Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-18 / 115. szám

jm 2001. Május 18., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 11. oldal Címer Zsigmond királytól Szedres a Szekszárdot Székesfe­hérvárral összekötő 63-as számú főút mentén, Tolna megye kö­zéprészén, Szekszárdiéi néhány kilométerre fekszik. Szedres címerében a felső, vö­rös mezőben, a szájában* korbácsot,, tartó* a r a n yj oroszlánt látható. Ez a cí-U merkép a Beze-** rédj-eknek Zsig-, mond király által 1436-ban - adományozott cí­merét alkotta. Az alsó kék mezőben új címer­képként ezüst selyem zászló lát­szik, rajta stilizált e p e r f a , amely a falu- alapító Bezerédj - család által is szorgalma­zott selyemher­nyó-tenyésztésre utal. A községet jellemzően ^katolikusok és reformátusok llakják. Előbbiek lelkipászto­ra Wigand István, aki Ten- gelicről jár Szedresre, a re­formátusoké pedig Újlaki Ti­bor. A település alapítója: Bezerédj 1796-ban született Szerdahelyen. A soproni katolikus főgimnázium el­végzése után a po­zsonyi jogakadémi­án barátságot kötött Széchenyi Istvánnal. 1827-ben megyei fő­jegyző, 30-tól or­szággyűlési követ lett, ahol a reforme­rek egyik vezéregyé­niségévé vált. 1838- ban szerződést kö­tött medinai jobbá­gyokkal kilencedük megváltásáról, ké­sőbb kakasdiakkal az örökváltságról. 1844-ben első­ként Magyarországon önként adó­zó nemesként jelentette ki magát. A szabadságharc bukása után ha­lálra ítélték, később kegyelmet ka­pott, és Hídjára szám­űzték, ahol fellendí­tette a selyemtenyész­tést. 1856-ban halt meg Hídján. Az utókor nem fe­lejtette el a neves re- formpolitikust. Bezerédj István a névadója az APEH el­nöke által, illetve a megyében alapított díjnak. A megye a Bezerédj-program ál­tal kapcsolódik az or­szágos Széchenyi-programhoz. Szedresen egy tér és az iskola őr­zi nevét. ■ Bezerédj István A szedresi dinnyének neve van Immár az ország öt legneve­sebb dinnyetermesztő régi­ója között tartják számon a szedresi térséget. Ez év ele­jén az itteni termelők létre­hozták a Szedresi Dinnye­termelők Egyesületét. Az egyesület elnöke, Bognár János meséli, hogy a szedresi dinnyetermesztés negyedszá­zaddal ezelőtt kezdődött, az akkoriban a környékén dol­gozó Heves megyei dinnyé­sek és helybéli gazdák barát­sága révén. A szedresi dinnyetermesz­tés úttörője Bognár Jánosék csa­ládja volt, mára pedig már mint­egy 70-80 család foglalkozik a nö­vénytermesztés ezen ágával, ki egy, ki harminc hektáron, de ha­sonló technológiával, egyenletes, jó minőségű árut előállítva. Ennek köszönhető, hogy a szedresi diny- nye jó híre eljutott az országon kívül,keleti és nyugati piacokra is. Bár eddig is értek el sikereket, a helybéli és környékbeli dinnyé­sek úgy gondolták, hogy összefo­gással még eredményesebbek le­hetnek: közösen kedvezőbb áron tudják lebonyolítani beszerzései­ket, illetve a piacon is jobb pozí­ciót érhetnek el. Ezért is alakítot­ták meg idén a Szedresi Dinnye­termesztők Szövetségét. Közös gazdálkodást azonban nem ter­veznek, mivel az igen különböző birtokméretek mi­att az érdekek ezen a téren nem egyeztethetők. Az egyesület szeretné továbbá, ha még az idén helyben létesülne egy hídmérleg, ami meggyorsíta­ná és kényelme­sebbé tenné a szállításokat. Ter­vükhöz megyei területfejlesztési pályázati támogatást is remél­nek. A távolabbi jövő - útban az Európai Unió felé - az itteni diny- nyetermesztő régió egyfajta lo­gisztikai bázisának kialakítása lenne Szedresen. Ennek egyik fontos eleme egy csomagoló állo­más létrehozása, amely az egyre igényesebb piac magasabb szin­tű kiszolgálását segítené. Ez is hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szedresi dinnyének nemcsak, hogy neve lenne, de igazi foga­lommá is válhatna. ■ Szedres az új évezred küszöbén A falu, amelyet jó helyre építettek tői I 2500 2000 1500 1000 1949 Szedres mai határa már a bronzkorban, ké­sőbb a kelták ideje alatt is lakott volt. Az Ár­pád-korban több kisebb falu lakói éltek a község mai területén, de ezek nevei nem maradtak fenn. A község újkori megalapító­ja Bezerédj István, 1818-ban költözött az ál­tala nagyanyjától, Gindly Zsófiától örökölt Hídjapusztai birtokra, és 1839-ben önálló te­lepülést hozott létre, amelynek első lakosai Szentlőrinc községből érkeztek. Szedres a selyemhernyó etetéséhez használt eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett „szederfákról” (eperfa) kapta nevét. Koleszár Mihály 1977. február 1-jén, mindössze 26 évesen lett Szedres első embere. Azóta egy év megszakítással - 1989. szeptemberétől 1990. októberéig - lassan negyedszázada dolgozik a település élén.- Szedresen mindig is szorgalmas emberek éltek, szorgalmukat azonban részben megtörte, hogy a rendszerváltás után sok munkahely megszűnt - mondja a polgármester. Nagy cégek szűntek meg, és sajnos jellemző, hogy 35-60 éves emberek kerülnek kapun kívülre, akik után manapság nincs igazi érdeklődés a munka­erőpiacon. Voltak viszont, akik a rendszer- változás után vállalkozásba kezdtek, elsősorban a mezőgaz­daság, azon belül is jórészt a dinnyetermesztés területén. Má­ra közülük sokan talpra tudtak állni. Ők a munka nélkül marad­tak egy részét időszakosan fog­lalkoztatni tudják. Az a tény, hogy csak magánvállalkozából 70-80 működik Szedresen, bi­zonyítja, hogy tényleg szorgal­mas emberek lakják a falut.*- Azt kell mondanom, hogy Bezerédj István nagyon jó helyre építtette a települést. Közel van a 63-as főútvonal, emellett a földrajzi, környeze­ti adottságok is kiválóak. Ná­lunk nincs belvíz, nincs árvíz, ——— van viszont két természetvé­delmi terület is. A Szedres környéki földek me- zőjgazdasági szempontból jó minőségűek.- A falu kiválóan felszerelt általános iskolájában- amelynek igazgatója Tölgyesi Józsefné - a he­lyi diákokon kívül Medináról és Jánosmajorból bejáró gyerekek is tanulnak. Az iskola pedagógi­ai programjában két idegen nyelv, a német és az angol oktatása is szerepel. A gyermeklétszám, mint szinte minden településen, sajnos egyre in­kább csökken. Ez elsősorban pénzügyi gondot jelent a fenntartó önkormányzat számára. Óvodánk - Andi Jánosné vezetésével - szintén körzetesített. Ebben az intézményben a gyerek­létszám idén még optimális volt. Szociális intézményeink közül a Varga Ferencné vezette idősek klubjában harmincegynéhány idős ember kap napi ellátást, törődést. Két tele­pülést ellátó védőnői rendszerünket Nagy Árpádné vezeti. Fogorvosunk dr. Bőhm Márta, háziorvosunk‘dr. Fenyvesi Imre, mindketten vál­lalkozóként dolgoznak. A faluban rendel dr. Kuner Mária gyermekorvos is.- Az utóbbi évtizedekben közösen, a falu lakos­ságának erőfeszítéseivel elértük, hogy hamaro­san összkomfortos lesz a településünk. Gyakor­latilag az összes utcánk szilárd burkolatúvá vált, kiépült a telefon, a kábeltévé, a gázhálózat, fel­épült a szolgáltatóházunk, tornacsarnokunk. A szennyvízberuházás most folyik, ha jól alakul­nak a dolgok, határidő előtt, idén ősszel elké­SZEDRES LAKOSSAGANAK ALAKULASA 2001-ES KÖLTSÉGVETÉS Éves összeg 201,6 MFt Állami hozzájárulás 121,8 MFt Helyi adók 5 MFt Egyéb bevételek 74,7 MFt Fejlesztési kiadások 1,43 MFt Felújítást kiadások 10,38 MFt Koleszár Mihály Szedres polgármestere 50 éves, felsősokú sze­mélyügyi szakképesítés­sel rendelkezik. Hobbija az olvasás, a természetjárás és a ke­resztrejtvényfejtés. szül a szennyvíztelep. A szilárd hulladék elhe­lyezését azonban nem tudtuk megoldani, ez azonban regionális szintű probléma.- Az önkormányzat szoros kapcsolatot tart fenn a helyi civil szervezetekkel. (A nyugdíjas érdekszö­vetség vezetője Herczinger István, a polgárőr egyesületé ifj. Balogh Ferenc, a dinnyetermesztők egyesületéé Bognár János, a sportegyesületé Beszterczán Péter, a horgászegyesületé Lambert Károly, a Szedresért Közalapítványé Gárdái István, a Szedres Községért Alapítványé Meiszel Károly). Anyagilag, eszközökkel, helyiség biztosításával, egyéb segítséggel is támogat­juk ezeket a szervezeteket. Szinte mindegyik szervezet képviselteti magátvalamilyen szinten a testületi üléseken.- A legközelebbi terveink közé tartozik szolgálati lakásaink, az üzletház és az orvosi ren­delő külső felújítása, utca bur­kolatok javítása, és a közvilágí­tás korszerűsítése. Hosszabb távon sem maradunk persze feladat nélkül. A közművek teljes kiépítése után a par­kosításra, fásításra is lehet majd koncentrálni. Szeret­nénk javítani az ivóvíz mi­nőségét, ezért vas-mangán- talanítót építünk.- Vitán felül áll, hogy Szed­res rendkívül jól ellátottá vált az utóbbi évtizedek­ben. Ám hozzá kell ten­nem azt is, hogy hiába van meg az összkomfort, ha az embereknek megfelelő jö­vedelem híján nincs pénzük azt megfizetni. Saj­nos nagy reményünk nincs ipartelepítésre, mun­kahelyteremtésre. A jövőt a jelenlegi vállalkozá­sok további erősödése, bővülése jelentheti, ami­1990 2000 nek révén a foglalkoztatási helyzet is javulhat. A község központja, előtérben a Bezerédj szoborral fotó: ok Hallotta? A környező településeken a köz­ség lakóit nevezték „ajtónyomó” szedresieknek is. A rossznyelvek szerint ugyanis egy mutatványos vándorcirkuszos erőművész a befelé nyíló ajtót belülről nyomó közönséget faképnél hagyta, és angolosan távozott a beszedett pénzzel. A szedresiek állítólag sokáig nyomták az ajtót, mire rá­jöttek arra, hogy becsapták őket. A Szedres melletti „Cukor-he­gyen” bronzkori urnasírokat és kelta leleteket tárt fel Wosinsky Mór, 1894-től. A középkor végén Apáti falu í& jövedelmi forrása a sárvízi halá­szat volt. A Sió és a Sárvíz sza­bályozása után „született” a Holt-Sárvíz, amelynek egy ré­szét a helyiek gyönyörű hor­gásztóvá alakították az 1970-es évek elején. Bezerédj Amália, Bezerédj István fiatalon elhunyt első felesége Hídjapusztán óvodát létesített, amelyben a hasonló hazai intéz­mények közül elsőként folyt ma­gyar nyelven az oktatás és neve­lés. Az általa írt Flóri könyve - 1834-ben született Flóri nevű lá­nyuk - kisgyermekek számára magyar nyelven alkotott versikék gyűjteménye, amely százötven év alatt 17 kiadást ért meg. „A világ leggyorsabb fehér em- bere”-ként aposztrofált Kovács Attila, rövidtávfutó, aki az 1987- es világbajnokságon 5. helyet szerzett, Szedres szülötte. Az egykori Bezerédj-kúria jelen­leg romos állapotban van. A pé­csi illetőségű Bezerédj- Kastélyterápia Alapítvány az épületben szenvedélybetegek részére rehabilitációs otthont kí­ván kialakítani, emellett - rész­ben az ott alkalmazott munkate­rápia keretében - a kúriát is rendbe akarják hozni, benne egy Bezerédj emlékszobát is lét­rehozva. ■ A település gazdái Koleszár Mihály polgármester (független), Honti Sándor jegy­ző, Beszterczán Péter alpolgár­mester, Andi Jánosné, Ádám Ti­bor, Farkasfalvi Zoltán, Fejős Károly, Kovács Sándor, Mester Lajos, Véner István, Zöld József (valamennyien függetlenek). A Szedresi Roma Kisebbségi Ön- kormányzat tagjai: Orsós József elnök, Bogdán Imre elnökhe­lyettes, Győrfiné Ignácz Erika, Konrád Imre, Orsós János. ■ A SZEDRESRŐL SZÓLÓ ÖSSZE­ÁLLÍTÁS A HELYI ÖNKORMÁNY­ZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELE­NIK MEG ÉS JUT EL A KÖZSÉG MINDEN HÁZTARTÁSÁBA. *30388* „Minél többet együtt lenni” A legnagyobb civil szervezet a nyugdíjasoké A mintegy ötszáz szedresi nyugdíjas közül több, mint háromszázan tagjai az 1995-ben, jelentős önkor­mányzati támogatással megalakult Szedresi Nyug­díjas Érdekszövetségnek. Kezdetben „nagy célja­ink” voltak - mondja Herczinger István el­nök. Megpróbáltunk olyan kedvezményes vásárlási akciókat szer­vezni, amelyek érezhe­tően javítanak a nyug­díjasok helyzetén. Bár jelenleg is léteznek ilyen ol­csóbb vásárlási lehetőségek - he­tente kétszer például olcsóbb ke­nyeret lehet venni a faluban az ér­dekszövetség közreműködésével -, igazán jelentős anyagi könnyebb­séget nem hoztak az idősek számá­ra. Szociális tevékenységüket nem ösztönözte az sem, hogy mára megszűnt a méltányossági nyug­díjemelés lehetősége, amiben a szövetség szintén segítséget nyúj­tott.Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a hangsúly immár a közös progra­mok szervezésén, a „mi­nél többet együtt lenni” megvalósításán van. En­nek megfelelően gazdag programot állít össze a vezetőség: az elnökön kí­vül Szűcs József elnökhe­lyettes, Nagyfalusi Józsefné, Fo­dor Istvánná, Berta Ferencné, Mé­száros Andrásné, Nagyváradi Ist­ván, Molnár Gyula, Varga Ferenc. A nőnappal összekötött taggyűlés után rendezik a nyugdíjasok bor­versenyét, majd a majálist-juniá- list. Nyáron az országot járják - most három helyre utaznak. Szep­temberben csak hölgyek részére tartanak mindenki nevenapját, míg az urak exkluzív rendezvénye az őszi bormustra. Szerdánként pedig klubnapot tartanak a műve­lődési házban. (A klubvezetők Dombi Józsefné és Rainics Béla.) Az elnök úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi vezetőség igen aktívan, lelkiismeretesen tevékenykedik, ezzel döntően hozzájárulva ah­hoz, hogy a gyerekek kirepülése, vagy a házastárs elvesztése után minden szedresi idősnek legyen lehetősége arra, hogy válasszon a befelé fordulás, a magány, vagy egy élettel, élményekkel teli kö- zösség között.___________________■ Kitüntetett helyzetben A szedresi képviselőtestü­let 1997-ben alapította a Szedres Községért Kitünte­tő Címet. Az elismerést ed­dig tizenketten vehették át, a hagyományosan az év vé­gén rendezendő közmeg­hallgatások alkalmával. 1997-ben Rikker József, id. Rá­fájsz József, valamint dr. Jánosi György kapta meg a kitüntetést. 1998- ban Varga János, Komá­romi Gergely és Deli György ré­szesült a községi elismerésben. 1999- ben dr. Kovács Sándor, Schroth János és Rikker Józsefné bizonyult méltónak a címre. 2000- ben Dózsa József, Meiszel Károly és Horváth Jánosné vehette át a díjat. Hogy idén ki(ke)t illet a meg­tiszteltetés, azt a képviselőtestü- let egyik őszi ülésén dönti el. ■ BEDA LÁSZLÓ, Szekszárdon élő, szedresi származású alkotó a Cu­kor-hegyről készült festménye a polgármesteri hivatal egyik falát dí­szíti. A Cukor-hegy a község egyik természetvédelmi területe. A mintegy 60 hektáros réten honos többek között a tarka sáfrány, a ta­vaszi hérics, a homoki pimpó és az apró tyúktaréj. A másik védett természeti értékeket hordozó terület a Holt-Sárvíz és környéke, ahol többek között barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi sármány, sár- szalonka, jégmadár és gyurgyalag is előfordul. _____________________■ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents