Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-06 / 81. szám

■ 2001. ÁPRILIS 6., PÉNTEK TOLNA ME GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 7. oldal Gerjen címere A címer szimboli­kájában a lakos ság két vallását, a hajósmesterséget és a Dunát ábrázolja a heraldika (címertan) szabályai szerint. Az apostoli ket­tős kereszt a katolikus, a nyolc­ágú csillag a református felekeze­teket jelképezi, színük - az arany - az értelem, az ész, tekintély, hit, erény és erkölcsösség kifeje­zői. A horgony és a Dunát jelké­pező hullámvonal ezüstje a böl­csesség, tisztaság, ártatlanság, sze­mérmesség jelké­pe. A címer felső, az összeboruló sá­torkupola feletti részének vörös színe a hazaszere­tet, önfeláldozás, ten­ni akarás, nagylelkű­ség szimbóluma, az alatta lévő kék alap az elvhűséget, állhatatosságot, el­lenálló képességet, bizalmat jel­zi. Három változat közül, a lakos­ság választotta ki ezt a címert, amely Kovács Ferenc komlói gra­fikus munkája, 1998-ban készült. Az Erdélyből érkezett doktor A közéletben való részvétel kötelesség Dr. Kis Miki András Marosvásárhelyen született 1962-ben Diplomáját a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen általános orvosi karán szerezte 1987-ben. Három évig a temesvári klinikán dolgozott rezidensként 1990. óta háziorvos Gerjenben 1992-ben kapta meg a magyar állampol­gárságot Nős, két gyermeke van, Tamás 13 éves (az első házasságából), András 1 éves Az első évek szokatlanok voltak egy egyetemi város után. Szerencsére a munka lekötött, közben pedig szin­te észrevétlenül befogadott a közösség. Három-négy év után tudatosult bennem a gondolat, valószínűleg in­nen megyek majd nyugdíj­ba. Kis Miki András a határon túlról érkezett, a véletlen hozta Gerjenbe, hiszen miután elhatá­rozta, hogy az anyaországba tele­pül, több helyre is pályázott. Gerjen őt választotta háziorvos­nak - és tíz év után úgy tűnik ez a választás kölcsönös. - Nem is­merek ugyan eléggé alaposan más falvakat - vallja a doktor - de Gerjenről elmondhatom, igen szépen, dinamikusan fejlődő te­lepülés, nagyszerű közösség. Egészségügyi szempontból per­sze hasonló, mint más magyar községek, sok a krónikus beteg, gyakori az ér- és szívrendszeri betegség, a cukorbetegség. Az is jellemző, hogy az átlagéletkor magas, hiszen a betegeimnek a negyede hatvanöt elmúlt. A doktor úr tagja a képviselő­testületnek is. - 1994-ben, a vá­lasztások előtt sokan megkeres­tek - mondja. Az emberek a ren­delőben valahogy nyitottabbak, őszintébben elmondják nem csak egészségi panaszaikat. Biz­tattak, én pedig úgy gondoltam ezeknek az orvoslásában is segít­hetek. Tagja vagyok az egészség- ügyi és szociális bizottságnak, ezen a területen a hivatásomból adódóan jók az ismereteim, a döntések helyességében ez előnyt jelent. Meggyőződésem, hogy egy kistelepülésen az or­vosnak helye van a testületben, mi több szinte kötelessége a köz­életben való részvétel. Két em­bernek külön köszönettel tarto­zom, az egyik Fanta Ferencné szakápolónő, az asszisztensem, aki a munkámban segít igen nagy hivatástudattal. A másik Csehi János barátom, akinek ré­vén Pakson tagja lehetek egy ba­ráti társaságnak, de hetente egy­szer, vasárnaponként ádáz foci­meccseket vívunk és együtt ün­nepelünk névnapokat, születés­napokat. A sport számomra ugyanis fontos, ha ma már csak amatőrként űzhetem is. Gerjen az új évezred küszöbén Tudja-e? Korszerű szolgáltatások, hagyományos békességben Gerjen a Sárköz északi határán fekszik, a Duna jobb partján. A falu nevét már a Tiha­nyi Apátság javainak 1211-es összeírása említi, akkor nyugatabbra, a mai Vettle puszta helyén volt található, innen költöz­tek az emberek előbb az Ófaluba, majd mi­után az 1844-ben porig égett, a község je­lenlegi helyére. 1520. óta átkelőhely a Du­nán. Az 1728-ban történt összeírás 25 csalá­dot említ. Az infrastruktúra kiépítése az 1970-es években útépítéssel indult, az el­múlt néhány esztendőben jelentős fejlődés tapasztalható, telefon-, földgázhálózat, kor­szerű közvilágítás megvalósításával. Molnár József 1968-ban született Szekszárdon. Műszaki informatikus üzemmérnök, 1998. márciusa óta Gerjen polgármestere. Felesége Molnámé Hanoi Erika a takarék- szövetkezet fiókvezetője, gyermekeik Esz­ter (1993) és Ádám (1995). Hobbija a munkája és a számítógép.- A Sárközben kevés­sé járatos ember szá­mára a falu neve a ré­vet, a Dunán való át­kelés lehetőségét je­lenti. Jóval keveseb­ben tudják, hogy Gerjent elsősorban a mezőgazdaság jellem­zi, ez jelenti az itt élők megélhetését.- Valóban, az emberek javarésze a mezőgazda­ságból él, a hagyományoknak és annak köszönhe­tően, hogy létezik a szövetkezet és a Paksi Állami Gazdaságból alakult két agrár kft, továbbá néhány magángazdaság. Ezekkel együtt harmincnégy vál­lalkozás van a faluban, amelyek különféle szolgál­tatással foglalkoznak. Sokan dolgoznak a paksi atomerőműben és néhányan, elsősorban nők és az alacsonyabb képzettségűek Tolnán találtak munkalehetőséget. A jövedelmek nem mondható­ak magasnak, az itt élő emberek saját szorgal­mukra számíthatnak. Ez egy rendkívül összetartó közösség, segítenek egymáson, így soha nem is panaszkodnak, elégedettek azzal, amijük van. A családok többsége több nemzedék óta él itt, ez meghatározza a falu szemléletmódját, hangu­latát. Szívesen fogadják az érkezőket, ám aki nem fe­lel meg az itt kialakult er­kölcsöknek, aligha marad­hat sokáig. Ennek köszön­hető például az is, hogy a közbiztonság messze ki­emelkedő, bármi rendelle­nesség történik, az egész falu „figyelmére” számít­hat a tettes.- Az önkormányzat anya­gi helyzete kiegyensúlyo­zott, ez az utóbbi években szemmel is látható a falu képén. Minek köszönhető a fejlődés?- Elsősorban annak, hogy minden vagyont sikerült megőrizni, semmit nem kellett elherdálnunk. A fej­lesztések érdekében min­GERJEN LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA fő 2000 1500 1000 500 esi 1 1949 1990 2001-ES KÖLTSÉGVETÉS éves összeg 112,4 MFt állami hozzájárulás 39,6 MFt helyi adóbevételek 5,6 MFt átengedett adó 39,3 MFt egyéb bevételek 27,9 MFt A település gazdái Molnár József polgármester, ifj Molnár Sándor vállalko­zó, alpolgármester, Csík Károlyné tb. ügyintéző, Domsa Ferenc kft. ügyvezető, Genye Benő szövetkezeti elnök, Házi Józsefné tanító, dr. Kis Miki András háziorvos, Má­té Dénes tanár, Ürmösy Sándor operátor, Vajda Benő agronómus - valamennyien függetlenek den „ügyeskedésre” hajlandóak vagyunk, pályá­zatok útján igyekszünk saját bevételeinket növel­ni. így lehet stabil gazdálkodást kialakítani. Tud­juk, hogy ma nem érdemes a pénzeket bankban tartam, sokkal inkább értelmes célokra felhasznál­ni, hogy azután az a min­dennapi életünkben, ne­künk „dolgozzon”. Az a célszerű, hogy az itt meg­termelt jövedelmekből, a támogatásokból az infrast­ruktúrát, a szolgáltatáso­kat fejlesztjük, hiszen ak­kor a falu lakói jól érzik magukat. Az oktatás, az egészségügy, tehát a két alapszolgáltatás jó kö­rülmények között mű­ködik, tavaly óta van gyógyszertárunk, bank­fiók. A szüárd utak még a hetvenes években ki­épültek, néhány eszten­deje van vezetékes gáz. Hamarosan elkészül a kábeltévé hálózat amely egyéb célokra - például internetezésre - is alkal­mas lesz és még az idén megkezdődik a szenny­vízhálózat építése. Ha ezek elkészülnek, Gerjen infrastruktúrája minden szempontból a ma elvár­ható követelményeknek meg fog felelni.- A közösség egészéről már szót ejtettünk. Kisebb közösségek is léteznek a faluban?- A nyugdíjasklub igen színes programsort kínál, a sportegyesület, bár most áll éppen átalakulás előtt, szintén szép múlttal és jelennel dicseked­het, van polgárőrségünk, kórus és ebbe a sorba sorolható a cigány önkormányzat, amely a faluért is sokat tesz és persze a klasszikus szerveződé­sek, a vadászok, horgászok egyesületei. Azt hi­szem egy ezemégyszáz fős faluban ez bőséges választékot jelent.- Az előzőekből kiderül, a falu amel­lett, hogy igyekszik megfelelni a har­madik évezred elvárásainak, saját, egyéni arculatát kényesen vigyázza. Tudatos cél ez?- Annyira, hogy írott program is tar­talmazza. Kívánatos lenne a lakos­ság számának növekedése, ez az utóbbi egy-két évben meg is indult. Vonzóvá szeretnénk tenni Gerjent, visszacsábítani a Paksra, Szekszárd- ra vándorolt embereket vagy akár másokat idecsalógatni. Telkeket ala­kítottunk ki, a városi áraknál olcsób­ban juthatnak ezekhez. A falut szé­pítjük, „felöltöztetjük” és nem utol­sósorban ezt a célt szolgálja az inf­rastruktúra fejlesztése, az oktatás, az egészségügy minőségének meg­őrzése, erősítése. A modem kor minden kényelmének biztosítása, kizárva annak hátrányait, a bűnö­zést, a kábítószereket és hasonló ve­szedelmeket, a falu csodálatos ter­mészetes környezetének megőrzé­se, a nyugodt, biztonságos élet lehe­tőségének megteremtése az új évez­red feladata. Meggyőződésem, hogy az elkövetkezendő néhány év alatt eldől, mely kistelepülések tudnak tal­pon maradni és ebben Geijennek igen jó esélyei vannak. 2000 A református templom 1870- 71-ben épült. Tornyát 1947-ben újjáépítették. Az orgonát 1901- ben építették fel, korábban egy makói zsinagógában volt. Három harangja közül kettő van meg, súlyuk 348 és 80 kg. A templom talpazatán az 1893-as árvíz ma­gasságát jelző táblácska látható. 1948-ban rakták le a katoli­kus templom alapkövét és 1949 június 17-én szentelték fel. A kö­zel 9 mázsás harang a Budavári Kapisztrán templom harangja volt, amely 1951 óta szól a to­ronyban. 1999-ben a templom felszentelésének ötvenedik évfor­dulójára újították fel, és készült el a templom baloldali hajójában egy freskó, mely a névadó Fati­mái Máriát ábrázolja. 1999-ben kezdték építeni a kompkikötő mellett a kishajó ki­kötőt és az evezős kikötőt. Itt az evezős és a kishajós vízi túrán résztvevők biztonságosan kiköt­hetnek. A parton szép környezet­ben lehet tábort verni. A komp Gerjen és Kalocsa kö­zött egész évben óránként közle­kedik, így a 6 kilométerre lévő Kalocsa városa könnyedén elér­hető. Az Alföldről Kalocsa városából kitűnő kerékpár út vezet a kompátkelőhöz, illetve a Gerjenről kivezető út felújításával kitűnő útviszonyok mellett lehet kerékpárokkal közlekedni. így akár az Alföldről a Dunántúlra, akár a Dunántúlról az Alföldre kerékpárral túrázók biztonságo­san közlekedhetnek. A falu közvetlenül a Duna mellett fekszik, így a folyami horgászatra kitűnő helyek talál­hatók. A Gerjeni Horgász Egyesü­letnek a faddi Dunai-holtágnál horgásztanyája van, ahol 4-6 fő részére van szállás lehetőség, ü- letve az épület mellett sátorozási lehetőség is van. Itt tavi horgásza­tot lehet folytatni, akár az egyesü­let csónakjainak használatával. A Új Élet Vadásztársaság rendszeresen tart vadászatokat a környéki síkságon, ahol főként ap­ró vadra - fácán, nyúl - lehet va­dászni, valamint átvonuló vad­ként őzre, szarvasra, vaddisznóra. A községben 1991-ben újjáé­ledt egy szép régi hagyomány, a szüreti felvonulás. Minden év szeptember harmadik hétvégéjén a falu lakossága felöltözik a régi viseletekbe, és a fiatalok közül választott bíró-bírónői pár és a jegyző-jegyzőnői pár vezetésével, hintókon és lovas kocsikon, gya­log bejárják a falut. Este a hagyo­mányos bálon ünnepük a jó ter­mést. 1998-ban ezen a napon avatta fel a falu a címerét és a zászlaját. 1997 óta minden június első hétvégéjén a falu ad otthont a kettes-fogathajtó megyei baj­nokság fordulójának. A verse­nyen maratonhajtásban, díjhaj­tásban és akadályhajtásban mé­rik össze tudásukat a hajtők. Reggelente hazafelé tart A nyolcadikról Gerjenig látni Rossz nyelvek szerint azért vásárolt a paksi toronyházban nyolcadik emeleti lakást, hogy az erkélyről hazalásson. Lehetséges, ám az biztos, hogy szinte minden reggel szülő­faluja felé veszi az irányt. Csehi János kenyerét ugyanis ma is a szűkebb szülőföld adja. Az Antishorgum Kft. - a szépemlé­kű Paksi ÁUami Gazdaság ger­jeni kerületéből alakult növény- termesztő cég - ügyvezetője Gerjenben látta meg a napvilá­Csehi János Gerjenben született 1948-ban. Palánkon, a Mezőgazdasági Technikumban érettségizett 1967-ben. A Paksi Állami Gazdaságnál kezdett dolgo­zni, munkahelyet azóta sem változtatott, csak a munkahelyek cégformája változott. Nős, két felnőtt gyermekük van, Zoltán 1971-ben, Attila 1973-ban született. got, gyermekkora is a környékhez kötődik. Általános iskolában nem itt járt ugyan, hiszen a közeli majorhoz közelebb volt a köz­igazgatásilag Fadd ré­szét képező Alsó- várszeg és ott volt - igaz osztatlan - isko­la. A palánki techni­kum elvégzése után azonban újra Gerjen­be került, az állami gazdaság kerületé­ben volt gyakornok, majd növényter­mesztő. A faluban laktak és ide születtek, itt nevelked­tek gyermekei is, mígnem 1985- ben Paksra „vezényelte” a munka, a gazdaság vezetői, és ezért ott vá­sárolt lakást. A tízemeletes persze máig „galambdúc” a falun felnőtt gazdásznak. 1990-ben újra Gerjen a munkahelye, a kényszerű privati­záció során szétdarabolt gazdaság egyik utódjában volt előbb ügyve­zető helyettes, majd első számú ve­zető lett. így hát tíz éve minden reggel kocsiba ül - és irány a szülő­falu, amelytől szívében egyébként sem szakadt el egy pillanatra sem. Manapság pedig egyre örömteübb naponta a hazatérés - vallja - öröm látni a fejlődést, a szépülő falut, ar­ról persze nagy szerényen hallgat, hogy mindebben cégének is, ma­gának is van némi része. Rövid kitérő után hazatért Régi forma új tartalommal Magó Zsuzsa Faluhelyen a pedagógusok mozgatórugói a közösségi életnek, így van ez Gerjenben is. Nagyon sok olyan ese­mény szervezésében vesznek részt, amely nem szűkén vett iskolai program és ez így van rendjén. Magó Zsuzsa tősgyökeres gerjeni, édesapja egykoron az iskola igaz­gatója volt. Rövid kitérő után haza­tért, immár csaknem húsz eszten­deje „okítja” a testnevelést az álta­lános iskolában. Ez azonban csak a dolog hivatalos része, hiszen nincs a faluban olyan rendezvény, ahol szervezőként, lelkes résztvevőként ne találkozhatnánk vele. Három éve a helyi úttörőcsapat vezetője. A régi forma új tartalmat takar, nyo­ma nincs már a poütikának az úttö­Szekszárdon született 1962-ben. A tanárképző főiskola testnevelő szakkollégiumát Kaposvárott végezte 1984-ben. 1981 és 83 között Aszódon képesítés nélküli tanító. 1984. óta tanít Gerjenben. Elvált, gyermekei Romhányi Károly (1981) első éves geográfus hallgató a Szegedi Tudományegyetemen, Tamás (1985) a szekszárdi Ady Endre Középiskola diákja rőmozgalomban. - A rendszervál­tást követően sokakkal együtt azt gondoltam, hogy valaki átveszi az úttörőmozgalom szerepét - emlé­kezik - ám ez úgy látszik senkinek nem volt fontos. A gyerekeknek pe­dig igényük van, nem csupán a programokra, hanem egy nagyobb közösséghez való tartozásra is. Az­előtt is rendeztünk különféle sport- és kulturális eseményeket számuk­ra, ám az Úttörőszövetséghez tör­tént csatlakozás kitágította a lehe­tőségeket. Az iskola, a pedagógu­sok nem valamiféle zárt közösség, eüenkezőleg, meghatározó része a falunak, mozgatórugói a minden- api életnek, a jövő alakításának. Az utóbbi évek szépen példázzák, hogy összefogással, közös cselek­véssel messzire lehet jutni. t <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents