Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-27 / 98. szám

I 2001. ÁPRILIS 27., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA: Szűrés az életért A közelmúltban a megye tüdőgyógyászai tartottak értekezletet. A számok, bár bíztató csökkenést mutatnak, még mindig azt igazol­ják: Tolna megyében az országos átalag feletti a tuberkulózisos be­tegek száma, csakúgy, mint a tüdődaganatosoké. Számos oka van ennek, ezek közül az egyik az is lehet, hogy a megyébe az elmúlt évszázadban többször érkeztek telepesek, még­pedig olyan vidékekről, ahol a tbc elleni védekezés még igen sok kívánnivalót hagyott hátra. Az elmúlt évtizedben a gümőkórós megbetegedések emelkedését eredményezte, s nem csak megyénk­ben, a rendszerváltás. Régebben ugyanis, ha csak nem akart bör­tönbe kerülni, mindenkinek dolgoznia kellet, még akkor is, ha nem sok köszönet volt a munkájában. Ami az állami költségvetés­nek nagy érvágás volt, nevezetesen a fölösleges, úgynevezett vatta munkaerő, az valahol nyereség volt az egyes embernek. Már csak azért is, mert a munkahelyeken rendszeresen ellenőrizték az al­kalmasságot, főleg a fizikai munka területén, s még a félévente munkahelyet váltó vándormadarak is rendszeres alkalmassági­egészségügyi vizsgálaton vettek részt. Amikor megjelentek a munkanélküliek és a hajléktalanok, ak­kor ez a réteg kicsúszott az egészségügy ellenőrzése alól, sokan kö­zülük maguk sem tudják, hogy betegek, de a kórt terjesztik. A tbc jól gyógyítható, ha időben észlelik, ezért lenne nagyon fontos a szűrés, mégpedig évente. A szociális szervezetek, legyenek állami­ak, vagy jótékonyságiak, az utóbbi időben ezt a feladatot is kezdik felvállcílni, mégpedig úgy, hogy rábeszélik a hozzájuk fordulókat a szűrésre, s lelkiismeretesen ellenőrzik, megtörtént-e a dolog. Töb­bek között ez is biztosíték lehet arra, hogy soha többé ne fordulhas­son elő az, ami régen: a tébécét a külföld „morbus hungaricus"- nak, azaz magyar betegségnek nevezte. Harmadik ezredi reneszánsz Cyránski-Koffán: jubileum után SlMONTORNYA Az alkotók hatva­nadik születésnap­jára tervezték, egy évvel később nyílt meg a simon- tornyai Vármúze­umban a Dunaföld- váron élő művész­házaspár, Cyránski Mária és Kottán Károly jubileumi tárlata. A megyénk­ben évtizedek óta meghatározó szob­rász és festőmű­vész retrospektív anyaggal jelent meg a tegnap nyílt kiállításon a Vár­múzeum közönsé­ge előtt. Kádár Já­nos Miklós festő­művész, a Hungart elnöke Kottán művészetében azt emelte ki: az ábrázoló geometria tudósaként a tudomány szenve­délyét képes a művészetbe integ­rálni. Cyránskiról többek közt azt mondotta: azon kevés művészek egyike, akinek festményei azonos hangnemben születtek plasztikái­val. Elöljáróban megjegyezte: a művészházaspárok esetében a hölgyek általában alárendelt sze­repet játszanak, Cyránski Mária azonban nem tartozik közéjük. A tárlaton a művésznő sok helyütt megcsodált bronzportréi, egész alakos kompozíciói, dombormű­vei, s a művész reneszánsz ihleté- sű grafikái láthatók június 18-ig. ■ KULISSZÁK MÖGÖTT. Ezt a címet viseli az Ifjú Szív Német Nem­zetiségi Táncegyüttes által rendezett díjtalan műsor, mely április 28- án, szombaton 17 órától várja az érdeklődőket a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban. A Gaál László koreográfus által rende­zett, rendhagyó program keretében a nézők betekintést nyerhetnek egy előadás háttér munkájába. _________________________■ Ne m kell félni a lobbyzástól Dr. Kis László alkotmánybíró az érdekérvényesítés új formáiról Az érdekérvényesítés és lobby szavakat manapság igen gyakran használják. Dr. Kiss László alkotmánybíró - aki tegnap a Magyar Közigazgatá­si Kar megyei tagozatának közgyűlésén tartott előadást - mindehhez hozzátette: ez így van, és nemcsak hazánkban. Szekszárd Kari közgyűlés Szekszárdon, a Vármegyeháza dísztermében tartotta tegnap ülését a Magyar Közigazgatási Kar Tolna Megyei Tagozata. A résztvevőket dr. Baksa Csaba elnök köszöntötte, majd tájékoz­tató hangzott el az elmúlt időszak fontosabb eseményeiről. Az előző esztendő gazdálkodási mérlegének elfogadása után az idei évre vonatkozó munkatervről szavaztak a megjelent közigaz­gatási vezetők. Végezetül dr. Kis László alkotmánybíró tartott előadást Érdekérvényesítés, lobby címmel.- Elsősorban azért, mert a hagyo­mányos érdekérvényesítés - gon­doljunk akár a szakszervezetekre, akár a pártokra - mondhatni vál­ságba került - mutatott rá dr. Kiss László. - Új, a korábbinál operatí­vabb és rugalmasabb megoldások jelennek meg.- Úgy, hogy közben változik az érdekérvényesítők köre is?- Ha arra gondolunk, hogy pél­dául Angliában, a három milliós tagsággal rendelkező Királyi Madarászok Egyesülete haté­konyabb, mint számos helyi történelmi párt, akkor igennel válaszolhatunk a kérdésre.- Hazánkban a lobbyzás szó nem nélkülöz egyfajta mellék- zöngét. Erről miként vélekedik?- Valóban létezik ez a rosszalló értelmezés, jóllehet kellő szabályozottság - és nyil­vánosság - mellett a lobbyzás hézagpótló szereppel bír. Ma­gyarországon egyébként már régóta készül az úgynevezett lobby törvény, persze ez nehéz munka, nem véletlen, hogy va­lamennyi kurzus keresi a meg­felelő fogást.- Az érdekér­vényesítés ezen formáját hol len­ne érdemes ki­váltképp alkal­mazni?- Alkalma­sint akár az Eu­rópa Tanács kü­lönböző szervezeteinél, hogy idő­ben ki tudjuk fürkészni a ránk vo­natkozó szándékokat. Jelen pilla­natban ezen a színtéren - mond­juk úgy - alakulóban van a ma­gyar lobbyzás...- Ezt a megjegyzést kritikaként lehet értelmezni?- Úgy érzem, hogy nagy lehető­ségeink lennének, melyeket ki is lehetne használni. De éppen az a gond, hogy erre a lobbyzásra, nem utolsósorban a már említett, a szó­hoz tapadó fenntartások miatt, még nem készültünk fel. Pedig szükséges lenne, hiszen a pártok, ahogy latín nevük - pars - is mu­tatja, csak a rész érdekeket képvi­selhetik. S aki ezt nem ismeri fel, az lemarad azzal szemben, aki fel­készült és képes időben lépni.-SZÁ­Legyen-e kivétel a pályáztatás alól? löket kértük fel. Az előzmény: a tolnai polgár- mester korábban helyi vállalko­zókkal tárgyalt a Duna-part ren­dezéséről, árajánlatot kérve az egyes munkafázisokra, nem zár­va ki annak lehetőségét, hogy a tolnai vállalkozók lokálpatrióta felajánlásokat tegyenek annak ér­dekében, hogy az erre a célra a költségvetésben rendelkezésre álló bruttó 6 millió forintból minél több munkát le­hessen elvégezni az idei augusztus 20-i ünnepsége­kig. A vita erősen leegyszerűsítve arról szólt: minden esetben szükség van-e a város számára elvégzendő munkák pályáztatására, vagy lehet olyan helyzet, amikor ettől nyugodt szívvel eltekinthet a képviselő- testület. Letenyei Róbert (SZDSZj: A közpénzek elköltését nem tudom másképpen elképzelni, mint pályáztatás­sal, annak érdekében, hogy az adózók általi befizeté­sek sorsa nyilvános, bárki számára nyomon követhe­tő legyen. Erről szól a jog, a törvény, a demokrácia. A társadalmi munkát el kell választani a vállalkozói te­vékenységtől, mert ha bizonyos felajánlásért cserébe kap valaki ígérvényt más munkákra, az a törvényes, demokratikus út megkerülése, a korrupció kezdete. Ebből a szempontból nincs kis, vagy nagy összeg, csak az számít, hogy az állampolgárok, köztük a kis­emberek által befizetett adókat tisztességesen, becsü­letesen költsük el. Ha ez így történik, ha nem a szín­falak mögött, hanem pályáztatás során, tisztességes versenyben dől el a közpénzek sorsa, az a vállalko­zók elsőrendű érdeke is, csakúgy, mint a lakosságé és valamennyi képviselőé. A kivitelezésre rendelke­zésre álló idő rövidségére vonatkozó érvekkel kap­szóló döntést köve­tően 2-3 hét után már el is bírálta az ajánlatokat. Hozzá kell tennem, hogy ebben az ügyben mindenki jó szándékú volt, jót akart, mi egy rossz gyakorlatra mutattunk rá annak érdekében, hogy a jövőben ilyesmi ne forduljon elő. Bah János (Tolna Városért frakció): Az én meglátá­som szerint a Duna-part rendezésével kapcsolatban csak arról volt szó, hogy a vállalkozók tegyenek fel­ajánlásokat annak érdekében, hogy minél több do­log megvalósulhasson még az idén. Ezzel egyik vál­lalkozó sem jut előnyhöz, csak a város és annak la­kói. A pályáztatást ebben a konkrét esetben két dolog mi­att sem tartottam célszerűnek egyrészt pályázat ki­írása esetén nem lehetne tartani az augusztus 20-i határidőt, másrészt a 6 millió forintos bruttó összeg olyan nevetségesen kicsi, hogy az én megítélésem szerint nem is kellett volna külső vállalkozókat be­vonni, az önkormányzat saját cége, a Kommunális Kft. is el tudná végezni a munkákat. A vita alapján azonban azt lehetett gondolni, mint ha milliárdos té­telekről lett volna szó. Azzal azonban természetesen egyetértek, hogy egyéb esetekben, nagy beruházások előtt pályáztatni kell. Az enyémtől eltérő vélemények mögött egyébként nem látok rosszindulatot, azt hi­szem én nem értettem félre azt a megjegyzést, amit képviselőtársam mondott a korrupció melegágyáról, amit szerintem általánosságban említett és nem cél­zott vele ezen konkrét ügyben semmire. A kérdésben egyébként kompromisszum született: a polgármester és a vállalkozók megbeszélését meg­hívásos pályázatként fogták fel, a beérkező ajánlato­kat a testület településfejlesztési bizottsága bírálja majd el. bau jános A vitázók rosszindulatot nem feltételeznek egymásról A tolnai Duna-part rendezésének munkálataival, pontosab- csolatban megje- ban azok pályáztatásával kapcsolatban alakult ki éles vita gyezném, hogy a tolnai képviselőtestület legutóbbi ülésén. A pro és kontra volt már precedens érvek ismertetésére Letenyei Róbert és Báli János képvise- arra: a testület a pá­lyázat kiírásáról Nem lesz pontytilalom Szálkán A ponty messze a legnépsze­rűbb horgászhalunk, de az or­szágos horgászrend szerint má­jus elsejétől a faj ívási időszaká­ban tilos a horgászata. így nyil­ván nagyon sok horgász örül a címben jelzett hírnek, miszerint a szálkai tározón mégsem kell felhagyniuk másfél hónapra kedvenc haluk horogra csábítá­sával. A Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége szerint a víz­tározóban sajnos nincs olyan növényzettel benőtt terület, amely a pontyok ívására, illetve az ivadékok kikelésére alkalmas lenne, így a lerakott ikra pusztu­lásra van ítélve. Természetes szaporodás tehát ebben a víz­ben nem történik, ezt bizonyítja az a tapasztalat, hogy pontyiva­dékok és egy- vagy kétnyaras pontyok nincsenek a tóban, csak a telepített, vagy annál na­gyobb méretűek. A természetes szaporodás zavartalanságát biz­tosító kíméleti időszaknak, fogá­si korlátozásnak itt tehát nem sok értelme van. Ezért a szövet­ség kérelemmel fordult a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatala Vadá­szati és Halászati Felügyelőségé­hez, mely hatóság engedélyezte a ponty fajlagos fogási tilalmá­nak elengedését. ÁA Francia vendégek az Adyban Szekszárd A szekszárdi Ady Endre Közép­iskola április 30. és május 5. kö­zött 32 fős francia delegációt fo­gad. A kapcsolat három évre nyúlik vissza, mikor is a „Fe­dezd fel Franciaországot” vetél­kedőn győztes adys diákcsapat egy francia líceum vendége volt, most a francia partner ér­kezik vendégségbe az „Ismeri­tek Magyarországot? 2001” program keretében. A vendé­gek hétfőn érkeznek, s a szom­batig tartó látogatásuk alatt nem csak Szekszárdot és kör­nyékét, hanem Pécset, Keszt­helyt, Budapestet és a Balaton környékét is megismerik. Ifjú tudorok Az Ifjú Tudor verseny megyei második fordulóját, a Kommu­nikáció és misztikum kategóri­ájút a bonyhádi gimnázium­ban rendezték meg. Az erőpró­bára Tolnáról, Bátaszékről, Gyönk-ről, Tamásiból és Dom­bóvárról érkezett a kilenc kö­zépiskolás diák, akik felnőtt- és diákzsűri előtt tartották meg előadásaikat. Egy borász, akit a szakma is szeret Módos Ernő új területen is kipróbálja magát- Mennyire volt egyértelmű, hogy borászként éli le az életét?- Nem volt egyértelmű, mert a szüleim pedagógusok voltak, de később tudtam meg, hogy semmi nem véletlen, hiszen anyai ágon (édesanyám osztrák származá­sú), a nagyapám vincellér volt Ausztriában. Később kerültek a kezembe azok a szakmai köny­vek, jegyzetek, melyeket még ő Névjegy: Módos Ernő 53 éves, Szekszárdon született, a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerezte a diplomáját, mint borász és tartósítóipari mérnök. Feleségét is az egyetemen ismerte meg, két felnőtt gyermekük van, leánya jogász, fia a közgazdasági egyetem tanulója. írt. Nagyon meghatódtam amikor ezt megtudtam. Sajnos a fiamnak és a lányomnak sincs sok affinitá­sa a szőlészet és a borászat iránt, de még reménykedhetek abban, hogy valame­lyik unokám folytatja ezt a szép munkát.- Ön az egyetem után Villányba ke­rült, majd ké­sőbb jött vis­sza Szek- szárdra.- Nyolc évig dolgoztam Vil­lányban, az álla­mi gazdaság pincészetében és abban az idő­ben olyan munkatársaim voltak, mint a ma már nagyhírű Tiffán Ede és Polgár Zoltán. 1982-ben csábítottak vissza Szekszárdra az­zal, hogy megalakult a szőlő- és bortermelők baráti társasága. Ha­marosan új területeken is megin­dult a szőlőtelepítés, egy önálló feldolgozó is a tervben volt, de később megkaptuk az epreskerti üzemet. Hozzánk tartoztak a pak­si, a bátaszéki telephelyek is és itt is kialakult egy jó kis szakmai tár­saság, köztük volt Dúzsi Tamás és Vesztergombi Ferenc is. Első­ként alakult meg az országban Aliscavin néven egy szőlészetre, borászatra szakosodott részvény- társaság, mely 94-től Kovács Jó­zsef tulajdonába került, vagyis ő vásárolta meg a részvények 83 százalékát.- A múlt évig az Aliscavin Rí­nék ön volt az ügyvezetője, de új­ból változás történt az Ön életé­ben.- Az Epreskert úti üzemet a Hungarovin Rt. megvásárolta, így jelenleg vállalkozóként dolgo­zom, de továbbra is van munka- kapcsolatom mind az Aliscavin- nel, mind a Hungarovinnel. Emel­lett egy önálló vállalkozásba is be­levágtam, a Béla téren nyitottam egy borászati szaküzletet, ahol borászati eszközöket és palackos borokat is árulunk.- Önt nagyon kedvelik a terme­lők.- A pedagógus vér úgy tűnik csak előjön belőlem, talán tudok beszélni a nyelvükön úgy, ha kri­tikát fogalmazok meg, akkor sem sértem meg őket. Nagyon fontos feladat segíteni a kisebb termelő­ket is, hiszen a borvidék hírének ápolásához ők is hozzátartoznak, akárcsak a már ismert borászok. MAUTHNER Megszokta és megszerette Bölcskét A falu elégedett a körzeti megbízottal Szalai József rendőr-főtörzszás- zlós 1998 óta látja el a körzeti megbízotti szolgálatot Bölcskén. A tolnai rendőrőrsön dolgozott, ám mikor lehetőség kínálkozott a bölcskei állásra, úgy döntött, hogy vállalja a kihívást. Mint el­mondta, hamar beigazolódott, hogy jó választás volt. A körzeti megbízott feladata nem könnyű, hiszen állandóan szolgálatban van, de segítséget is kap a mun­kájához. Nagyon jó a kapcsolata az önkormányzattal, főként mió­ta létrejött egy közbiztonsági és ifjúságvédelmi bizottság is. Sike­resen működik együtt a helyi pol­gárőrséggel is, aldk komolyan ve­szik vállalt feladatukat. A községben leggyakoribbak a lopások, a nyaraló feltörések, az erőszakos jellegű bűncselek­m é n y e k nem jellem­zőek, bár néha előfor- dúlnak. Mostaná­ban egyre több az uta­zó bűnözés, helybeli el­követők ritkán akadnak. Szalai József szereti munkáját és szereti a falut is, amely gyor­san befogadta. Felesége és gyer­mekei is hamar megszoktak Bölcskén, s arra is büszke, hogy nem csak a falu, de felettesei is elégedettek a munkájával, ami­nek köszönhetően a településen az átlagosnál kevesebb bűncse­lekmény történik. VENTER i i t «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents