Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-19 / 116. szám
Tolnai Népújság 2001. Május 19., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Minden várakozáson felüli siker Szekszárdi bemutatkozott Cegléden ■ A kamarazenekar koncertje A városalapítók napján Szekszárd mutatkozott be Cegléden. Cegléd - Szekszárd A két város közötti kapcsolatok még 1999 júniusára nyúlnak vissza, amikor a műemléki konferencián jártak Szekszárdon a Városvédő- és Szépítő Egyesület vezetői, akiknek megtetszett a város kulturális életének az a szelete, amellyel akkor megismerkedtek. Olyan jó hírünket keltették, hogy a városvédők ősszel polgár- mesterestül beültek egy bujzba és ellátogattak Szekszárdra. Sós János polgármester kérdésünkre válaszolva elmondta:- Magam is megtapasztaltam, hogy nagyon szép város Szekszárd, rengeteg értékkel. Mivel nálunk is vannak olyan események, amelyeken ezt a fajta jó kapcsolatot ápolni lehet, a városalapítók napjára hívtuk In eg a tolnai megyeszékhelyt, hogy hozzák el értékeiket. Néhány szó Ceglédről Cegléd a 637. születésnapját ünnepelte. A 38 ezer lakosú város Pest megye középső részén található, vonzáskörzetébe 11 település tartozik, összesen mintegy 100 ezer ember körzetközpontja. Különlegességei közé tartozik, hogy ott található az ország egyetlen dob múzeuma. Ceglédre látogatott Kocsis Imre polgármester, dr. Fenyőházi Elemér és Haász László alpolgármester, több képviselő, a hivatal vezető alkalmazottjai. A kulturális programban fellépett a Tücsök Klub, a Szekszárdi Kamarazene- kar, Környei Miklós, Pintér Gabriella, Körtés József, Lányi Péter. Adorjáni Endre, Kiss Ildikó, Fusz György, Juhos László, Farkas Pál, Molnár M. György, Kemp Zsuzsa, Bercsényi Miklós, Baky Péter kiállítása egy hónapig látható a városban.- A szekszárdiak szereplése a legmerészebb várakozást is felülmúlta, minden szereplő nagy sikert aratott nálunk, mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a két városvezetés között is kialakulhat baráti, egymást segítő kapcsolat, együttműködés. A szekszárdi delegáció tagja volt dr. Fenyőházi Elemér alpolgármester, aki elmondta, hogy nagyon szívélyesen fogadták a szekszárdiakat, s művészeink, csoportjaink nagy sikert arattak.- A kulturális kapcsolatok és a civil szervezetek közötti együttműködés alapjait mindenképpen leraktuk, s azt tervezzük, hogy a ceglédiek kedvességét mindenképpen hasonló meghívással viszonozzuk a jövőben. A Tücsök Klub is fellépett Különcjárat Székesfehérvárra „Feltámadt” Ikarus buszok találkozója Nem minden nap lehet olyan élményben része az embernek, hogy egy kellemes utazást tehessen egy harmincöt esztendős Ikarus 55-ös busszal. A személyszállító érdekessége, hogy hat esztendővel ezelőtt az őcsényi vasútállomás mellett teljesen szétrohadva állt, a teljes pusztulásra ítélve. A bátai Bélák Sándor volt a megmentője, aki megvette, hazavitte, és felújította az öreg járművet. Az elmúlt héten hat, romjaiból „felépült” Ikarus 55-ös busz vágott neki az ország különböző részéről annak az útnak, melynek végállomása Székesfehérvár volt, az Ikarus buszok bölcsője. Itt adtak egymásnak találkozót azok a géptulajdonosok, akik ezeket a járgányokat megvásárolták és helyreállították. A hat közül ketten dicsekedhetnek azzal, hogy, mint tulajdonosok ülhetnek a buszok volánjai mögé, az egyikük Bélák Sándor. A farosok gazdáit az Ikarus gyár termelési igazgatója, Endrédi Zoltán fogadta, aki üdvözölte a kezdeményezést. Lapunknak elmondta, nagy büszkeséggel tölti el, hogy fáradságot nem kímélve, a munka- és típus- szeretetből jelesre vizsgázó farostulajdonosok meglátogatták a gyárat. Öröm számára az is, hogy az Ikarus név olyan márkanév lett az egész világon, melyre mi, magyarok igen büszkék lehetünk. Ma is számos ország importál Ikarus-terméket, több mint 120 ezer gépkocsi szalad az utakon, a megrendelők teljes megelégedettségére. Mint elmondta, a gyár fénykorában évente kilencezer Ikarus-t gyártottak. A program része volt, hogy a farosokkal egy tiszteletkört tettek a gyár körül, ám ezt megelőzőleg a mai Ikarusok gyártási folyamataiba is bepillantást nyerhettek a vendégek. Érdekes volt látni, hogy a megfeszített munkatempó eredmézetes motorhangja felidézte a régmúltat. Sándornak hat esztendejébe került, hogy a busz elnyerje mostani állapotát. Sok pénzbe és még több időbe telt. Sokan gondolhatják úgy, megérte, hiszen utazásunk során számtalan érdeklődő szem, fürkész tekintet kísért bennünket. Arról már nem is beszélve, hogy rengeteg út széli integetőt úgy üdvözöltünk, hogy Sanyi „beletaposott” az élesen szóló dudába. Természetesen a járgány szó nélkül vitte a nyolcvanas tempót, minden berendezése működött, olyan volt, mint régen. Még j&jjg a műszerfal feletti óra is pontosan járt. Pernyeképpen az alvázüzemtől kiindulva miként állnak össze egységes egésszé a mindenki számára ismert modellek. Az utazás fantasztikus élményt nyújtott, hiszen még gyermekkoromban rendszeresen utaztam ilyen farosokkal. Jellegsze a tulaj úgy vélekedett, hogy sok alakítani való van még a belsőn. Sok apróság hiányzik még. A jellegzetes üléssor, a kalaptartó, a kis ablakok, melyek buktathatók, mind nosztalgiát ébresztettek bennem. Bélák Sándor, a büszke tulajdonos Székesfehérváron találkoztunk a busz korábbi vezetőjével, Horváth Gézával is, aki két évig rendszeresen vitte az utasokat Fiúméba. Több ezer kilométert tett meg ezzel a szerkezettel. Amikor feltettem ezt a kérdést, mi az, ami hajtja, Sanyi röviden válaszolt.- A busz fenntartása és üzemeltetése nem kerül sokba, a javításokat pedig éri végzem el. Kirándulásokra, nosztalgiatúrákra és találkozókra járok a busszal. A tekintetek, az emberek érdeklődése, melyekkel az utazás során találkozók, feledtetik a sok nehézséget, az anyagi ráfordításokat. Boldog vagyok ezektől az arcoktól. Jól esik az érdeklődésük. Ezért érdemes csinálni. Természetesen köszönöm mindazoknak, akik célom elérésében segítségemre voltak. Sokan voltak. • GARAY ELŐD Krémer kontra szegénység Állást keres az Országos Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese. Szerinte ugyanis a múlt századi romantika, mítosz kergetése mögött valójában arról van szó, hogy a nőket ki akarják vonni a munkaerőpiacról. Krémer Balázs szociológus. érdekes előadást tartott a szociális oktatásban részt vevők országos konferenciáján. A társadalom- kutató az Országos Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese.- Az előadás témája a szegénység új arcai, avagy a kiszorítás technológiái címet viselte. Mit jelent ez a megfogalmazás?- Úgy látom, hogy a rasszizmusból, nacionalizmusból, idegengyűlöletből eredő konfliktusok kiléptek a szociális problémák medréből, s biztonsági problémává váltak nemzetközi szinteken és országokon belül is. Amikor a gyűlöletek politikává, kurzussá válnak, annak már nemcsak széplelkű, szociális, szegénységi, hanem, az egész társadalmat veszélyeztető következményei lehetnek.-Miaz újszegénység?- A szegénység profilja az elmúlt évtizedek alatt Európában, az elmúlt években pedig nálunk is megváltozott. A második vüágháború után kialakuló jóléti társadalmak alapvetően a háború utáni magas kockázatú háborús csoportokra, hadiárvákra, özvegyekre, idősekre koncentráltak. Hatékony, jól működő rendszerek jöttek létre. Az elmúlt években a szegények körébe jelentős részben, alacsony társadalmi státusú, de aktív korú, tartósan munkanélküli, elvileg munkára képes emberek, illetve az ő gyerekeik kerültek. Már az aktív korúak jelenléte is elég sokkoló e folyamatban, különösen a gyerekszegénység növekvő mértéke az. A folyamat Magyarországon is megjelent. A TÁRKI 2000. évi jelentése arról számolt be, hogy a társadalom legalacsonyabb egytizedében 1998 és 2000 között a gyerekek aránya felment 26- ról 32-33 százalékra, ami egy émelyítő drámai fejlemény. Az új helyzet más megközelítést követel meg a szociális munka tartalmában és az intézményekben is. Ezt a szakma érzékeli, de még nincsenek meg azok a politikák, technológiák amelyekkel vissza lehet terelni ezeket az embereket a margón belülre.- A statisztikák azt mutatják csökken a munkanélküliség.- Nem csökken, s úgy látom nagy szemforgatás folyik. A tények azt mutatják, hogy a regisztrált munkanélkülieknek kevesebb mint két százaléka kerül vissza a nyílt munkaerő-piacra. A munkanélküliség csökkenése az inaktivitás, a rokkantnyugdíj és a segélyezési lét felé mozog. A csökkenés abból adódik, hogy az ellátási idők rövidítésével sokan kiszorultak a rendszerből. Annyi jó hír azért van, hogy a foglalkoztatás csökkenése megállt, de a növekedési adatok elég konfúzak. A KSH adatai szigorúan a statisztikai hibahatáron belül vannak, elég bizarr ösz- szetételeket mutatva. Például tavaly az utolsó negyedévben a foglalkoztatás-bővülését gyakorlatilag az 50 feletti generációban mutatták ki, ami mögött nem látok reálfolyamatokat. Nem bizonyítják a bővülést a társadalombiztosítási, a munkaerő-mérleg, az adózási adatok sem. Ma a legalacsonyabb jövedelműeket nyomják a legmagasabb relatív elvonási terhek, ami nem ösztönöz a munkavállalásra.- Miként látja a családbarát politikát?- Ez a politika a középrétegeket támogatja, akiknek a jólétéről éppen nem lehet újraelosztási keretek között gondoskodni. A mi jólétünk a munkából és keresetekből fog előállni s nem adókedvezményből. Egyfajta múlt századi romantika, mítosz kergetése mögött valójában arról van szó, hogy a nőket ki akarják vonni a munkaerőpiacról. Térjenek vissza inkább a konyhába! Az én véleményem szerint meg a nőknek is munkáért kellene inkább pénzt kapniuk, s a gyermeknevelést ezzel úgy lehet összeegyezetni, ha ösztönöznék például a részmunkaidős foglalkoztatást.- Hogyan tudja összeegyeztetni hivatali munkáját a szociológus lelkiismeretével?- Köszönöm kérdését, állást keresek. IHAROSI IBOLYA A drága, jó természet A természetben dolgozni irigylésre méltó. Kováts László a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársaként három esztendeje járja a Tolna megyei, ezen belül is a Dél- Mezőföldi Tájvédelmi Körzet erdeit, legelőit. Az ő munkája persze nem csak a természetjárás, hanem az értékek őrzése is. A Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai Nagydorogon rendezték be irodájukat. Nagydorog Á természetvédelmi őrök - mint, ahogy Kováts László is - a rendőrségi jelvényhez hasonlót kaptak, Ónzni az énékeket ennek birtokában végzik munkájukat. Komoly vizsga után juthat csak az ember ilyen igazolványhoz. Szolgálati lőfegyverrel járják a területet és minden gyanús embert joguk van igazoltatni. Figyelniük is kell, hiszen nagyon elharapódzott a természetvédelmi területeken lévő illegális tevékenység. Lopják a fát, az értékes növényeket, az állatokat peNévjegy: Kováts László Születési idő: 1971. Végzettség: ELTE, biológia-földrajz szak Felesége tanítónő, 2001 januárban született egy kisfiúk. Beosztása: tájegységvezető a Duna- Dráva Nemzeti Parknál dig leölik. Perszé nemcsak ezek a tevékenységek tartoznak a jogkörükbe, hanem ellenőrzik a vadászatot, az állatkereskedéseket, piacokat. Olyannyira szerteágazó ez a munka, hogy fészkéből kiesett gólyát is mentettek már meg, hiszen ez is a feladatok közé sorolható.- Nyáron oktatásokon, előadásokon veszünk részt, ahol a diákok számára adjuk át a tapasztalatainkat, népszerűsíteni igyekszünk a természetvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat, ismereteket. A gyerekek fogékonyak e téma iránt, nagyon érdeklődőek ezeken a beszélgetéseken.- Milyen forrás biztosítja azt, hogy nap, mint nap legyen benzin a gépkocsiban, hogy kijárhassanak a területre?- Köztisztviselőként dogozunk, az országban található kilenc nemzeti park a Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium hatósága alá tartozik. Az elmúlt években nagyban változott és ezzel együtt sokat fejlődött a természetvédelmi őrjárat szervezettsége, felépítése, finanszírozása. Az elmúlt három év alatt látványosan, tervszerűen fejlesztették a természetvédelmet, így az őrjárat is több pénzhez jutott. Az EU csatlakozás egyik feltétele a környezet- és természetvédelem EU komformizálása. Egyébként az 1996-ban megalkotott természet- védelmi törvény alapján tevéIsmerni kell a rájuk bízott területet kenykedünk, mely Európa egyik legszigorúbb törvénye lett. Sajnos országos viszonylatban a védett területek arányát tekintve Tolna megye az utolsók között van. A jövőben több helyütt minősítjük át a területet védetté. Ezeknek a területeknek az átminősítésében is fontos szerepük'van a természetvédelmi őrszolgálat munkatársainak.- Hogyan került ide tájegységvezetőnek?- Engem mindig is vonzott a természet, szeretem az állatokat, a növényeket. Biológia-földrajztanári végzettségem van. Három éve kerültem Budapestről Pálfára. Ekkor kezdtem el természetvédelmi őrként dolgozni, ma már tájegységvezető vagyok. Nagyon szeretem ezt a munkát. Hamarosan megszerzem a természetvédelmi szakmérnöki diplomát is. Nagyon sok időt kell a területen tölteni, ismerni illetékességi területünk minden zugát, szegletét. Munkánkat több szervezet segíti, például polgári szolgálatos fiatal katonák, szakmai gyakorlatukat töltő egyetemisták. Szoros kapcsolatunk van a rendőrséggel is. GARAY ELŐD 1 i I I
