Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-23 / 94. szám

2. oldal - Tolnai Népújság MEGYEI TÜKÖR 2001. április 23, Hétfő Hírek SZEKSZÁRD. Április 24-én, kedden, Szent György napján rendezik meg Szekszárdon, a Művészetek Házában a Bikavér ünnepét. A program délután 5 órakor kezdődik, Demeter Ervin, tárca nélküli miniszter ünnepi köszöntőjével, majd a hegyköz­ségi borverseny szakmai értéke­lését dr. Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikus is­merteti. Ezt követi a borverseny ünnepélyes díjkiosztása. DOMBÓVÁR. Az önkormányzat kulturális, ifjúsági és sport bizott­ságának kedd délután két órakor kezdődő ülésén a városközpont­ban nyár végén megrendezendő Adidas Streetball Fesztivál támo­gatásáról, valamint az egykor mű­velődési házként is használt Ko­rona Szálló felújításáról tárgyal­nak a képviselők és a szakértők. TOLNA. A tolnai Wosinsky Mór általános iskola kispályás labda­rúgó tornát rendezett Wosinsky Kupa néven, tolnai és városkör­nyéki 2. osztályos fiú csapatok részére. Az első helyet a Bogyiszló csapata szerezte meg, második lett a Wosinsky, har­madik a mözsi I. István. A torna legjobb kapusa Végh Attila (Bogyiszló), gólkirálya Seres Gábor (Wosinsky), a legjobb ha­zai játékos Győri Balázs lett. MAGYARKESZI. A helyi vá lasztási bizottság döntése sze­rint 2001 június 10-én tartják az időközi polgármester-választást. DOMBÓVÁR. A művelődési ház aulájában a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karának tanársegédje, Kurucz Gábor állította ki hazai és kül­földi utazásai során készített természetfotóit. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ID. KULT MIHÁLY teveli lakos életének 73. évében hosszan tartó betegségben elhunyt. Temetése 2001. április 24-én, 13 órakor lesz a teveli teme­tőben. Gyászmise 18 órakor. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy LACZA GYÖRGY tanár életének 65. évében el­hunyt. Temetése 2001. áp­rilis 25-én 14 órakor lesz a paksi Fehérvári úti temető­ben. A gyászoló család „Dolgozzunk, imádkozzunk, éljünk” Tolnában is zászlót bontottak a reform kisgazdák Megyei gyűlést tartottak szombaton Szek­szárdon a Tolna megyei reform kisgazdák, Lányi Zsolt vezetésével. Szekszárd Az összejövetelen részt vett Kertésztié dr. Koppán Margit, a Tolna megyei FKgP leváltott elnöke, Göndör Lajos, a dunántúli reformkisgazdák szerve­zője és Rajkai Zsolt, a Torgyán József által kizárt kisgazdákat egyesítő szö­vetség vezetője. A Művészetek Házában megrende­zett esemény több mint hatvan résztvevőjét a Tolna megyei szerve­zők nevében dr. Hadházi Árpád kö­szöntötte, majd Lányi Zsolt emelke­dett szólásra.- Magyarország megtartó erejét a vi­dék jelenti, az Isten, család, haza mottó nem szlogen, hanem világnézet, mondta Lányi Zsolt, aki szerint az or­szág felvirágoztatását szolgáló „dolgozzunk, imádkozzunk, éljünk” eszmeiséget csak egyet­len agrárpárt, a kisgazdapárt képviselte és kép­viseli. Ezért fontos, hogy az FKgP egy olyan párt legyen, amelynek erkölcsei vannak, ahol nincs különbség tag és tag között, nem zárnak be pártházakat, kizárva a tagságot - hangzott el utalás a Tolna megyei helyzetre -, és ahol egy szép Magyarországért harcolnak az emberek. A vidéknek szüksége van a kisgazdapártra, mert a mai magyar társadalom már odáig jutott, hogy Magyarországon nem akarják, hogy magyarok legyünk, fejezte be Lányi Zsolt nagy taps köze­pette mondandóját.- Továbbra is Tolna megye legitim elnökének tartom magam, olyan kisgazdának, aki a nem­zeti keresztény, konzervatív eszmékért harcol -, mondta a következő hozzászóló, a február 10- én titkos szavazással megyei elnökké választott, majd egyik pillanatról a másikra visszahívott Kertészné dr. Koppán Margit, hozzáfűzve, hogy az a párt, ahol nem lehet nyíltan beszélni a problémákról, nem érett arra, hogy a harmadik évezredben vezető párt legyen. Csakis hiteles emberekkel, hiteles párttal lehet a következő vá­lasztáson a Parlamentbe kerülni, mondta a kép­viselőnő. F. KOVÁTS Összefogás a kastélyparkért A lengyeli kastélypark megújításáról tartot­tak fórumot szombaton az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Intézetben. Lengyel Dr. Mőcsényi Mihály Széchenyi-díjas profesz- • szór bevezető előadásában a 22 hektáron elterü­lő kastélypark helyreállításához szükséges fel­adatokat ismertette a jelenlévőkkel. Mint mon­dotta: az 5-7 évre tervezett munka három fő te­rületet ölelne fel: a park kerítésének helyreállítá­sát, közvetlenül a kastélyhoz vezető út létesíté­sét és a park rekonstrukcióját. Ez utóbbinál leg­fontosabb tevékenységként a vadon nőtt aljnö­vényzet eltávolítását, új fák, cserjék, évelők tele­pítését és a folyamatos parkfenntartást jelölte meg. A jelenlegi állapot ismeretében a munkák becsült összege mintegy 46 millió forint. Dr. Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédel­mi Bizottságának elnöke szerint a javaslat nem túlzott, a rekonstrukció időtartama és üteme, va­lamint a tervezett költség reálisnak tűnik. A té­mával kapcsolatban egyébként egy bíztató hírrel is szolgált: a közelmúltban kezdeményezte a kör­nyezetvédelmi miniszternél egy olyan, százmillió forintos nagyságrendű összegnek - a környezet­védelmi alapból való - elkülönítését, amely az or­szágban található parkok felújítását illetve új zöldterületek kialakítását tenné.lehetővé. Mind mondta, bírja a miniszter támogató ígéretét. Szendrőné dr. Font Erzsébet, az FVM Vidékfej­lesztési Programok főosztályvezetője konkrét ter­vek gyors elkészítését szorgalmazta, hiszen érde­mi lépéseket csak ezek birtokában lehet tenni. Véleménye szerint a rekonstrukcióhoz szüksé­ges pénzeszközök csak különböző pályázatok útján teremthetők elő, amire már most is meg­van a lehetőség, hiszen ebben a témakörben négy-öt ilyen is létézik. Potápi Árpád, a térség országgyűlési képviselője először örömteli élményének adott hangot:- Megnyugtató érzés, hogy itt és most van mi­ről beszélni, hiszen a régió szellemi központját betöltő iskola fennmaradása körül kialakult korábbi vita majdnem az őt körülvevő park sorsára juttatta. Hiszem, hogy az itt tanuló fiatalokat ez a megújuló környezet a szakmai ismeretek mellett a rendre és a szép iránti igényre is sarkallja majd. Illés Zoltán támogatására is szá­míthat a képviselő azon javasla­ta, mely néhány - elsősorban horvátországi - határon túli ma­gyar fiatal számára tenné lehe­tővé a lengyeli szakképző inté­zetben való továbbtanulást.-SAT­A lengyeli kastélypark Gróf Apponyi József 1829-ben a kastély építésével egy idő­ben alakította ki a jelenlegi parkot. Halála után Rudolf gróf felesége az időközben átalakított kastély stílusához megfele­lő angolparkot létesített. Az iskola névadója, Apponyi Sán­dor vagyonának jelentős részét fordította a park fejlesztésé­re. 1880-ban Olaszországból egzotikus faféleségeket, Észak-Amerikából kettő mamutfenyőt hozatott, melyek ma a park legértékesebb fái. A grófi család kihalása után a park lassú pusztulásnak indult a hozzá nem értés, a gondozás hi­ánya miatt. A lengyeli park értékeire 1975-ben figyeltek fel, és természetvédelmi területté nyilvánították. Az utóbbi évek­ben a faállományban igen sok kár keletkezett, melynek kö­vetkezményeként parkrészek pusztultak ki. Ittak, vezetett, ellenálltak Ha nem esik jól a pálinka ... A dulakodás során, mind a rendőr, mind az egyik vád­lott könnyebb sérüléseket szenvedett. A három későbbi vádlott 2000 január 9-én délelőtt Bátaszéken, a harmadrendű vádlott S. Péter­nél dolgozott egy negyedik is­merősükkel együtt. A munka végeztével mind a négyen el­mentek az elsőrendű A. Sándor Lada személygépkocsijával egy italboltba, ahol mintegy három órát tartózkodtak. Közben 5-6 kör italt rendeltek, először sört, majd boroskólát. Már emelkedett hangulat­ban voltak, amikor A. Sándor belekortyolt az akkor rendelet fél­deci pálinkába, de az nem ízlett neki, ezért a földre köpte. Az üz­let tulajdonosa e mi­att értesítette a rend­őrséget. A rendőr meg is érkezett, figyelmez­tette a társaságot, s mondta, hogy menjenek haza. Mentek is, a járművet, saját kérésére G. Já­nos vezette. A benzinkútnál elő­ször üzemanyagot vettek, majd a kúthoz tartozó üzletben kávét és dobozos sört ittak. Az autó­ban volt egy két decis üveg pá­linka, amelynek a felét az autót vezető G. János még kiszállás előtt megitta. Az ittas vezetést megtudta a rendőr, s a járőrözés során meg is találta az autót a benzinkút mellett. A. Sándor lé­pett először ki a boltból, s szó nélkül átadta iratait, de nem mondta, hogy nem ő vezette az autót. A rendőr azonban látta, hogy a gyanúsított ittas, s tudta, hogy nincs egyedül, ezért el­ment egy kollégájáért. Amikor a két rendőr visszatért, A. Sándor nem volt hajlandó beülni a rendőrautóba, hogy vérvételre vigyék. Ekkor már a másik két vádlott is kijött az üzletből. A. Sándor hátrált a rendőrök elől, majd amikor két oldalról meg­fogták a karját, úgy fordult ki a szorításból, hogy megütötte az egyik rendőr fejét. Később, a földön is rúgkapált, s többször megrúgta a rajta ülő rendőrt. A vádlottak védekezésükben azt állították, hogy A. Sándor nem állt ellen a rendőröknek, de en­nek ellentmond, hogy dulako­dás közben kiesett a rendőr pisztolya és a bilincs, amit S. Pé­ter csak többszöri felszólításra adott vissza. A védekezés azon részét, miszerint G. János csak a vezetés után ivott, mind a ta­núk, mind pedig a szakértői vélemény cáfolta. A Tolna Megyei Bí­róság dr. Molnár Ist­ván vezette büntető­tanácsa jogerős vég­zésében helyben hagyta az első fokú ítéletet. E szerint A. Sándor bű­nös társtettesként elkövetett hi­vatalos személy elleni erőszak bűntettében, könnyű testi sér­tés vétségben, járművezetés til­tott átengedése vétségében. Ezért egy évi börtönre ítélték, s a közügyektől két évre eltiltot­ták. Mivel e bűncselekménye­ket próbaidő alatt követte el, le kell ülnie a felfüggesztett 7 hó­napot is. G. János bűnös ittas járművezetés vétségében ezért 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélték, egy napi tétel összegét 200 forintban állapítva meg. S. Péter bűnös társtettesként elkö­vetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, amiért 300 napi tétel, összesen 60 ezer forint büntetést kapott. Mivel nem fellebbezett, az ellene ho­zott ítélet már első fokon jog­erőssé vált. IHÁROSI IBOLYA Vámosatya kapta az adományt Egy árvíz sújtotta községet támogat a megyei vöröskereszt iiin r, rrisii >ir; .iü•- ■> . .... ................. Né gyszázharminc ezer fo­rintot és huszonkét tonna adományt gyűjtött a Tolna Megyei Vöröskereszt az ár­víz sújtotta beregiek megse­gítésére. Szekszárd Vezetőségi ülést tartott a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete Szekszárdon. A szer­vezet elmúlt évi gazdasági mér­legének ismertetése után tájé­koztatás hangzott el az idei vö­röskeresztes rendezvények elő­készületeiről, a Vöröskeresztes Világnap tervezett programjai­ról, és az árvízkárosultak meg­segítésére indított megyei gyűj­tések eredményeiről. A Magyar Vöröskereszt meg­alakulásának 120. évfordulója alkalmából rendezett országos eseményeken kívül megyei ren­dezvényre is sor kerül, május 18-án Szekszárdon a Babits Mi­hály Művelődési Központban gálaműsor lesz az árvízkárosul­tak javára. A megyei vöröskereszt egyébként 22 tonna adományt juttatott el eddig Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébe, mondta Martin János titkár. Az összegyűjtött 430 ezer forinttal a Katasztrófavédelmi Igazgató­sággal történt megállapodás szerint egy beregi községet, név szerint Vámosatyát támo­gatják. F. KOVÁTS Tüdőgyógyászok értekezlete A megbetegedések száma az országos átlag felett van Munkaértekezletet tartottak Tolna megye tüdőgyógyászai Szekszárdon, az ANTSZ me­gyei intézetének tanácster­mében. Szekszárd Dr. Magda Tamás megyei pul- monológus szakfőorvos elmond­ta, hogy Tolna megyében a tüdő­gondozói hálózat megőrizte egy­ségét, ami szakmai szempontból nagy jelentőségű. Erre a hálózat­ra lehet aztán a jövőben építeni a bevezetendő új szűrési rendszert. A városi tüdőgondozási közpon­tok mellett működik egy mozgó szűrési szolgálat is, amely a kiste­lepüléseken látja el feladatát. Ré­gebben két ilyen szolgálat volt, a bővítésre pedig nagy szükség len­GÜM0K0R0S MEGBETEGEDÉSEK A MEGYÉBEN 1975 195 1985 114 1995 118 2000 90 DL ne, erre keresik most az optimális megoldást. A felszereltség, mű­szerezettség is megfelelő, ha nem is a legkorszerűbb. A városi tüdő­szűrő állomások röntgengépei át­lagosan 20 évesek, ezek meghibá­sodására és cseréjére számítani kell a jövőben. A megyében a gümőkórós megbetegedések aránya az orszá­gos átlag feletti, ennek több oka van, közötte történelmi okok is. Tolna megyébe országon belülről és kívülről is olyan területekről ér­keztek lakók az elmúlt évszázad­ban, ahol a gümőkórós megbete­gedések fokozottabban fordultak elő. Sajnálatosan egyre inkább emelkedik és évek óta az országos átlag felett van a tüdődaganatos megbetegedések száma is. A fenti okok miatt nem lehet eleget hangsúlyozni a rendszeres szűrés fontosságát. Évente egy­szer mindenkinek el kell mennie tüdőszűrésre, hiszen minél kora­ibb stádiumában fedezik fel a be­tegséget, annál nagyobb a gyógy­ulás esélye. A megyében nem csak a szűrés rendszere megfelelő, a megyei kórház aktív- és krónikus tüdő osztályán minden feltétel adott a betegek kezeléséhez és gyógyulá­sához. VENTER Korszerű műtéti technikák Tudományos tanácskozás Szekszárdon Tudományos ülést tartottak a régió fül-orr-gégészei a hétvégén, Szekszárdon, a megyei kórházban. A konfe­rencián a legújabb műtéti technikákat ismertették neves szakemberek. A Tolna Megyei Kór­ház fennállásának 200. évfordulója alkal­mából rendezett tudo­mányos tanácskozás résztvevőit dr. Muth Lajos, az egészségügyi intézmény főigazga­tója köszöntötte. A szekszárdi fül- orr-gégészeti osztály történetét dr. Kovács Zoltán főorvos ismertette. Ezt követően a Pécsről érkezett dr. Bauer Miklós egyetemi tanár - akit a szekszárdi fül-orr-gégészek nagy többsége tanítómesterének tarthat-, lépett a mikrofonhoz és ismer­tette egy középfül betegség külön­leges esetét és annak korszerű mű­téti megoldását. Bauer professzor úr több fajta, a nyugati eljá­rásoktól eltérő műtéti eljá­rást dolgozott ki.- A mostani előadáson ismertetett műtéti technikát évekkel ezelőtt fej­lesztettük ki Pé­csett. Annak idején ugyanis meglehe- izoláltan dolgoz- nem volt lehetősé­günk külföldre utazni, az ottani műtéti technikákat átvenni, ezért saját elgon­dolás alapján fejlesztet­tünk ki bizonyos műtéti típusokat, amikről kiderült, hogy hosszú tá­von jobbak, mint az akkori mű­tősen tunk, demnek tekintett nyugati módsze­rek. így például mi műanyagok al­kalmazása vagy halottakból kivett szövetek beültetése helyett min­dent saját szövettel próbáltunk és próbálunk megoldani - mondta la­punk munkatársának érdeklődésé­re dr. Bauer Miklós. A professzor előadása után dr. Péter József, a megyei kórház fül- orr-gégészeti osztályá­nak osztályvezető fő­orvosa szólt az osztá­lyon alkalmazott fej- nyaksebészeti rekonst­rukciós eljárásokról. A konferencia zárá­saként dr. Pyrtel József egyetemi tanár soka­kat érdeklő érdekes té­máról, Babits Mihály és a gégerák címmel tartott előadást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents