Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-16 / 113. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. MAjus 16., szerda Spanyolország elszigetelődik • Kudarc az Európai Unió külügyminiszteri értekezletén Alighanem eredménytelenül zárul az Európai Unió külügyminisztereinek e heti tárgyalássorozata. Madrid megmakacsolta magát: a tervezett bővítés­ről folytatott tárgyalásokon ragaszkodik a biztosí­tékokhoz, mert nem akar elesni a Brüsszelből folyósított pénzektől. Brüsszel Nem számíthatnak megértésre a spanyolok: sem az Unió kormá­nyának számító bizottság, sem a tagállamok túlnyomó többsége nem támogatja az ibériai ország követelését - írja tegnapi számá­ban a Die Welt. Spanyolország attól tart, hogy a szegé­nyebb kelet-közép-eu- rópai országok csatla­kozásával a tehetősebb tagálla­mok közé sorolódik át, s így nem támaszthat igényt a pénzügyi tá­mogatásra. Márpedig nem kis ösz- szegről van szó: a 2000 és 2006 közötti időszakban csaknem 43 Az Európai Unió mezőgazdasági biztosa szeretné fölgyorsítani a terve­zett agrárreformot. Javaslata szerint éves átalányt (körülbelül 2500 eurót) fizetnének a gazdáknak, ha nem kérvényezik külön az állatállo­mány és a megművelt terület arányában a támogatást. A terményeket ugyanakkor továbbra is szubvencionálnák - írja a Der Spiegel. Franz Fischler szerint ez az elképzelés jól beleillik abba német vízióba, amely szorgalmazza a környezetvédelmi szempontok érvényesítését az agrári- umban. Az átalányfizetés radikálisan segítene a bürokrácia visszaszorí­tásában is. A brüsszeli főhivatalnok reformtervét jövőre vitatja meg az ag­rárminiszterek tanácsa. Az EU 2006-ig érvényes mezőgazdasági kiadá­sait (ez teszi ki egyébként a költségvetés 46 százalékát) felülvizsgálják, s az évtized második felében térnének rá az új rendszerre. milliárd eurót kapnak a spanyolok strukturális és regionális fejlesztési célokra, amihez továb­bi mintegy 12 milliárd járul az úgynevezett kohéziós alapból. Madrid biztosítékot akar: ha a 14 jelenlegi tagország megígéri, hogy a bővítés után is megkap­hatja ezt a pénzt, akkor hajlandó elfogadni a közös álláspontot a munkaerő-áramlással és a szol­gáltatások szabadságával kapcso­latban. A spanyol feltételek telje­sítése azonban jelentősen meg­terhelné az uniós költségvetést, vagy hátrányosan megkülönböz­tetné az „új tagállamokat”. Egyik megoldás sem tetszik Németor­szágnak, amely már ma is évi 11 milliárd euróval többet fizet be az uniós kasszába, mint amennyit kap belőle. Joschka Fischer német külügy­miniszter elfogadhatatlannak tartja a spanyol „árukapcsolást”: osztrák kollégája, Benita Ferrero- Waldner pedig arra figyelmezte­tett, hogy a vita miatt halasztást szenvedhet a bővítés. A Gazeta Wyborcza című len­gyel lap szerint a spanyolok pó­kerjátszmába kezdtek: jóval töb­bet követelnek, mint amennyit kaphatnak. „Valamit bizonyosan kialkudnak maguknak - vagy a tagjelöltek rovására, vagy az uni­ós költségvetési befizetések növe­lése révén.” Günter Verheugen bővítési biz­tos ugyanakkor nincs megeléged­ve a két német nyelvű országgal sem: Berlin és Bécs ugyanis már lezárt tárgyalási fejezetekhez sze­retne ismét hozzányúlni, hogy le­hetetlenné tegye például az „ol­csó kelet-európai konkurenciát”. Az EU soros elnökségét ellátó Svédország külügyminisztere nem túl derűlátó a fejlemények láttán, ám reméli, hogy a június­ban tartandó göteborgi csúcstalál­kozóig sikerül megoldást találni. Megfigyelők szerint itt majd az EU-ra jellemző talányos formula kialakítása várható, amelyet mind Madrid, mind Berlin sikerként könyvelhet el. ______toronyi attila A s tátustörvénytől az autonómiáig Megoldhatók a soknemzetiségű Európa kisebbségi problémái A soknemzetiségű Európa számára a határok „légiesítése” és a határokon átnyúló, „politika feletti” gazdasági régiók létrehozása jelentené a megoldást, amely orvosolhatná az évszázados sebeket. Chikán Attila professzor, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora a közelmúltban Tirol és Dél-Tirol példáját hozta fel ezzel kapcsolatban lapunknak adott nyilatkozatában. A NATO brüsszeli székhelyén megnyílt a katonai bizottság vezérkari főnöki szintű értekez­lete, amely előkészíti a védelmi miniszterek júniusi tanácskozá­sát. Magyarországot Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök, a Magyar Honvédség parancsnoka képviseli. A DÉL-SZERBIAI biztonsági erők parancsnoka kedden tűz- szüneti parancsot adott csapa­tainak Oraovica faluban, hogy evakuálni tudják a civil lakossá­got és szabad elvonulást bizto­sítsanak az albán szakadár fegyvereseknek. A Ninoszlav Krsztics tábornok vezette had­erők albán szakadárok ellen vo­nultak be Oraovicába, a Szerbia és Koszovó közötti ütközőzóná­ba, és házról házra foglalták el a települést, majd ellenőrzésük alá vonták a fontosabb össze­kötő utakat. A PALESZTIN területeken ked­den megemlékezéseket tartot­tak a palesztin nemzeti kataszt­rófa, a „Nakba” - Izrael állam megalakulása, a palesztin lako­sok Brit-Palesztinából való tö­meges elmenekülése - évfordu­lóján. Az izraeli kormány pél­dátlan biztonsági készenlétet rendelt el, s katonái megölték a Hamász szervezet vezetőjének egyik testőrét, egy másikat pe­dig súlyosan megsebesítettek. Izrael Államot 1948. május 14- én kiáltották ki, s ezt hamaro­san csaknem 700 ezer palesztin száműzetése követte. Ä palesz­tinok azóta minden évben meg­emlékeznek a Nakba, azaz a „Katasztrófa” napjáról. AZ OSZTRÁK OMV olajipari csoport érdekelt a magyar Mól Rt.-vel és a lengyel PKN Orlennel kötendő szövetség­ben, amely messze a leg­nagyobb energiaipari konglo­merátumot hozná létre Közép- Európában - mondta kedden az OMV vezérigazgatója, Richard Schenz. A LÉGI BALESETEK történe­tében példátlanul rövid idő alatt jutottak megegyezésre, és kivételesen magas összegű kár­térítésben állapodtak meg a ta­valy júliusi Concorde-katasztró- fa áldozatainak jogutódai az Air France légitársasággal és annak biztosítóival. A társaságok ösz- szesen 900 millió frank kártérí­tést fizetnek a hozzátartozók­nak. A szerencsétlenségben 113 ember vesztette életét, közülük négyen abban a két szállodá­ban, amelyre a kigyulladt szuperszonikus repülőgép rázuhant. ■ A Koszovóban, Szerbiában és Macedóniában kialakult helyze­tet figyelembe véve hazánk sze­rencsés helyzetben mondhatja magát, mivel a határainkon túl, kisebbségben élő magyarokkal kapcsolatban mindössze nyüat- kozatháború folyik elsősorban két szomszédos országgal. Min­denesetre New York állam fővá­rosában, Albanyben találkozott a magyar származású kormányzó­val, George Patakival, aki - mi­után Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztertől megismerte a részleteket - nagyon figyelemre méltónak és értékes elképzelés­nek nevezte a tervezett magyar státustörvényt. Ez utóbbi tény annál is inkább érdekes, mert Nenad Prelog hor- vát külügyminiszter-helyettes a minap bejelentette: Zágráb is kü­lön törvénnyel szeretné segíteni az ország határain kívül élő hor- vátok anyaországi oktatását és munkavállalását, ingatlanszerzé­sét. A törvény azonban - támasz­kodva a már létező szlovákiai és a még készülő magyarországi jog­szabály kidolgozásának tapaszta­lataira - nemcsak a szomszédos Berlin Érthető, hogy a „mesterségesen” létrehozott fizetőeszközzel szem­ben sokakban támadt ellenérzés. Egyrészt mindenki sajnálja saját nemzeti valutájának - köztük a német márkának, az olasz lírá­nak, a francia franknak - a meg­szűnését, másrészt pedig Német­országban például a polgárok túl­nyomó többsége attól tart, hogy az euró megjelenésével emelked­ni fognak az árak. A Focus című német hírmaga­zin összeállítása szerint erre meg is van minden alap. A cikk ada­tokkal bizonyítja, hogy milyen országokban, elsősorban az Ausztriában, Magyarországon és Jugoszláviában élő horvátokra, hanem a tengerentúli diaszpórára is vonatkoznék. Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nyugdíjba vonuló ki­sebbségi főbiztosa Bukarestben azt nyilatkozta: magyarországi lá­togatásán arra kérte a budapesti vezetést, hogy a készülő státus­törvényről folytasson párbeszé­det a szomszédos országok kor­mányaival. Csakhogy a romániai lapok szerint „a határon túli ma­gyarokról szóló státustörvény nagy, európai méretű botrányt fog okozni”. A bukaresti kor­mányhoz közel álló Cronica Romana című napilap szerint eb­ben a kérdésben a román politi­kusok kevés kivétellel osztják a kormányfő álláspontját. A Curen- tul című napilap ehhez hozzá­fűzi: Románia és Szlovákia közös frontot fog kialakítani a magya­rok státusa ellen; a minap Po­zsonyban Adrian Nastase román és Mikulás Dzurinda szlovák kor­mányfő nem hivatalos megbeszé­lésein is szóba került a téma. jelenségek bújnak meg az aggo­dalmak mögött. Mindenekelőtt az átváltási árfolyam a ludas: az erről szóló megállapodás értel­mében ugyanis ez kötött árfolyamon történik majd. Ez a német márka esetében 1,95583. Már­pedig ha vala­mi 2 márka 49 pfennigbe ke­rül, az 1 eurót és 27 centet tenne ki. Csak­hogy a boltok többségében már­is „kozmetikázzák (A „közös front” kialakítását Ján Figel szlovák külügyi államtitkár cáfolta.) A híresztelés mindazonáltal több mint érdekes, mert - miként a horvátországi politikus is emlí­tette - Szlovákiában már létezik hasonló törvény, ugyanakkor Robert Fico, a legnépszerűbb szlovák politikus épp a készülő magyar jogszabály ürügyén nyi­latkozta azt, hogy számára elfo­gadhatatlan a szlovákiai magyar­ság területi autonómiája. Igaz ugyan, hogy a Magyar Koalíció Pártja a közigazgatási reform so­rán „csupán” egyes megyékben a magyar lakosság részarányának megőrzését szorgalmazza, és nem területi, hanem kulturális autonómiát sürget. Hasonló gon­dokkal küzdenek Kárpátalján is: itt ugyancsak a magyarlakta járá­sokat kívánják megőrizni, miköz­ben kulturális autonómiára törek­szenek. A vajdasági magyarok­nak azonban egyelőre még ugyanolyan ábránd az elvett au­tonómia visszaszerzése, mint Koszovó számára. A jó példáról a Die Presse című osztrák lap számolt be: Bolza- noban (német nevén Bozenben) keltezett tudósítása szerint olyan olasz politikusok kerültek be a római parlamentbe és szenátus­ba, akik a legmeszszebbmenőkig támogatják a háromnemzetiségű Dél-Tirol autonómiáját. az ilyen árakat, s megemelik 1,29-re. A másik megoldás viszont egy­értelműen a vásárlóknak kedvez: egyes kereskedők ugyanis az egy­szerűség kedvéért a hivatalos ár­folyam helyett 2-es szorzót hasz­nálnak. Ez viszont alacsonyabb végeredményt hoz ki, de ezt az összeget ugyancsak to: vább lehet fölfelé ke­rekíteni. Ezzel függ össze, hogy a vevők elcsábí­tására a lehető legritkább esetben hasz­nálnak kerek számokat, s a pszichológiai trükk a legtöbb­ször működik is. így (OY. Z.) Euróból is megárt, ha sok A pénzváltás ürügyül szolgál a kereskedőknek a drágításra Január 1-jén a valóságban is megjelenik a közös európai fizetőeszköz, az euró. Jövőre egyébként hazánkban is beve­zetik, hogy az árakat nem csak forintban, hanem euróbán is feltüntetik az árucikkeken. ___________________ÁLLÁSPONT___________________ BO HUNKA MÓNIKA Családi mókuskerék Ha május, akkor család!? Májust, a familiáris össze­tartás havát népszerűsítő reklám furakszik be a pelenkáknak és mosóporoknak hírverést csináló szoká­sos esti reklámblokkba. Vitatkozni nincs erőm, és nem is lehet, hiszen annál nincs is szebb, amikor papa, mama és két, három, négy (megfelelő rész aláhúzandó) csemete szaladgál önfeledten a tetszetősen berendezett ház nap­palijában. Eszembe jut az a szülői értekezlet, amelyen - ki tudja, miért - csak mi, anyukák vettünk részt. A szó ráterelődött arra, kinek mennyi ideje jut a gyermekére, a családjára. Ez legalább annyira fontos, mint hogy Pisüke mennyire szor­galmas. Megdöbbentő volt - akkor, anyák napja előtt - szembesülni azzal, hogy szinte mindenki hajnali négy-öt órakor kel. Legtöbbjüket az első napsugár már a gőzölgő lábas felett találja, mert a családnak enni kell. Aztán jön a nyolc-tíz órás munka, majd a másod-harmadállás, és per­sze otthon is gyűlik a szennyes, a vasalnivaló és a por is kíméletlenül hull alá. A férjek nem segítenek, maguk is a mókuskerék aznapra rendelt penzumának teljesítésén fáradoznak. Estére a karikás szemű asszonyok, meg a hallgatag férjek egy pil­lantást vetnek a gyerek leckéjére, majd vacsora után szót­lanul ágyba küldik a meséért kuncsorgó kicsit. Szerettem volna, ha az Orbán havát reklámozó hirdetés készítői mifelénk is elvetődnek. Akkor nemcsak tökéletes sminkben, angol kosztümben domborító feleségeket, és macsó kiállású mintaapukákat mutatnának. Anyák napján túl és gyermeknapon innen láttak volna egy átlagságában is igazi magyar családot. A szándékban nincs kivetnivaló, csupán a levegőben súlytanul szálló jelmondatok nem érnek célt. Eggyel több vagy kevesebb ünnep - oly mindegy már. Inkább engedtessék meg, hogy ne ragasszunk címkét a májusra, és szeretteinkkel teljes értékűen „hétköz- napoljunk”. Úgy, ahogy vágyunk: mosolygósán, kipihen­ten, egymásra igazán figyelve. A smink meg a kiskosztüm akkor talán mellékes is lesz... SZÁSZ ANDRÁS A sörétes puska híre Némelyek szeretik a rendőröket, mások nem. A vélemé­nyek megoszlanak. Akárcsak a statisztikák. A felmérések szerint egyre hatékonyabb a bűnmegelőzés, a bűnüldözés. Akit meglopnak, megvernek, kifosztanak, az érthető mó­don másképp vélekedik. Fütyül a számokra: a legszíveseb­ben fegyvert fogna az éj leple alatt orvul rátámadó zsivá- nyokra. Csakhogy a fegyverviselést ellenzik a jogalkotók. Belátha­tatlan következményei lennének, ha a tanyasiak fegyvert tarthatnának - vélekednek a jogért, a jogállamért felelős szakemberek. A tanyasiak persze nem így látják a dolgot. Szerintük néhány sörétes puskának akár még a híre is örökre távol tartaná a környéktől a rablókat, a betörőket. Többet érne, mint az összes, nagy körülményességgel ki­dolgozott bűnmegelőzési stratégia. Igazat kell adni a tanyasiaknak. Elvégre becsületesen be­fizetik adójukat, cserébe joggal várják hát el az államtól, hogy megfelelően szavatolja a biztonságukat. Azt, hogy esténként nyugodtan hajthassák álomra a fejüket, s ne kelljen örökösen attól rettegniük, mikor törik rájuk az éj leple alatt, nagy magányukban, kiszolgáltatottságukban az ajtót, ablakot, szegeznek kést vagy egyéb gyilkos esz­közt a torkuknak. A rendőrség feladata, hogy erről gon­doskodjék. Ellenkező esetben a tanyasiak kénytelenek lesznek önmaguk gondoskodni saját védelmükről, ami a kilincsbe vezetett villanyáramtól a sós- vagy sörétes pus­káig is terjedhet. Még elgondolni sem jó, hová vezetne az önkényeskedés. De talán figyelmeztetésnek jó volna. Esetleg ráébresztené az illetékeseket, hogy fontos a költségvetés, fontos a hata­lom, még fontosabbak a törvények, de mindennél fonto­sabb az ember. Érte van az egész. aztán szinte semmi nem kerül 10, 100 vagy 1000 márkába, hanem csakis 9,90-be, 99,90-be vagy 999,90-be. Ha a boltos ezt a logi­kát követi, akkor a legtöbb eset­ben bizony az eurónál is megte­szi, de úgy, hogy maga felé hajlik az keze. Német fogyasztóvédelmi szakemberek arra figyelmeztet­nek, hogy a kereskedők így akar­ják „elrejteni” a többletnyeresé­güket. A német hírmagazin egyéb­ként összehasonlította a tag­országokban az árakat, és megle­pő következtetésre jutott: Belgi-' umban érdemes új autót vásárol­ni, amit Görögországban kell tele­tankolni, majd Portugáliában meginni egy csésze kávét és be­kapni egy banánt, majd Németor­szágban venni egy márkás nap­szemüveget, amit jó áron el lehet adni Görögországban. S ha már épp Görögországban vagyunk, és az egészbe belefájdult a fejünk, ott lehet a legolcsóbban aszpirint kapni... OYULAY ZOLTÁN » 1 » t *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents