Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-07 / 82. szám

16. oldal - Tolnai Népújság ERRŐL - ARRÓL 2001. ÁPRILIS 7., SZOMBAT ' • Kalendárium Sok szeretettel köszöntjük a névnapjukat ünneplő HERMAN nevű kedves olvasóinkat. Germán eredetű név, jelentése: katona. Védőszent: Szent Herman (+1241) premontrei szerzetes, misz­tikus. A katolikus liturgikus naptárban De La Salle Szent János (+1719) áldozópap, a „Keresztény Is­kolatestvérek” társulatának megalapítója, amely­nek jól képzett tanítói az ingyenes elemi iskolai ok- ; tatást és a tanítóképzést vállalták élethivatásul. Az ortodox és a gö­rög katolikus naptárban Szent György mitilinei püspök, hitvalló. HAJDAN: Április hetedikén 100 éve, 1901-ben hunyt el Pejacsevich László gróf, horvát bán, zombai nagybirtokos. 95 éve, 1906-ban a Közérdek írta, hogy a népnyomor nem indokolja az ! egykézést: „Nem a közgazdasági állapotban, hanem az erkölcsi ér­zés fogyatkozásában keresendő az ok.” Április 8-án 155 éve, 1846- ban halt meg Vásárhelyi Pál, megyénk Duna-szabályozásának ter­vezője: „mielőtt művét elkezdhette vizen, sírba ragadta a föld” - ír­ta Garay. 110 éve, 1890-ben született Babócsay János bátaszéki kántor, számos zenés mű szerzője. 100 éve, 1901-ben a pécsi ítélő­tábla tudatta, hogy Dombóváron új járásbíróságot fog létesíteni. A NAPI IGÉK: Katolikus: Jer. 31,10-13. Jn. 11,45-56. Református: lMóz. 21,22-34. Mt. 26,57-68. Evangélikus: Jel. 14,1-5. Lk. 22,54- 62. Ortodox: Zsid. 9,1-7. Mk. 8,27-31. A NAP KÉL 6.11 órakor, nyugszik 19.22 órakor. A Hold kél 18.33 órakor, nyugszik 6.18 órakor. VÍZÁLLÁSOK a Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár 176 cm, Paks 350 cm, Dombori 400 cm, Árvízkapu 772 cm. A Sió Pa- : Iánknál 220 cm. (A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szek­szárdi Szakaszmérnökségétől kapott adatok.) ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ vasárnap délután két órától Szekszár- don: Ihárosi Ibolya. Tel: 511-520. Fax: 511-514; 511-501. Bonyhád: Koós Attila 74/450-450; 20/912-0529, Máté Réka 30/986-1967. Dombóvár: Glaub Róbert 460-618. 06/20/9860-530. Paks: Ráko­si Gusztáv, 75/510-790, 06/20/9687-292. Tamási: Tóth Ferenc, 480-705. Tolna: Steinbach Zsolt, 440-660. Hozománygyilkosok Indiában Indiában több a férfi, mint a nő. Ezért a lányokhoz ma is komoly hozomány dukál. Mivel nagy a sze­génység, gyakran előfordul, hogy a menyasszony családja nem tudja kifizetni a kialkudott hozományt. Ilyenkor a férj famíliája főleg az anyós kezdeményezésére mé­reggel vagy más eszközzel meg­öli a menyecskét. A derék ifjú így felszabadul, s újra nősülve is­mét hozomány állhat a házhoz. Tavaly az indiai rendőrség sze­rint hétezer volt a hozománygyil­kosságok száma. A nők jogaiért küzdő csoportok azt gyanítják, hogy az igazi szám ennek a sok­szorosa, hiszen az áldozatok csa­ládja az esetek többségében nem jelenti a gaztettet: nem mer szembeszállni a hagyománnyal. Franz Alt német tévériporter könyvében azt írja: járt olyan falu­ban, ahol az újszülött lánygyer­mekek nyolcvan százalékával vé­geztek a lakosok. Az ok: éhen hal­nak, ha a kicsik felcseperednek, és hozományt kell velük adni. ■ Miért sötét az éj? Számtalan világító csillag létezik a világűrben. Annyi fényt sugároz­nak, hogy még éjszakára sem sza­badna besötétednie fölöttünk az égboltnak. Ennek ellenére miután Napunk nyugovóra tér, csaknem koromsötétség borul Földünk fe­lére. Miért ilyen sötét az éj? Erre a kérdésre manapság há­rom válasszal is szolgálnak a csil­lagászok: Ha a világűr az ősrobbanás óta csak tágul, akkor egy bizonyos távolságban (még) nincsenek csillagok. Mennyiségük tehát nem elegendő ahhoz, hogy az ég­boltot csak megközelítően is be­fedjék. Á világűr terjedésével a csilla­gok és galaxisok fénye a vörös szín felé tolódott el, miáltal a fény egy része az emberi szem számára láthatatlan, vörösön in­neni tartományba esik. Az újabb vizsgálatok szerint a csillagok és csillagrendszerek csak bizonyos ideig léteznek. Nem ragyognak örök időkig a mennybolton. Azok, apelyek egyszer kihunynak, már nem já­rulnak hozzá az égi fényességhez ASTERIX „ATY.JA” Berlinben. Asterix megalkotóját, a francia Albert Uderzót Berlinben látták vendégül. A híres képregényfigura német gyermekrajongói Ásterix-nek öltözve üdvözölték a grafikust. EUROPRESS/EPA Sissi örökké fiatalon Erzsébet osztrák császárnéról és magyar királynéról (1837-1898) készült fényképek láthatók pén­tek óta Bad Ischl márványkasté­lyának fotómúzeumában. A kiál­lított képek nagy része utazásai során készült Sissiről, akit külö­nösen élete utolsó éveiben gyak­ran kísértek el udvari fotósok. A XIX. század hatvanas éveiben a műtermi fotózás egész Európá­ban felvirágzott és Bécsben szűrte mindenki fényképet akart készít­tetni magáról, hogy albumában megőrizze, barátoknak megmu­tassa, vagy mások képeiért elcse­rélje azt. Erzsébet császár- és ki­rályné is lelkesedett a fotókért. A gazdag képanyag mellett a ki­állítás bemutatja azt is, hogyan fej­lődtek a fényképészeti eszközök és a műtermek a XIX. század máso­dik felében. Azt is elárulja, hogy már azokban az időkben is ismer­ték a fényképek retusálását: Erzsé­bet például egészen haláláig örök fiatalnak néz ki minden fényképén. ________Olvastam - Láttam - Hallottam_________ VE NTER MARIANNA Hivatalos iratok Nem csak nekem, de tudtommal másoknak is az a gondja, hogy \ minden egyes hivatalos irat, kérdőív, jelentkezési lap, stb. kitölté­sénél rettentő bizonytalanság fog el. Merthogy többnyire nem és nem tudok kiigazodni az apró betűs részekkel, csillagozással, kó­dolással, mifenével megáldott lapokon, amelyeken - tisztelet a ke­véske kivételnek - többnyire olyan kérdésekre kell válaszolni, ami szakszóval élve: életidegen. Sejtelmem sincs, kik szerkesztik ezeket a dokumentumokat, bizonyára miniszteriális szinten készítik a szövegezésüket, de hogy nem „tesztelik” használatba vétel előtt, az egészen biztos. Mindez arról jutott eszembe, hogy hallottam, a továbbtanulási jelentkezési lapok háromnegyedét rosszul töltötték ki. Ilyen nagy arányú hibázás esetén, ahogy a régi vicc poénjában is áll: két eset lehetséges. Vagy az idén jelentkezők jelentős többségének nincse­nek meg a megfelelő kvalitásai, vagy a jelentkezési lap közérthető­ségével van probléma. Mivel a magyar szellemi tőke világszínvo­nalú, az első verziót mindjárt el is vethetjük. Hivatalos kitöltendők ügyében most már csak abban bízhatunk, hogy úgyis évről-évre más változatokkal kísérleteznek, hátha egyszer készül néhány olyan változat is, amit egy átlagos képességű ember egymaga, se­gítség nélkül is hibátlanul tud kitölteni. Antidepresszáns kacagókórus Jól halad a siker útján az antidepresszáns kacagókórus, amelyet Ber­linben krónikus búskomor­ságban szenvedők terápiás csoportja alapított. Reményeik és jelmondatuk sze­rint a jókedv fertőző „betegség”, és, hogy a „járvány” elterjedésé­vel egy nap megszervezhetik majd a zenei kacajok első nem­zetközi fesztiválját is. Az ötlet Thomas Draeger berli­ni filmproduceré: apróhirdetés útján toborozta össze a nevetés virtuózait, hogy fölvegyenek egy terápiás célú CD-t. Számos orvos állítja ugyanis, hogy a nevetés nemcsak a stressz hatásos ellen­szere, hanem ösztönzi az im­munrendszert és fékezi az örege­dés folyamatát is. A kórus - amelynek neve kö­rülbelül úgy fordítható, hogy „a nevetéstől fetrengők” - népszerű dalokat és klasszikus műveket kacag, röhög, kuncog, heherész el, köztük Ravel Boleróját. Febru­árban megjelent CD-jük nagy si­ker, bár még nem vezeti a nem­zetközi toplistákat. Az úttörő jellegű csapat egy­előre kamara-kacagókórus, mivel mindössze nyolc tagja van, de az ötlettől elragadtatott, mindenféle korú berliniek már egyre na­gyobb számban jelentkeznek, hogy részt vehessenek a próbá­kon. Mindazonáltal „Németor­szág nagyon komoly ország, nem éppen humorérzékéről hí­res, és nem könnyű olyan embe­reket találni, akik utasításra tud­nak nevetni - mondja Draeger.” Németország-szerte alakultak már a nevetés gyógyító hatását felhasználó terápiás csoportok, és a német orvosok egyre nagyobb figyelmet szentelnek egy új szak­területnek, a gelotológiának (a görög gelosz, nevetés szóból). Az Egyesült Államokban és Indiában már igencsak meghonosodott a terápia e formája. „A nevetés nemcsak kiszabadít a rossz hangulatból, hanem se­gíthet más terápiákat is azáltal, hogy javítja a beteg általános ke­délyállapotát” - állapítja meg Ernst Reinhard Brandes doktor, a berlini kórus tagja. Mint mondja, tíz perc nevetés felér félórányi izomerősítéssel vagy kocogással. A nevetés masszírozza a rekesz­izmot, és nyolcvannál több izmot hoz működésbe az egész test­ben. Ezenkívül serkenti különbö­ző hormonok kiválasztását is, amelyek természetes módon csil­lapítják vagy szüntetik meg a fáj­dalmat. ■ Hosszú levél Százötven méter hosszú levelet küldött egy kuvaiti fűszeres egy iráni barátjának, mert az szemé­re vetette, hogy az addig túl rö­vidre fogta sorait. A maratoni levélről az al-Vatan című kuvaiti lap számolt be. A 36 esztendős Húszéin Mohamed Dahkani - aki maga is iráni, de Kuvaitban él és dolgozik - el­mondta a lapnak, hogy 13 hóna­pon át napi négy órát fordított a levélírásra, 15 golyóstollat fo­gyasztott ki, és két kiló papírt használt fel. A negyven centi vas­tag levél tartalmüag a legkülönfé­lébb témákra terjedt ki, egyebek között a barátságra, a szerelemre, a házasságra és a vallásra. Becslés szerint a barátnak két évre lesz szüksége ahhoz, hogy elolvassa. A fűszeres egyébként nem bízta a levelet a postára: Iránba utazó ismerősökkel cipeltette el, hogy személyesen adják át a címzettnek. ■ Méhtámadás a templomban Legkevesebb százan szenvedtek méhcsípéseket egy brazil temp­lomban mise közben. Belő Horizonte brazil tartomá­nyi főváros Sao Cristovao templo­mába óriási méhraj röpült be és tá­madt több száz hívőre, hatalmas pánikot okozva. Kilenc személyt, köztük két gyermeket kórházba kellett szállítani. A jelenlevők el­mondták, hogy a méhraj fekete fel­hőként zúdult be a templomajtón és a rovarok azonnal rátámadtak az emberekre, akik közül jó párnak több száz csípés is jutott. ■ Pizzasütő VB Elsöprő hazai győzelem szüle­tett az olaszországi pizzasütő világbajnokságon: egy kivételé­vel az összes kategóriában olasz bajnokot avattak, abszolút győz­tesnek pedig a szicíliai Giuseppe Paolinit kiáltotta ki a zsűri. Az idei immár a tizedik pizza­sütő világverseny volt, 17 ország 350 fős mezőnyét utasította ma­ga mögé PaolinLA zsűri három napon át rágódott a pizzákon, míg meghányta-vetette, hogy ki kapja a klasszikus pizza kategó­riában az első helyezést. Vala­mivel könnyebb volt a dolga a sprintpizzák bajnokával, hiszen itt az idő számított: az nyert, aki a leghamarabb sütötte meg - persze élvezhető ízűre - a maga versenypizzáját. Ugyancsak egyszerű volt kiválasztani a leg­nagyobb pizza kategóriájának győztesét. A külföld becsületét egy kali­forniai - ám nevéből ítélve olasz gyökerű - versenyző, Tony Gemignani mentette meg: őt ki­áltották ki győztesnek a szabad­fogású, akrobatikus pizzasütés kategóriában - jelentette a Reuters. ■ Húsvéti ünnepek és évezredes szokások Leállította a saját temetését Leállította a saját temetését egy ni- caraguai férfi: még épp idejében érkezett ahhoz, hogy családja téve­désből ne temessen el valaki mást. Az 58 éves Cesar Aguilera te­metése előtt egy héttel vidékre utazott Managua közelében lévő, tipitapai otthonából. Mivel nem került haza idejében, rokonai a legrosszabbtól tartottak, elkezd­tek tudakozódni utána, és egy halottasházban rá is bukkantak egy másik férfi tetemére, akit au­tó gázolt halálra, és akiben felis­merni vélték szerettüket. Kese­regtek is tisztességgel, mígnem végre felbukkant a nagyon is ele­ven halott, akit többen sikolyok­kal köszöntöttek. Miután bebizo­nyította nekik, hogy nem szel­lem, Aguilera úr segített nekik visszavinni a halottat oda, ahon­nan hozták - jelentette a Reuters. Április 8-ával, virágvasár­nappal kezdődik a nagy­hét, a kereszténység leg­nagyobb ünnepe, amelyhez évezredes - egyházi és vi­lági - szokások kötődnek. A tarkára festett húsvéti tojások ajándékozásának szokása pél­dául kínai eredetű és ötezer év­re nyúlik vissza. A virágvasárnap keresztény liturgiájának kettős aspektusa van: emlékezés Jézus jeruzsále- mi bevonulására és kínszenve­désére. Már Krisztus után 400- ban ünnepi menetben vonultak a keresztény hívők az Olajfák- hegyéről Jeruzsálembe. A virág- vasárnapi ünnepélyes bevonu­lás nem sokkal később szokás­ba jött Konstantinápolyban (a mai Isztambulban), majd a XI.- XII. században Rómában is. A pálmaágak megszenteléséről a VIII. században történt először említés. Az ókorban a pálmaág az élet, a remény és a győzelem jelképe volt és a vértanúkat ékesítették vele. Az olajágat a béke jelképének tekintették. Nagyhét szerdáján - egyes helyeken nagycsütörtökön - szentelik meg a katolikus egy­házban az olajat, amelyet azu­tán az egész egyházi éven át ke­resztelésnél, bérmálásnál, pap­szentelésnél és a betegek szent­ségének (régebbi nevén az utol­só kenetnek) kiszolgáltatásánál használ az egyház. Nagycsütörtökön, a Szentírás szerint Krisztus kínszenvedés­ének napján „Rómába mennek a harangok”, az esti miséken pe­dig a papok jelképesen meg­mossák egymás lábát - ez alól a katolikus egyházfő sem kivétel. Nagypénteken emlékezik meg a keresztény világ Jézus Krisztus kereszthaláláról, nagy­szombaton - újabban sok he­lyen a késő esti órákban - pedig húsvét vasárnap hajnali feltá­madását ünnepli. A nagyszom­bati szertartásokhoz tartozik a tűzszentelés, amely régi po­gány szokásra - a germán tör­zsek tavaszi tűzgyújtására - ve­zethető vissza. Húsvétvasár- nap, amikor a kereszténység Krisztus feltámadását ünnepli, sok helyen szokás, hogy a mise után együtt indulnak a húsvéti tojások keresésére. Az egyik legelterjedtebb húsvéti szokás a festett tojások ajándékozása, különösen húsvéthétfőn, ami­kor a locsolkodó fiatalembere­ket ajándékozzák meg vele a lá­nyok. SCHUMI TOJÁS. Kölnben mutatják be az ukrán művész, Igor Harkov tojásra készült Michael Schumacher portréját. Száz művész húsz országból szerepel a Húsvét alkalmából megrendezett Művészet tojáson nemzetközi bemutatón. _____europress/epa * \ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents