Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-30 / 100. szám

HI 2001. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ TOLNA ME GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 9. oldal Épülhet a TESCO Szombaton aláírta a polgármestei hivatal illetékese a TESCO áruház nem jogerős építési engedélyét, tehát az eredetileg tervezett he­lyen, a déli városrészben meg­kezdődhet az áruház építése. Mint ismeretes, hosszas vita I előzte meg az építkezést, mert voltak, akik az északi városrész­ben képzelték el az áruházat. A TESCO 30 millió forinttal járul hozzá a város terveinek a meg­valósításához, az első részlet fo­lyósítását éppen az építési enge- dély kiadásához kötötték. ■ Tudja-e? ..hogy II. Lajos király a szek­szárdi bencés apátságból in­dult a mohácsi csatamezőre... ..hogy innen származott el Bé- ri-Balogh Ádám, a kuruc sza­badságharc legendás vezére. ..hogy, az egykori vármegyehá­za 1828 -1833 között épült Pollack Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban, s az 1748-ban emelt régebbi me­gyeháza anyagának felhaszná­lásával 1895-ben átalakították, .hogy az Augusz-házat, a mai ze­neiskola épületét 1820 körül épí­tették, s 1893-tól kaszinó volt. ...hogy Babits Mihály szülőhá­za a 18. század vége felé épült copf stílusban. ..hogy a hagyomány szerint Szekszárdon születet Háry Já­nos, a nagyot mondó obsitos katona, ha ez nem is biztos, de Garay János (1812-1853), aki a róla szóló költeményt írta, va­lóban a város szülötte. ■ Népünnepélyek Két tanácsnoka van a közgyűlés­nek, mindkettő nevéhez fűződik egy-egy népünnepély megszer­vezése. A kulturális kabinet - Pecze István vezetésével - és a civil szervezetek közösen rende­zik a jövőben is az újévköszöntő örömünnepet a Béla téren. Az augusztus 20-i ünnepi kaval- kád szervezője a Városmarketing kabinet - Kerekes Csaba vezetésé­vel - amely a munkahelyi kollektí­vák öntevékenységére épít. Idén másodszor lesz bográcsétel-főző verseny. Az idén a 20-i kavalkádot több naposra tervezik. ________■ AZ OLDAL SZEKSZÁRD ME­GYEI JOGÚ VÁROS ÖNKOR­MÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁ­VAL JELENIK MEG. SZEKSZÁRD AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN Város a régió középpontjában Szekszárd joggal bízik abban, hogy a Duna híd most már tényleg, 2003- ra elkészül. A várost a híd, az elke­rülő út, és az M6, M56-os gyorsfor­galmi út, s ha majd kelet-nyugat irányban elkészül, az M9-es is, a Dél-Dunántúl központjába helyezi. Szekszárd olyan logisztikai pont lesz, amelynek előnyeit kihasználva a térségben rendkívül gyors fejlődés indulhat meg. - nyilatkozta már nem egyszer Kocsis Imre Antal, aki 11. éve Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere. Kocsis Imre Antal Született: Kiskunhalas 1948, július 13. Iskolái: Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola, József Attila Tudományegyetem bölcsész­kar, A kategóriás karvezető Család: Felesége Budavári Zita, fényképész, a Bölcső Alapítvány létrehozója Gyermekeik: Kincső, (1990), Zita (1997) Hobby: a zene- Milyen érzelmek kötik a polgármes­ter ahhoz a telepü­léshez, amelynek jövőjéért, ha nem is egyedül, de min­denképpen felelős?- A született szek­szárdiakban nyil­ván nem is tudato­sul, hogy ez a vá­ros a világ legszebb helye, hiszen mindaz ami körül­veszi őket, szá­mukra természetes. A városháza előtt a tér olyan csodálatos része a Földnek, amit jó érzékkel vá­lasztott ki az ember lakhelyéül. Innen minden szépség és jóság néhány lépés­sel elérhető azok számára akik kíváncsiak rá. Ráadásul nagyon jók a város lehetőségei és még jobbak a kilátási. Amiért folya­matosan meg kell küzdeni az a város nyugalma. Jó itt és így él­ni, de nehéz várost vezetni, és dinamikus mozgást kicsikarni.- Mik a fejlődés, feltételei?- Eddig akadály volt az utak hi­ánya, s csupán a fogadókész­ségnek és az ebből következő vállalkozói klímának, szellemi, kulturális vonzásának köszön­hető, hogy számos jelentős cég mégis ide települt. Szekszárd már ma is a Dél-Dunántúl egyik fontos kereskedelmi, gazdasági ( és kulturális központja. ——- Polgármesterként mire a legbüszkébb?- Arra a 2500 új munkahelyre, amit sikerült meg­teremteni. Már a 90-es évek elejétől munkahelyteremtő program indult a vá SZEKSZÁRD LAKOSSÁGA NAK ALAKULÁSA főn 40000 30000 20000 10000 1949 rosban. Évről évre magasabb a helyi adóbevétel, ezek je­lentős hányadát azok a cégek te­remtik elő amelye­ket zöldmezős be­ruházással és ön- kormányzati segít­séggel hoztak létre a városban.- Szekszárd nem­csak hivatalnok-, hanem iskolaváros is, ami akár terhet is jelenthet, legalábbis anyagi szempontból.- Az önkormányzatiság első tíz évében sor került szinte a teljes intézményrendszer rekonstrukciójá­ra. Már csak a Babits művelődé­si ház, s egy-két iskola van még hátra. Igaz, mire befejeződik a program, már lehet is elölről kezdeni.- Még soha ilyen nagyságrendű beruházás nem volt Szekszár­don, mint éppen az idén.- Szekszárd joggal bízik abban, hogy a 2000-re ígért Duna híd 2003-ra valóban elkészül. Ez a körülmény felértékeli a város ipari területeit, s új megvilágí­tásba helyezheti Tolna és Bács- Kiskun megye kapcsolatait. Me­zőgazdasági logisztikai központ is lehet Szekszárd. Milliárdos nagyságrendű a szennyvíztelep rekonstrukciója, már megjelent a kivitelezőt kereső pályázat. Éppen a legutóbbi ülésen hozta meg a testület az .utolsó döntést, ami után megköthető a szerződés a francia beruházót 1990 2000 2001-ES KOLTSEGVETES A város elöljárói Éves összeg 5.194 MFt Intézményi kiadások 2.424 MFt Városfenntartás 380 MFt Beruházás 680 MFt Hitelek 572 MFt Állami normatív és kötött tám. 1.005 MFt A képviselőtestület tagjai. Dr. Fenyő­házi Elemér és Haász László alpolgár­mester, mindketten a Polgári frakció tagjai. FIDESZ MPP frakció: Horváth István, Kerekes László, Kerekes Csa­ba, Dr. Tóth Gyula, Ács Rezső, Koltai Tamás, Kapitány Zsolt. Polgári frakció: Dr. Balás András, Dr. Tollár Tibor, Mó­dos István. SZDSZ farakció: Németh Zoltán, Pecze István, Fo­dor Miklós, Jobban Zoltán, Liebhauser János. Az MSZP frakció tagjai: Csáki Béla, Halmai Gábomé, Csapó Károly, Dr. Vadas Ferenc, Csingár Péter. Független: Borbás Tamás . A német kisebbségi önkormányzat: Dr. Józan^Jilling Mihály el­nök, Szedrei Mihály, Bősz Miklós, Heinek Ottó, Hepp Ádám Szlovák kisebbségi önkormányzat: Kalmár Zoltán, elnök, Bo­ros Béla, Farkas József, Lekics Lívia Roma kisebbségi önkormányzat: Sárközi József elnök, Ba­logh József, Kovács György, Lakatos Ferenc, Habony Viktória képviselő MONYX - szál, s ezzel zöld útja lesz az újabb milliár­dos beruházásnak, ami egyúttal korsze­rű, környezetbarát hulladékgazdálko­dást is jelent. Ez újabb milliárdos gya­rapodást jelent a me­gyeszékhely számá­ra. Ha befejeződik a tehermentesítő út építése, nagy könnyebbséget jelent, hiszen ak­kor a teljes közlekedésszerkezetet meg lehet változtatni. Végre sétáló utcája lehet a városnak. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a megye- székhelynek nemcsak patinás múltja, gyarapodó jelene van, ha­nem ,hogy Szekszárd a jövő váro­sa. IHÁROSI IBOLYA FOTÓK] GOTTVALD Már a kelták is szerették oltegszemcse Tamási Dunasze' Zombab Boryhád Szekszárd területén már a kel­ták idején is volt település. A ró­mai korban az erre felé, a Duna mentén húzódó hadiút fontos állomása volt Alisca. A múzeum őskori gyűjteménye trák, római és középkori emlékeket is őriz. Ai 11. szá­zadban . m á rl emlí-i t i kJ várát,! ahol. I Béla' király, is szí-* vesen tartózkodott és bencés apátságot* is alapított. A török időkben szandzsákság székhelye volt: Evlia Cselebi az 1660-as évek­ben leírta ■ nyolctornyú várát, fürdő­jét, fogadó­ját. négy.; dzsámi j á t •ijfí r é s szá­mos bolt­ját. Már akkor is szőlők borítot- pjrtjyiílóták a várost övező * dombokat, hiszen rómaikat óta oüjftJfolvt szőlőtermesz­tés a területen. A 18. században megfo- átaszék f gyatkozott magyar la­kosság helyére némete- ket telepítettek. ■ Csökken a munkanélküliség Az átlagnál magasabb a pályakezdők aránya w Lassan csökken a munka- nélküliek száma. Az info­grafika adatai mindig a de­cember 31-i állapotot tükrö­zik. Az 1997-es kiugrás a húsipar csődjét mutatja. Et­től eltekintve a Szekszárdon élő munkanélküliek száma stabilizálódni látszik. Ha nem jön közbe váratlan el­bocsátás, akkor a helyzet lassú javulására lehet szá­mítani. Az elmúlt évi adatok enyhe hullámzást mutatnak. A tavaszi munkák megindulá­sával némiképpen csökkent a munka- nélküliek száma, majd az új pályakez­dők megjelenésével megint emelkedett. Jelentős eltérések mutathatóak ki vi­szont a szekszárdi la­kos munkanélküliek iskolai végzettségé­ben. Az általános is­kolát végzettek aránya 27,8, szá­zalék, míg a megyei átlag 44,4. A szakmunkások aránya nem mu­tat jelentős eltérést: Szekszárdon 35,6, a megyei adat pedig 35,1 százalék. Szakközépiskolát vég­zett és technikus a megyeszékhe­lyen munka nélkül lévők 18,6 százaléka, a megyei átlag 11,3 százalék. Gimnáziumot végzett a szekszárdi munkanélküliek 12,1 százaléka, a megyei átlag 7,1 szá­zalék. Szomorú eltérés, hogy Szekszárdon a munkanélküliek 5,9 százaléka rendelkezik felső­fokú végzettséggel, megyei szin­ten ez 2,1 százalék Eltérő és sajnos magasabb a pályakezdők aránya is: a megye- székhely 9,6, a megyében 7,1 százalék. A legszembetűnőbb, mondta Mátyás Tibor, a munkaügyi köz­pont szakreferense, az ellátás szerinti összetétel. A megyeszék­helyen munkanélküli ellátásban nem részesül a munkanélküliek 38,5 százaléka, a megyei átlag 30,8 százalék. A tartós munkanélküliek ará­nya 25, 8 százalék, vagyis a ta­valy decemberben munka nélkül lévő 1235 ember közül 319-en tartósan munkanélküliek, vagyis egy éven túl sem találtak mun­kát, s midvégig folyamtosan re­gisztráltak voltak. A megyei átlag ennél rosszabb, 28 százalék. ■ AZ ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA (EZER FORINT) 1998 1999 2000 Iparűzési adó 615.960 745.998 841.000 Vállalk. komm, adója 8.308 20.194 30.688 Építmény adó 1.558 3.505 3.570 Gk. adó 48.624 56.987 . 61.278 Minőségi borturizmus A szőlő és a bor nemzetközi városa Az ország egyik legrégibb vörösboros vidéke 2400 hektáron terül el. Sajnos, a táj jellegze­tessége, a kadarka már kihaló­ban van.- Az uniós csat­lakozásig legalább 200 hektár tele­pítése lenne indokolt. Tolna megye székhelye egyéb terve­ket is sző, a várost a bortu­rizmus fővá­rosává szeretné tenni. Az ősi sző­lő- és borkultúra tradíciói, mai korszerű formában erre is hiva­tottá teszik a várost A borturiz­mus felvirágzásának első elemei már az elmúlt években megje­lentek a borhá­zak formájában, s működik a Szekszárdi Bor­vidék Borút Egyesület is. Ma még hiányzik a szállodai infra­struktúra. A ma­gas színvonalú vendégfogadás feltételrendsze­re. Tudnunk kell, hogy a borturiz­mus mindenütt a világon minőségi turizmus, s erre fel kell készülni. Kicsi a létszám, kevés a gép Az okmányiroda helyzete, belülről Az okmányirodák 2000 ja­nuár elsején kezdték meg működésüket, fokozatosan vették át a teljes feladatkört, s azóta sok problémával küszködnek. Az állampol­gár ebből csak annyit érzé­kel, hogy sok időt vesz igénybe az ügyintézés. Először a személyi és más igazol­vány kiadása tartozott a hatáskö­rükbe. Ehhez két munkaállömást és két létszámot kapott a város, ami kevésnek bizonyult, a fel­adatkörrel hárman foglalkoznak. Egy státust a város fizet. Novem­berben került vissza a kamaráktól a vállalkozói igazolványok kiadá­sa. A kiadandó igazolványok 47 százaléka Szekszárdhoz tartozik, ennek ellenére a Belügymisztéri­um csak egy státust biztosított a feladat ellátásához, éppúgy, mint ahogy a többi okmányirodának. Nyilvánvaló volt, hogy ez a lét­szám nem elég, ezért azt a megol­dást választották, hogy hárman dolgoznak a területen, de hozzá­juk tartozik a telepengedélyek és a működési engedélyek kiadása is. Tehát újabb két státust fizet a város. Az okmányirodának ez a része a városházán, az ügyfélszol­gálati irodában van, mert az ok­mányirodában csak egy dolgozót tudtak volna elhelyezni. Novem­berben kaptak újabb két gépet, a népesség-nyilvántartás és az anyakönyv részére. Január elsejével átvették a köz­lekedés-igazgatási feladatokat is. A munkát korábban a rendőrsé­gen 8, vagy 9 fő látta el, az ok­mányiroda kapott rá 4 státust, de azonnal ötöt állítottak be, mondta el kérdésünkre dr. Ferincz János aljegyző. Kezdetben arról volt szó, hogy az autó- kereskedőkkel kö­tött megállapodás majd fedezi a plusz létszám költségeit, de ezt a megoldást egy rendeletmódosí­tás megtiltotta. Már többször kezdeményezték, hogy a város kapjon nagyobb létszámot, hi­szen az országos értékelések azt mutatják, hogy Debrecen után az itt dolgozóknak a legnagyob­bak a munkaterhei. Erre pilla­natnyilag csak ígéret van, mint ahogyan még egy munkaállo­másra is, ezért a helyzetnek megfelelően sakkoznak, hogy ott legyen számítógépes hozzá­férés, ahol a legnagyobb szükség van rá. Gondot okoz, hogy az okmányirodák adatbázisa nem felel meg az APEH- ének. Ezért aztán például igazolást kell kiadni ha meg­szűnik egy vállalkozás, holott a két cég között elvileg on­line kapcsolat van. Az ösz- szes úgynevezett sárga rend­szám ügyeit a megyeszékhe­lyen intézik, ami különösen pén­teken okoz tumultust. Bizonyos napokon a gépjármű-ügyintézé­sen sorszámokat kell adni. Ha lesz pénz, akkor egy váróhelyisé­get alakítanak ki, ahova ügyfélhí­vó beállítását is tervezik. ______________________IHÁROSI t í A I 4

Next

/
Thumbnails
Contents