Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-25 / 121. szám

| 2001. Május 25., Péntek IJLfl—ÉJLE S A TOLNA MEGY E l -Ä1.K..Q.B HÁJi-Y-Z. A T.KÓRHÁZA 7. OLDAL Új műtéti eljárások a traumatológián Idén ünnepli fennállásának 200. évfor­dulóját a Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza. Ez alkalomból lapunkban so­rozatot indítottunk, hogy bemutassuk az egészségügyi intézményt, osztályait, az ott alkalmazott hagyományos és korszerű gyógyító eljárásokat.- Jövőre lesz húsz éve, hogy a szekszárdi bal­eseti sebészeti osztály élére kerültem. Elsőd­leges célom az osztály addig elért eredménye­inek megbecsülése mellett, a személyi- és tár­gyi lehetőségek továbbfejlesztése, a korszerű, operatív sérültellátás előtérbe helyezése volt -, kezdte dr. Hulin István főorvos az osztály bemutatását. Új műtéti eljárások, technikák Az osztály műtéttechnikai lehetőségei az el­múlt 19 év alatt fokozatosan bővültek. A térd- tükrözéses műtéteket (arthroscopia) már a 80- as évek közepétől végezzük. A térd- és csípő- izületí protéziseket 15 évvel ezelőtt kezdtük be­ültetni és gerincstabilizáló műtéteket is másfél évtizede végzünk, az utóbbi 5 évben rutin gya­korlattá vált a hosszú csontok - jelenleg legkor­szerűbb - felfúrás nélküli velőűr-szegezése. Az országban elsők között voltunk a porcko­rongsérv feltárás nélküli műtéti eljárásának alkalmazásában. Űj technikákat vezettünk be, sikerült az úgy­nevezett AO (csonttörések gyógyítására alkal­mas svájci) műszerkészlet (lemezek, csava­rok, szegek) meglévő alapjait teljessé ten­ilyen törést kezelt az osztály, ez a szám 100 körül mozgott, az utóbbi években 170 ilyen sérültünk volt évenként. A törések műtéti kezelésének si­kerét nagymértékben előre vitte a szövetbarát fémek alkalmazása, amellyel a törések szilárd belső rögzítése vált lehetővé. 1973-ban megkaptuk az AO-típusú csont­egyesítő műszereket, magasnyo­mású levegővel működő fúróval, így a csont kíméletesen fúrható és kényesebb területen is könnyeb­ben lehet vele dolgozni. A nyílt törések kezelésében is ak­tívabb lett az osztály, több leme­zes csontegyesítő műtétet vé­geztünk kiváló eredménnyel. A szövődmények minimálisak voltak, a törések jól gyógyultak. A bokatáji törések kezelésében is mind gyakrabban került sor feltárásos helyretételre, csava­ros, lemezes rögzítésre. Kéz és bőrplasztika Igen fontos terület a kézsérülések ellátása, mert az összes sérülés csaknem 50 százaléká­ban a kéz sérül, A csuklótáji törések szinte mindennaposak. Ezek első ellátása eldönti a kéz sorsát. Nagy súly fektettünk az utókeze­lésre, gyógytornásznőnk egyik legfontosabb munkaterülete a kézsérültek tornáztatása. Dr Hulin István Az orvostudományi egyetemet Szegeden végezte 1966-ban. Szakvizsgák: sebészet, traumatológia, ideg­sebészet. Nyelvtudás: angol, orosz. Munkahelyek:- 1966-75. Szentes, megyei kórház sebészeti, illetve traumatológiai osztálya- 1975-80. Etiópia, trópusi kórház, illetve a St. Paul Hospital- 1980-82. Szeged, városi kórház- 1982. január 1-től Szekszárd, megyei kórház, baleseti sebészeti osztály vezetője Funkciók: megyei szakfőorvos, Tolna Megyei Orvosi Kamara elnöke, a Traumatológiai Szakmai Kollégium kamarai összekötője, 2001-ben a Magyar Traumatológi­ai Társaság Dél-Magyarországi Szekciójának elnöke. Hobbi: zene, a Szekszárd Jazz Quartet tagja. Család: felesége nyugdíjas, egy felnőtt fiúk van, Szekszárdon laknak. lést szenvedettek, akiknél a többszörös sérülések felismerése és kezelése egy­mást zavarja -, elsősorban közlekedési balesetek miatt. Ellátásuk - különösen tömeges sérüléskor -, igen nagy felada­MUTETEK SZAMA: Az intenzív osztály nünk. Fejlődött a ge­rincsebészet, a nyaki gerinchez rögzítő le­mezkészlet, az ágyéki gerinc töréseihez belső rögzítőt alkalmazunk. A törések kezelése a 80- as évekig elsősorban konzervatív volt, gipsz­rögzítés, húzatás, de bizonyos töréseket már akkor is műtétileg kezeltünk.Velőűr-szegezést régóta végeztek a kórházban, de a felfúrásos megoldást a traumatológiai osztály vezette be, elsősorban a dombcsont szártöréseinél. Egyéb csontokon inkább a lemezes csontrögzítő mű­tétet végeztük. A tomportáji törések száma év­ről évre emelkedett, kezdetben évente 20-30 1965: 445 1970: 836 1980: 1229 i 1985: 1607 1990: 1876 i 2000: 2718 FOTÓI GOTTVALD Mind az elsődleges, mind a másodlagos bőrhiányok pótlására kiterjedten al­kalmaztuk a szabad bőr- átültetést és a lebenyes bőrplasztikát. 1975-ig 398 ilyen műtétet végeztünk. Súlyos sérültek A hasi sérülések a közlekedési balesetek sza­porodásával párhuzamosan gyakoribbak: míg 1967-ben csak három májrepedés varrata és három léprepedés miatti lépeltávolítás volt, addig 1975-ben 11 májrepedéssel és 8 lépre- pedéssel találkoztunk.. Mind gyakoribbak a politraumatizáltak - az olyan, több testrészen és testüregben sérii­tot jelent. Korszerű módszerek A diagnosztikus eljárások közül, sok hazai intézetet megelőzve, a röntgenosztállyal együttműködve, a fedett hasi sérüléseknél bevezettük a célzott hasi érfestéses vizsgála­tot. Ezzel az eljárással már kis kiterjedésű sé­rülések is láthatóvá tehetők a májon, lépen, sőt a beleken is. A módszer a vesesérülések megállapítására is al­kalmas. A traumatológiai osztályon végeztük először az úgynevezett spinalis (gerinc) érzéstelenítést, a módszer ezután a többi műtéti szak­mában is hasznossá vált. Bevezettük a tomportáji töréseknél akkor legkorszerűbbnek ítélt úgyne­vezett Ender-szegezést. Általánossá vált a külső törésrögzítő eszköz hasz­nálata főleg a nyílt és darabos törések esetén. Szuper specializálódás Az osztály - az országos és nemzetkö­zi fejlődés irányának megfelelően - elindult a szuper specializálódás út­ján. Az általános traumatológia és az intenzív részleg mellett először a neu- rotraumatológiai (idegsebészet) majd a kézsebészeti és szeptikus (gennye- sedéssel járó) sebészeti részlegeket alakítottuk ki és ezekhez a feladatok­hoz szakembereket képeztünk ki. Be- károly vezettük a neurotraumatológiai (agy- és gerincsérültek ellátása) készenléti ügyeletet. A legutóbbi években egy trauma- tológus szakorvosból lett szájsebész és egy másik kollégánk plasztikai sebész szakor­vos. Ezen kívül speciális, gerinc-, kézsebé­szeti és plasztikai szakrendeléseket is indí­tottunk. A sérültek számának növekedése miatt az orvosok számát 15 főre emeltük és az ügyele­ti időszakban hétköznap kettő, hétvégén és ünnepnapokon három orvos ügyel az osztá­lyon és egy behívható idegsebész van készen­léti ügyeletben.- Mivel az osztályon a műszerek fejleszté­se évek óta elmaradt, ezért nagyon várjuk már az új műtőblokk átadását - mondta dr. Hulin István. ____________ F. KOVATS ÉVA Ré szlegek, sebészek NEM KELL BEUTALÓ A jelenlegi rendelke­zések értelmében a baleseti sebészetre nem kell beutaló, bár­ki, bárhonnan felke­resheti az osztályt, an­nak szakrendeléseit korábbi sérülésekkel, kézsebészeti, gerinc panaszokkal vagy plasztikai sebészeti beavatkozást igénylő esetekben. Részleg neve traumatológia intenzív idegsebészet kézsebészet szeptikus (fertőzött) plasztikai sebész szájsebész ortopéd sebész Vezető dr. Daradics Ferenc dr. Fraiz Amairi, dr. Andriska István dr. Baráth György dr. Oroszi Ferenc dr. Rákász József dr. Tillmann Zsolt dr. Tóth Nándor dr. Dúsa Gáspár Halló, itt a Halo! Azonnal járóképes lesz a beteg A baleseti sebészeten több mint 10 éve alkalmazzák a Halo- készüléket ami lehe­tővé teszi nyaki gerincsérült betegnél az úgynevezett „űr­hajós-gipsz” kiváltását. A Halo-készülék Horn Gyula bal­esete óta vált közismertté, legalább is látszatra. A módszer lényegét dr. Andriska István adjunk­tus ismertette.- A Halo-készüléket olyan nyaki sérülteknél használjuk, akik valami­lyen ok miatt nem operál- hatók. A berendezés két részből, a fejet rögzítő ko­ronából és a mellkason lévő pajzsból áll. Az eljárás során a koronát 4 acélhegyű tüskével rögzítjük a koponyacsonton. Ez­zel párhuzamosan a beteg törzsé­re elől-hátul nyitható, báránybőr­rel bélelt pajzsot teszünk, majd a koronát a pajzzsal egy rudazattal összekötjük és rögzítjük. így a fej stabilizálható, a törött gerinc helyrehúzható és a beteg azonnal mozgásképes lesz.- Mikor milyen sérülteknél al­kalmazható a módszer?- Válogatott beteganyagnál használjuk, olyan sérülteknél, akik valamilyen oknál fogva nem alkalmasak műtétre, így például több csigolya darabos törésénél. A gyakorlatban a sérülteket fel­vesszük az osztályra és a sürgős­ségi ellátást követően, tervezetten kapják meg a Halo-készüléket. Egyébként ez az eljárás is ke­mény tortúra, 3-4 hónapig kell vi­selniük a készüléket a betegek­nek, előnye viszont, hogy azon­nal mozgásképesek lesznek, nem kell gipszben feküd­niük. További pozití­vum, hogy mivel a pajzs nyitható, így a beteg a gipsszel ellen­tétben ez esetben tud tisztálkodni.- Az emberek kü­lönböző testmagassá- gúak, más a súlyuk. Van-e minden méret­ben Halo-készülék?- Ma már igen, minden test­méretű betegre van készülékünk, probléma abból adódhat, ha egy­szerre több hasonló testi adottsá­gú embernek van rá szüksége.- Hány betegnél alkalmazták eddig ezt a módszert és milyen eredménnyel?- A szekszárdi kórház baleseti osztályán eddig 30 ilyen esetünk volt, közülük kettő olyan, akik­nél nem használt ez a gyógymód és további műtétre volt szüksé­gük, mindenesetre ők is operál­ható állapotba kerültek a készü­lék alkalmazása után. A többi 28 betegnél végleges gyógyulást nyújtott az eljárás. F. KOVATS Korszerű módszerek A traumatológiai osztályon nem csak friss sérült bete­geket látnak el, hanem ré­gebbi balesetek és egyéb okok miatt szükségessé vált műtéteket is végeznek. Gerinc szakrendelésükön Tolna megyén kívül az egész országból érkezett betegeket fogadnak, operálják a porckorongsérvben szenvedőket. Az osztályon 15 végeznek pro­tézis beültetéseket nem csak tö­röttek, de ízületi pótlásos bete­geknél is. A térdízület tükrözéses módszerrel való műtésével szin­tén 15 éve foglalkoznak. A combcsont térd feletti töré­seinek műtéti kezelésére az osz­tályon új, speciális szegezési módszert vezettek be, ami a ha­gyományos eljárásnál kisebb fel­tárással jár és a beteg hamarabb terhelheti a lábát. Terveik szerint a traumatológi­án hamarosan bevezetik az ízületi porchiányok úgynevezett mozaik plasztikáját, melynek során nem idegen anyaggal, hanem saját szö­vettel pótolják a kikopott részt. A Tolna megyei kórházban, Szekszárdon, 1965. március 1-én kezdte meg működését az önálló traumatológiai osztály. A traumatológiai ellátás természe­tesen addig is volt az általános se­bészeti osztályon, ahol a betegek jelentős része heveny hasi, mell­kasi, koponya és lágyrész sérült volt, akik ellátását azonnal elvé­gezték. A hatvanas években a bal­esetek egyre szaporodtak, a trau­matológia is nagy fejlődésen ment keresztül. Az ellátás munkaidő és anyag igényessége az előbbi té­nyezőkkel együtt egyre jobban megnehezítette a sérültek sebé­szeti osztályon való kezelését, ezért került sor országosan és Szekszárdon is, a baleseti sebé­szeti osztályok létesítésére. A baleseti sebészeti osztályt a megyei kórházban először a C- épület II. emeletén helyezték el a tüdősebészeti osztály mellett, az­zal szorosan együttműködve. A TBC csökkenésével a tüdősebé­szet forgalma megcsappant, a tra­umatológia 41, a tüdősebészet 9 ággyal foglalta el a második eme­letet, a műtőt közösén használta a két osztályt. Az osztály 1966. decemberé­ben költözött a jelenlegi helyére, a B- épület földszintjére, bár an­nak rekonstrukciója még nem fe­jeződött be, emiatt az osztály csak szükségmegoldással tudott A baleseti osztály története működni, de minden hátrány el­lenére munkája állandó és mind inkább korszerűbb, intenzívebb lett. Az eltelt évek folyamán több­ször változtak az igénybe vehető helyiségek és az ágyak száma. Á baleseti sebészeti osztály egyik szervezője Dr. Bryson Já­nos tüdősebész főorvos volt, mel­lette dr. Bíró Imre sebész adjunk­tus mellett első szakmailag is ille­tékes, osztályvezető főorvos dr. Sólyomvári Nándor főorvos úr lett 1967-ben. Kezdetekben egy műtőben operált a tüdősebész, a baleseti sebész és dr. Csanaky Ar­túr főorvos úr személyében az idegsebész. Az idegsebész végez­te a koponyasérültek műtétjeit és egyéb idegsebészeti műtéteket, a baleseti sebészet orvosai altattak, asszisztáltak. A növekvő műtéti szám miatt az egy műtő kevésnek bizonyult, így 1968-ban két műtő kialakítására került sor. Az osztály és Sólyomvári főor­vos úr a röntgen osztállyal közö­sen bevezették a tompa hasi sérü­lések esetén a célzott hasi angiographiát. Az első orvosi kar tagjai dr. Só­lyomvári Nándor osztályvezető főorvos, dr. Kövesi Béla, dr. Éliás Sándor, dr. Daradics Ferenc, dr. Hoffmann László, dr. Pozsonyi Imre voltak. Mivel ügyeleti időben nem volt lehetőség röntgenre, a töréseket ideiglenesen látták el, esetleg átvi­lágító ernyő alatt végeztek helyre- igazítást, a végleges ellátásra más­nap vagy harmadnap került sor. A helyzet 1972-ben javult lényege­sen, amikor röntgen ügyeletet állí­tottak be és így a töréseket azon­nal lehetett vizsgálni. Az osztály rekonstrukciója 1972-től 1975-ig megtörtént, az alagsorban felvételi blokk és kü­lön mentőbejáró épült. Itt kapott helyett a váró, vizsgáló, a kötöző és gipszelő helység. Ide került a sokktalanító műtő, ahol a szüksé­ges életmentő beavatkozásokat végezték, de mód volt bármilyen más operációra is. A földszint északi részén fekvőrészleget ala­kítottak ki, a korábbi műtők he­lyére az intenzív terápiás részleg (ITO) került. Az új műtők - mos­tani helyükön -, a folyosó köz­ponti részén helyezkedtek el a „zsiliprendszer” elvének megfele­lően. A 70-es években a töréskeze­lés zömmel konzervatív volt, ami az akkori 41 ágyon nem lehetett túl könnyű. A klasszikusan is műtéti megoldást igénylő törése­ket - combnyak-szegezés, velő- űr-szegezés, patella és olecranon törések műtétéi - már a 70-es években is megoperálták. A mű­téti töréskezelés minőségileg is jelentősen javult az A0 elvek alapján kialakított műszerkészle­tek és implantátumok használa­tával. 1981. december 31-ével dr. Só­lyomvári főorvos úr nyugdíjba ment, osztályvezetőnek 1982. ja­nuár 1-től a Szegedről érkezett dr. Hulin Istvánt nevezték ki. Az osz­tály ezután vette át a neurotrau­matológiai és gerincsebészeti pro­filt, ágylétszáma 62-re, orvos lét­száma 12 főre nőtt. 28746 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents