Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-07 / 82. szám
Tolnai Népújság 2001. ÁPRILIS 7., SZOMBAT Tolnai Népújság - 9. oldal A homoszexualitásról, kendőzetlenül Tolna megyei anekdotatár 63. Hőgyészi észbontó esetek A királyi hermelinvadászokról, azaz höl- gyészekről még az Árpádkorban elnevezett község Várnagy Antal míves monográfiáján kívül is észrevétette magát különlegességeivel. Időben visszafelé indulva 1909-ben például életmentésre itt használtak először autót megyénkben. Két évvel előbb meg azért akart föllázadni a helység jámbor népe, mert nem lehetett sót kapni. (Az alispán még a miniszternek is írt.) A Tolnamegyei Közlöny 1873-ban egy növénytani különlegességről is megemlékezett: „Figyelmeztetjük a ritkaság s virágkedvelőket, hogy Hőgyészen Apponyi grófnak díszkerti üvegházában az Aloe virágzásnak indult s pár nap múlva teljes pompájában látható lesz.” A közel négy méteres virág testvéréről írta Arany: „Egyszer nyit, száz évben, az aloe-virág”... Petőfitől viszont azt tudjuk: „A virágnak megtiltani nem lehet”, de még az egynemű virágnak sem - a 2001-es amszterdami nagy eset előtt 117 évvel, ahogy azt 1884. március 2-án megírták: „Az első polgári házasság Hőgyészen köttetett meg farsang utolsó napján két fiatal jóbarát között, akik elhatározták, hogy a következő három év örömét s bánatát megosztják. Nem érdek, hanem kölcsönös rokonszenv vitte őket erre a lépésre s ha ezen idő alatt az meg nem szűnik (azaz meg nem unják egymást), a frigyet ünnepélyesen megújítják. Míg a szép számmal összegyűlt vendégsereg az új házaspárt éltette, a koszorúk, csokrok és sürgönyök egész özöne érkezett meg, a tósztok hosszú sorát Hajnyi Antal adótárnok nyitotta meg ismert ékesszólásával, ezt még számos sikerült és az alkalomhoz illő felköszöntés követte s a zeneszó mellett fokozódott jó kedvnek csak a beköszöntött hajnal vetett véget” - dacára a parlament által elvetett polgári házasságnak. Egy másik észbontó esetre 1899 áprilisában viszont éppen a hajnal vetett mosolygó fényt. „Hőgyészen történt ez a nem mindennapi eset. Reggel, midőn a szállodavendégek édes álmukból felébredtek s továbbmenni igyekeztek volna, furcsa meglepetésre ébredtek. Hiába prüszköltek, hiába lármáztak, hiánya nyomorították agyon a kis villamos csengő fehér gombját, a szobapincér csak nem jött, de nem jött a többi sem. A vendégek a vizespalackot, a szappanos csészéket vagdalták az ablakokba bosszúságukban, de ezzel csak legföljebb saját számlájuk nagyságát emelték, de még mindig pincér nélkül. Úgy történt a dolog, hogy csütörtökön éjjel a pincér személyzet és a vendégek összes ruháit egy csavargó szabólegény ellopta...”, ezért nem bírtak felöltözködni. Nem betegség, de nem lehet kigyógyulni belőle Amikor elhatároztam, hogy megpróbálok keresni olyan szakembert, aki a szexuális problémákkal foglalkozik, kiderült, Tolna megyében egy sincs ilyen. Bár azt több pszichológus elismerte, hogy nagy szükség lenne rá, mert a lelki bajok gyökere legtöbbször valamilyen (nem feltétlenül homoszexuális) szexuális problémához kötődik. Végül a pécsi tudomány egyetem szülészeti klinikájánál kötöttem ki, dr. Martin László klinikai szakpszichológus válaszolt kérdéseinkre. Van, mikor az újságírót találja meg a téma, még akkor is, ha nem készült rá előre. így jártam én ebben az esetben. Egy hozzám írt, névtelen levélről írtam pár sort az újságban, melynek főszereplője egy fiatal, leszbikus leány