­get, ami önbizalmat, sikerélményt ad a fiataloknak. Mégpedig nem értéktelen, könnyű sikert, hiszen alaposan megdolgoznak már az előadás elkészítésével, de ez nem elég, úgy kell mindezt előadni, hogy lekössék, szórakoztassák is a hallgatóságot, s per­sze az is követelmény, hogy új információkkal, tudnivalókkal, érdekességekkel szolgáljanak a közönségnek. Márpedig nem val­lanak szégyent, mindezt sikerrel teszik. Nem kis eredmény ez mai korunkban, amikor értékválságról, a közízlés romlásáról hallani egyfolytában, amikor a statisztika szerint ma Magyarországon évente nem egészen egy könyvet ol­vasnak el az emberek, amikor a televízióban szinte csak másod­rangú akciófilmeket és butácska sorozatokat látni. A népfőisko­lái mozgalom és az Ifjú Tudorok sikeres „együttműködése" azt mutatja: a helyzet nem olyan sötét, mint gondoljuk és van még remény. Gazdaságélénkítés, képzéssel Tanfolyamok a munkaadók kérésére A korábbiaknál erőtelje­sebb szerepet kíván vállalni a kisrégió gazdaságának élénkítésében a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ. Dombóvár és térsége- A városban és környékbeli te­lepüléseken működő intézmé­nyek, cégek és magánvállalko­zások vezetőivel folytatott meg­beszéléseink alapján arra az el­határozásra jutottunk, hogy az állásnélküliek számára kínált tanfolyamainkat az esélynövelés biztosítása helyett a munkaadók gyorsan változó igényeinek ki­elégítése érde­kében kell megszervez­nünk - mond­ta érdeklődé­sünkre Szar­vas Antal, a dombóvári ki- rendeltség igazgatója. Ha a valós keres­let alapján hirdetjük meg a kép­zéseket, akkor a vizsgát sikere­sen teljesítők számára elhelyez­kedési lehetőséget is tudunk biz­tosítani.- Hivatalunk támogatásával az elmúlt hónapokban hatvanötén szereztek többek között számító­gép-kezelő, virágkötő, fakiterme­lő, kőműves, kereskedő, pincér, üzletvezető, vagyonőr, méhész, vagy értékbecsüs szakképzettsé­get - emelte ki Horváth Gábomé, a munkaerő-pi­aci • képzése­kért felelős ügyintéző. Kö­zülük már több, mint hú­szán kaptak ál­lást. Jelenleg nyolcvanketten vesznek részt különféle tanfolyamainkon. Szá­mukra oktatási költségtérítést adunk. Hamarosan újabb képzé­sek indulnak ács-állványozó, kő­műves, villanyszerelő, hegesztő, esztergályos, cipőfelsőrész-varró, kosárfonó, fonottbútor-készítő, szociális segítő és ápoló szak­mákban, melyekről részletes tá­jékoztató a Jókai utca 16/B. alatt található kirendeltségen kérhető.-GR­Véget ér a Csörge-tavi rockmaraton Jobb helyet talált a vállalkozó Malomvölgyben A Csörge tó marad, de a rockmaraton Pécsre költözik. Bizonnyal vannak, akik hiányolni fogják ezt a színt a város éltéből. Mások meg nem hiányolják a zajt. Szekszárd Véget ért a szekszárdi rockfesztivál tíz éves törté­nete. Gyimesi Sándor, vagy ahogyan mindenki is­meri Gyimó új helyet talált a szekszárdi fesztivál­nak, ez lesz XI. rockmaraton, de már nem Szek- szárdon. Mint annak idején beszámoltunk róla, a város és a vállalkozó, pontosabban a Koncert 2000 nevű cége öt évre megállapodást kötött a vá­rossal a Csörge tó és környéke hasznosításáról. Bérleti díjat nem kellett fizetni, de ennek fejében a vízmű, a téesz és a vállalkozó közös beruházás­ban kivitték a vizet a területre. Feltétel volt még a környezet rendben tartása. Tavaly nagy siker volt a jubileumi X. rockmaraton. Amikor lezajlott a koncertsorozat megjelent egy ügyvéd, s közölte, hogy a tó part­ján ügyfelei tulajdonában vannak a területek, tehát birtokháborítást követtek el. Mint Gyimesi Sándor elmesélte, a polgármesteri hivatal­ban is meglepődtek azon, hogy a területek magántulajdonban vannak. A rockmaraton szervezője úgy vélte, nincs értel­me a vitának, ezért kapott az alkalmon és megra­gadta a pécsi lehetőséget. A szponzorok is több támogatást adtak, hiszen Pécs nagyváros, na­gyobb forgalomra lehet számítani. A pécsi ön- kormányzattal is ötéves szerződést kötött. A XI. Csörge-tói Rockmaratont július 10-14-ig a Malomvölgyi arborétumban rendezik meg. A körülményekről annyit, hogy a helyszínen mo­bil wc-k, zuhanyzó konténerek, vidámpark, 3000 személyes sörsátor, posta, mini abc, zöld­séges, büfék várják a fiatalokat. Biztosított az orvosi ellátás, a közterület-felügyelet és a rend­őri ügyelet. Szeleczki József irodavezető utá­nanézett a szerződésnek, amelyből egyértel­mű, hogy a város csak a saját tulajdonában lé­vő területeket adta bérbe, s az is tudott volt, hogy nyugati oldalon a tó medre a városi tulaj­don határa. A sátorozók viszont ezen mindig is túlmentek. Addig ez nem is jelentett gondot, amíg a föld az erdészet tulajdonában volt. Hogy mi lesz az öt évre megkötött szerződéssel, arról nem tud senki semmit. Gyimesi Sándor is úgy nyilatkozott, hogy februárban volt a hivatal­ban, azt nem tudja ldnél, de azóta senki sem ke­reste. IHÁROSI IBOLYA Deák Bili Gyula a X. maratonon fotó: bakó jenö Németh László, a modern író Dr. Monostori Imre iroda­lomtörténész Németh László munkásságáról tartott elő­adást az Ünnepi könyvhét rendezvényeinek keretében a megyei könyvtárban. Az előadás aktualitását az író születésének 100. évforduló­ja adta. Szekszárd- Németh László drámáit és regé­nyeit jól ismerik az olvasók, de munkásságának van egy olyan oldala, amiről a nagyközönség­nek kevés az információja.- Németh László 1925-ben tű­nik fel az irodalmi életben, a Nyu­gat novellapályázatának nyerte­seként. Mivel a Nyugat vezetői és közötte kezdettől szellemi fe­szültség tapasztalható, 1932-ben saját folyóiratot indít, amihez a pénzt eredeti foglalkozásával - fogorvosi diplomája volt - teremti elő. Folyóiratának, a Tanu-nak 17 száma jelenik meg, minden cik­ket ő maga ír. A Tanu-ban megje­lent esszék, tanulmányok, kriti­kák az író legnagyobb szellemi teljesítményének számítanak, amit az is bizonyít, hogy közel 600 előfizetője van, alig keve­sebb, mint a Nyugatnak. Ami rendkívül figyelemre méltó, mi­,Segít elviselni az életet’ lyen modernül foglalkozik az or­szág és a világ aktuális problémá­ival, s leír számos olyan dolgot, amelyek napjaink­ban is aktuálisak. Ilyen például a magyarság kér­dése, Németh László már a 30-as években úgy véli, hogy az elszakított terület már nem a sajátunk, de az ottani magyarság tovább­ra is a nemzet része, őriz­ni, támogatni kell. Sommás véle­ménye van a kommunizmusról is, amit már ekkor megvalósítha- tatlannak nevez, s a második vi­lágháború végkimenetelét, a szovjet megszállást és diktatúrát már 1943-ban jelzi.- Társadalmi drámái és regé­nyei a mai napig igen olvasottak. Mi a magyarázata annak, hogy re­gényhősei kivétel nélkül nők, drá­máinak főszereplői pedig férfiak?- Az író úgy véli, a nagyívű, meghatározó érzelmek a nőkben vannak meg, a nők a hordozói azoknak az életmintáknak, amik meghatározóak. A drámáiban a gondolkodáson, az elemzésen, a megoldások keresésén van a hangsúly, ezek pedig inkább a férfiakra jellemzőek.- Mit kap az olvasó Németh Lászlótól?- Az író átélte a XX. század min­den kataklizmáját, s mint rendkívül érzékeny ember érzékeli a problé­mákat, s mindezt kife­jező művészi erővel tudja ábrázolni, ez avatja őt az egyik legna­gyobb magyar íróvá. Olyan eseményekről, dolgokról ír, amelyek minden emberrel előbb-utóbb megtör­ténnek, bekövetkez­nek, felkészít ezekre, segít az elvise­lésükben, segít élni. Az irgalom az, amit Németh László ajánl nekünk, elnézni a másik gyöngeségét, esen- dőségét, valamiképpen elviselni egymást. Felteszi a kérdést: arra a rövid időre, amit a világon töltünk, érdemes-e gonosznak lenni?- Végül egy személyes kérdés: miért éppen Németh Lászlót vá­lasztotta?- Egyetemista koromban na­gyon Idváncsi voltam, miért van­nak az író esszéi a „zárt anyagok” között. Antikommunista szemlé­lete, erős magyarságtudata nem tette túl népszerűvé az ötvenes, hatvanas években. Ez a kíváncsi­ság irányította figyelmemet Né­meth Lászlóra, s így lettem kuta­tója és tisztelője. Célom tárgyila­gosan kutatni munkásságát, s úgy vélem, eddig sikerrel jártam. VENTER MARIANNA Fórum vállalkozóknak, Kaposszekcsőn A Dombóvári Ipari Park Köz­hasznú Társaság projektmene­dzsere, Szabó Loránd szerdán 17 órától a Remler-Csapó Kft. tanácskozó termében Kapos­szekcsőn, az egykori szovjet laktanya területén működő harminckét cég vezetőinek tart fórumot, melyen a kis- és középvállalkozások technoló­giai fejlesztésére, kapacitás- bővítésére, valamint együtt­működésük erősítésére meg­hirdetett megyei és regionális pályázati lehetőségekről lesz szó. Különdíjas bartinások Az elmúlt héten rendezték meg Szarvason a Gyermek Néptáncosok VII. Országos Szólótánc Fesztiválját. Az országos döntőben a Bartina Néptánc Együttes négy párosa képviselte a szekszárdi Liszt Ferenc Ze­neiskola néptánc tagoza­tát. Mint azt Matókné Kapási Jú­lia, a zeneiskola igazgató-he­lyettese elmondta, a kétévente rendezett verseny az ország gyermektáncosainak legfonto­sabb megmérettetése. Idén 230-an jelentkeztek, országo­san hat előválogatót tartottak, amelyeknek a legjobbjai jutot­tak a szarvasi döntőbe, 61 produkcióban összesen 150- en. A Bartinából induló 10 pár­ból négy pár került a legjob­bak közé, mégpedig Nagy Zsuzsa-Thraun Dávid, Grósz Eszter-Radnai László, Ferge Klaudia-Lőrincz Bence és Vida Enikő-Szabó András. A szek­szárdiak jól szerepeltek, a Nagy Zsuzsa-Thraun Dávid páros a legjobb összhangban táncoló páros különdíját kap­ta, míg Grósz Eszter a harmo­nikus egyéniség, stílusos tán­colás különdíját tudhatja ma­gáénak. A zsűri elismerően nyilat­kozott a négy szekszárdi páros szerepléséről, mint mondták, a többiek is csak hajszállal maradtak ki a díjazottak sorá­ból. Külön kiemelték és di­csérték - s nem először - a bartinások öltözetét. A lányok csodálatos se­lyem sárközi szoknyája min­denütt osztatlan elismerést arat. Az elismerés az együttes immár országos hírű szép külleméért ebben az esetben a szülőknek jár, akik saját pénzükön csináltatják az al­sószoknyákat a rokolya alá és a selyem sárközi öltözetet is ők vásárolták meg a gyerekek­nek. Türelem, bizalom, sikerélmény Elismerés cigány gyermekek neveléséért Oklevéllel köszönte meg a ci­gány gyerekek oktatásában, nevelésében végzett munká­ját Csirkéné Mayer Katalin, párt óvónőnek Farkas Flóri­án az Országos Cigány Ön- kormányzat elnöke és Pokomi Zoltán oktatási mi­niszter.- Három éve fogalmazódott meg bennünk, hogy mindenkinek, a cigány gyerekeknek is joguk van megismerni saját kultúrájukat - mondja munkájáról a Tamási mel­letti aprófaluban dolgozó óvónő. - Az én szememben igazán gyere­kek vannak, nincs magyar, cigány, sváb gyerek, akiknek mind meg­van a maguk értéke, és ezt ápolni kell. A foglalkozásokat együtt tar­tottuk; akinek kedve volt, beleért­ve a német gyerekeket is, megta­nulta a cigány dalt, és fordítva a ci­gány gyerekek a német dalokat. Kodály útján indultunk, tehát a magyar népdalokra is nagy hang­súlyt fektettünk. A pári óvodások szép eredmé­nyeket értek el rajzpályázaton, szavalóversenyen, ami nagy si­kerélményt jelentett számukra. Az óvónő csoportjában jelenleg huszonhat gyermekből húsz ci­gány szár­Csirkéné Mayer Katalin 1985-ben szerzett óvónői képesí­tést a kecskeméti óvónőképző­ben. 1992-től dolgozik a pári óvodában. A Pári Ifjúsági és Nemzetiségi Egyesület alapítótagja. Család: férje Csirke Ferenc erdész, gyermekei: 14 éves Ferenc, 10 éves Tamás zártan, türelemmel, bizalommal lehet eredményesen foglalkozni velük. Szokásaik ismerete nélkül, nem is tudják kezelni őket. Az is­mert példát említi: a cigány kisfiú, ha bemegy valahová, és az aszta­lon egy tányér pogácsa van, vesz belőle, mert nagy családban élnek. Ha egy magyar házban teszi ugyanezt, mazású, többen ve­szélyeztetett családi kör­nyezetből jönnek. Sze­rinte egyén­re szabva, de nem el­azt mondják, hogy lop, és szemte­len. Ha az óvodába kerülve rögtön drasztikus módszerekkel leültetik őket, megrettennek a kötöttségek­től. Munkája fogadtatásáról azt mondja: természetesen nem ment minden simán, találkozott szélsőséges reakciókkal is. Van­nak ugyanakkor, akik elismerik azt a munkát, amit itt folytatnak. A Soros Alapítványtól három pá­lyázatin is kapott pénzt játékok­ra, bábokra. - A bábnak felsza­badító hatása van, a gyerekek nap mint nap kijátszhatják érzé­seiket. A festés, az agyagozás mind sikerélményhez juttatja őket. Ha eleve így lépnek ki az óvoda kapuján, bátrabban indul­nak az iskolába is. _____ T. F. In tézmények, változás előtt Ösztöndíj roma középiskolásoknak Alig valamivel több, mint fél órát vett igénybe tegnap a megyei közgyűlés gazdasági bizottságának ülése. A résztvevők - mind a kor­mánypárti, mind az ellenzé­ki képviselők - valamennyi napirendi pont megtárgya­lása után vita nélkül sza­vaztak, elfogadva azokat. Tolna megye A testület ismét foglalkozott a megyei közgyűlés fenntartásá­ban lévő kórházi óvoda átadásá­val. Ezt az intézményt a tervek szerint Szekszárd városa venné át, a bizottság egyetértett az átvé­teli szerződés aláírásával. A do­kumentumot a megye részéről Koltai Tamás elnök látná el kéz­jegyével, az átadás folyamata a nyáron - júliusban - kezdődik s eltart október 10-ig. A bizottság egyetértett azzal, hogy a megye részesítse ösztön­díjban a roma származású - rá­szoruló - középiskolás fiatalokat. Erre a célra egymillió forintot kü­lönítettek el, a pénz odaítéléséhez a Tolna megyei cigány kisebbségi önkormányzatok szövetsége dol­goz ki egy szempont-rendszert, a megye közreműködésével. A megye bentlakásos szociális intézményeinek átalakításával és korszerűsítésével kapcsolatos na­pirendi pontot ugyancsak támo- gatólag utalta a közgyűlés elé a testület. A tervezet értelmében az említett intézmények meg kell, hogy feleljenek a jogszabályok előírásainak, s ezzel együtt a kor követelményeinek.-SZÁ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents