Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-10 / 108. szám

TAMÁSI MAGAZIN 7. OLDAL 2001. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK Tamási szeretettel hívja a megye lakosságát T, . amási Város Önkormányzata nevében tisz­telettel köszöntőm a közelgő millenniumi ün­nepünkre készülő helyieket és a rendezvények­re hazahívott vendégeinket. Államiságunk ez­redéves megünneplésére minden településnek adódott a lehetőség, hogy az ünnepségeket szervező, koordináló kormánybiztosi hivatal által elkészíttetett, névre szóló millenniumi em­lékzászlót ünnepélyes keretek között vegye át az adományozótól. Reményeink szerint városunk történetében is emlékezetes marad ez a zászlóátadási ünnepség, melynek időpontját egy 1806-ból fennmaradt helyi rendezvény emlékéhez kötöttük, hogy ezzel a múltban gyökerező, tradicionális eseménnyel rangot adjunk mil­lenniumi napunknak. Kedvezőbb időpontot és alkalmasabb helyszíneket aligha találhat­tunk volna városunkban az ünneplésre. A Parkerdő a múltat, a fő­téri rendezvény a jelent, az emlékpark a jövőt szimbolizálja. Az együttműködés, egymásra találás reményében küldtünk el húsz meghívót a világ minden tájékára a Tamásiból elszakadtaknak. Közel százhatvan fő részére küldtünk a rokonok, ismerősök segít­ségével értesítést. Szeretném, ha az itt élők is minél nagyobb szám­ban részt vennének rendezvényeinken. Un, innepelni csak úgy érdemes, ha sokan együtt vagyunk. Az együtt ünneplés egymás iránti megbecsülésünket is kifejezi. Talál­kozzunk 2001. május 12-én Tamási Város Millenniumi ünnepsége­in. Szívélyesen köszönti és várja városunk lakosságát, kedves ven­dégeinket Hajdics József polgármester Kersák József: Tamási Csendes békés munka honol szeretett falaid közt: Két szemem elmerül, álmokat ébreszt bennem a képed, fenn a kilátó várhegyi csúcs felhőmagasában. Visszaidézem a régi idők feledett eseményit felszabadulva, Te emlékidből visszatekintesz... Messzire némult a távoli emlék bánata, könnye, sorsa e népnek örökre együtt él már a neveddel. Ó te csodás domb, láttad a vészterhes időket, ellenséged erőit, a vár-hatalom magasából. Kis patakunk, partod sok lármás népe tiporta; római harcosok élvonalában a hunsereg éltől: majd a pogány Koppány-követők hada bírt hatalommal; még a tatár Batu kán hordái is erre vetődtek... Bő vized egykor nádast termett, rejteni népet, s lelt menedéket benne a bujdokolóval az árva. Jó váradnak alatta török-hada dúlt fenyegetve, majd félhold sarlója feszengett rajta sokáig; és tűrtél vad ráctól kit jóként befogadtál. Jött a szabadság hő szele, s ébresztgette szivünket, s tarlóit lett a remény, vele Béri a hős Balogh Ádám, elvérzett d szabadság újra meg újra azóta... Mégis téged tíz évszázad harca se tört meg... Hajtsd le fejed, te ki érzed a hős idők nagy erényit, védeni hont, de túlélni az ellenerőt szakadatlan: életük ára ez, átmenekítve tenéked utókor. Tudj eleinkért áldozatos követéssel adózni, s mindazokért melyeket büszkén vallhatsz magadénak. Ó szép városom, éljed örömben életed, s álmodj újra születve; a béke tekint le ma zöld magasodból, és gyarapodj, mai szép szereped betetőzve, Tamási. Első napi bélyegzés Tamási Város Millenniumi Napja alkalmából május 12-én 8-tól 12 óráig a Városi Művelődési Központban a Tamási Bélyeggyűjtő Kör tagjai alkalmi első napi bélyegzéssel várják az érdeklődőket. Millenniumi visszamosolygás A zászlóanya: dr. Csíky Pálné, Marica néni Úgy érzem, ez a szép ünnepekkel telt mil­lenniumi év visszamosolygás, mely igazolja, hogy nem éltünk hiába az elmúlt évezred alatt sem - e szavak dr. Csíky Pálnétól szü­lettek, akire fontos szerep vár a város szom­bati jubileumi ünnepségén: ő köti fel a nem­zeti színű szalagot Tamási országzászlójára. Csíky Pálné 1922-ben született Szemcsepusztán. Nagy családban nőtt fel: hét testvérének szerete- tét élvezhette. A legnagyobb kötődése bátyjá­hoz, dr. Várady Jánoshoz fűzte, aki szülei halála után gondoskodott róla. Édesanyját 16 évesen, 1938-ban, édesapját 1942-ben veszítette el. Az elemi iskolát Tamásiban, a polgárit és a tanító­képzőt Budapesten végezte a Salvátor nővérek in­tézetében, amely tíz éves korától második ottho­nává lett. Anyai ágon családja mintegy százötven éves múltra tekint vissza: a Sissovits és a Bubics családok tagjainak emlékét a tamási temető sírjai őrzik. 1944-ben tért haza szülőhelyére. Szintén ez évben kötött házasságából négy gyermeke szüle­tett, akik közül kettő Tamásiban, egy Keszthelyen él. Csíky Pálné boldog anyának tartja magát: be­csületes, dolgos embereket si­került nevelnie. 1956 után há­rom év telt el, mire sikerült el­helyezkednie: 1959-ben kapott tanítói állást a város általános iskolájában, ahol húsz évig, 1979-es nyugdíjba vonulásáig alsó tagozatos nevelőként dol­gozott. - Nagyon szerettem a rám bízott gyermekeket, legjobb tudásom szerint értékes emberekké akartam nevelni őket - idézi tanítói éveit. - Talán sikerült is, mert még ma is nevemen szólítva köszöntenek és elbeszélgetnek velem gondjaikról, örömeikről, gyermekeikről. Sokan igen hasznos polgárai lettek a mi szép, fej­lődő városunknak, amit alig ismernének fel ele­ink, ha visszatérnének.- Büszkeséggel tölt el, hogy mint zászlóanya én köthetem fel zászlónkra a szalagot. Őrizzük hű­séggel a zászlót és városunk fejlődését minden­ben segítve dolgozzunk a szebb és boldogabb Tamásiért, ami csak a múlt emlékeire épülve és emlékezve történhet. „Szűz Anyának faragott képe” Két alapítvány a legrégibb köztéri szobor megmentéséért Az 1806-os esztendőben el­sőként megünnepelt Majális Recreation kívül Farkas Pál, Tamási akkori jegyzője még egy jelentős eseményt meg­örökített naplójában: részle­tesen leírta Tamási mezővá­ros első köztéri szobrának felállítását. Július 28-án lerakták az alapokat, melyet a nótárius így jegyzett le: „A teljes Szent háromság aki Atya, Fiú és Szentlélek egy élő Istennek nevében az ő szent nevének na­gyobb dicsőségére a Boldogságos Szűz Anyának tiszteletére faragott kőből fölemelendő képének vagy is szobrának fundamentum kövét amely is helyeztetett le Plébánia ház előtt az esszve jövő három utzának közepén tette le úgy mint: 1. Farkas Pál Nótárius Nap­keleti sarkon (57 éves korában) 2. Simony István bíró napnyugati sa­rok, a maga háza felé 3. Kováts Imre Pál öregbíró 4. Kováts Már- tpn jogköztudós föl szélről való, sarkon. Jelen voltak: Hadvánger Ádám kőműves pallér Bana Jó­zsef és Hululi József fundamen­tum ásók és malterkeverők, Jatt András víz és téglahordó.” A szobrot Fligh András fejérvári kőfaragó készítette el. 1957-ig eredeti helyén állt a mai Kossuth téren, majd a templom­kertbe helyezték át. A szakszerűt­len 1968-as restaurálás miatt a szobor állaga gyenge. 1999 őszén dr. Dávid Ibolya kezdeményezé­sére és segítségével az önkor­mányzat pályázatot nyújtott be, hogy restauráláshoz pénzügyi forrást szerezzen. Sajátos vélet­len, hogy a felújításhoz a Tamási­ból származó, Székesfehérváron vállalta a város első köztéri szob­iaké Koppány Zsolt Viktor restau- rának restaurálását. A munkála- rátor készített programtervet. A tokhoz felajánlott adományok tervben megállapította: a szobor mellett vállalják, hogy pályázatot jelenlegi helyén nemcsak környe- készítenek központi források zeti és műemlékvédelmi szem- megszerzéséhez, és közadako- pontból, hanem humán szem- zásra hívják fel a város lakosságát, pontból is ideális helyen van, így Szeretnék, ha ez a kezdeménye- mostani helyén lenne célszerű zés az elszármazottak és az itt restaurálni. A Tamási Városért élők körében is támogatásra talál- Közalapítvány, valamint a Tamási na. Helytörténeti Alapítvány most fel- ' ___________________1 A Millenniumi nap programja 10.00: gyülekező a Könnyű László Városi Könyvtárban 11.00: az Országépítő Alapítvány által adományo­zott kopjafa avatása a Parkerdőben, a Vas Gereben fánál. Avatóbeszédet mond: Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő 13.00: ünnepi szentmise a római katolikus templomban. Celebrálja: Werner Imre kano­nok, püspöki irodaigazgató 14.00: a millenniumi zászló átadási ünnepsége a Kossuth téren. Köszöntőt mond és a zászlót átadja: dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter 15.30: emlékpark avatás a Tóvölgy utcában. Köszöntőt mond és az utódoknak szánt uránt elhelyezi: dr. Dávid Ibolya. Az emlékparkot fel­avatja: Hajdics József polgármester 19.00: fúvóshangverseny a művelődési központ­ban. Fellépnek: a Belügyminisztérium Központi Fú­vószenekara, a Budafoki Fúvós Egylet zenekara, a Tamási Városi Fúvószenekar. ■ A millenniumi zászló átadási ünnep­ségére ingyenes autóbuszok indulnak: Pariból, a templomtól 12.30 órakor Fomádról a buszemgállóból 13.00 órakor Rácvölgyről a Közösségi Ház elöl 13.30 órakor visszaindulás a Diákcentrum parkolójából: Fomádra: 15.30-kor, Rácvölgyre: 16.00.kor, Páriba: 16.30-kor. Gyerekek a millenniumról Óvodásoknak iskolásoknak hirdetett pályázatot a Mil­lenniumhoz kapcsolódóan a város polgármestere, a Városi Könyvtár és a Hely- történeti Alapítvány. A kiírásra nyolc pályamunka ér­kezett. Az óvodai kategóriában az első helyezett Némethné Widemann Gizella csoportja ré­gi gyermekjátékokat, írásos és fotódokumentumokat gyűjtött, a második díjra megosztottan érdemes Csirkéné Mayer Katalin és Csókás Gyuláné óvodásaival közösségi játékokból készített összeállítást, illetve az utókor­nak szólóan dokumentálta a gyerekek erdei kirándulását. Az általános iskolások között ki­emelt első díjban részesült Var­ga Péter, aki családtörténeti munkával pályázott. Első díjat kapott Horváth Hajnalka, Pech Zsanett és Fölkér Bernadett Kis­mesterségek Párában című dol­gozata, második lett Bakó Betti­na, Szabó Zsófia és Tóth Alexa iskolatörténeti munkája, harma­dik díjat kapott Penes Nóra és Miskolczy Márta Emlékezzünk eleinkre című pályaműve. A dí­jakat a felajánlók: dr. Tánczos Ottó, Kaszás Dezső, Tolnai Fe­renc, Sebestyén Károly, Szőke Sándorné, Szabó Béla, Klein Ist­ván és Deák István adta át. A pá­lyázati anyag május 12-től a mű­velődési házban tekinthető meg. Tudja-e, hogy... Tamási szülöttei: Csallány Gábor ((1871-1945) múzeumigazgató, szakíró, aki gepida, szarmata, avar sírok fel­tárásával a szentesi Csongrád Vármegyei Múzeumot megala­pozta Cselle Lajos (1896-1976) szí­nész, színigazgató, aki 1944-től 1945-ig a Madách Színház direk­tora volt Fábián István (1809-1871) nyelvész, az MTA levelező tagja, 1868-tól győri kanonok, címze­tes apát, finn és magyar nyelvé­szeti tanulmányok szerzője Kelen Béla (1870-1946) röntge- nológus, egyetemi tanár, 1916- tól az Egyetemi Központi Rönt­genintézet vezetője Mihály (Mayer) Zoltán Károly (1896-1970) erdőmémök, szak­író, és -fordító, több országos or­nitológia, erdészeti és vadász szervezet vezető tisztségviselője Neumann Ernő (1916-1968) vegyész, kandidátus, kőolaj­technológiai kutató, 1971 és 1979 között a BME docense Páros (Schlégl) György nem­zetközi sakknagymester, 1957- ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója. Tavaszi, felfrissítő ünnepség Az első tamási majális 195. évfordulóján A Tolna megyei levéltár féltett kincsei között található egy magyar nyelvű kéziratos szöveggyűjtemény, melynek szerzője Farkas Pál, címe: Paratus hie liber rerum memo- ratium, azaz „Emlékezésre méltó dolgok feljegyzésére ké­szült e könyv” A szerző Tamási jegyzője, aki 1806-ban - 195 éve - több eseményt, történetet feljegyzett a naplóba. Tamási hagyományos rendezvényei Önálló fejezetben foglalkozik a könyv a híres, első alkalommal megtartott Majális Recreatioval, a tavaszi felfrissítő ünnepséggel. Ez a nap 1806-ban május 12-re, szerdára esett. A leírásból tud­juk, hogy az ifjúság, élén nyolc tagú diákzenekarral, vonult a vá­rosszéli erdőbe. Az éneklő sere­get kétoldalt Tamási népe kísér­te. Az erdei ünnepséghez már előre mindent elkészítettek a gondos szülői kezek. „A hol is 6 öli hosszúságú zöld levél szén ebédlőhely készítve vala, mellet­te közel pásitos konyha.” A vi­dám napot früstökölés után „a Férfiúi Gyermekek rendbe szedettetvén az katonai execérozásban gyakorolták ma­gukat egy óráig”, majd pedig mindannyian játszottak, táncol­tak, énekeltek. Ebéd ideje elér­kezvén csoportokban ebédeltek közben halkan szólt a muzsika. A gyermekeknek maguk a város elöljárói szolgálták föl a változa­tos ételeket. Délután tovább foly­tatódott a játék. „Az Nap hanyat- lani kezdvén Trombita szó által a Tanulósereg osonnált. Oson- nájuk el végezvén zászlójukat föl emelvén, butsuzó énekjeiket zöngötték Musika hangzással.” Négy dalt énekeltek és megfo­gadták, hogy ezt a napot a város ünnepeként évről évre megtart­ják. „Mind ezek vége lévén Zöld Ágakkal magukat föll bokrétáz- ván, Mars Notájokat (szerzői: szöveg - Farkas Pál, zene - Bertics Ferenc oskolamester) énekelvén muzsika hangzás közt az tanulóházig mentek. Ott a zászlótartó kivált a sorból és értelmes fönnhangzó magyará­zattal köszönetét mondott a ta­nulók nevében a szép napért”. A 195 évvel ezelőtti esemény emlékére került a millenniumi nap 2001 május 12-re. Ö.KÖ.R. Két évente, április végén bonyolítja a Városi Művelődési Központ az Örömködő Középiskolások Ren­dezvényét. A huszonnégy órás ügyességi és műveltségi vetélkedőn 13-24 éves fiatalok vehetnek részt, a csapatokat nagy létszámú háttér­csoport segíti, amely a „kiörege­dett” játékosokból, szülőkből áll, így az Ö.KÖ.R. szinte az egész vá­rost megmozgatja. Az idei vetélke­dő legnagyobb sikere a tamási Love Parade volt: a felvonulás csaknem ötezer embert vonzott. Tófesztivál Seenachtfest A 2. számú Általános Iskola évente rendezi meg színes, majális jellegű nemzetiségi napját a Parkerdőben. Hagyományőrző együttesek és sportcsoportok mellett vendégmű­vészek szórakoztatják a több ezres közönséget. A nap fénypontja az es­ti tűzijáték és az azt követő svábbál. Tamási Nyár A turisták és a helybéliek kulturális igényeire figyelemmel rendezi meg a Művelődési Központ 2000-től a Tamási Nyár sorozatát: kéthetente változatos kulturális programokat szerveznek a termálfürdőben és a város főterén. József Attila vers- és prózamondó verseny A Würtz Ádám Általános Iskola 1993 óta házigazdája a megyei iro­dalmi rendezvénynek. Célja alkal­mat adni fiataloknak, hogy tehetsé­güket megmutassák, és méltó mó­don ünnepeljék a Költészet Napját. Évről évre olyan személyiségek vál­lalják a zsűrizést, mint Mészöly Ka­talin operaénekes, Liszt-díjas Érde­mes Művész, dr. Töttős Gábor főis­kolai docens, és N. Horváth Béla, József Attila-kutató. Könyvfesztivál A Könnyű László Városi Könyvtár a Millennium évében rendezett elő­ször könyvfesztivált az ünnepi könyvhéten: a könyvtár előtti téren könyvsátrakkal, játszóházzal, könyvről-könyvért vetélkedővel várták az olvasókat. Idén június 7- től lesz ismét könyvfesztivál. Tamási Lovasnapok A város legnagyobb múltú és leg­több érdeklődőt vonzó eseménye, egyben az ország legrégibb lovas- versenye, amelyet 1959 óta minden évben megrendeznek az augusztus 20-hoz kapcsolódó színes program­mal együtt. A díjugrató számok és fogatversenyek mellett csikósbemu­tatón, kulturális műsorokon szóra­kozhat a^lOyzresJcözönség. ■

Next

/
Thumbnails
Contents