volt. Ezt követően jöttek az újabb levelek, telefonok, volt aki névvel, volt aki névtelenül keresett. Mindnyájan homoszexuálisok voltak. Részlet egy 20 éves lány levéléből: „Először én is fiúkkal randizgattam, mint a többi lány. Egy volt a gondom, semmilyen hatással nem voltak rám. Ellenben a nőket mindig megnéztem. Gondoltam, hogy csak úgy, mint a többi nő megnézi egymást. Aztán beugrott, de mindig elhessegettem, hogy ez hülyeség. így éltem le két évet. Most már nem bírom tovább, bár van egy barátnőm - férjes asszony -, de állandóan bujkálnunk kell.” Részlet egy másik levélből: „A legjobb barátnőmnek 17 éves koromban elmondtam, mi van velem. Megijedt tőlem, pedig addig azt hittem, bízhatok benne. Soha többé nem akart látni. Megijedtem, mert a szüleimnek hiég mindig nem mondtam el. Ha elmondanám, kitekernék a nyakamat. Egyedül vagyok. Kihez forduljak tanácsért?” Részlet egy 28 éves fiatalember leveléből: „Állandóan azt hallom a szüleimtől, mikor nősülök ■már meg, mikor lesznek majd unokáik. Ha tudnák, hogy soha, szóba sem állnának velem. Néha elutazom Pestre és ott ismerkedem. A kisvárosban, ahol élek, még egy nekem való újságot sem merek megvenni, mert ismernek. Van egy kapcsolatom, bár havonta egyszer ha találkozunk, ő nős, egy gyermek apja. Róla sem tudja senki, hogy buzi. ” DR. TÖTTŐS GÁBOR- Magyarországon nem jellemző, hogy ismert emberek, sztárok felvállalják a másságukat, még akkor sem, ha már a nagyközönség is sejti az igazságot. Mi lehet ennek az oka?- Nyilván attól félnek, hogy csökkenne a népszerűségük, visszatetszést váltana ki az emberekből. Bár vannak kivételek, például Varnus Xavér esete, aki a megjelent könyveiben is nyíltan vállalja homoszexualitását. Az utóbbi években Magyarországon is csökkenőben van az ezzel kapcsolatos szégyenérzet.- Orvosi szempontból mint jelent a homoszexualitás, betegség-e, illetve hogyan lesz valaki „más”, míg a többségnek nincsenek ilyen gondjai?- Nem betegség és az esetek többségében pszichiátriai kezeléseket sem igényel. Vannak kivételek, amikor az érintett, énidegenként éli meg a másságát, ez olyan mértékű szorongást okoz nála, amely már érzelmi zavarokat is kiválthat. Hogy kiből lesz homoszexuális? Többféle szintet, okrendszert jelöl meg az orvostudomány, ilyen lehet a neveltetés, vagy a genetikai magyarázat, de mostanában egyre több elmélet foglalkozik a terhesség alatt, a női testben termelődő tesztoszteron nevű hormon mennyiségével (ez meghatározza a fiús, illetve a nőies vonásokat), miközben a magzat agya is fejlődésben van. Mint pszichológus már tapasztaltam azt, hogy a csonka családoknál, adott esetben hiányozhat az apa, vagyis a férfimodell hiánya, vagy éppen fordítva: a túl kemény, durva apa személyének az elutasításával válthat ki olyan érzést a gyermekből, hogy inkább az anyával képes azonosulni.-Az én érzésem szerint a világsztárok élete is nagy hatással van a fiatalokra, és mostanában egyre többen vallanak arról, hogy mennyi kapcsolatuk volt a saját nemükhöz tartozó emberekkel, például Madonnának. Ez nem válthatja ki a „mindent szabad, le a gátlásokkal” szemléletet?- A divat mindig nagy szerepet játszott eddig is az emberek életének formálásában. Ebben nagyon nagy szerepe van a médiának. Ráadásul ennek nagy a kockázata is, ha kamaszkorban éri a hatás a gyermeket, amikor még nem dőlt el véglegesen a szexualitása, akkor a homoszexuális élménye meghatározó lehet élete további fejlődésére. Egyébként a sztárok, akiket a kérdésében említett, inkább biszexuálisok. Buda Béla pszichiáter egyik előadásában hallottam, aki ebben a témában jóval többet tud mint a kollégái, a homoszexualitást nem lehet kigyógyítani. Ahol ez meghatározó az egyén életében, ott az is marad, hiszen a személyiség egyik legmélyebb gyökere á nemi hovatartozás.- Mi lehet az oka annak, hogy házasságban élők között is előfordul a másság, közben alakult így, vagy ez a hajlam már régebben is megvolt?- Nyilván megvolt, csak megpróbált a szülői és a társadalmi elvárásoknak megfelelni. Amíg lehetett, megpróbálta elfojtani magában. Sajnos a homoszexuális többség nem vállalja fel a nemiségét, pedig minél tovább halogatja, annál nehezebb helyzetbe hozza magát és a környezetét. Jó lenne, ha a szülők és a gyermekük között olyan jó lenne a kapcsolat, hogy akár erről is nyíltan tudnának beszélni egymással. De ez csak ábránd, mert a gyakoribb az, amikor a családokban a szex tabu téma marad. Nem illik beszélni, kérdezni róla.- Milyen hatással lehet a gyerekekre, akik csak szenvedő alanyai az esetnek, ha egy olyan családban nőnek fel, ahol mondjuk az apáról kiderül, hogy inkább nő, mint férfi?- A szakma most próbál erre a kérdésre választ adni. Eddig nem volt elég adat, de tény, bármilyen körülmények között is születünk, azt tartjuk természetesnek, hogy van egy anyánk és egy apánk. Ők a szüléink. Ezt a természetes viszonyt a gyermek agya nem tudja nem tudomásul venni. Nehezen emészti meg, hogy anyából kettő van (lett) neki, apából meg egy sem, vagy fordítva.- Milyen tanácsot tudna adni azoknak, akik homoszexuálisok, szenvednek a másságuktól, mert ma még nálunk ezt inkább elutasítják, mint elfogadják?- Általánosságban nem lehet tanácsot adni senkinek, hiszen ugyanazt másként éljük meg. Ha az egyén érzi az ezzel való együttélés nehézségeit, keressen fel egy pszichológust, vagy pszichiátert. Szerintem fontos, hogy felvállalja magat az ember és megpróbáljon ezzel együtt élni. Attól még lehet bárkit becsülni a munkájáért, tudásáért, emberi értékeiért, ha nem szokványos a szexuális vonzódása. MAUTHNER o A Liszt Ferenc Társaság Szekszárdi Csoportja fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepli. A társaság, s ezen belül a szekszárdi csoport történetéről Husek Rezső nyugalmazott zeneiskolaigazgatóval beszélgettünk.- Liszt Ferenc emlékét a megye- székhelyen már a társaság megalakulása előtt is ápolták.- Amikor 1955-ben megalakult a zeneiskola, magától értetődő feladatunk volt Liszt kultuszának ápolása, s természetes, hogy az iskola Liszt Ferenc nevét vette fel 1956-ban. Szekszárdon 1970-ben rendeztük meg a Liszt Napokat első ízben, hangversenyekkel, zene- történeti tanulmányokkal, illusztris vendégek részvételével. Sikerült elintézni, hogy levetítsék a FOTÓ: BAKÓ JENŐ moziban a Lisztről szóló Szerelmi álmok című filmet, a vetítés vendége a film rendezője volt. Két évvel később javaslatomra megrendeztük Szekszárdon a zenetanárok országos zongoraversenyét, mely hatalmas sikernek bizonyult. Azóta is minden harmadik esztendőben megrendezzük a versenyt, idén 11. alkalommal. A népszerűségének egyik oka, hogy felér egy mesterkurzussal. A versenyzőknek természetesen egy Liszt-művet is műsorukra kell tűzniük. A szekszárdi csoport negyedszázada- Mikor alakult a Liszt Ferenc Társaság?- Liszt társaság már a zeneszerző életében is működött, az első 1870-ben alakult, kilenc évvel később azonban feloszlott, mert Lisztet akkoriban sok támadás érte. A Zenetanárok Országos Szövetsége 1893-ban vette fel a Liszt Társaság nevet, majd 1902-ben feloszlatta magát. Gróf Zichy Jánosné kezdeményezésére ismét megalakult a társaság 1932-ben, nagyon jól működött, szinte naponta voltak a fővárosban, vagy vidéken rendezvényei. A társaságot 1948-ban feloszlatták. Hosszú szünet következett ismét, majd a Zeneakadémia professzorainak kezdeményezésére és Forrai Miklós szervezőmunkájának eredményeképpen - ő egyébként Tolna megyei származású - ismét megalakult a Liszt Ferenc Társaság 1973-ban. A társaság elnöke a Zeneakadémia rektora, Kovács Dénes lett, főtitkára pedig Forrai Miklós. Büszke vagyok rá, hogy a társaság alakuló ülésére meghívást kaptam, s az alapító tagok egyike lehettem. A következő években sorra alakultak meg a helyi csoportok, közöttük a szekszárdi is. A Magyar Rádió 1976- ban országos Liszt műveltségi versenyt hirdetett csoportok részére, amit három szekszárdi gimnazista: Boda Gabriella, Fritz Gabriella és Fenyvesi János nyert meg. Hallatlan dicsőség volt ez a városnak, országos visszhangja volt, rengeteg gratuláló levelet kaptam, mint felkészítő tanár.- Mi a Liszt Társaság célja és mik a szekszárdi c.soport történetének főbb állomásai?- A társaság fő feladatának a nagy magyar géniusz szellemi hagyatékának ápolását és kulturális közkinccsé tételét tekinti, hazánkban és külföldön. A szekszárdi csoport évente több klubnapot tart neves előadóművészek közreműködésével, belépődíj nélkül. Liszt születésnapjának tájékán pedig emlékesttel adózunk a zeneköltőnek. A szekszárdi csoport úgy vélte. Liszt megérdemel egy szobrot kedves városában, aminek felállítására 1979-ben került sor. A csoport megkapta a szükséges engedélyeket, majd társadalmi munkában, közadakozásból készült el a mű, Borsos Miklós alkotása, mely a zeneiskolával szemben áll, abban a parkban, ahol Liszt sokszor sétált annak idején. A Szekszárdi misére, amit Liszt eredetileg az Újvárosi templom felszentelésére írt, 110 évet várt a város, 1978-ban került sor rá végül is, a Babits Mihály Művelődési Házban. A Budapesti kórus ingyenesen vállalta a közreműködést, sőt, hozzájárultak a költségekhez is. Tábla került Augusz fővárosi házára is, ahol Liszt mindennapos vendég volt. A csoport fennállásának 20. évfordulóján a Levéltár jóvoltából megjelenhetett Liszt Ferenc 117, Auguszhoz írott levele, magyar fordításban, ugyanis németül és franciául leveleztek.- Mi a helyzet napjainkban?- A társaságnak jelenleg 52 tagja van, azonban egyre idősödik a tagság, s nincs fiatal utánpótlás. Bárki csatlakozhat a csoporthoz, igazán jelképes évi tagdíj befizetése mellett. Liszt Ferenc nem csak a zenében volt páratlan, nem csak zongorázott, kapukat döngetett Európában, az ország sokat köszönhet neki, hírünket, nevünket elvitte külföldre. Liszt társaságok az egész világon vannak, nem csak Magyarországon, de a budapesti társaságot tekintik mérvadónak, forrásnak, ez kötelezettségekkel, feladatokkal jár, minden honi zeneszerető számára. A zenén kívül Liszt sok mást is adott az országnak, ezt sem szabad elfelejteni. Most, a sajnálatos árvizek kapcsán említem meg: Liszt tíz jótékonysági koncertet adott 1838- ban a budapesti árvíz idején, s később, a tiszai árvíz idején is több százezer forintot - hallatlan pénz volt akkoriban - gyűjtött a károsultak javára, s buzdítására ezt tették külföldi barátai is. VENTER MARIANNA *
