Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-24 / 120. szám

2001. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK TOLNA MEGYE 2001 7. OLDAL Tudta-e? A XVIII. század elején számos református hitű tolnai menekült Bogyisz- lóra. Többek között ma­gukkal vitték Sztárai Mi­hály kelyhét, sőt, még a harangot is. Ezeket a tár­gyakat ma is a bogyiszlói református templomban őrzik. A dunai árvizektől külö­nösen sokat szenvedett a község. A XIX. század utolsó évtizedében is több katasztrofális áradás súj­totta a települést. A XX. században két alkalom­mal is igen nagy pusztítást vitt véghez a nagy folyó: 1945-ben a lakóházak több, mint fele lakhatat­lanná vált. Ennél is na­gyobb bajt hozott az 1956- os, amikor néhány jól megépített kőépületen kí­vül minden ház megsem­misült. Ekkor egyetlen ud­var egy kis területén ma­radt csak száraz hely a községben. Bogyiszló is a híres Kalo­csa környéki fűszerpapri­ka termesztő tájegységhez tartozik, a község kiváló | pirospaprikájáról is is- , mert. Az ún. „bogyiszlói paprika” azonban, ame­lyet a dokomlási növény­nemesítő telepen hoztak létre, nem piros, hanem fehér, vastag húsú, csípős és elsősorban savanyításra való. Tolna megye jelenlegi főjegyzője, dr. Sümegi Zoltán 1990-től 1993-ig Bogyiszló polgármestere volt. Orchideás erdő alakult ki Góga mentén Bogyiszló határában, az 1956-os ár­víz után épült gát anyag­gödrében. A természetvé­delmi területen orchideák - vitéz kosbor és hússzínű ujjas kosbor - mellett más különleges növények is ta­lálhatók, mint például a kardos madársisak, a gyíkpohár, a tőzegpáf­rány, vagy a mocsári nő- szőfű. Révész Kálmán, bo­gyiszlói lakos a katolikus templom toronyórájának elkészítésére irányuló ja- 1 vaslatát verses formában , nyújtotta be a polgármes- : téri hivatalba, az 1990-es évek végén. Tóth István polgármester ugyancsak rímekben válaszolt a be­adványra. A kezdeménye­zés egyébként sikeres volt, az óra elkészült és működik. Bogyiszló az új évezred küszöbén Fejlődő község, nagy lehetőségek előtt Körös-körül folygk, holtágak Bogyiszló környéke az avar kor óta la­kott. A település neve 1272-ben Boguzlou alakban fordul elő először, mint királyi birtok. Bogyiszló és a köz­séget körülvevő mocsaras ártéri erdők jelentős számú, környékbeli magyar né­pességnek adott menedéket a történelem folyamán. A község az 1854-ben befeje­ződött Duna-szabályozás után a Dunán­túlhoz került, de a település csak 1931 óta tartozik Tolna megyéhez. A zsáktele­pülés fejlődésének új távlatokat nyithat a né hány éven belül elkészülő új Duna-híd. Tóth István 1993. vége óta, harmadik önkormányza­ti ciklusban irányítja a települést.- Bogyiszló lakosságának nagyobb része magyar, je­lentős, mintegy 20 %-os létszámarányú a cigány ki- sebbség. Az itt lakók fő megélhetési forrása a mező- gazdaság. 2001-ES KÖLTSÉGVETÉS éves összeg 199 MFt állami hozzájárulás 155 MFt helyi adók 7 MFt egyéb bevételek 29 MFt működési hitel 8 MFt A nemrégiben átalakult mezőgazdasági szövetkezet helyben mintegy 150 főt foglalkoztat. Jelentős az itte­ni dunai kikötő, amely gabona export-importtal fog­lalkozik. Bogyiszlón üzemel néhány kisebb paprika­feldolgozó üzem, működik több szol­gáltató jellegű vállalkozás. Számotte­vő ipari tevékenység azonban nem fo­lyik, egy játékgyártó cég 20 fő körüli munkaerőt foglalkoztat. A munkanél­küliség igen magas, 22 %-os. Egyelőre zsáktelepülés a miénk, ami után nem kifejezetten érdeklődik a tőke. A Duna-híd és a hozzá vezető utak megépülésével azonban ez a helyzet változhat. A Duna-mentén egykori horgászta­nyák átalakításává egy lassan Dombori-léptékű, 500 üdülőből áló rekreációs bázis jött létre.