Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-11 / 109. szám

2001. MÁJUS 11., PÉNTEK TOLNA MEGYE 2001 7. OLDAL Millenniumi ünnepség Milleniumi zászlóátadási ünnep­ség lesz május 13-án, vasárnap Szakályban. Az ünnepség 11 órakor szentmisével kezdődik, beszédet mond és a kormány zászlóját átadja dr. Dávid Ibolya igazságügy miniszter A zászló­anya a nagy köztiszteletnek ör­vendő Győrffy Józsefné nyugdí­jas pedagógus lesz, aki szintén nyugdíjas iskola igazgató férjé­vel együtt évtizedekig oktatta, nevelte a szakályi iskolába járó gyerekeket és ma is szívesen se­gít a korrepetálásra szorulóknak. A zászlóátadást követően adják át a művelődési háznál, pá­lyázati pénzből létrehozott em­lékparkot. Itt Koppánné dr. Ker­tész Margit országgyűlési képvi­selő mond avató beszédet. ________Tudja-e? ...ho gy a Kapós-parti település már az időszámítás előtt lakott volt. ...hogy a régészek Szakály hatá­rában kelta település nyomaira bukkantak. .. .hogy Szakály-Öreghegyen avar sírmezőt tártak fel 1939-ben. ...hogy IV. László kori iratok­ban, Szakái, Zakal néven szere­pel a község. ...hogy a Szakály melletti Cser- néden tartották a megyegyűlést 1351-ben, majd 1399-től állandó­an 1543-ig, a török betöréséig. ...hogy a 150 éves török uralom alatt annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adó-össze- írók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. ...hogy a legenda szerint a lakos­ságot gyilkoló török hadak elől menekülő szakályi embereket egy csónakos ember szállította át a Kapos túlsó oldalára, ahol a partfalba vájtak maguknak me­nedékhelyet. A népi szájhagyo­mány szerint ma ez a Jókai utca. ...hogy Csernédet 1581-től rácok lakták. ■ Jeles napok- A szakályi búcsút november el­ső vasárnapján, Mindenszentek- napján tartják. A falu katolikus templomának oltárképe is ezt ábrázolja.- A Kapós-menti Ifjúsági Na­pok időpontja július utolsó szombatja. A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő találkozót 1972-től rendezik, idén a 29. találkozó lesz.- A szüreti felvonulást szep­tember végén rendezik meg. A falu lakosságát megmozgató ese­ményt népviseletbe öltözött me­net színesíti. ■ AZ OLDAL A SZAKALYI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENIK MEG. Szakály az új évezred küszöbén Csapatmunka a községért- Tizenegy éve lesz idén októberben, hogy vá­lasztással, a falu lakóinak akaratából, polgármes­ter lettem Szakályban. Mindig a közigazgatásban dolgoztam, a polgármesterség előtt Regölyben voltam évekig VB-titkár. Azért pályáztam a sza­kályi polgármesteri székre, mert a szülőfalumról van szó, mindig itt éltünk, az egész életem ide kötődik, úgy gondoltam, ha itt dolgozom, akkor tudok a legtöbbet tenni a községért. Jegyző nél­kül kezdtem dolgozni és dolgozom ma is, de az apparátus két évvel ezelőtt kicserélődött. Amit azóta létrehoztunk, az csapatmunka eredménye - mondja a polgármester asszony. Élethivatásomnak tekintem a közigazgatási munkát. Olyan szakma ez, ahol nap, mint nap emberekkel foglalkozunk, ha az ügyek intézésé­nek terhét le tudom venni a vállukról, az már si­ker. Szomorú látni, hogy ahogy szegényednek az emberek, egyre türelmetlenebbek, szívszorító ér­A szakályi „csapat” zés, amikor azért sír egy asszony a hivatalban, mert munkanélküli a férjével együtt, nincs pén­zük és segélyt kér a gyerek taníttatására. A községben 137 olyan csa­lád él, akik gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, 16 ember kap jövedelempótló tá­mogatást, 9 rendszeres szociá­lis segélyt, 12 fő ápolási díjat, 87 közgyógyellátási igazol­ványt. Szerencsére 25 köz­hasznú foglalkoztatottunk is van, ami enyhíti a munkanél- küliségetj az a véleményem ugyanis, hogy nem jó munka nélkül pénzt adni. Kis település vagyunk, szűkös a költségvetésünk, az önkormányzati intézmények fenntartása - iskola, óvoda, egészségügy - felemészti a pénzügyi kereteinket, felújításra, épí­tésre már nem futja. Ezeket a dolgo­kat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha sikerül pályázaton pénzt nyer­nünk. A gond csak az, hogy egyre na­gyobb gond az önkormányzati önerő 2000 1500 1000 hozzá tétele a pályázati pénzhez. Pe­A település gazdái: 500 ÍM Balogh Arpádné polgármester, 1945 Törő Péter alpolgármester. Képviselők (valamennyien függetlenek): Bánfalvi Ferenc, Csapó József, Gergely László, Hollósi Ferenc, Horváth Attila, Kugyela Balázs, Nagy Gyula, Simon József. Balogh Árpádné Bátorfalvi Katalin Szakályban született • Államigazgatási Főiskolát végzett igazgatás-szerve­ző szakon Kezdettől a közigazgatás­ban dolgozik, legutóbb VB-titkár volt Regölyben, 1990. október 1- től főállású polgármester Szakályban. Család: férje szobafestö-mázoló, Szakályban laknak. Nagyobbik fiúk Árpád, a BRFK munkatársa, Jácint a Szekszárdi vá­rosi Rendőrkapitányság dolgozója. Unoká­juk, Gábor 11 éves. Hobbi: munka, család, virágok dig sok mindent szeretnénk még így megvalósítani, itt van mind­járt a régi óvoda épülete, amiben idősek nappali ellátását biztosító otthont szeretnénk kialakítani a lakosság kérésére, de eddig mindössze 670 ezer forintot nyer­tünk az OFA pályázaton, ami ke­vés. Nagyon büszkék vagyunk az új óvodánkra, amit az önkor­mányzat teljesen önerőből épített 1992-ben. Hatalmas eredménynek tar­tom, hogy a kevés jelentkező elle­nére is sikerült Szakályban a föld­gázt bevezettetni. Minden intéz­ményünket gázzal fűtjük, az is­kola konyhájában is azzal főz­nek. A konyhai gázbekötést a szociális válságkezelő program pályázati pénze tette lehetővé, a gépeket, berendezéseket tavaly a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán nyert egy millió forintból újítottuk fel. Nagy szó, hogy szennyvíztisztító-telepünk már van, négy önkor­mányzat összefogásával - Szakály, Regöly, Keszőhidegkút, Szárazd - mint egy 40 millió forintért sikerült tavaly üzembe he­lyezni. Két utcánk van, a Jókai és a Bartók, amit fel kelle­ne újítanunk, de három éve hiába pályázunk, nem kaptunk rá pénzt. Ráférne az összes középületünkre a rekonstrukció, idén talán sikerül célpályázaton pénzt szerezni az általá­nos iskola renoválására. Ami hiányzik még ahhoz, hogy teljesen összkomfor­tos faluvá váljon Szakály, az a szennyvíz-csatorna­hálózat kiépítése, remé­lem erre is előbb-utóbb sor kerül. Mit szeretnék még ezen kívül? Először is egy olyan jegyzőt, aki csapattag tud lenni és hozzánk hasonló- a szakályi emberek ügyeit. 2001-ES KOLTSEGVETES éves összeg 122 MFt állami hozzájárulás 41 MFt helyi adók, egyéb bevételek 8 MFt saját bevétel, pályázatok 82 MFt ónk. vagyon értékpapírokban­SZAKALY LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1990 2000 an magáénak érzi Aztán szeretnék még sokáig polgármester lenni Szakályban és úgy dolgozni továbbra is, hogy jól érezzék magukat a faluban élő emberek. F. KOVATS ÉVA Van címere a falunak A község címere nemrég készült el, Szakálynak korábban ugyanis korábban nem volt címere, pecsétnyomója sem ismert. A települési már az ókor­ban is lakott volt, földraj­zi helyzetéből adódóan mindig jelentős volt az átmenő forgalma. Akár csak korábban, lakói ma is főként mezőgazda­ságból élnek, ezt fejezi ki a falu címere is. A pajzs alakú címert egyenes vonal választja három részre. A baloldali felső kék részben látha­tó aranyszínű gímszarvas fej, a hét csillaggal és a Hold rozettával a szarvak között, a hét honfoglaló törzsre utal és arra, hogy Szakály már a honfoglalás idejében lakott terület volt. A felső jobboldali pi­ros mezőben a település mai arculatát meghatározó katolikus templom rajzola­ta került elhelyezésre. Az al- zöld mezőben baloldalt, a szőlőfürt azt mutatja, hogy a falu életében mindig kiemelt je­lentősége volt a szőlőtermesztés­nek, jobb oldalt a három búzaka­lász Szakály mezőgazdasági pro­filjára utal. Alattuk az ezüst hul­lám, a falut két részre osztó Kapos folyót jelképezi. A címeralakon, címerpajzson kívül két forma látható: dúl a Szakály fekete színű felirat ezüst színben, fecskefarkú zászlószala­gon. A címerpajzs felső részén díszítő céllal pedig a környező grófság címeréből kiragadva két aranyszínű levélminta van. Akire büszkék a szakályiak Fafaragó és katonatiszt A községben közismert és nevezetes ember Törő György nyugállományú hon­véd ezredes, fafaragó népi iparművész. Bár az 55 éves, a helyiek által csak Gyuri­ként ismert fafaragó Szek- szárdon lakik, azért mind a mai napig szoros szálak fű­zik szülőfalujához. Az ő és tanítványa, Töttösi Attila keze munkája - többek között - a művelődési ház előtti pihenő­parkban található fafaragás. A 12 darabból álló alkotás csoportot a falu millenniumi zászlójának át­adására készíttette a szakályi ön- kormányzat SAPARD támogatás igénybevételével. A szép fafaragások, a tölgyfa­rönkből, rusztikus népi faragás­sal készített Szent István portré, a falu címere, a nyilat lövő lovas, a csodaszarvas és a Fő út melletti 3 méteres faragott Szent Korona éppúgy, mint a pádként használ­ható csónak vagy a gyermekho­mokozó, a faluképet meghatáro­zó alkotások, idegenforgalmi lát­ványként is figyelemre méltóak. - A népi hagyományokból kiin­dulva, a Kapos, Koppány-menti motívumok figyelembe vételével készítettük a fafaragásokat. Eh­hez felhasználtuk a korábbi sza­kályi fafaragó táborok motívuma­it, stílus és formagazdagságát - mondta Törő György. Törő György A fafaragó tábor egyébként idén újra indul, a szervezők vár­ják mindazokat a helybeli és kör­nyékbeli fiatalokat, akik érdek­lődnek a famegmunkálás iránt és érzékük is van az alkotómunká­hoz. Terveik szerint faragott buszmegállót készítenek pillés menyecskével. Eddigi legjelentő­sebb munkájának Törő György azt tartja, hogy a második világ­háborúban elesett bajtársai emlé­kére faraghatott kopjafákat Oroszországban, Lengyelország­ban, Ausztriában. Katona állított emléket a katonának, életem leg­nagyobb sikere ez volt, mondta Törő György honvéd ezredes, fa­faragó művész. FKÉ Akik a lakosság egészségére vigyáznak A községben élők komfortérze­téhez nagymértékben hozzájá­rul a megfelelő egészségügyi el­látás is. A falu lakosainak egészségért dr Bakó Gábor felnőtt háziorvos felel, aki eddig az önkormány­zat kötelékében, rövidesen pe­dig vállalkozó orvosként fogja gyógyító tevékenységét végezni. A község fogorvosa dr Tömböl Katalin, aki a szakályi felnőttek és gyerekek fogának állapotára ügyel. A községben önálló gyógyszertár ugyan nincs, de az önkormányzat épülete mellett gyógyszerszoba működik. Az egészségügyi prevenció­ban, a kismamák felvilágosításá­ban a védőnő, a szakályi illető­ségű Károlyiné Pénzes Hajnalka segíti az orvosok munkáját. Ő egyben a gyermekjóléti szolgá­latot is vezeti. ■ Tehetséggondozás az általános iskolában Az iskola, óvoda, könyvtár Szakályban közös intézmény­ként működik A 16 fős tantestület munkáját - 12 tanár, 4 óvoda pedagógus -, Magyari Sándorné igazgató irányítja. Az óvoda vezetője Kalauz Gyuláné, a könyvtáré Kugyela Ba­lázs rokkantnyugdíjas pedagógus. szakkör is működik. A normál testnevelés órákon kívül a rászo­ruló gyerekeknek képzett peda­gógus tart gyógytestnevelést. Az- Szerencsések vagyunk, az orszá­gos tendenciákkal szemben ná­lunk ugyanis az iskola létszáma nem csökken, hanem nő. Hét éve 117 gyerekkel vettem át az intéz­mény vezetését, most 129 beíra­tott diákunk van -, mondta Magyari Sándorné, aki a pécsi Ta­nárképző Főiskolán szerzett föld­rajz-testnevelés szakon diplomát, de 25 éve német nyelvet is tanít. Az igazgató a szomszédos Hőgyészről - ahol 23 évig tanított - került a szakályi iskola élére pályá­zat útján 1994. júliusában és a má­sodik ciklusban végzi feladatait. Az iskolában évfolyamonként egy osztály van és egy napközis csoport. Német nyelvet az 1. osz­tálytól tanítanak, te- hetséggondozás- ként és az esély- egyenlőség biztosí­tása érdekben ötö­diktől második nyelvként angolt. Igaz ez utóbbit né­mi szülői anyagi hozzájárulással. A felső tagozatosok ötödiktől 1998. óta heti 2 órában infor­matikát is tanulhat­nak, de tehetség- gondozásként ilyen Jól felszerelt laborban ismerkednek a diákok az informatikával oktatási intézményben minden tantárgyat, a fizikán kívül, szakta­nárok oktatnak. Az iskolának nagyon jól felsze­relt saját konyhája van, ami nem csak a diákok étkezte­tését oldja meg, de innen látják el az óvodásokat is. A kitűnő oktatási, neve­lési feltételeknek köszön­hetően nőtt a szülők elége­dettsége - az intézmény kérdőíves felmérést készí­tett -, míg korábban gya­kori volt, hogy a 4. osztály után nagyobb település is­kolájába íratták át a gyere­keket, az utóbbi években ilyenre nem volt példa. A végzős diákok általában az általuk választott középis­kolákba felvételt nyernek és megállják a helyüket. Szakályi romák Szakályban a lakosság 93 száza­léka magyar, a fennmaradó 7 százalék roma. A községben mű­ködik Roma kisebbségi Önkor­mányzat. A szervezet elnöke Tóthné Kovács Erzsébet, elnökhe­lyettes Orsós Pétemé, tagjai: Or­sós Péter, Horváth Istvánná és Or­sós Mártonná. A magyar és roma lakosság békés egymás mellett élése a faluban megvalósult. Ami gondot és problémát jelent, a munkanélküliség, az nemzeti­ségtől függetlenül mindenkit egyformán sújt. A cigány gyerekek integrációja jó, a gyerekek a beilleszkedést már az óvodában megkezdik, ami az általános iskolában folyta­tódik. Az iskolások között több tehetséges, jól tanuló roma gye­rek van. A kis település előnye, hogy itt jobban oda figyelnek a pedagógusok a gyerekekre, nem kallódnak el a tehetségek. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents