Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-26 / 122. szám
2001. MÁJUS 26., SZOMBAT 9. OLDAL Tolnai Népújság seket is. Nem végeztem képzőművészeti iskolát, autodidakta módon, mindenre magam jöttem rá. Sok minden érdekelt, több hobbis ember vagyok. Egy időben a természetfotózás volt a szenvedélyem, meg a sportlövészet, tizenhárom évig voltam MHSZ-titkár. Vadászni is nagyon szeretek, ezért volt hallatlan - öröm, amikor 1977-ben megkaptam a Diósberény határában lévő erdészkerületet, ahol gyerekeskedtem. Foglalkoztam én gyerekekkel is, három évig vezet- Amióta gyerekkoromban hozzájutottam a bugylibicskához, azóta dikicselem a fát, a faragási kényszer ahelyett, hogy csökkenne, inkább minden évben nő bennem. Imádom a természetet, az élő fát is, nemcsak a faragni valót -, mondja Németh József, miközben mutatja tem nyaranként fafaragó tábort a szebbnél szebb faragásait. - hőgyészi művelődési házban. Nem csak a fa, minden formál- Idén is hívtak, de már nincs ható anyag vonz, a kő, a fém is, időm rá. csináltam már egyedi vadászké- Sokféle dolgot faragtam már eddig a 4,5 méteres lovaskapu beállótól a miniatűr puskatus faragásig, ékszeres dobozt a feleségemnek a fedelén furulyázó pásztorral és bőgő tülköt szaruból. Vadászember vagyok, szeretem a szép fegyvert, nemcsak magamnak, a barátaimnak, vadásztársaimnak is faragtam ki puskatust. Az alapos munkát szeretem, ha nem olyanra sikerül valami, mint azt elképzeltem, akkor eldobom és inkább újat kezdek, selejtet nem adok ki a kezemből. Volt már több bemutatkozásom fafaragóként, a legnagyobb sikert az Országos Kézműves Népművészeti Fafaragó Kiállításon értem el, ahol harmadik helyezett lettem. A fát azért szeretem, mert a lelkemben lévő sokféle elképzeléshez ad kiteljesedést. Van amelyikből csak ki kell bontani, ami benne van, a másikkal megizzadok, mire rájövök, hogy mit lehet kihozni belőle. A fa az megszenvedtek olyan mint a csalfa asszony, tele van belső feszültséggel, becsap, elég egy rossz mozdulat és az egészet lehet elölről kezdeni. F. KOVÁTS ÉVA Fogyatékossággal élő alkotók Gyermekek és fiatalok kiállítása Szekszárdon- Gyakorlatilag igazi életműkiállítást terjedelmi korlátok miatt nem lehet csinálni, csak metszeteket bemutatni belőle - kezdte dr. Vasy Géza. - Illyés nyolcvan évet élt, és hatvan évet végig dolgozott íróként nagyon sok műfajban. Ráadásul az életútja is rendkívül változatos, sokrétűek voltak kapcsolatai politikusokkal, művésztársakkal. Csak súlypontokat tudtunk kiemelni.- Melyek ezek?- Az első terem áttekintést ad, próbálja egy kicsit elkápráztatni az életművet kevéssé ismerőket, hogy milyen rengeteget publikált Illyés Gyula, és milyen nagy a külföldi fordítottsága is. Siránkozni szoktunk azon, hogy a magyar irodalom fordítottsága szegényes, de Illyés meglehetősen jól áll ez ügyben, igaz nem elsősorban lírájával. Az áttekintő terem mellett a szülőföldet, a felnőttkori munkásságát .mutatja be egy-egy terem, a párizsi, a harmincas évekbeli Nyugat- és Magyar Csillagkorszakát. Az 1945 utáni időszakban tényleg csak tallózni lehet az Egy mondat a zsarnokságról eszmekörére és az ars poetica-jel- legű munkáira, valamint a színházzal való bensőséges kapcsolatára utalva. Végül a negyedik terem két legfontosabb otthonát a budait és a tihanyit mutatja be. Ez kicsit lehetőséget ad arra, hogy családját is jobban megismerhessük. Az igazság, hogy Illyés már ifjúkorában is meglehetősen zárkózott alkotó volt, nem Dr. Vasy Géza irodalomtörténész szeretett magánéletéről beszélni. Első házasságáról évekig barátai sem tudtak. Ezt a szemérmességét Flóra és leánya, Illyés Mária is tiszteletben tartotta, úgy gondoljuk, ezt méltányolni kell.- Mi tarthat számot leginkább a kutatók és a nagyközönség érdeklődésére a kiállítási anyagból?- Szakmailag jelentős néhány levél, néhány fotódokumentum párizsi évekből, édesanyjához írott levél, a szovjet-oroszprszági útról írt levél feleségéhez, Paszternáknak az 1934-es út után hozzá írott levelei, és oroszországi fotók, amiket hozott magával. Az az anyag, ami ott van a Józsefhegyi úti otthonban, a hagyatékban, sokszorosa ennek. Egyszer majd remélhetőleg ismert lesz. Kiadatlan versei is vannak; Illyés lírai életműve elképesztően terjedelmes, meglepetés volt számomra is tapasztalni, hogy Illyés Mária, a hagyaték gondozója az utóbbi tíz évben kötetnyi verset közölt. Ha szakembernek nevezhetem magam, nem értem, Nagyon örülök, hogy sikerült megkapnunk a Petőfi Irodalmi Múzeumtól Dési Huber István festményét, amely együtt ábrázolja Illyést és József Attilát. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy nem ellenségek ők, bár egy időben szóba sem álltak egymással. Évtizedeken át élt egy legenda, miszerint Illyés elkívánta József Attila szerelmét. Nem így volt, mert amíg József Attila élt, arról volt szó Illyés és Flóra között,, hogy ők nem maradnak egymással kapcsolatban.- Hogyan változtathatja meg az életmű-kiállítás a jelenlegi lllyés- recepciót? Mondok egy nagyon szomorút: én az ELTE-n tanítok XX. századi irodalomtörténetet, és nem egyszer előfordul, hogy a hallgató, ha kihúzza Illyést a vizsgán, visszaadja. Én azt remélem, hogy azok a középiskolás diákok, vagy egyetemisták, akik látni fogják ezt a kiállítást, kötelességüknek fogják érezni, hogy valamit olvassanak Illyéstől. TÓTH FERENC Illyés Gyula már idős korában beszélt arról, hogy szeretné, ha szülőföldjén, Ozorán rendeznének kiállítást életművéből. A terv 2001-ben vált valóra, s bár a teljes hagyaték nem került Ozorára, a vár földszintjén holnaptól reprezentatív kiállítás mutatja be a rácegresi születésű írót és munkásságát. A kiállításról dr. Vasy Géza irodalomtörténésszel beszélgettünk. miért nem közölte Illyés ezt maga öt, vagy tíz év múlva. Életművét én csak Jókaihoz, Krúdyhoz, vagy kortársai közül Németh Lászlóhoz tudom mérni.- Mennyire jelentős József Attilával váltott levelezése?- József Attilával nincs érdemleges levelezése. Kapcsolatuk volt, amit nagyon fontosnak tartok. Fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok munkáiból látható kiállítás Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház kistársal- gójában. A tárlaton gyönyörű munkák fogadják a látogatót: festmények, papír- és agyagmunkák, szőttesek, tűzzománcok. A kiállítók az Önálló Életért alapítvány szekszárdi kézműves klubjának tagjai: Perlaki Zoltán, Harangi Ágnes és Róbert, Kátai Andrea, Vaga Lilla, Hász Tímea, Csabák Kitti és Nagy Zsuzsanna. A Fehér Bot Alapítvány rehabilitációs foglalkoztatójának szövői: Orsós Tünde és Németh Gábor, valamint a kaposvári Hallássérültek Iskolájának 16 tanulója Tótó KorA fa olyan, mint a csalfa asszony Puskatust farag az erdész Metszetek egy elképesztően nagy életműből 4 De akkor ki vezeti a falut? Likvidálni, listázni, átformálni - Újiregen eltérően emlékeznek Tiszta, jó levegő, csendes, nyugodt környezet. Ha van zsákfalu, amely büszke lehet e tulajdonságokra, Újireg azok között van. Közhelyes fordulattal élve a békés külső parázs indulatokat takar; a falu egy része eltávolítaná a polgármestert, aki viszont ragaszkodik székéhez. Tóth Márton átveszi a millenniumi zászlót. „Itt nincs az, hogy jász, magyar vagy cigány” Az ajig háromszázötven lelkes falu elsősorban jász eredetéről nevezetes. Hetven évvel ezelőtt a Jászságból idetelepült kétkezi munkások alapították, lakói közt ma is sokan vallják magukat jásznak. A rendszerváltással vált el Iregszemcsétől; mint mondják, szépen fejlődött, új templomot, a kiskastélyból faluházat építettek. Az első két ciklusban Fazekas Ferencné tanítónő, 1998-tól Tóth Márton építő kisiparos lett a polgármester. A napokban a hirdetőtáblán a Tolnai Népújság egy fénymásolt cikkét tűzte ki valaki (Kis falu, nagy pénz?, május 20.) nagy betűkkel ráírva a következők: „Ez egy mocskos komcsi... (két szót nem idézünk), ezek a képviselők nem hiányoznak a falu közéletéből, ami most megtisztult. Hajrá Márton” Az előzményekhez any- nyit: három önkormányzati képviselő lemondott mandátumáról, miután az addig tiszteletdíjas polgármesternek a testület megszavazta a főállású státuszt 140 ezer forintos - kétszeres - fizetéssel. Ezzel együtt korábbi ellentétek is előkerültek. Hétfő este hat óra. Körülbelül öt- venen gyűlnek össze a faluház előtt. Bati Jánosné két lemondott képviselőtársa - Jankó János és Csikós Sándor - nevében is ismerteti döntésük előzményeit. Mint mondja, a polgármester már tavaly kérte, hogy lehessen főállású, de nem szavazták meg, mert egy ekkora falunak nincs szüksége főállású polgármesterre. De megszavaztak neki fél évre 300 ezer forintot. A kérdés április 18-án ismét napirendre került, ekkor viszont már ő is szavazott a saját fizetésére. Ezt elfogadhatatlannak tartják, több más lépéséhez hasonlóan. A volt képviselő kitér arra is: a polgármester saját embereire cserélte a régi dolgozókat, takarékossági okokból megszüntette a turisztikai irodát, holott magának magasabb bérre szavazott.- A polgármester sorozatosan átgázolt rajtunk - mondja Bati Jánosné. - Nem tudunk vele együtt dolgozni, nem a falu érdekét képviseli. Pápai József, volt képviselő felidézi az első közmeghallgatást, amelyen Tóth Márton szerinte kijelentette: harminc embert kellene likvidálni a faluban. Ezt a jelenlévők közül többen egybehangzóan megerősítik. Indulatos mondatok is elhangzanak, van, aki felrója a polgármesternek, hogy Zalából jött Újiregre. - A legnagyobb baj - mondja egy kék inges, középkorú férfi -, hogy nem érti meg a jászokat. A jász emlékhely tavalyi avatásakor például nem kaptak külön meghívót azok az idősek, akik még gyerekként kerültek akkori nevén Mut-pusztára a Jászságból. Tóth Márton, mielőtt hellyel kínálna, a székére mutat: - Ezt akarják, de nem adom. Amikor a likvidálásról kérdezem, visszakérdez:- Ki mondta ezt?- A fórumon többen így emlékeztek...- Hogy én mondtam...- Igen.- A biztos a jegyzőkönyv. Olyan esetleg volt a faluban, hogy én listázok. Én nem listáztam, de természetes, hogy átformálja az ember a munkatársakat. Ótt volt a gyűlésen vagy hetven fő, akár név szerint megkérdezem őket. Anynyira, úgymond, nekem sem ment el az eszem, hogy ilyet mondanék. Ez kizárt - szögezi le. A régi dolgozók lecserélésére azt válaszolja: legalább neki a mostaniak közül egy se a rokona. A bérével kapcsolatban fontosnak tartja: tavaly június 1-től Újireg körjegyzőségbe lépett. Azelőtt főállású jegyző volt, és egy brigádvezető is dolgozott. A körjegyzőségben hetente egyszer van jegyző. - Azt mondtam a képviselőknek: ha tiszteletdíjas polgármester vagyok, elmegyek reggel nyolctól este hatig dolgozni Balatonföldvárra. De akkor ki vezeti a falut? Tóth Márton a Belügyminisztérium önkormányzati munkacsoportjának vitaanyagát mutatja, amely ajánlja, hogy ha egy körjegyzőségben a falvak lélekszáma meghaladja az 1500 főt, a polgár- mester legyen főállású. - Arról nem beszélt egy képviselő sem, hogy 35 ezret veszek fel, és szégyen, de ott írom alá a közhasznú- akkal együtt. Január 1-től nem szavazták meg a havi 50 ezer forintot, amiből tavaly kijött a 300 ezer forint. Megemlítem, hogy Pincehelyen és Belecskán is társadalmi megbízatású polgármester van; Kop- pányszántón viszont főállású, hozza az ellenpéldát. Saját szavazatáról megismétli a korábban mondottakat: - Meg lettek kérdezve a képviselők, de egy sem szólt. Utólag mit akarnak? A jászokkal kapcsolatban azt mondja: itt nincs az, hogy jász, cigány, vagy magyar, háromszázötven újiregi van. A millenniumi nap elfogadott program szerint zajlott. Hozzáteszi: jó kapcsolatot ápol Jászárokszállás polgármesterével, és az árokszállási kerékpáros baráti körrel. Tóth Márton úgy véli, a falu kétharmada mögötte áll, a három lemondott képviselő szerint viszont jóval többen elégedetlenek, mint ötvenen. A működőképességhez legkevesebb egy szavazat hiányzik. A polgármester abban bízik, hogy a listáról egy jelölt elfogadja a képviselői széket, a lemondott képviselők pedig abban, hogy időközi választás lesz.- Régen ilyen nem volt - mondja egy, a főutcán megállított munkába, vagy munkából ballagó ötvenes férfi, amikor véleményét kérdezem a történtekről.- Mikor régen?- Hát úgy mondom, a régi világban.- Ma már demokrácia van... - jegyzem meg. Ehhez már annyi hozzáfűznivalója sincs. Újireg, 2001. május 22. ■■ ■ " TÓTH FERENC \ k l t nélia és Pallos Béla szakkörvezetők irányításával. A közönség május 31-ig tekintheti meg a kiállítást, naponta 10-18 óráig.