- Iskolánk igazgatója Boda Zoltán. Az intézmény jól felszerelt, festői környezetben fekszik. A többi intéz­ményünket a polgármesteri hivatal- ba integrálta az önkormányzat. Az egészségügyi ellátó rendszer a kor követelményeinek megfelelő felsz- ereltségű. Háziorvosunk dr. Tillmann József, a gyermekorvos dr. Tajdina Julianna, a fogorvos dr. Gás- .....' pá r Sándor, a védőnő Lépő Jánosné. Az óvoda, amelynek vezetője Jusztin Józsefné, négy csoporttal működik, jó személyi és tárgyi feltételrendszerrel, ugyancsak szép környezetben. A művelődési há­zunk jó kihasználtságú, így például tornateremként is működik. Ettől függetlenül hiányzik a település­nek egy községi tornacsarnok.- A településen az áapinfrastruktúra kiépített, ugyanakkor örülnénk, ha létrejönne a kábeltelevízi­ós háózat is, méghozzá úgy, hogy az ne rakjon újabb jelentős terhet a lakosság vállára. Útjánk 3000 2500 2000 1500 1000 500 Tóth István Bogyiszló polgármestere 35 éves. Többféle mérnöki diplomát szerzett, emellett elvégezte az államigazgatási főiskolát is. Nős. Két fiuk van, István 10, Szilveszter 6 éves. Hobbija a szőlészet-borászat. nagyrészt kiépültek, de javításra szorulnak. Az utakkal kapcsolatos az egyik legnagyobb aktuális problémánk is. A kikötőbe irányuló, a falun keresz­tül haladó teherforgalom ugyanis zavarja a lakossá­got, rontja az épületek állagát. Ezt felismerve Bogyiszló - a tolnai és a faddi önkormányzattal kö­zösen - elkészíttette a bogyiszlói és a dombod kikö­tőkhöz vezető, a településeket elkerülő út tervét.- Civil szervezeteink között elsőként kell említeni a fennállásának 25. évfordulóját nemrég ünnepelt hagyományőrző egyesületet, amelynek vezetője Streer Tamásné. A szakma által is elismert táncegyüttes Eu­rópa sok országába elvitte már Bogyiszló jó hírét. Mint általában minden hasonló nagyságú faluban, Bogyiszlón is műkö­dik vadásztársaság (elnöke Paksi Ist­ván), horgászegyesület (vezetője Szűcs István), sportegyesület (elnöke Sós Fe­renc) a rendőrséggel, és június elsejétől a leendő önálló bogyiszlói körzeti meg­bízottal, Cselei Attilával is remélhetőleg szorosan együttműködő polgárőr egye­sület (elnöke Tóth István). Létezik egy iskolai alapítvány, a Gyermekekért Bogyiszlóért Alapítvány, amelynek kura­tóriumi elnöke Paksi Istvánná.- Bogyiszló kitörési pontjai közé tartozik a gyönyörű természeti környezet révén az idegen- forgalom, a turizmus fejlesztése, amelyhez szükség van a község szépítésére. Ez a munka a holtág-reha­bilitációt éppúgy magába foglalja, mint a járdák fel­újítását. Szükség lenne olyan vállalkozások le­telepítésére, amelyek foglalkoztatni tudnák az itteni kevésbé kvalifikált sza­bad munkaerőt is. Ezt szolgálná, ha a mezőgazdaságban további kézimunka igényes kultúrák honosodnának meg, akár családi vállalkozások keretében. Az elkészülő Duna-híd pozitív hatást fog gyakorolni községünkre. A zsákte­lepülés ezáltal „ki fog nyílni”. Bogyiszlóról 8-10 perc alatt elérhető lesz Szekszárd, illetve a Duna túlolda­lán levő területek. Mindez úgy, hogy az út forgalma elég távol halad a há­zaktól ahhoz, hogy ne zavarja a lakos­ságot. Ezen kívül vannak további, kiak­názható lehetőségek a dunai üdülőte­lepben, illetve a Idkötőben is. Úgy ér­zem, ezekkel a lehetőséggel élnünk kell. Ha ez így lesz, akkor Bogyiszló hamarosan újkori történetének legna­gyobb fejlődési szakaszába léphet. i BOGYISZLO LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 04 1949 1990 2000 A település gazdái Tóth István polgármester, Gergely József jegy­ző, Bajusz Tamás alpolgármester, Berka Ist­ván, Boda Zoltán, Görbe Ferencné, Lépő Ignáczné, Manga János, Németh János I., Németh János II.dr. Tillmann József (vala­mennyien függetlenek). A Bogyiszlói Roma Ki­sebbségi Önkormányzat tagjai: Orsós Levente (mb. elnök), Balogh Péter, Kalányos Mónika, Mihalovics Zsolt, Orsós Mihály. ^gyisxvP Bogyiszló a Duna jobb partján terül el, Tolnától ’ mintegy 6 kilométerre. A települést északról és nyugat­ról Duna-holtágak, délről a Sió, kelet felől az élő Duna határolja. A község címere aranyszínű pajzson egy napsütésben egy szi­geten levő fa felé csónakázó ladi­jtíkos embert ábrázol, sötét­kék alakkal. A község történelmileg református település, ma azonban valamivel nagyobb a katolikusok száma. Utóbbi fe­lekezet lelki vezetője a tolnai apátplébános, Lendvai István, míg a reformátusoké Suhai Lajos tiszteletes. A baptista közösséget Izsák Jenőné fogja össze. „Faluraszóló” lakodalmak A község híres nagy, „falura­szóló” lakodalmairól, ame­lyekre a rokonság rendkívül széles köre, barátok, ismerő­sök, nem ritkán sok száz ember is hivatalos. Ezt az érdekes hagyományt - igaz, mind kevesebben, de - még ma is ápolják a faluban. Azokat a lagzikat, amelyeken több száz, de akár ezernél is több vendég vesz részt, „házilagos kivi­telben” nyilvánvalóan csak széles rokonsági összefogással lehet le­bonyolítani. így aztán ezek az al­kalmak a közös munka (és a szó­rakozás) révén magától értetődő­en közelebb hozzák egymáshoz a rokonokat, barátokat. A bogyiszlói nagy lakodalmak előtt már szerdán elkezdődik a sü­tés-főzés, persze igen nagy téte­lekben. Természetesen nem csu­pán a lakodalomra készítik az éte­leket, hiszen a nagy számú segítő­nek is ennie kell valamit. Hagyo­mányosan csütörtökön sütik a kuglófot. Pénteken este már egy kisebbfajta zenés „lakodalom” zajlik, főként disznópörkölttel, kalácsokkal. A lakodalom napján, szombaton már az ebéd is ünne­pi, amelyen elsősorban töltött ká­posztát, réteseket kínálnak. Este pedig, a lakodalmi menüből nem hiányozhat a csirkehúsleves, a birkapörkölt, a sültek, a torták és más sütemények. (A híres bo­gyiszlói tejfölös kalács viszont in­kább más ünnepeken kerül asz­talra.) A bogyiszlói lakodalmak meg­ihlették Mözsi Szabó Istvánt, a községben élő festőművészt is, akinek Bogyiszlói lakodalmas cí­mű festménye látható a képen. Kapcsolat nyugatra, keletre Bogyiszló egy németországi és két erdélyi településsel ápol kifejezetten baráti, tar­talmas viszonyt. Az erdélyi települések közül a Hargita megyei Csíkcsicsóval az ottani származású, egy ideig a bo­gyiszlói iskolában dolgozó Weisz- né Szabó Magdolna tanítónő ré­vén alakult ki a kapcsolat, míg a Kovászna megyei Csernátonnal ugyancsak egy bogyiszlói tanár, Túri István kapcsolatai „következ­ményeként”. Bogyiszló igyekszik segítséget nyújtani a nehéz anya­gi körülmények között levő erdé­lyi testvéreinek, de hangsúlyozot­tan nem a helyi adófizetők pénzé­ből. A németországi Schlitz-cel tör­ténő testvérvárosi kapcsolatfelvé­telt a bogyiszlói néptánc egyesü­letnek „köszönheti” a község. A két tánccsoport kapcsolata két év­tizedes, a németek ma már szinte családtagként, gyakran látogatnak Bogyiszlóra, ahol mindig nagyon jól érzik magukat. Varázsa van ennek a helynek Átmeneti állomás helyett 35 éve tartó faluorvosi hűség Első benyomásai alapján csupán néhány hónapos átmene­ti állomásnak tartotta a bogyiszlói körzeti orvosi praxist dr. Tillmann József. Azóta 35 év múlt el, és a község jelen­legi háziorvosának eszébe sem jut, hogy elhagyja Bogyiszlót. A pécsi orvosi egyetem elvég­zése, a kötelező kórházi gya­korlat, majd rövid ideig tartó szekszárdi körzeti orvosi praktizálás után Tillmann doktor 1966-ban nyerte el a megüresedett bogyiszlói or­vosi állást. A nagy árvíz után 10 évvel a fiatal orvos „első pillan­tásra” nem tartotta kimondottan felemelő látványnak a „bon- dorkész” állapotban levő falut, a vakolatlan, kerítés nélküli házak­kal, az általános rendezetlenség­gel, mindezt a szürke-sáros no­vemberben. Akkor úgy vélte, hogy Dr. Tillmann József tavasszal feltétlenül elfogadja a neki ko­rábban felajánlott paksi állást. Tavaszig azonban megismerte az itteni __________ embereket, akik ba­rátságosak és ragasz- kodóak voltak, és megszerette a fa­lut, olyannak, amilyen volt: vezeté­kes ivóvíz nélkül, fürdőszobák hí­ján, a lakosság személyi higiénéje, az általános egészségügyi állapot problémáival, és azzal együtt is, hogy olykor mentőt se tudtak hív­ni telefonkapcsolat híján. Ho gy a község igen jelentős fej­lődésen áthaladva ma lényegében összkomfortossá vált, az Tillmann doktornak is köszönhető, aki vall­ja: a falusi orvosnak nem csak az egyének gyógyítása, hanem az adott közösség általános érdekei­nek képviselete, a helyi közéletben való aktív részvétel, „a képviselő­ség” is alapfeladata. A nemrégiben Tolna Megye Ki­váló Köztisztviselője kitüntetést kapott orvos szerint a településnek - talán leginkább a holtág révén - varázsa van, amiről mindenki így vélekedik, aki hosszabb időt eltölt a községben. Mint mondja, ő egyébként is hűséges típus, és mi­után rövid idő alatt megszerette Bogyiszlót, soha nem gondolt arra, hogy elhagyja a falut. Millenniumi falunapok Alkalom a pihenésre, az emberi kapcsolatok ápolására Immár ötödik alkalommal rendezik meg a község leg­nagyobb kulturális esemé­nyét, a Bogyiszlói Falunapo­kat. 4 A fesztivál az önkormányzat általi kezdeményezése mögé sok támo­gató - intézmény, vállalkozás és magánszemély - fel­sorakozott, ezúttal is megteremtve a lehe­tőségét egy három napos, ingyenes kul­turális rendezvény megtartásának. Május 25-én, azaz holnap, pénteken 15 órától borversenyt tartanak. 18 órakor a polgármester nyitja meg a rendezvényt. 18.30-kor helyi amatőr festők kiál­lítása, 19.30-kor Cseh Gábor festő­művész kiállítása nyílik. Az első este a szolnoki Coctail együttes, valamint Aradszky László szóra­koztatja a közönséget. Május 26-án, szombaton reggel 6-tól horgászverseny lesz, 8 órától pedig országos kutyakiállítást ren­deznek. 15.30-kor indul a néptánc fesztivál (mözsi, érsekcsanádi, bo­gyiszlói táncosok, valamint ama­tőr nótaénekesek lépnek fel). 15 órától halfőző verseny lesz, 17 óra­kor kezdődik a bogyiszlói elszár­mazottak találkozója. 20 órától Illényi Katica és Farkas Bálint nóta­estjét élvezheti a közönség, majd Kiss László és zenekara játszik. Május 27-én 15 órakor birkafőző verseny veszi kezdetét. 16 órától a Friends, a Melodana és az Alisca Brass Band játszik, közben bemu­tatkozik a helyi általános iskola Szöcske táncklubja. 19 órától a Tuki Trió zenél, közben Ihos József (Kató néni) műsorára kerül sor. 24 órakor fáklyás csónakfelvonulással és tűzijátékkal fejeződik be a mü- lenniumi falunapi rendezvény. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents