Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-05 / 80. szám

2. oldal - Tolnai Népújság M E GYE I T Ü KÖR 2001. Április 5., Csütörtök Hírek NAGYMÁNYOK. Első alkalom­mal tartanak Tolna megyében klarinétos találkozót. Az ötlet­gazda a nagymányoki Általános és Zeneiskola, amelynek pedagó­gusai a művelődési házzal közö­sen rendezik meg a fesztivált. A megnyitó ma 10 órakor lesz a művelődési házban, majd Szek- szárd, Bonyhád, Dombóvár, Tol­na, Tamási, Gyönk, Szászvár, il­letve a házigazda zeneiskola kla­rinétosai veszik át a főszerepet. DOMBÓVÁR. A kórház munka­társai csütörtök reggel fél nyolc­tól délután két óráig véradásra várják azokat, akik segíteni sze­retnének embertársaikon. MEDINA. A medinai óvodások tegnap a Gemenci Szabadidő Központba kirándultak. A kicsi­nyek pónilovagláson vehettek részt és lovas kocsival is tehet­tek egy-egy kört. BUDAPEST. Az Egészségügyi Minisztériumban péntek dél­után a szaktárca vezetője, dr. Mikola István kitüntetést nyújt át az Egészség Világnapja alkal­mából a dombóvári Németh Er­nőnek, aki eddig száztizenegy- szer adott vért. BONYHÁD. A Vita Nova klub tagjai mai összejövetelükön a június 1-jei kirándulásukat be­szélik meg. A túra során elláto­gatnak majd Kecskemétre, a tápiószentmártoni Attila domb­hoz, és a Budapesti Operaház­ban megtekintik Mozart: Figaro házassága című művét. Mind­ezek pontosítása ma 17 órakor lesz a művelődési központban. Hogyan tovább, kisiskolák? A sznobizmus is szerepet játszhat az ellehetetlenülésben- Ha nem sikerül a minősé­gi oktatást és bizonyos köz­oktatási feladatok közös el­látását biztosítani, kevés esély marad a kistelepülése­ken az iskolák megtartására- hangoztatta Nyitrai Menyhért, a Kisiskolák Tol­na Megyei Szövetségének el­nöke a tömörülés hagyomá­nyos tavaszi eszmecseréje során, amelyet ezúttal az egykor Tolna megyéhez, je­lenleg Baranyához tartozó Mázán rendeztek tegnap. Máza Az eseményen jelen volt Potápi Árpád, a völgységi terület ország- gyűlési képviselője is, aki szerint a rendszerváltás után az önkor­mányzatok által nagy örömmel fogadott, ám néhány évvel ké­sőbb a helyi költségvetési harcok középpontjába kerülő kisiskolák alapvető finanszírozási gondja a gyereklétszám folyamatos csök­kenéséből ered. A további okok között sorolta a településekről - a megélhetés, a munkalehetőség érdekében történő - elvándorlást és az oktatási struktúrák megvál­tozását (pl. a 6 és 8 osztályos gim­náziumok létrejöttét). Áz általa feltett „vihető-e így tovább az ok­tatási rendszer?” kérdésre egyfaj­ta lehetséges válaszként elmond­ta: hangsúlyozottan nem pártvé­leményt fogalmaz meg, de több honatyában is felmerült az egész­ségügy, illetve az oktatásügy visz-, szaállamosítása azon intézmé­!T< • i .111 b OVt»VJ.\íí*? I II-Í1JI: nyék esetében, amelyek ezt ön­szántukból kérik. A másik meghívott előadó, Torba Nándor, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője az oktatás várható irányaival kap­csolatban az Európai Unió ajánlá­sainak négy minőségi szintjelző­jét ismertette: Az ismeretekhez való hozzáfé­rést véleménye szerint a - kétség­telenül centralizált - kerettanterv biztosítja. Az iskolai sikeresség és lemor­zsolódás kérdésében döntő sze­repe van a helyben működő óvo­dáknak és az általános iskolák­nak (különösen az alsó tagozat­nak). A kormányprogram ezt a törekvést tartalmazza is. Ennek sikeréhez azonban a kistelepülé­sek esetében véleménye szerint szükség van az önkormányzatok együttműködésére a szakember­ellátottság biztosítása, az intéz­ményfenntartás és a tanügyi igaz­gatás területén. Az iskolai oktatás felügyelete, ellenőrzése kérdésében megítélé­se szerint a szülői oldalon történt előrelépés, ám fenntartói oldalról a tanfelügyeleti rendszer leépíté­se után helyette „nem lett sem­mi”. A negyedik EU-s minőségi elemmel, az oktatási költségekkel kapcsolatban újdonságként mondta el, hogy az iskolák esz­közellátottságával kapcsolatos követelmények rögzítése után már készülnek az oktatási épüle­teket érintő, a XXI. század köve­telményeit megfogalmazó előírá­sok, amelyek viszont a kisiskolák esetében valamivel enyhébbek lesznek. A főosztályvezető a 2001-2002. évi központi költségvetés önkor­mányzati forrásainak elemzése során megállapította, hogy az ön- kormányzati oktatás költségeihez történő állami hozzájárulás idén és jövőre mintegy 72-73 % lesz, a ’99-es 61-62 %-kal szemben. A hozzászólások során a szö­vetség elnöke a minőségi oktatást és a települések közötti együtt­működést jelölte meg, mint a kis­iskolák túlélésének zálogát. Sze­rinte le kell számolni azzal az il­lúzióval is, hogy egy település megtartó ereje alapvetően az is­kola létén múlik, szerinte ugyan­is a munkalehetőség, az infrast­ruktúra ebből a szempontból fon­tosabb az embereknek. Többen felvetették, hogy hiába lenne meg a szükséges gyereklét­szám a településen, hiába folyik kiváló oktatás az adott iskolában, a szülők sznobizmusból is a váro­si iskolába járatják a gyerekeiket. Elhangzott, hogy bár alapvető emberi jog a szabad iskolaválasz­tás, az állami finanszírozásnak legalább ösztönöznie nem kelle­ne a máshová történő behatást. Szóba került továbbá - ami kü­lönösen felkeltette a minisztériu­mi szakember érdeklődését -, hogy a tapasztalatok szerint ahol valamilyen okból megszűnik a 7- 8. osztály, onnan törvényszerűen hamarosan eltűnik a teljes felső tagozat, majd az alsó tagozat is ellehetetlenül. ............ ................................ -TS­TA MÁSI. Óvodai bútorokat, játé­kokat, százhetven darab széket adományozott Tamásinak a német partnerváros, Stollberg. A félmillió forint értékű szállítmányt a héten kapják meg. SZEKSZÁRD. A Szekszárdi Éremgyűjtők Egyesülete április 7-én, szombaton 9 órától tartja soros összejövetelét a Babits Mi­hály Művelődési Központban. A szervezők a találkozóra Tolna megye valamennyi éremgyűjtő­jét szeretettel várják. DOMBÓVÁR. A Városi Zeneis­kola hangversenytermében pén­tek délután öt órakor kezdődik Sarkadi Ferenc, valamint Popovics Roland tanítványainak zongora- és gitárkoncertje. BONYHÁD. A Tolnai Borvidék völgységi körzetének IV. borver­senyét rendezik meg a művelő­dési központban. A bormintákat ma fogadják az információs iro­dában, 8-tól 18 óráig. Minden bormintából 3 darab 0,7 literes üveget kérnek leadni a termelők­től. A verseny eredményhirdeté­se pénteken 18 órakor lesz, szin­tén a művelődési központban. Törvény, melyet szétfeszített a gyakorlat A megye polgármesterei is elmondták javaslataikat Az önkormányzati törvény módosításait tartalmazó ter­vezetet tárgyalták meg teg­nap Szekszárdon, a megyei Közigazgatási Hivatal ta­nácstermében az ötszáz fő­nél népesebb települések je­lenlévő polgármesterei. A vendégeket, köztük dr. Sárosi Magdolnát, a BM fő­osztályvezető-helyettesét dr. Freppán Miklós hivatalveze­tő köszöntötte. Tolna megye-Szekszárd A meghívottak témakörről téma­körre haladva vitatták meg a ter­jedelmes anyagot, azt új javasla­tokkal kiegészítve. Három részt­vevő lapunkkal is megosztotta a tervezetről, illetve annak fontos­ságáról vallott véleményét. Dr. Sárosi Magdolna, a bel­ügyminisztérium főosztályve­zető-helyettese: - Több mint tíz esztendeje alakultak meg az ön- kormányzatok, tehát már érde­mes számot vetni azzal, hogy mi jó, illetve mi nem igazán jó ezen a területen. Az önkormányzati törvény természetesen stabil kell, hogy legyen, nem szabad örökké módosítgatni, s mindenféle alkal­mi ötletekkel kiegészíteni. Ugyanakkor az is világos, hogy nem minden esetben lehet mara­dandónak nevezni azon törvé­nyeket, melyek az íróasztal mel­lett születnek. Ezért van szükség a polgármesterek gyakorlati ta­pasztalataira. Ők tudják igazán, itt, Tolna megyében is, hogy mennyire váltak be példának okáért a körjegyzőségek, avagy a különböző intézményi társulá­sok. Egyébként éppen ezen két témakörről hangsúlyosan esett szó tanácskozáson, s a felmerült ötleteket figyelembe is vesszük. Dr. Freppán Miklós, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője: - A gyakorlat szétfeszí­tette az önkormányzati törvényt. Itt van például a körjegyzőségek kérdése. A törvény úgy szólt, hogy körjegyzőséget az egymással hatá­ros települések alapíthatnak. Ezen ma már túlhaladt az idő: ma már az egymással nem szomszédos te­lepülések, sőt, nem kevesen egye­nesen azt szorgalmazzák, hogy két különböző megyében lévő községek is köthessenek egymás­sal körjegyzői megállapodást. Ez egyértelmű előrelépés lenne. S na­gyon egyértelmű azon óhaj is, hogy az oktatás és az egészségügy váljon el az önkormányzatoktól, ezen két terület működtetése le­gyen állami feladat. Kitanics Lajos, Tevel polgár- mestere: - Szükség van erre a ter­vezetre, mármint olyan formá­ban, hogy a mi véleményünk, a polgármesterek véleménye is le­gyen benne. Bízom abban, hogy majd a törvényalkotók is figye­lembe veszik mondandónkat, hi­szen az mindenkinek az érdeke, hogy a települések jól és gazdasá­gosan működjenek. Elsősorban az oktatás és az egészségügy te­rületén kellene néhány változta­tást tenni, ahogyan azt szorgal­maztuk is valamennyien.-SZÁ­___________________Fekete krónika___________________ Ol tványokat loptak Két alkalommal is szőlőoltványt loptak a héten a Decsi hegyen. Először 400, már gyökeres szőlőtövet vittek el ismeretlen tettesek 120 ezer fo­rint értékben. A második alakalommal a kár 10 ezer forintnyi volt. Gyűjtik a vasat és a fémet Szekszárdon a MÁV állomás területéről alumínium doboztetőket loptak el 27 ezer forint értékben. Ismeretlen holttest A rendőrség hívta a tűzoltókat Kurdnál a Kapos folyóhoz, ahol egy már ré­gebben elhunyt személy holttestét emelték ki a dombóvári hivatásos tűz­oltók a vízből. Az ismereüen elhunyt azonosítására megindult az eljárás. Égett a csirkenevelde Kedden este egy helyi mezőgazdasági tizemben kitört tűzhöz vonul­tak ki a kurdi önkéntes tűzoltók és dombóvári hivatásos kollégáik. A tüzet egy óra alatt sikerült megfékezni, .az önkéntes tűzoltók ezután is a helyszínen maradtak 'és segítettek a tűzvészt túlélő csirkeállo­mány mentésében. A tűz keletkezésének okát vizsgálják. Kerítést rongált egy „erős ember” A dombóvári Rákóczi űtcában egy családi ház kerítésének betonból készült oszlopait valaki kidöntötte. Az „erős ember” a rongálással mintegy 25 ezer forintos kárt okozott az ingatlan tulajdonosának. Álkulccsal nyitotta ki a zárat a rabló Egy kocsolai családi ház bejárati ajtajának zárját valószínűleg álkul­ccsal nyitotta ki az a betörő, aki az épületből jó néhány háztartási gépet eltulajdonítva távozott.________________________________■ Szemben a besurranókkal Autón menekültek el a tettesek ­Mintegy félmillió forint ér­tékben vittek el pénzt, ke­vés ékszert és egy mobilte­lefont egy bonyhádi lakás­ból. Bonyhád Véletlenül nyitva maradt egy bonyhádi ház udvar felöli erké­lyének az ajtaja. Amikor a lakás tulajdonosainak egyike, a feleség hazaérkezett, szembetalálta ma­gát a két besurranó tolvajjal, akik kesztyűben kutattak a lakásban. Már mindent szerteszét szórtak, s mint később kiderült, a zsák­mány is megvolt már. A két isme­retlen férfi, az asszony szeren­cséjére nem a támadást, hanem a menekülést választotta. Az utcán egy autóban a harmadik társuk várta a besurranó betörőket akik elmenekültek a mintegy félmillió forintnyi értékkel. Elvittek kész­pénzt, kevés ékszert és mobil te­lefont. Mint Pilisi Gábor alezredes, a Bonyhádi rendőrkapitány helyet­tese kérdésünkre elmondta, a délelőtti látogatók általában betö­rők, ez esetben azért lett besurra- nás az esetből, mert az ajtót a tet­tesek nyitva találták. Városban az emberek inkább bezárják az ajtó­kat akkor is, ha csak rövid időre mennek el otthonról. A falvak­ban gyakoribb, hogy aki csak ki­szalad 4 kertbe, vagy át a szom­szédba, az nem zárja be az ajtó­kat.-IHI­Lengyel László a Szalonban Dr. Lengyel László politológus, a Rotary Klubbal közös rendez- Pénzügykutató Rt. elnök-vezér- vényre április 10-én kedden 18 igazgatója lesz a Magyar Vállal- órai kezdettel kerül sor Hotel Ko- kozói Szalon szekszárdi tagoza- róna étteremben, tának legközelebbi vendége. A __________________________! Ze netanárok „vizsgája” Bonyhádon Nagy sikerű koncertet adtak kedd este a bonyhádi Városi Ze­neiskola tanárai a művelődési központban. A teltházas hang­verseny keretében először lépett a színpadra a pedagógus ‘ gárda keretében Köntös Hedvig csellis­ta. Ütemes tapssal honorálta a közönség Elmauer József és Té- nyi Zoltán négykezes zongorajá­tékát, illetve vastapssal Drága László trombitán előadott virtuóz futamait, amelyeket neje, Drága Magdolna kísért zongorán. A zeneiskola tanárai rendsze­resen fellépnek a hazai közönség előtt, így a hallgatóság már régi ismerősként fogadta a színpadon Seleljo Alexandrát és Kolozsvári Zoltánt (zongora), Németh Orso­lyát (hegedű), valamint a Seleljo Jaroszlav vezette szaxofon-kvar­tettet. A helyettes államtitkár az atomerőműben A magyar gazdaságnak ver­senyképessége megőrzése ér­dekében szüksége van az atomerőműre - összegezte lá­togatásának benyomásait He­gedűs Éva, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. Paks Hegedűs Évát a közelmúltban ne­vezték ki a Gazdasági Minisztérium energetikai ügyeket is felügyelő he­lyettes államtitkárává. - Első felada­taim közé soroltam ezt a látogatást - jelentette ki a paksi programját zá­ró sajtótájékoztatón -, hiszen az atomerőmű nem csupán az energe­tikai szektor, de az egész nemzet- gazdaság egyik legjelentősebb té­nyezője. Nem csak mérete, ver­senyképessége miatt is, hiszen po­zíciói épp oly jók, mint a magyar gazdaságé a világban. A villamos energia előállítási ára itt a legalacso­nyabb, nemzetközi összehasonlí­tásban is kedvező. A látogatás során az atomerőmű vezetői - dr. Mészá­ros György, az igazgatóság elnöke és Baji Csaba vezérigazgató - tájékoz­tatták Hegedűs Évát a cég működé­séről, kiemelve az élettartam hosz- szabbítást. Ez utóbbit komoly elem­zések indokolják - mondta a helyet­tes államtitkár - és a nálunk fejlet­tebb országokban is történtek ilyen döntések. A magyar gazdaságnak versenyképessége megőrzése érde­kében szüksége van az atomerő­műre - állapította meg, majd elis­merését fejezte ki az atomerőmű dolgozóinak és vezetőinek- munkájukért. __________ Rákosi Eg y profi festő „amatőr” képei Érdemes volt a sok pogácsát megsütni Most mondja valaki, hogy az em­ber nem lehet próféta saját hazá­jában! A tolnai Guld Mihály első önálló festménykiállítá­sának megnyitóját akko­ra érdeklődés övezte a helyi művelődési ház­ban, mint amilyet az el­múlt tíz évben talán so­hasem lehetett tapasztal­ni. És még csak azt sem lehet - némi gonoszko­dással - mondani, hogy a sokaság oka a Bajcsy-Zsilinszky utca jelentős hosszúsága (ott la­kik ugyanis az alkotó), hiszen nem csupán a szomszédok voltak jelen, hanem sokak mellett más településről is eljöttek a tárlatnyi­tóra. Mégiscsak érdemes volt te­hát megsütnie azt a sok pogácsát Marikának, az alkotó feleségének („hátha eljön valaki” alapon aki nem hallgatott férje korholására, hogy minek ez a nagy készülődés. A tárlat persze nem elsősorban a pogácsa miatt tart számot ér­deklődésre, különle­gessége inkább abban áll, hogy az alkotó több, mint húsz éves profi múlttal, ezúttal amatőrként mutatkozott be. Guld Mihály, a sokak által elismert fes- tő-mázoló ugyanis most, ötven fö­lött látta elérkezettnek az időt, hogy ne csak az ecsetje alól kike­rült szobabelsőit, ablakkereteit, hanem tájképeit, csendéleteit is megismerje a közönség. Az alkotó, aki néhány éve, a festő-mázolók szempontjából üresjáratnak számító téli idő­szakokban kós­tolt bele a képek készítésébe, elő­ször a szakmá­jában is hasz­nált Standolit olajfestékkel és „iskolás ecsettel” próbálkozott, aztán - a szerinte szörnyű kezde­tek után - annyira belejött, hogy most már el sem tudja képzelni az életét festményei nélkül. Hogy müyenek a profi festő ama­tőrként készített képei, azt április 9- ig meg lehet nézni a tolnai művelő­dési házban. Az azonban biztos, hogy Guld Mihály - bármennyire szerénykedik is -, már most, az első kiállítása után elmondhatja magá­ról: a festő-mázolók közül a legjobb alkotók, az alkotók közül a legjobb festő-mázolók közé tartozik. _____________________________________-ST­A Á * A >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents