Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-02 / 77. szám

2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ VILÁG TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Szlobodan Milosevics börtönben Egyelőre kérdéses, hogy a belgrádi vezetés átadja-e a hágai bíróságnak Vasárnap hajnalban letartóztatták a volt szerb elnököt. Szlobodan Milosevicset azzal vádolják, hogy visszaélt hatal­mával és egymilliárd német márka kárt okozott az ország­nak, a vádak között azonban nem szerepelnek háborús bű­nök. A külföldi kormányok szinte kivétel nélkül üdvözölték az exdiktátor elfogását. Belgrád A nyugati kormányok meg­könnyebbülten sóhajtottak fel vasárnap, miután az egykori erős ember 36 óráig tartó huza­vona után megadta magát a rendőrségi kommandóknak, egy olyan lövöldözés közepette, amely akár vérontásba is torkoll­hatott volna. Ha Milosevics úgy döntött volna, mint ahogy fenye­getőzött, hogy inkább meghal, mintsem élve elfogják, halála új szerb mártírlegenda születésé­hez vezetett volna. Mindeneset­re sok szerb úgy érezheti, hogy új demokratikus vezetőik nem Egy diktátor életútja annyira egy zsarnok megérde­melt felelősségre vonása érdeké­ben cselekedtek, hanem inkább azért, hogy elhárítsák a meg­roggyant gazdaságú nemzet elle­ni pénzügyi zsarolást az Egye­sült Államok részéről. A belgrádi kormány nagy tü­relemmel készítette fel a közvé­leményt Milosevics letartóztatá­sára, meggyengítve maradék tá­mogatottságát is a rendszeren belül, és egyre jobban elszigetel­ve őt. A kérdés most az, vajon a nyugati kormányok felerősítik-e a nyomást azért, hogy Belgrád gyorsan átadja Milosevicset a volt Jugoszláviával foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék­nek, vagy megengedik Szerbiá­nak, hogy előbb maga vonja fe­lelősségre - állítólagos hatalmi visszaélésekért, korrupcióért és választási csalásért. Egyes balkáni elemzők kétlik, hogy a nyugati vezetők valóban nemzetközi bíróság előtt akarnák látni Milosevicset. Egyes európai kormányok veszélyt látnak ab­ban, ha túl gyorsan Milosevics ki­adatására nógatják Belgrádot, és a kulisszák mögött vagy nyilváno­san arra buzdítják Washingtont, hogy legyen engedékenyebb. Hu­bert Védrine francia külügymi­niszter például felszólította Colin Powell amerikai külügyminisz­tert, hogy ne kockáztassa meg Jugoszlávia törékeny új demokrá­ciájának destabilizálását épp ak­kor, amikor az megpróbálja békés úton eltüntetni a Milosevics-rend- szer maradványait. Szlobodan Milosevics letar­tóztatásával a demokratikus ju­goszláv vezetés megerősítette el­kötelezettségét a jogállamiság és a demokrácia mellett - nyilat­kozta Horváth Gábor külügyi szóvivő, és hangsúlyozta: Belg­rád újabb fontos lépést tett azon az úton, hogy teljesítse a nem­zetközi elvárásokat és együtt­működjön a hágai törvényszék­kel. „A lépés erősíti a délkelet­európai térség biztonságát, bé­kés fejlődésének kilátásait és az ott élő népek közötti együttmű­ködés elmélyülését” - mondta Horváth Gábor. mti Szlobodan Milosevics 1941. augusztus 20-án született Pozarevacon. Ötéves korában pravoszlávteológia-tanár apja el­hagyta a családját. Milosevics 18 évesen lépett be a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe. Jogi diplomájának megszerzése után különböző párt- és állami funkciókat töltött be. Ettől fogva csak politikával foglalkozott. Kezdettől azon munkálkodott, hogy saját befolyása alá vonja a Szerb Szocialista Pártot. Kihasználta a megerősödő szerb nacionalizmust a kisebbsé­gek, elsősorban a koszovói albánok „szeparatizmusa" ellené­ben. Ő volt az, aki - akkor még - jugoszláv csapatokat küldött az önállóságát kikiáltó Szlovénia és Horvátország ellen, és ez­zel - nemzetközi megítélés szerint - háborús bűnöket követett el. Később, az önállósulás útját kívánó Koszovó ellen ugyan­csak hadi erőket vetett be, s csak a NATO közbelépése aka­dályozta meg a nagyobb véráldozatot. A nyugati államok őt tették felelőssé, a konfliktus miatt Jugoszlávia elszigetelődött. Egyre távolabb a béke A palesztinok további terrorcselekményekkel fenyegetőznek Ariel Sáron izraeli kormányfő tegnap állítólag elvetette azt az egyiptomi-jordániai béketervet, amelynek célja az izraeli-palesztin erőszakos cselekmények csökkentése és a béketárgyalások újrakezdése. A zavargások folytatódtak. ÚJ ELNÖKE van a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetségének, amely a volt Csehszlovákia nyugati felében élő húszezres magyar közös­ség egyetlen társadalmi és kul­turális szervezete. A szomba­ton Prágában lezajlott rendkí­vüli tisztújító küldöttgyűlés ebbe a tisztségbe a három jelölt közül Végh Istvánt, a prágai helyi szervezet volt elnökét választotta. A BRÜSSZELI Bizottság novemberi döntése alapján be­indított marhakór-szűrővizsgá- lat januári és februári eredmé­nyei meglepő módon azt mu­tatják, hogy a 30 hónaposnál idősebb marhaállomány fertő- zöttsége Spanyolországban, Olaszországban és Németor­szágban a legmagasabb mérté­kű, abban a három országban, amelyből novemberig egyetlen BSE-esetet sem jelentettek. TAJVANON ezrek vettek részt vasárnap azon az előadáson, amelyet a dalai láma tartott a szellemi és az emberi érté­kekről. Az emigrációban élő egyházi vezető szombaton érkezett tíznapos látogatásra, miközben a pekingi hatóságok azzal vádolták, hogy támoga­tást kíván szerezni Tibet függetlenségéhez, és Tajvant is arra akarja rábírni, hogy szakítson Kínával. A BÉKEFENNTARTÓ felada tok megnövekedése miatt rom­lott a világszervezet anyagi helyzete. Joseph Connor, a gaz­dálkodásáért felelős főtitkárhe­lyettes az ENSZ adósságainak és a tagállamok tagdíj-hátralé­kainak növekedéséről, a szerve­zet pénztartalékainak csökke­néséről számolt be. A tagdíj­hátralékok összege négyévi las­sú csökkenés után az 1999 végi 1,758 milliárd dollárról 2000 vé­gére 2,259 milliárdra ugrott. A békefenntartó küldetésekre be nem fizetett hozzájárulásokból az Amerikai Egyesült Államok elmaradása 1,144 milliárd. ■ Közel-Kelet Az izraeli rádiónak a kormányfői iroda befolyásos forrásait idéző vasárnapi jelentése szerint a pa­lesztinok közvetítésével átadott javaslat kilátásba helyezi az együttműködést a biztonsági kér­désekben, az izraeli csapatok visszavonását a Jordán folyó nyu­gati partjáról és a tárgyalások új­rakezdését a végleges rendezés érdekében - hivatkozott vasárnap az izraeli rádió a kormányfői iro­dából szerzett értesülésekre. Az említett források szerint Sáron úgy véli: a béketerv csupán kísér­let arra, hogy Izraelt a bírálatok össztüzével kényszerítsék a tár­gyalóasztalhoz. A kormányfői iroda megismételte a miniszter- elnöknek azt a korábbi követelé­sét, hogy a tárgyalások felvétele előtt véget kell vetni az erőszakos cselekményeknek. Izraeli katonák kórházi adatok alapján legalább tíz palesztint - köztük két kislányt - sebesítettek meg szombaton lőfegyvereikkel három különböző helyszínen. Időközben tovább tart a palesztin biztonsági erők hadgyakorlata a Gáza-övezetben, megelőzendő az izraeli hadsereg támadását az autonóm területeken.- Egész Izrael legitim célponttá lesz harcosaink számára, ha Izra­el megtámad bennünket - jelen­tette M a Fatah szervezet főtitká­ra, Ahmad Helis. Ugyanakkor az összes főbb palesztin mozgalom az intifáda folytatására szólított fel: a harc az izraeli megszállás végéig, a palesztin állam megala­kulásáig (Jeruzsálem fővárossal) és a palesztin menekültek vissza- téréséig folytatódik. ________mti Háttér A Hamasz Az 1987. december 9-én a Gáza-övezet palesz­tin táboraiból indult Izrael-ellenes palesztin fel­kelés, az intifáda („a kövek forradalma”) után egy héttel jött létre a Hamasz Ahmed Jászim sejk szellemi vezérlete alatt. Az intifáda és a Hamasz „eredményességét” mutatja az első fél­év mérlege: a palesztin halálos áldozatok száma 207 volt (az izraeliekkel karöltve, hiszen a palesztin árulókat ők likvidálják). Igaz, sikerült 3 izraelivel is végezniük. A megszállt területek palesztin lakossága (Gáza: 613 ezer, Ciszjordánia 1104 000) sok százmillió dollárt kapott évente (csak az Öböl­országok 1250 millió dollárt adtak) az intifáda támogatására. Ezt a palesztin vezetők Irak-barát politikája következtében elvesztették. A Hamasz Irak támogatására, a szövetségesek elleni szent háborúra hívja fel a palesztinokat. Tevékenysége következtében tovább keményédik az izraeli poli­tika: a Samír-kormány 1990 tavaszán ki is mond­ja: „a zsidó telepeseknek joga van Erec-lzrael egész területén” letelepedni, majd hamarosan következik 3 nem!-je. De az arab országok ve­zetőinek többsége is a palesztin politika ellen ÁLDOZATOK 6.5 ÉV ALATT Izraeli Palesztin Halottak 219 (151 civilt) Sebesültek 7872 (2810 civil) 2156 18967 fordul. Az intifáda következtében egyéb hátrány is éri a palesztinokat: a kiűzetés (a tüntetések szer­vezői esetében), valamint az, hogy tovább nőtt az elkobzott palesztin földek mennyisége és aránya. Arafat felszólítja a Hamasz-vezéreket, hogy szakít­sanak Iránnal (az iráni kormány „a palesztin nép harca egyetlen törvényes képviselőjének” a Hamaszt ismeri el). Amikor megtörténik 1993 nyarának végén a PFSZ és Izrael kölcsönös elismerése, a Hamasz fokozza harcát (és több tucat egyéb palesztin szervezet is) - elsősorban a PFSZ ellen. Rabin miniszterelnök 1994. április 18-án kijelenti: „kész szabadon engedni Jászim sejket, ha az felhívja népét a terrorizmus megállítására”. „Ezt a folyamatot meg kell állítani” - mondotta Rabin kormányfő. 1994 szeptember végén Arafat a gázai al-Azhár egyetemen találkozik a Hamasz vezetőivel, akik megígérik a fegyverekről a politi­kára (a gázai egyetemi választásokon: Fatah 76%, Hamasz 14%) való áttérést. Természetesen most is az ellenkezője történik. Faludzsi Hamasz-vezér nem békül. Kijelenti: „zsi­dót megölni vallási parancs”, amelynek értelmé­ben elkezdik az izraeliek elleni autóbusz-robbantá­sokat, sok tucat halottal, még sokkal több súlyos sebesülttel. Ezek az akciók folytatódnak a kilencvenes évek második felében is, egészen napjainkig (országos napilapjaink kb. száz alka­lommal foglalkoztak a kérdéssel az elmúlt öt év alatt). BENKE JÓZSEF Publicisztika BARTA ZSOLT Rács mögött Nem áprilisi tréfa, hanem valóság. A belgrádi igazságügyi szervek Kelet-Európa utolsó diktátorát tegnap letartóztat­ták. A vizsgálóbíró Szlobodan Milosevicset szolgálati be­osztással való visszaéléssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítja. Vqjon hogyan alakul majd az egykori teljhatalmú politikus sorsa? Kiadják-e a háborús bűnökkel vádolt egykori jugo­szláv elnököt a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek, avagy nem? Bármüyen választ is adnak Kis-Jugoszlávia, Szerbia vezetői ezekre a kérdésekre, a megoldásokból az ország jö­vőbeli politikai fejlődési irányára lehet majd következtetni. Kis-Jugoszlávia vezetői eddig nem nyúltak Milosevics- hez. Vajon miért vártak tegnapig? Talán mert jól tudják azt, hogy az állami apparátus és a hadsereg vezetői között még mindig sok szimpatizánsa van a politikusnak. Máról holnapra nem lehetett, nem lehet leváltani őket. Ez ugyan­is bizonytalanságot okozott volna az államhatalmi szerve­zeteknél s a hadseregnél. Az ország szuverenitásának a maradékát pedig csak a hadsereg tudja biztosítani. A se­regnek rendkívül fontos nemzetközi szerepe van. Úgy tet­szik, hogy a NATO egyre nagyobb szerepet szán a jugo- szlávoknak az albánok dél-szerbiai lecsendesítésében. Ha bizonytalanság ütné fel a fejét, úgy a koszovói, a macedó­niai válság tovább terjedhetne. Ez pedig alapvető nemzet­közi és szerb érdekeket sértene. Kostunica kisjugoszláv elnöknek - ugyanakkor - az erő­teljes washingtoni nyomás hatására lépnie kellett. Az or­szág szalonképességét veszélyeztette volna - s 100 millió dollárnyi amerikai segélyt -, ha nem fogatja el az egykori államelnököt. Milosevics rács mögött van. Ezzel a jelenle­gi államvezetés gesztust tett a kiadatást követelő nyugati államoknak. Ugyanakkor Belgrádban háborús bűntettel nem vádolják. Ráadásul törvényi rendelkezés hiányában nem adják ki Hágának az exelnököt. Legalábbis Vladan Batics szerb igazságügy-miniszter tegnap még ezt nyilat­kozta az állami tévében. Kis-Jugoszlávia és Szerbia veze­tői malomkövek között őrlődnek. Milosevics sorsa ugyan­is attól függ, hogy ki tud erőteljesebb nyomást gyakorolni a belgrádi hatalmi körökre. A NATO-ba és az Európai Unióba tömörülő polgári demokráciák, avagy Milosevics egykori hívei. ALBERTI ÁGNES Rend a lelke mindennek Mikola István egészségügyi miniszter állítja: nemcsak az a baj, hogy rövid a takaró, hanem az is, hogy keresztben te­rítették az ágyra... Korábban Tatabányán, tegnap Kecske­méten hívta fel a figyelmet arra is, hogy bérharcnak nincs értelme, demonstrációkkal semmit sem lehet megoldani. (Erről Cser Ágnesnek, a szakszervezet képviselőjének valószínűleg más a véleménye...) Mikola István jól ismeri az ágazat problémáit. Mindenről tudott, minden felmerülő kérdésre volt megoldási javasla­ta. Sőt: terve. A gondolatai mások számára is meggyőző ér­vek. De túl határozott, majdnem erőszakos. Maga mondta: a munkahelyen nincs helye a demokráciának. Ott azt sze­reti á dolgozó, ha rend van. Félek, ez azt is jelenti, hogy a munkahelyen nincs helye ellenvéleménynek. Olyan elkép­zelésnek, amely más, mint a főnöké. Olyan ötletnek, amely eltér a vezetőétől. Hatalmi szóval pedig nehéz az embernek maga mögé állítani a munkatársait. Pedig ahogy a miniszter megfogalmazta - erre is nagy szükség van. Széleskörű támogatottság nélkül a legszebb terv is csak álom marad... Mikola István egy egészséges egészségügyről álmodik, bár tudja, hogy a gyógyulás nem lesz gyors. Programjai nem ígérnek azonnali sikert, de azonnali tennivalót jelentenek. A miniszter azonban csak egy ember, mégha hatásköre nagy is. Eredményt elérni akkor lesz képes, ha a kórházi vezetés és az orvostársadalom egységesen melléáll, támo­gatja nemcsak a sikerekben, hanem a nehézségek megol­dásában is. NIMFÁK ÉS SZATÍROK. Ezzel a címmel rendeztek nagysikerű, a korábbi „hagyományokkal” merészen szakító divatbemutatót Irina Csuprinszkaja fehérorosz divattervező kreációiból MínSZkben. FOTÓ: EUROPRESS/EPA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents