Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

I 2001. Április 25., Szerda G A Z D A S A G Tolnai Népújság - 9. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. április 24.) Borsodchem 5195Ft ű Fotex 226 Ft ti Matáv 935 Ft t Mól 4 300 Ft íl OTP 14 925 Ft ti Rába 1880 Ft ti Richter 16610 Ft ti Zalakerámía 2 265 Ft ti BUX: 6934,22 +0,38 % eltérés az előző záróértékhez képest BU> 7100 INDEX IV. 18-24-IG : 6990.27 ! 1 70QÍL 6900 6932,35 I * 6934,22 ______i . i , * 6800 j7098,27T ;TÚÖ7,W‘ , 6700 í 1 1 I * [ill8 pont Szerda Csütörtök Péntek Hétfő Kedd TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.14. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 103-104 Emelkedő Lanyha FOB francia kikötő Kukorica 91-94 Emelkedő Ingadozó FOBMeáÓKjtxil Tak.-árpa 90 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 206 Tartott Csökkenő CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 428,21 Cseh korona 7,77 Euró 267,16 Német márka 136,60 Osztrák schilling 19,42 Lengyel zloty 73,09 Svájci frank 174,94 Szlovák korona 6,15 USA-dollár 297,80 SZOFTVEREK. A magyar országi illegális szoftverhaszná­lat évről évre csökken, s a vál­lalkozások egyre nagyobb há­nyada járul hozzá programállo­mányának ellenőrzéséhez - kö­zölte Sebők Erzsébet, a Busi­ness Software Alliance főtitká­ra. Kifejtette: míg az Európai Unióban 1999-ben az illegális programok aránya 34 százalék körül alakult, addig ez Magyar- országon 52 százalékot tett ki. KERESKEDELEM. Az előze­tes adatok szerint az év első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom mennyisége 7,8 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Januárban a forgalom csaknem 10 százalékkal, febru­árban 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. TERMELÉS. A magyar ipari vállalatok termelékenysége a rendszerváltás óta évente átla­gosan 3 százalékkal nőtt, 1,6 százalékponttal nagyobb mér­tékben, mint az EU átlaga, de még mindig mintegy 40 száza­lékkal marad el a termelékeny­ség az EU szintjétől - állapította meg a bécsi Nemzetközi Össze­hasonlító Gazdasági Kutatások Intézetének felmérése. ÁLLATELEDEL. A magyar országi állateledel-gyártók a tavalyi 145 ezer tonna után az idén 200 ezer tonna termeléssel számolnak. Ez a dinamikus nö­vekedési ütem várhatóan az el­következő öt évben is jellemző lesz - közölte Stephan Skopp, az Állateledel-gyártók Egyesületé­nek elnöke. Az elnök elmondta: a termelés mintegy 75 százalé­kát exportálják, főleg az Európai Unió tagállamaiba és a környező országokba. A termeléshez szükséges alapanyagok 80 szá­zaléka belföldről származik. A kiállításon hazai és külföldi gyártók is bemutatják újdonságaikat FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS CYÖRCY Biztos alapokon az építőipar Megnyitotta kapuit a Construma nemzetközi szakkiállítás A kedvező makrogazdasági folyamatok mel­lett az építési piac töretlen bővülésére lehet számítani a jövőben - jelentette ki Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Construma és a Hungaro- therm építőipari kiállítások megnyitóján. Budapest A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a kor­mány gazdaságpolitikai intézkedései további ke­resletet teremtenek az építőiparban. Hegedűs Éva kiemelte a Széchenyi-terv alfejezetei közül azt a kedvező hatást, amelyet a sztrádaépítés és a la­kásprogram az építőiparra gyakorol. A helyettes államtitkár szerint tavaly a második félévtől fel­lendülés kezdődött a lakásépítésben. Az új lakás- építési engedélyek iránti kérelmek több mint 40 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A lakossági hitelállomány is 60 százalék­kal emelkedett. A magyar építők kiemelkedő eredményként könyvelhetik el, hogy a termelés tavaly is növe­kedett. Az építőipar teljesítménye hazánk csak­nem minden megyéjében emelkedett. A leg­nagyobb mértékben a dél-alföldi és az észak­magyarországi régió gyarapodott, de az átlagot meghaladó termelés jellemzi az Észak-Alföldön működő szervezeteket is. Az ágazatban 2000 december végén 81500 épí­tőipari szervezetet regisztráltak. Túlnyomó több­ségük, mintegy 94 százalékuk - hasonlóan az Európai Unió építési piacához - 10 embernél ke­vesebbet foglalkoztat. Az idén az első két hónap­ban az építőipar termelése csaknem 8 százalék­kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért teljesítményt. A most megnyitott Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon 700 magyar és 87 kül­földi vállalkozás vesz részt. Európa vezető építő­ipari szakvásáraihoz hasonlóan a korábbinál na­gyobb arányban vannak jelen a gyártók és a kizá­rólagos importjoggal rendelkező márkaképvise­letek. A rendezvényt nívós szakmai konferenciák és programok is kísérik. Nagy érdeklődésre tarthat számot „Az építőanyag-kereskedelem trendjei és problémái Kelet-Közép-Európában” című elő­adássorozat. Különös színfoltja lesz a kiállításnak az a nemzetközi szakmunkástanuló-verseny, amelyen a hazai és a környezetünkben lévő or­szágok ács, kőműves és díszmű-bádogos szak­munkástanulói mutatják be szakmai felkészült­ségüket. KOÓS TAMÁS Piacnyitás az energiaszektorban A háztartási áram változatlanul hatósági áras marad Ahhoz képest, hogy a villamosenergia-piac fokozatos megnyitását az idén januárban tervezte a kormány, már elkészült a parlament elé ősszel kerülő törvény tervezete. Késésben vagyunk, de nincs le­maradásunk a villamosenergia­törvény módosításában, amely a piacot 2003. január 1-jétől meg­nyitja - hangsúlyozta Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Energia Konferencia 2001 rendezvényén. Az első változat szerint a piac 15 százalékát liberalizálta volna a tárca, a mostani elképzelés már 35 százalékról szól, ami 2-300 pi­aci szereplő számára hozhat vál­tozást hazánkban. Az Európai Unió átlaga ehhez képest 66 szá­zalékos. A piac megnyitásának célja a fogyasztás színvonalának és biztonságának növelése a ver­senyhelyzet teremtette díjcsökke­néssel. A közüzemi szolgáltatás rendszere 2010-ig minden bi­zonnyal változatlan marad, vagy­is a háztartási fogyasztókat érintő árak meghatározása továbbra is a hatósági szabályozás keretén be­lül marad. A törvény igyekszik kiküszö­bölni az erőfölény kialakulásá­nak veszélyét azzal, hogy meg­szabja: az áramszolgáltatók a ter­melői piacon 30 százaléknál, a szolgáltatói piacon pedig 50 szá­zaléknál nagyobb részesedést ne szerezhessenek. Villamosener- gia-igényünk évente 1,45 száza­lékkal növekszik a közeljövőben, a komputerizált világ fejlődése következtében nagyobb lépték­kel, mint összenergia-fogyasztá- sunk (1 százalék). Az áramszol­gáltatóknak 2002 feléig kétféle, teljesen új engedélyt kell besze­rezniük a Magyar Energia Hiva­taltól - tudtuk meg Horváth J. Ferenc főigazgató-helyettestől. Az év második felében a parla­ment elé kerül a gázpiac liberali­zálásáról szóló törvénytervezet is. Energiafelhasználásunkban a földgáz 40 százalékos arányt kép­visel, ami Európában rendkívül magasnak számít, icsernyánszkyi Vészesen apad a cukorkészlet Kimerülőben vannak a hazai cukorkészletek. Ha az idén is a tavalyihoz hasonlóan gyenge lesz a cukorrépatermés, akkor akár behozatalra is szükség lehet - vélekednek egyes szakértők. Pedig importra már évtizedek óta nem került sor. Budapest Az elmúlt évtized leggyengébb termését takarították be tavaly a cukorrépa-termesztők. A gyárak kétmillió tonna cukorrépát dol­goztak fel, amiből 280 ezerton- na cukrot állítottak elő. A teljes hazai éves fogyasztás 350 ezer tonna, a hiányzó mennyiséget a korábbi évekről raktáron ma­radt készletekkel pótolták. A cu­korexportot a múlt év elején, amikor már látható volt, hogy gyenge lesz a termés, leállítot­ták a feldolgozók - tájékoztatta lapunkat Koczka Zoltán. A Cu­koripari Egyesülés (CIE) igazga­tója szerint az ősszel megjelenő új termésig nem lesznek ellátási gondok. A CIE képviselője elmondta: a idén 30 százalékkal nagyobb területen, 70 ezer hektáron ve­tettek répát a gazdálkodók. A A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS MAGYARORSZÁGON Betakarított Összes 1998 terület (ha) 79184 Ijjrépatermés (E t) | 3747 1999 63613 3288 2000 54 573 2011 2001 70112*­gyárak a napokban véglegesí­tették a termelőkkel megkötött szerződéseket, aminek alapján 2,8-3 millió tonna nyersrépa át­vételével számolnak. A cukorré­pa irányára tavaly tonnánként 6800 forint volt, az idén 8100 fo­rintot hirdetett meg az agrártár­ca. Ez mintegy 19 százalékos növekedést jelent. Importra évtizedek óta nem került sor. Ennek elkerülésére a legtöbb gyár az előző évben át­vett mennyiségnél általában többre szerződik. Más szakértők vi­szont úgy vélik, ha bármilyen okból kifo­lyólag - például hirte­len megugrik a fo­gyasztás, vagy ismét közbeszól az időjárás - a termelés nem fe­dezné a belföldi igé­nyeket, akkor elke­rülhetetlenné válik a cukor­import. (ÚJVÁRI) Forrás: CIE (‘vetési tervezet) Egyeztetnek a kekszgyárról Ha nem zárják be, támogatást kaphat az üzem Győr - Budapest A közeljövőben várhatóan további egyeztetésre kerül sor a magyar kormány kép­viselői és a Danone megbí­zottjai között a győri keksz­gyár tervezett bezárásának ügyében - közölte tegnap Pongorné Csákvári Marian­na, a Gazdasági Minisztéri­um (GM) helyettes állam­titkára. A Danone cégcsoport felső ve­zetése kezdeményezte, hogy találkozhasson Ma- m tolcsy György gazdasá­gi miniszterrel, hogy megbeszélhessék vele a győri kekszgyár ügyét. A helyettes ál­lamtitkár rámutatott: i mindent meg kell tenni, hogy a Győri | Keksz- és Ostyagyárat ne zárja be a francia cég. A GM vezető tisztségviselője elmondta: az üzem a múlt év közepén került a Danone-cso- porthoz. A multinacionális cég az átvételkor ígéretet tett arra, hogy Győrött tovább növeli a termelést, és fejlesztéseket is végrehajt. A francia cég a vá­sárláskor írásbeli nyilatkozatot tett arról is, hogy emeli a győri­Matolcsy György ek exporttevékenységét. Idő­közben azonban a Danone március 29-én bejelentette, hogy kekszüzletágának átszer­vezése nyomán a győri üzemet is be kívánja zárni. Az első megbeszélést köve­tően a Danone képviselői ígére­tet tettek arra, hogy a magyar érdekeket figyelembe véve hoz­zák meg végső döntésüket a győri gyár bezárásáról. A he­lyettes államtitkár reményét fe­jezte ki, hogy a magyar érveket meghallgatják a Danone-nál és végül nem zárják be a győri kekszüzemet. Pon­gorné Csákvári Mari­anna nem tartotta ki­zártnak, hogy a Danone a termelés fenntartása esetén a győri gyár fejlesztésé­hez támogatást kap­jon a Széchenyi-terv ; keretében. Jelezte hogy a Danone-termékek boj­kottjával a kormány rokon­szenvezik, de azt nem támogat­hatja. A bojkott hosszabb tá­von károkat okozhat a magyar gazdaságnak is, mivel a Da­none magyar alapanyagot is feldolgoz Magyarországon készülő termékeihez - muta­tott rá. _________________________BED A brüsszeli kapcsolat A helyi gazdaságért lobbizik az EuroBusiness Club PÉCS A Pécs-baranyai Kereske­delmi és Iparkamara, illetve a baranyai megyeszék­helyen működő Euro Info Centre együttműködésében alakult meg az Euro­Business Club (EBC). Az új fórum a tevékenységükben uniós orientációjú vállalko­zásokat fogadja soraiba. A Magyarországon ed­dig egyedülálló kezde­ményezés egyik fő cél­ja, hogy a klub révén közvetlen kommuniká­ciós csatornát teremt­sen az Európai Bizott­ság Vállalkozáspoliti­kai Főigazgatósága és a helyi gazdaság szerep­lői között. Az első körben az európai piac és a lehetőségek iránt érdeklődő közepes és nagy méretű cégek csatlakoznak a fó­rum munkájához. Aktivitásuk azért nagyon fontos, mert az uniós testületekkel, döntésho­zókkal kialakított kapcsolatuk hatással lehet a régiós gazdaság egészére. A kamara és a EBC képviselői­nek egybehangzó véleménye sze­rint a közvetlen brüsszeli kapcso­lat jó lehetőséget teremt a helyi gazdaság érdekeit érvényesítő lobbizásra. A klub tagjai privilegi­zált szolgáltatásokra számíthat­nak az európai információs köz­ponttól, ilyen módon akár kizáró­lagos előnyhöz is juthatnak a vetélytársakkal szemben. A szer­vezők ugyanakkor felkínálják a klubtagok részére az egymás kö­zötti együttműködés lehetőségét - a közös, összehangolt fellé­pés nyilvánvalóan több eredménnyel kecsegtet. Míg az EuroBusiness Club kifejezetten a helyi gazdaság szereplőinek nyújt érdekérvényesítő és információs lehetősé­get, a Pécsett működő Euro Info Centre (EIC) - összesen öt ilyen köz­pont működik az or­szágban - a megye határain túl­mutató kapcsolatokat tart fent. Az EIC együttműködési megálla­podást kötött az összes dél-du­nántúli megye vállalkozói érdek- képviseletével, így személyesen, elektronikus úton vagy postán bárki segítséget kérhet és kaphat az ElC-től. A központ napra kész információkkal segíti a kis- és középvállalkozók EU-integrációs törekvéseit is. KASZÁS E. Drágul a marhák levágása Senki nem vállalja a többletköltségeket Májustól új szabályozás lép életbe a marhavágóhida- kon. Az eljárás tetemesen megemeli a feldolgozók költségeit. Sokan azt fontol­gatják, ha az állam nem ad támogatást, felhagynak tevékenységükkel. Az országban hetente mintegy 1200 marha kerül a vágóhidakra. Az állat-egészségügyi hatóság május 1-jétől életbe lépő szabá­lyozása szerint a 12 hónaposnál idősebb állatoknak a fejét, a ge­rincét és a bélrendszerét teljesen meg kell semmisíteni, el kell szállítani az erre a célra kijelölt egyetlen állatihulladék-feldolgo- zó üzembe Tökölre. Remény Ervin, a Húscéh ügy­vezető igazgatója elmondta: a vá- góhidaknak ezentúl másként kell a vágómarhákat hasítani, mint korábban. Ügyelniük kell arra, hogy a gerincvelő ne sérüljön meg. Az új eljárás többletköltsé­get okoz a vágóhidaknak; ennek összege az előzetes számítások szerint egy kiló húsra vetítve mintegy 100-200 forintot tesz ki. A feldolgozók ezt a kiadást nem tudják a húsárakban érvé­nyesíteni, de magukra sem tud­ják vállalni - az előzetes számí­tások szerint - több millió forin­tot kitevő többletköltséget. Vesz­teségesen pedig nem termelnek, ezért több helyütt már fontolóra vették, hogy abbahagyják a vá­gást, és bezárják az üzemet. A húsipar szeretné, ha az ál­lam támogatás formájában hoz­zájárulna, segítséget nyújtana az üzemeknek, mint ahogyan ezt Nyugat-Európában is meg­teszik. UG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents