Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-04 / 79. szám

Ü; |j| 2001. ÁPRILIS 4., SZERDA HAZA I TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Forrás nélküli helyreállítás Budapest A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta az utazásszer­vező és közvetítő cégek mű­ködéséről szóló törvény mó­dosítását, amelynek értelmé­ben ezentúl magasabb bizto­sítékkal kell rendelkezniük az utaztatóknak. A kabinet változtatott a bűncselekmé­nyek áldozatainak káreny­hítésén, illetve határozott a szabolcs-beregi, árvíz utáni újjáépítésre fordítandó összegek nagyságáról is. A kormány tervei szerint 22,8 milliárd forintot fordítanak az ár­víz által okozott károk helyreállí­tására - jelentette ki a kormány keddi ülését követően Pintér Sán­dor belügyminiszter. Közlése szerint 11 milliárd fo­rintot kapna a Belügyminisztéri­um, közel 2 milliárd forintot az FVM és 9 milliárd forint jutna a Közlekedési és Vízügyi Miniszté­riumnak. Az még nem döntötték el, hogy a pénzügyi fedezetet mi­ből biztosítják - mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter az újjáépí­tésről szólva elmondta, a kor­mány azt szeretné elérni, hogy olyan területre ne lehessen építe­ni, ahol ismét belvíz várható. To­vábbi cél, hogy az újjáépítés felel­jen meg az ottlakók árvíz előtt be­jelentett létszámának és a házak korábbi komfortfokozatának is. A kormány tegnapi döntése értelmében kibővül az áldozat- védelemben érintettek köre. Az erről szóló, 1999-ben elfogadott kormányhatározat azt állapítja meg, hogy a szándékos és erő­szakos bűncselekmények rászo­ruló áldozatai társadalmi szolida­ritás alapján, milyen kárenyhítés­ben részesülhetnek. A rászorult­ság szempontjából figyelembe vehető keresőképtelenség ideje 180 napról 90-re csökken, az ál­dozat tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon rászorultság szempontjából figyelembe vehe­tő értékhatárai szintén csökken­nek. A kárenyhítés címén kapha­tó összeg felső határa a minimál­bér 15-szöröse lehet. A kabinet tegnap határozott ar­ról is, hogy az utazásszervezéssel foglalkozó cégek vagyonbiztosíté- kának mértéke a jövőben a nettó árbevétel 12-20 százaléka lesz at­tól függően, hogy az utazási iroda üzemeltet-e külön szállító jármű­veket, például repülőgépet. Az új cégeknek azonnal le kell tenni a biztosítékot, a meglévő cégek 6 hónap haladékot kapnak a ma­gasabb szintű, illetve két hónapot az alacsonyabb szintű vagyonbiz­tosítók előteremtésére. Amennyiben a Lencsehegyi bánya tulajdonosa a bánya be­zárása mellett dönt, a bányá­szok újrakezdési támogatást kaphatnak - jelentette be a kor­mány döntését Borókai Gábor. A támogatás összege az érintet­tek hat hónaptól két évig terje­dő fizetésének felelhet meg, at­tól függően, hogy ki mennyi időt dolgozott ezen a munka­helyen. STEFAN ITS CSABA Foghíjas pályaválasztás Csak a fővárosban működik pályaválasztási tanácsadás, pedig a vidéki diákoknak is szükségük lenne rá A vidéken élő fiatalok legfeljebb a munkaügyi központokban vagy a pedagógiai intézeteken keresztül kaphatnak tanácsot: merre to­vább. Az információ hiánya sok­szor lemorzsolódáshoz vezet. A Fővárosi Ifjúsági és Pályavá­lasztási Tanácsadó vezetője sze­rint az elmúlt tanévben mintegy kétezren keresték fel az intéz­ményt általános iskolások, gim­nazisták, szakközépiskolások, szakiskolások, de felsőoktatási intézményből is megfordultak náluk. Ezenkívül több mint 5 ezer érdeklődő telefonhívást is kaptak. Kocsis Antal szerint nem árta­na, ha pályaválasztás előt't minél többen juthatnának el szakem­berhez. Az internet, a különféle kiadványok alkalmasint olyan is­kolákat is ajánlhatnak, amelyek nem biztos, hogy azt nyújtják, amit a tanuló és szülő joggal el­várhatna. A szakember reméli: hamarosan vidéken is újjáéled a pályaválasztási tanácsadó intéz- mények hálózata. ___________■ Ké tszintű érettségi 2005-től Négy év múlva gyökeresen megváltozik az érettségi rendszer. Az oktatási tárca elképzelé­se szerint az emelt szintű vizsga kiváltja majd a felsőfokú intézmények felvételijét. Mindez azonban csak 2005-ben válik esedékessé, így az öt hét múlva megkezdődő idei érettségik még a megszokott mederben zajlanak. Budapest Széles körű szakmai egyeztetés, valamint az idevo­natkozó kormányrendelet módosítása után négy év múlva bővül majd a szabadon választható érett­ségi vizsgatárgyak köre, változnak a pontszámítási szabályok és az értékelési szempontok. 2005-től a középiskolai tanulók eldönthetik, hogy közép-, vagy emelt szintű érettségi vizsgát kívánnak-e ten­ni. A középszintű nehézségi foka nagyjából meg­felel majd a mostani érettségi vizsgának. Aki vi­szont az emelt szintű megmérettetésre vállalkozik, és azon eredményesen túl is esik, annak nem kell felvételi vizsgát tennie az általa kiszemelt felső­oktatási intézménybe - adott tájékoztatást az Okta­tási Minisztérium (OM) elképzeléséről Kömyei László. A közoktatásért felelős helyettes államtit­kár elmondása szerint az emelt szintű vizsgára va­ló felkészüléshez elegendő a 2001/2002. évi tanév­től már mindenhol bevezetendő kerettantervek ismeretanyagának elsajátítása. Az emelt szintű érettségi feladata az lesz, hogy betöltse a felvételi vizsga funkcióját is. Éppen ezért ennek a vizsgának a letételéhez többet, ma­gasabb szintű tudást követelnek majd meg. Az emelt szintű vizsgát nem a saját, hanem az erre ki­jelölt iskolákban, illetve vizsgaközpontokban ten­nék le a diákok. Szintén 2005-től nyílik mód arra, hogy az ered­ményesen letett emelt szintű érettségi vizsgát kö­zépfokú állami nyelvvizsgaként ismerjék el. Az is­kolai nyelvoktatás fejlesztésével elérhetővé válik, hogy minden középiskolát végzett diák külön- tanár segítsége nélkül, az érettségivel egy időben ingyen eljusson a nyelvvizsgáig - ígérte a helyettes államtitkár. HORVÁTH MAGDOLNA Farkas Orbán levelére vár Szolnok Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke még nem kapott hivatalos választ a kor­mányfőtől személyes találkozást kérő leve­lére. Farkas Flórián mindezt annak kap­csán mondta el érdeklődésünk­re, hogy egy. országos napilap hírül adta: a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szerint „nincs ak­tualitása a személyes találkozónak”. Félreértés történhe­tett - vélte Farkas Flóri­án. A cigány politikus szerint a MeH sajtóosz­tályán csak arról a levél­ről tudhattak, amit korá­ban írt Orbán Viktor mi­niszterelnöknek. Alig­ha ismerhették azonban annak a megbeszélésnek a részleteit, amelyet a múlt pénteken Hende Csabával, a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság vezetőjével folytatott. A tárgyaláson mindketten fontos­nak tartották egy „csúcstalálko­zó” létrejöttét - fejtette ki az OCÖ elnöke. Farkas Flórián egyébként úgy látja, a személyes megbeszélés­nek most nagyobb aktualitása van, mint eddig bármikor. A ci­gányügyben ugyanis az elmúlt hetek történései nyomán olyan helyzet alakult ki, amely fontossá teszi a találkozót. _________________________T. J. Ta nácsot a közigazgatási bírákból A felállítása óta eltelt 10 évben a magyar közigazgatási bíráskodás mintegy 100 szakbírája megközelítőleg ezer milliárd forint sorsáról döntött - jelentette ki tegnap Lomniczi Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesüle­tének elnöke, legfelsőbb bírósági bíró. Budapest ^ A hatóságok határozatainak tör­vényességét felülvizsgáló köz- igazgatási bírákat kezdetben mind az érintett államigazgatási szervek, mind pedig a lehetséges ügyfelek idegenkedéssel fogad­ták. Néhány év elteltével azon­ban a pár száz ügyből több mint 10 ezer lett. Lomniczi kifejtette: a közigaz­gatási határozatok felülvizsgála­tának alapvető követelménye a gyorsaság. A hatóságok kétfokú eljárásai összesen 60 napon belül lezárulnak. Ugyanakkor a Legfel­sőbb Bíróságon nem ritkán éve­ket kell várni a végső döntés meg­születésére, ami képtelen hely­zetbe hozhatja a feleket, akár csak a kamatterheket tekintve is. A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete elnökségének meg­fogalmazott javaslatok szerint je­lentősebb anyagi ráfordítás nél­kül - az eljárási szabályok módo­sításával, mindössze 5-10 új bírói álláshely létrehozásával - jelentő­sen lehetne ■javítani a közigazga­tási perek időszerűségét, illetve szakmai megalapozottságát. A milliárdos perértékű, illetve emberek ezreit érintő ügyek kel­lő szakmai megalapozottsággal történő eldöntése érdekében az egyesület azt javasolja, hogy több megye szakbíróiból hozzák létre az ilyen ügyekben eljáró bí­rói tanácsot, illetve, hogy a szak­mai problémák megvitatása ér­dekében több megye közigazga­tási bírái alkossanak egy-egy kol­légiumot. _______________________(MTI) EL HIBÁZOTT DÖNTÉS. Szak mailag és agrárpolitikailag is elhibázott döntésnek tartja Németh Antal főállatorvos az Európai Unió Bizottsága tudo­mányos tanácsadó testületének azt a döntését, hogy Magyaror­szágot a BSE (szivacsos marha- agyvelő-gyulladás) által poten­ciálisan veszélyeztetett orszá­gok közé sorolta. A főállatorvos újólag leszögezte: Magyaror­szágon idáig nem mutattak ki sem klinikai vizsgálattal, sem az Unióban alkalmazott prion- teszttel BSE-vel fertőzött szarvasmarhát. VITA AZ INFLÁCIÓRÓL. Szakmailag megalapozatlannak tartja Varga Mihály pénzügy­miniszter inflációval kapcsola­tos álláspontját Szekeres Imre (MSZP), az Országgyűlés költ­ségvetési és pénzügyi bizottsá­gának elnöke. A képviselő ked­di közleményében kifejti: a kor­mány várakozásainál magasabb infláció oka nem a bérek és a fogyasztás növekedése, hanem az élelmiszerek, a szolgáltatá­sok és a háztartási energia árának emelkedése. IGÉNY A PÁRBESZÉDRE. A piaci expanzióról a magyar nagyvállalati kör folyamatos párbeszédet igényel a kor­mányzattal - mondta Székely Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, az érdek- képviselet és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Stratégiai Elem­ző Központjának megbeszélé­sét követően kedden. A nagy- vállalatok vezetői úgy látják, hogy kormányzati szinten nemcsak a kis- és középvállala­tok, hanem a hazai nagy cégek gondjaival is külön foglalkozni kell a gazdaságban betöltött szerepük miatt - tette hozzá. KERESETKIEGÉSZÍTÉS. A közszférában április 10-éig esedékes az egyszeri kereset­kiegészítés. SZÉCHENYI-TERV. Az infor mációs társadalom kiépítésére a Széchenyi-terven belül az idén 15 milliárd forintot, jövőre pedig 20 milliárdot fordít a kor­mány - közölte Stumpf István kancelláriaminiszter kedden Budapesten, az Informatikai Vállalkozók Szövetségének közgyűlésén. ______________■ Bí rságra költenek Budapest Bár a tervek szerint hama­rosan háromról tízmillió forintra nő a munkavédelmi előírások súlyos megszegé­séért kiszabható bírság felső határa, a cégvezetők többsé­ge egyelőre alig törődik dol­gozói épségével, egészségé­vel. Jobban megéri bírságot vagy kártérítést fizetni, mint drága munkaruhát, minősé­gi gépet beszerezni, oktatást szervezni. A mielőbbi haszon reményében szoros átadási határidő mellett húzzák fel a gigantikus méretű bevásárlóközpontokat, irodahá­zakat a hatalmas összegekkel gazdálkodó építtetők. A gyorsa­ságnak azonban gyakran embe­rek élete, egészsége az ára.Nem- régiben az épülő Nemzeti Szín­ház területén esett le egy dolgozó az állványról. Gáspár Imréné, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felügye­leti főosztályának vezetője sze­rint a legtöbb szabálytalanság az építőiparban fordul elő, noha a közlekedési ágazat a legveszélye­sebb üzem. A drága állványzat, a jó minőségű munkaruha, a mun­kaszervezés, a baleset-megelőzé­si oktatás költségeit a beruházók igyekeznek megspórolni, s az alvállalkozók kiválasztásánál sem a garantált biztonság, ha­nem az alacsony árajánlat az el­sődleges szempont. Virágzik a fe­ketemunka, igen elterjedt a nyu­gaton rég leselejtezett (gyakran veszélyes) gépek üzembeállítása. Néhány igényes, nagy céget le­számítva a munkáltatók fittyet hánynak a baleset-megelőzés­nek, ha pedig mégis rajtaveszte­nek, könnyedén kifizetik a jelen­leg még csekély bírságot. Az OMMF ellenőrei tavaly 21042 cégnél jártak, s majd 100 000 sza­bálytalanság miatt intézkedtek. Tálas Miklós munkajogász úgy véli: a törvényhozók a külföl­di tőke elriasztásától félve ódz­kodnak a bírságok összegének drasztikus emelésétől. Ameriká­ban például nem ritkán százszor annyit kell kifizetnie a munkálta­tónak egy-egy súlyos baleset után, mint nálunk; egyetlen fog elvesztéséért akár 100 000 dollárt is követelhet a beosztott. Magyarországon - az alacsony keresetek miatt - még a haláleset után megítélt járadék is kevés a család nyugodt megélhetéséhez, az úgynevezett nem vagyQni kár­térítésért indított perekben pedig nemegyszer „többe kerül a leves, mint a hús”. Előfordult, hogy egy dolgozónak - akit minden ok nél­kül félholtra vert a főnöke - mind­össze 500 000 forintnyi kártérítést ítélt meg a bíróság, takács mariann most élj az alkalommal, hogy végre igazi otthonod legyen Ahol boldogan élsz, ami csak a tiéd, ahol együtt lehetsz azokkal, akiket szeretsz. Ajánljuk mindazoknak, akik • lakásuk cseréjét, bővítését, felújítását tervezik, • a kiegészítő kamattámogatású lakáshitelre nem jogosultak, • korábban felvett lakáshitelüket kedvezőbb feltételűre kívánják cserélni. Március 15-től csökkentett, már évi 15,75% kamattól. Információ: 06 40 44 22 00 www.postabank.hu Támogatás nélküli lakáshitel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents