Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-08 / 106. szám

Hl 2001. Május 8., Kedd MEGYEI T ÖKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét D. VARGA MÁRTA A szerencse fia Wíostanában minden a pénzről szól, egymás torkának esnek, marakodnak, köpködnek, összevesznek aztán meg kibékülnek a politikusok, merthát ugye a politika nemcsak úri huncutság, hanem jó jövedelmet fialó foglalatosság is. Sokunknak ez a faj­ta viselkedésmód nem a sajátja, de azért valljuk be, jó dolog, ha pénze van az embernek. Az ilyesfélék találkoznak a lottózó­ban. Én például imádnék egyszer elrepülni a Seychelles- szigetekre búvárkodnék a Vörös-tengerben, a Váci utcából öltöz­ködnék és mindenkinek adnék pénzt, akinek nincs és akit sze­retek. Bementem hát egy boltocskába és vettem egy sorsjegyet, amit finoman kapirgálni kell, ugyanis nemrég olvastam arról, hogy egy bizonyos amerikai háziasszony mesés gazdagságra tett szert, mert megvett egy pár centes sorsjegyet. Másnap, kora reggel került a kezembe és lázasan nekiestem persze. Ön nyert ötmilliót olvastam, és duhaj nagy kedvem kerekedett. Míg beér­tem a beváltás helyére, vettem házat, nyaralót, tengerparti vil­lát, méregdrága autót, kamatozó kötvényeket és legalább húsz pár cipőt. Ezzel szemben a kedves kis hölgy előkapta a piros tollát és bekarikázta a középső számot. Figyelmesen el kellett volna ol­vasnia az apró betűket, mondta, ugyanis az ötmillió csak ak­kor az öné, ha a körön kívül lévő számok nagyobbak lenné­nek, mint amit itt középen lát. Leforrázva oldalogtam kifelé, s azon morfondíroztam, hogy a pénznek már az ígérete is meny­nyire el tudja venni az ember eszét. Csak meglát egy számot és kész, vége, minden józansága odavan. Szóval, nem látom a bohóchalakat, nem flangálok a belvárosban, de az is biztos, hogy minden olyan helyet elkerülök, ahol ígéretekkel hódítják az embert. Német verseny Pörbölyön PÖRBÖLY Öt Általános Iskola - Pörböly, Rakasd, Mórágy, Bátaapáti, Tevel - harmadik és negyedik osztályos tanulói vetélkednek azon a német nemzetiségi nyel­vi versenyen, melyet csütörtö­kön 14 órától rendeznek a pör- bölyi Általános Iskolában. A három fős csapatoknak szóbeli feladatokat, szituációkat kell megoldaniuk az öt fős zsűri előtt, melynek tagjai Szoboszlai Máténé a Tolna Me­gyei Önkormányzat Humán Szolgálatok Központja pedagó­giai irodájának referense, Gayer János Pörböly polgár- mestere, Nyitrai Menyhért a Tolna Megyei Kisiskolák Szö­vetségének elnöke, Sümeginé Szép Mária a bátaszéki II. Géza Gimnázium tanára, és Busáné Jordán Judit a pörbölyi iskola igazgatója lesz. A pörbölyi ta­nulókat a versenyre Hideghétiné Hágendorn And­rea készítette fel. _________________________________ffONi A hét végén: ballagás A hét végén megmozdul a fél ország. Ballagnak az érettségiző gyerekek, az unokák, testvérek és roko­nok. Tolna megye A lapunkhoz érkezett meghí­vók szerint az első ballagás pénteken délután 16 órakor lesz, a Paksi Atomerőmű Mű­szaki Szakközépiskolájában. Szombaton reggel 9 órakor kez­dődik a ballagási nagyüzem, Szekszárdon a dr. Kelemen Endre Szakközépiskolában és a dombóvári 516-os Ipari Szak­képző Intézet és Szakközépis­kolában. Tíz órakor búcsúznak iskolájuktól a szekszárdi Ady Endre Középiskola, az I. Béla Gimnázium, a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakképző In­tézet, a Bezerédj István Keres­kedelmi és Közgazdasági Szak- középiskola, a bonyhádi Kéz­műves Szakiskola végzős hall­gatói. Fél órával később kezdő­dik Dunaföldváron a Magyar László, 11-kor pedig a szek­szárdi Garay János Gimnázium és a paksi Vak Bottyán Gimná­zium diákjainak ballagási ün­nepsége. A ballagási ünnepségek a jövő hét végén folyatódnak. Egy elmaradt napirendi pont nyomában Bőrgyári szennyeződés: Simontomya pert fontolgat Ha valamennyi megérzése ugyanígy bejön­ne Cserháti Péternek... Simontomya polgár- mestere ugyanis egyáltalán nem volt biztos abban, hogy a bőrgyár veszélyes hulladéká­nak ártalmatlanításával kapcsolatos ÁPV Rt.-s előterjesztés elkészül a legutóbbi me­gyei közgyűlés időpontjára. A történtek is­meretében jogosan kétkedett a polgármes­ter, hiszen a megye - az anyag hiánya miatt - le is vette napirendjéről ezt a témakört. SlMONTORNYA- Korábban is elmondtam, most is elmondom: időhúzást érzek a dologban - nyilatkozott Cser­háti Péter, utalva arra, hogy 700-800 millió forint lenne szükség a több száz tonna festék, méreg­anyag, kénsav, komposztált nyersbőr hulladék és pakura ártalmatlanításához. Ennyi pénzt elő­teremteni pedig még az ÁPV Rt.-nek, mint tulaj­donosnak sem könnyű... A simontomyai önkormányzat tagjai azért re­ménykedtek, illetve minden eshetőséget számítás­ba vettek, még azt is, hogy nem marad el a délelőtt kezdődő megyei közgyűlésen a tájékoztató. Éppen ezért saját önkormányzati ülésük kezdését ugyan­az nap 15 órára időzítették. S várták a polgármes­tert a talán végre kedvező hírekkel... Mindhiába. 1 Testületünk ezek után úgy döntött: ha záros ha­táridőn belül, egészen pontosan május 28-ig nem történik haladás, akkor a város - egy jó nevű ügy­Cserháti Péter: rég kezelni kellett volna a szennyeződést gk véd véleményének meghallgatása után - perelje be az ÁPV Rt.-t, hiszen az eddig eltelt esztendők­ben jelentős kár érte Simontomyát. Készíthetünk mi bármüyen szép programot, amíg ez a szeny- nyeződés itt van, addig az elriasztja a lehetséges partnereket. Nem tudunk előre lépni, sem a be­fektetés, sem a turizmus területén. Csütörtökön találkozom a Bőrgyár Rt. felszámolójával, aki - úgy tűnik - megteszi a szükséges lépéseket: de ha nem, akkor mi fordulunk a bírósághoz. Dr. Sümegi Zoltán, Tolna megye főjegyzője la­punknak elmondta: a megye a legközelebbi, azaz a júniusi közgyűlésen bizonyosan tárgyalni fogja a szóban forgó témakört. Cserháti Péter azért eltűnő­dik: vajon tényleg napirendre kerül-e a júniusi me­gyei közgyűlésen a simontomyai szennyeződés ügye, avagy, ahogy eddig, az élet - a maga ismert módján - újfent a polgármestert igazolja? -szá­Parlagfű nagyhatalom vagyunk Végre tenni kellene már valamit Az allergia népbetegség Ma­gyarországon, az asztmások száma pedig meghaladja a 120 ezret. Kezelésükre évente mintegy 15 milliárd forintot - költ az ország, nem is szólva az egyéb károkról péládul a kiesett munkaidőről. Tolna megye Az ÁNTSZ megyei és városi inté­zetének szervezésében kerekasz- tal-beszélgetést tartottak tegnap délután Szekszárdon, amelyre egészségügyi- és talajvédelmi szak­emberek, biológus és civil szerve­zet kapott meghívást. Dr. Sudár Gé­za tisztifőorvos bevezetőjében sú­lyos tényekre hívta fel a figyelmet. Mint elhang­zott, az ország lakosságá­nak 30 százaléka szen­ved allergiától, s a leggya­koribb allergiát-kiváltó okok között a parlagfű a vezető helyen található a hozzá igen hasonló feke­te üröm „társaságában”. Egy példa a jelenlegi állapotokra: a levegő egy köbméternyi mennyisé­gében található 40-50 pollen már előhozza az allergiát. A „csúcs” ed­dig az országban a légköbméteren­kénti 1500-as pollenszám volt, ezt 1999-ben mérték Kecskeméten. Az elmúlt tíz év során számos köz­ponti és helyi program indult már a parlagfű-mentesítés érdekében, programokban nincs hiány, de a helyzet nem nagyon változott. Nem programokra van szükség te­hát, hanem végre tenni kell vala­mit, mindannyiunk érdekében. A parlagfű hívatlan vendég, Észak-Ameriká- ból terjedt el, szinte az egész világon. Hazánk sajnos parlagfű-nagyha­talom, s bár szokás ezt időjárás, éghajlaü ténye­zőkkel magyarázni, iga­zából inkább a nemtörő­dömség, a gazdátlanság, a lustaság az oka. Ennek bizonyítására elég, ha csak átme­gyünk az osztrák határon, odaát pont ugyanilyen az éghajlat és az időjárás, mégsincs egy szál parlag­fű sem. A gondozott, rendezett parkok, kertek, házelők, termőföldek nem ered­ményeznek parlagfű-te­lepeket mint nálunk. Utak mentén, építési te­rületeken, parlagon ha­gyott földeken nálunk valóságos dzsungelt al­kot ez a káros gyom, im­már évtizedek óta. Saj­nos hiába van jogszabály, ami el­marasztalja a nemtörődöm tulaj­donosokat, hiába a magas, akár 1 millió forintot is elérő bírság, nem látszik a visszatartó erő. Dr. Csábi Márta gyermek-tüdő­gyógyász elmondta, az utóbbi 5 év során duplájára nőtt az allergiás, asztmás gyermekek száma a me­gyében. A pollen-allergiások 60 százaléka a parlagfűtől szenved. Pontos adatokat mondani szinte le­hetetlen az allergiások számáról, fé­lő, hogy a nyilvántartottak száma csak a jéghegy csúcsa. Ugyanis so­kan a háziorvostól kap­nak gyógyszert, tehát nem jelennek meg a me­gyei tüdőgondozó páci­ensei között, s szintén sokan nem is fordulnak orvoshoz, önmagukat kezelik vény nélkül kap­ható patikaszerekkel. Bár az allergia kialakulásá­ban többféle tényező is szerepet játszik, a genetikai hajla­moktól az időjárásig, a külső ténye­ző, vagyis esetünkben a rendkívül agresszív gyom, a parlagfű, jelenlé­te és hatása döntőnek minősül. Megyénkben kiemelkedő, s ed­dig egyedülálló kezdeményezés fű­ződik Paks városához. Az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány irányí­tásával évek óta sikeres, hatásos és tömegeket megmozgató akciókat szerveznek tavaszonként, hogy még írmagjában fojtsák el a parlag­fű-támadást. Megye, sőt, országszerte üdvös megoldást azonban csak az hoz, ha már az iskolás gyerekek is megis­merik és nem röstellik kitépni a parlagfüvet, ha akár meggyőzés, akár kényszer hatására minden tu­lajdonos gondoskodik arról, hogy területén ne fejlődhessen és árthas­son a „közellenség”. S még valami: téved, aki azt hiszi, ő nem lehet al­lergiás. A pollen-allergia bármely életkorban kialakulhat. Üzleti terv, piackutatás Dombóvár Szerdán kezdődik az az 50 órás tanfolyam, amit a térség önkor­mányzati társulása a megyei munkaügyi központ helyi kiren­deltségével közösen rendez vál­lalkozás indítását tervező állás- nélküliek számára. Az oktatá­son szó lesz többek között az üzleti tervről, a piackutatásról, az adózás szabályairól és a kü­lönféle pályázati lehetőségekről. Fúvósok találkozója Pécsvárad-Nagymányok A hétvégén Pécsváradon rendez­ték a német nemzetiségi ifjúsági fúvószenekarok regionális talál­kozóját. A résztvevő öt Baranya-, három Tolna- és két Bács-Kiskun megyei zenekar színvonalas elő­adását három fős szakmai zsűri bírálta el. A nagymányoki ifjúsá­gi fúvószenekar - Zierkelbach Já­nos vezetésével - megosztva kap­ta a második helyezést a pécsváradiakkal.____________■ Tájképek, csendéletek Kakasd Az életkor nem gátolja az alko­tói munkakedvet, ha van kitar­tás és akarat - vallja Kolozsvári Ferenc 73 éves festőművész, aki 1975-ben megkapta az Ukrajna érdemes népművészeti mestere címet. Az alkotó három éve él Bonyhádon, azóta festményein, grafikáin a szülőföld, Kárpátalja után megjelent a Völgység is. Kolozsvári Ferenc alkotásai­ból nyílt kiállítás a Kakasdon, a Német Kisebbségi Önkormány­zat Oktatási - Kulturális Köz­pontjában. A május 11-ig megte­kinthető tárlatot Illés Ferenc, Kakasd polgármestere ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, akik csodálattal nézték a 44 kép gyö- nyörű színeit, vonalait. ______■ Gy alogolni jó SZEKSZÁRD Az Európai Gyalogos Turista Szövetség a harmadik évezred tiszteletére hirdette meg azt az Európa-Túrát, melynek hazai és külföldi résztvevői ma 9 órától lépnek be - Pörbölynél - Tolna megye területére. Az elkövetke­ző három napban a túrázók a megye nevezetességeivel ismer­kednek, majd május 12-én, szombaton 16 órától Szekszár­don, a városi autóbusz pályaud­varnál, illetve 16.30 órától a Ba­bits Mihály Művelődési Ház márvány termében tartják meg túra ünnepségüket. Pincehelyéit Egyesület: támogatás nélkül? Pénzhiány miatt szünetel a helyi televízió A dolgok jelenlegi állása szerint.nem jut önkor­mányzati támogatás a Pin­cehelyért Egyesületnek, amely múlt hétvégén egy - igaz, önkormányzati pénz segítségével épített - mil­lenniumi parkkal írta be magát a falu történetébe. Elképzelhető, hogy mai tag-, gyűlésen a vezetőség, vele együtt az egyesület elnöke is lemond. Pincehely A civil kezdeményezés Pincehe­lyen a kórház megmentéséért szerveződött, az egyesület 1998- ban alakult meg. Mai elnöke - Nagy László és Kari Andor után - Farkasné Horváth Mária. A szervezetnek jelenleg közel ki­lencven tagja van, az egyesüle­ten belül működő cserkészcsa­pat, íjászcsapat és hagyomány- őrző tánccsoport létszámával együtt. Az egyesület szervezi a nyári képzőművészeti alkotótá­bort, és indította egy Soros-pá­lyázat révén a helyi televízió­zást. Ez utóbbi most anyagiak hiányában szünetel; bár tavaly nyertek 800 ezer forintot, amit javarészt a műsorkészítésre for­dítottak, működtetését támoga­tás nélkül nem vállalja az egye­sület - mondta Farkasné Hor­váth Mária. A legutóbbi egyesü­leti kezdeményezés az egy hete felavatott, a falu központjában álló millenniumi park volt, ami­nek pénzben kifejezhető költsé­ge 471 ezer forint, adományok­kal és a a belefektetett közössé­gi munkával azonban együtt lé­nyegesen nagyobb értéket kép­visel. Az elnök szerint az egyesü­let jelenlegi problémáinak oka a pénzhiány. 2000- ben 915 ezer forintot adott az önkormány­zat, az összeget jó­részt a park szökőkút- jára, a cserkészcsapat­ra, az íjászcsapat ver­senyeire és a falunap­ra fordították. Idén egyelőre a falunap és a majális szerepel a tervek közt. Az egyesület és az önkormányzat viszonyát Farkasné diplomatikusan úgy jellemzi: nem igazán jó, egy- egy kezdeményezés presztízs­kérdés is. A tavalyi falunappal kapcsolatos vitát említi: a pol­gármesteri hivatal kikötötte, hogy számára egy dátum a jó, a tánccsoportnak egy másik volt alkalmas. Az egyesület is­mét levélben keresi I meg az önkormányza­tot az elmaradt támo­gatás ügyében. - Most úgy van, hogy le fo­gok mondani, de egy­előre még nem tu­dom, hogy sok pozitív visszajelzés mellett szabad-e visszalépni - mondja az elnök. - El­lene szól az, hogy sok helyen azt mondják, vége van az egye­sületnek. Meg kell mutatni, hogy nincs vége. Egyszerre két vezeték Lecserélik az ivóvíz csöveket Egy füst alatt az ivóvíz nyo­móvezetéket is kicserélik a szennyvízcsatorna építése közben Kömlődön - dön­tött legutóbbi ülésén Paks képviselőtestülete. Dunakömlöd Végre megépül a négy település közös szennyvízhálózata, így Dunaföldvárral, Bölcskével és Madocsával együtt Kömlődön is európai színvonalú lesz a köz­művesítés. A három éve húzódó beruházás kezdete még egy kel­lemes meglepetéssel szolgált a közigazgatásilag Paks városá­hoz tartozó kistelepülés lakói­nak: kiderült, hogy az önkor­mányzat által a szennyvízcsa­torna építésére szánt összeg - közel 90 millió forint - egésze nem szükséges, így mód van az elöregedő félben lévő ivóvíz há­lózat részbeni cseréjére is. A Paksi Vízmű Kft. szakemberei felmérték a csőrendszer állapo­tát, e szerint 44 millió forintos ráfordítással a korszerűtlen, korrodált vezetékeket lecserél­hetik, egy időben a csatornaépí­téssel, így nem kell kétszer „fel­túrni” a falu utcáit. A képviselő- testület úgy döntött, a cél érde­kében ezúttal eltekint a rende­letben előírt pályáztatástól és a Vízmű Kft-t bízza meg a kivite­lezéssel, a szokásosnál sokkal szigorúbb műszaki és pénzügyi ellenőrzés mellett. A felújítás során a település ivóvíz hálóza­tának mintegy felét cserélik ki, korszerű, hosszú élettartamú vezetékre. RÁKOSI 1 f i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents