Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-20 / 92. szám

2001. Április 20., Péntek TOLNA MEGYE 2001 Tolnai Népújság - 9. oldal Kakasd az új évezred küszöbén Szorgalmas, törekvő, összetartó falu Kakasd sajátos szépségű környezetben, a dimbes-dombos Völgységben fekszik. Kokas községről írásos említés elő­ször 1436-ban, Zsigmond császár idejében történik egy bir­tokadományozási oklevélben. A település múltjáról szóló okiratok a török időkben megsemmisülnek, csaknem a fa­lu is. A török hódoltság után német ajkú telepesek jönnek Kakasdra. A második világháború után a kitelepített néme­tek helyére bukovinai székelyek érkeznek. A két nép pél­dás együttélését a Makovecz Imre által tervezett faluház szimbolizálja, csakúgy, mint a tavaly felavatott „Együtt­élés” szoborcsoport. 2000 150& 1000 500- Mit érdemes tudni Kakasáról és az ott élő emberekről1- Kakasd lakosságának többsége bukovinai székely, Andrásfalváról, néhány család a felvidékről érkezett, s él együtt immár fél évszázada az őslakos svábokkal. A falu területe 2080 hektár, a lakosság lélekszáma hosszú évek óta stagnál, 1800 fő körül, nem nő, de nem is csökken.. Az itt élők egyik megél­hetési forrása a gazdálkodás, a ki­sebb egyéni vállalkozások mellett a Pannónia Mezőgazdasági Rt. biztosít erre lehetőséget. A két kö­zeli város, Szekszárd és Bonyhád intézményeiben és üzemeiben is sok kakasdi dolgozik, bár nem any­nyian, mint régebben. A falubelieket a priva­tizáció keményen érintette, hiszen mint be­járó dolgozóknak az elsők között mondtak fel. Jelenleg mintegy 20 munkanélkülit tarta­nak számon. Egyvallású település a miénk,' római katolikus, plébánosunk Lauly László, aki négy éve van a községben. A település gazdái: KAKASD LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA fő i CO O) co co r*» 1990 2000 Illés Ferenc Kakasd polgármestere Végzettsége: Állam- igazgatási Főiskola, igazgatás-szervező szak. Nős, felesége nyugdí­jas, a szekszárdi pol­gármesteri hivatal szo­ciális irodájának volt dolgozója. Hobbija a munka és az országjárás.- Milyen a település intézményhálózata és mennyire kom­fortos a falu?- Van óvodánk és nyolc osztályos is­kolánk, ahová 135 gyerek jár. Az isko­la igazgatója Wiedemanné Füleki Erzsébet. A háziorvosi teendő­ket dr. Skaliczki Teréz látja el, védő­nőnk Geisz Rita. A fa­luban az utak 90 százaléka szilárd burkola­tú, 12 kilométernyi hosszúságban. A gázve­zetéket önerő felhasználásával építettük ki a községben, a lakótelkeknél is megvan a gáz­csonk, ahová a jövendő tulajdonos csatla­kozhat. Korszerű telefonhálózatunk van és a községnek külön kábel­A település gazdái: Illés Ferenc polgármester (független). Alpolgármes­ter: Sebestyén Ferenc vállalkozó (független). Jegyző: Miklós Istvánná. Tagok: Bányai Károly műszaki ellenőr (független), Elmauer József, a bonyhádi zeneiskola igazgatója (független), Fábián János ügyvezető igazgató (független),,Hajdú Gábor nyugdíjas (független), Hucker Csaba tervező vállalkozó (független), Kozma Orbán mezőgazdász (független), Sebestyén György vállalkozó (független), Verebes Béláné szakasszisztens (független). Német kisebbségi önkormányzót: Hucker Mónika elnök, egyetemi hallgató. Tagok: Bányai Károly, Elmauer József, Hucker Csaba, Karika Ágnes. tévé rendszere, 29 csatorna fogható. A kará­csonyi éjféli misét az országban elsőként Kakasdon közvetítette a templomból a helyi kábelévé. A faluban van fiókgyógyszertár, posta és takarékszövetkezet. A rendre Már­ton Ferenc rendőrzászlós, körzeti megbízott felügyel, a munkáját polgárőrök segítik. A polgárőrség vezetője Sebestyén András, a mintegy 18 fős csapatnak hamarosan saját egyenruhája is lesz. A polgárőrség 1994-ben alakult, rendszeresen járőröznek és biztosít­ják a falubeli rendezvényeket.- Mik a gondok és a tervek?- A falu ivóvize elég vasas volt, ezt 1995-ben egy svéd technológiás vastalanítóval oldot­tuk meg. Most az a probléma, hogy túlságo­san klóros a víz. Három kutunk van, ezek nemcsak Kakasdot látják el ivóvízzel, egé­szen Bonyhádig kimegy a vezeték. A jelen­legi legnagyobb tervünk a szennyvízcsator­na-hálózat kiépítése.- Miért jó Kakasdon élni?- Kakasd nagyon jó fekvésű település, két városhoz is közel van, mégis nyugodt, csendes falu. Az itt élő emberek össze­tartóak, szorgalma­sak, törekvőek. Nem véletlen, hogy szívesen települnek ide a vá­rosokból, illetve az is kakasdi marad, akit a mindennapi munkája a városhoz köt. 2001-ES KOLTSEGVETES Éves összeg 184,2 MFt állami hozzájárulás 97 MFt helyi adók 6,7 MFt egyéb bevételek 80,4 MFt Ez a falu gazdagabb is lehetne Hücz Ádám közismert személyiség a faluban. Egyrészt mert tősgyöke­res kakasdi, a szülei is itt éltek, másrészt pedig sikeres vállalkozá­saival nevet szerzett nemcsak a fa­luban, annak határain jóval túl is. A Mazda országos hálózatán belül ki­emelkedő eredményeket ért el a kakasdi márkakereskedés, és Tolna megye autós társadalmában is jó nevet szerzett magának. A község legnagyobb adófizetője milyennek látja ma faluját? - kérdeztük tőle.- Sok adót fizetek az önkor­mányzatnak, sőt ezen felül is szí­vesen támogatok a lehetőségeim­hez mérten iskolát, óvodát, sport­kört, népi együttest, különböző rendezvényeket. Segítek, ahol tu­dok, mert én is azt szeretném lát­ni, hogy szépen fejlődik, virágzik Kakasd. De nem mondhatom, hogy elégedett vagyok azzal, amit látok. Én a 6-os út nagy forgalmá­ra építettem a vállalkozásaimat, és ez be is jött. Ennek a község­nek nagyon jók az adottságai, mégsem látom ennek az eredmé­nyét. Ezt a jó adottságot sokkal többen, sokkal bátrabban kihasz­nálhatnák, ez a falu jóval gazda­gabb is lehetne. Az itt élőknek bátrabban kellene vállalkozniuk, jobban kihasználni a nagy átme­nő forgalom adta lehetőségeket, és akkor virágozhatna ez a falu. Ezt .az alkalmat szeretném megragadni, hogy külön köszö­netét mondjak mindazoknak a Hilcz Ádám 57 éves, autó-motor-gépszerelő, gépüzemeltető technikus Család: felesége és leánya, Szilvia is a családi vállalkozásban dolgozik. Nemrégiben nagy tragédia érte a családot, fia, Ti­bor 33 éves korában súlyos betegségben elhunyt. Hobbi: főleg a munka, autók, motorok, illetve utazás, vadászat. A község címere Kakasd új címere a Tolna Megyei Levéltárban őrzött Kakasd község és Belac község pecsétnyomójá­ban megőrzött mintákat dolgozta fel. A pecsét mind tartal­mát, mind megje- y.-\ lenését tekint- ~-v~' ve egyedülálló ' Tolna megyé- b e n , ugyanis ez az egyet­len úgyne­vezett be­szélő pe­csét, ahol a falu ne­vére utaló jel került a pecsétképre. A felirat - „Kakas falu” - évszám nél­küli, a kép egy csőrében szőlőfür­töt tartó kakast ábrázol. A szom­szédos település, Belac, 1935-től megszűnt önálló település lenni, mára teljesen egybeépült a mai Kakasddal. Valamikor az ő pecsét­jük is kettős megoldással készült: kép és szöveg magyarázta létüket, mely egy pecsétalapon ágaskodó oroszlánt ábrázolt, baljában szőlő­fürttel, jobbjában virággal. Körben pedig „Belác falu 1822.” felirat he­lyezkedett motí­vumok kiegé­szülnek még a környék dombjaival és a két községet el­választó Rák pa­tak hullámos vizé­vel. Az egyenesen álló, csücskös talpú pajzsot körbe veszi a Kokas köznemesi család lo­vagi tolldíszeivel övezett csőrsisak. A zászló kék-fehér színei elhelyez­kedésük szerint szintén a régmúlt időket idézik. ■ Harminc éves a székely társulat Méltó megemlékezést szeretnének A Sebestyén Ádám Székely Társulat jövőre ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját - tudtuk meg dr. Hompoth Esz­ter elnöktől. Az előkészítés már most megkezdődött, nagyon szeretnék méltóképpen megülni a jubileumot. Ennek érdekében újra be szeretnék szervezni a társulatba a hajdani alapító ta­gokat is, többek között azért, mert éppen az ő korosztályuk hi­ányzik a csapatból, s azért is, mert nem szeretnék, ha feledés­be merülnének azok az emlékek, amelyeket ők őriznek. A társulatnak különböző cso­portjai működnek. A néptánc együt­tes nagyon jó színvonalon dolgozik, rendszeresen járnak találkozókra, bemutatókra, versenyekre, legköze­lebbi tervük minősítés szerzése, amire nyáron kerül majd sor. Az együttes művészeti vezetője Varga János, aki a hagyományos bukovi­nai mellett más tájak táncait is tanít­ja a mintegy 30 tagú csoportnak. A mesemondókra nagyon büsz­kék, szép eredményeik vannak. A Sebestyén Ádám Székely Mese­mondó Verseny Kakasdról indult, s az idei vaskúti megmérette­tésen is több dobogós helyezést értek el. Van utánpótlás, a kis mese­mondók is egyre jobbak. A Népdalkor szak­mai vezetője Illés Ibo-“ lya, akinek Szabóné Gáncs Tünde a segítője. A Nép­dalkor is felfutó ágban van, szin­tén minősítőre készülnek. A 80 fős társulat a tervekből sem fogy ki. A legsürgősebb a ha­talmas Sebestyén Adárh anyag rendszerezése, csoportosítása lenne, s szeretnének egy emlék­szobát is Sebestyén Ádámnak a Faluházban. A tervek közé tarto­zik egy krónikás csoport létreho­zása is, a csoport feladata lesz a társulat eddigi történetének fel­dolgozása, hogy mindennek és mindenkinek nyoma maradjon. Az anyagot az Internetre is sze­retnék feltenni. Jeles Napok A falunapot Kakasdon október 23-án tartják, mégpedig nagyszabású kispályás focibajnoksággal és a kakasfőző versennyel, melyre egyre többen jelentkeznek más településekről is. A szüreti napokat szeptember végén, október elején rendezik a faluban. A búcsú napja Kakasdon a nyár közepén van, az Anna-naphoz legközelebb eső vasárnapon.________________________________■ A falunak és a faluért dolgoznak Várja az ötleteket a Közhasznú Alapítvány A kakasdi Kulturális Közhasznú Alapítvány történetét Zsók József elnök foglalta össze. Az alapítvány 1990-ben jött létre, elsődleges célja a Faluház építésének és működteté­sének szervezése volt. Az alapítvány bábáskodásá­val újjáalakult a hagyo­mányőrző csoport, rend­szeresen támogatja a he­lyi oktatást és a sportéle­tet: pénzzel és szervezés­sel. Az alapítvány díjat hozott létre, „Az év tanu­lója”: aki a kulturális, kö­zösségi és sport területen a legjobb, emlékplakettet és pénzjutalmat kap. A kábeltelevíziós rendszer működtetésében is részt vállal az alapítvány a falu lakosságának mi­nél jobb informálása érdekében. A testületi üléseket és a faluban tör­ténteket immár 11 éve követhetik a polgárok a televízióban. Feladatá­nak tekinti emellett a zenei és kul­turális élet támogatását, részt vesz az egészségügyi és szociális neve­lést szolgáló rendezvények szerve­zésében, az ünnepeken megajándé­kozza a rászoruló családokat. Az alapítvány tavaly új vezetősé­get választott. Az új vezetés nagy tervekkel és elképzelések­kel , látott munkához. Nyílt telefonos fórumot tartott a múlt év végén. Ennek hatására a már fel­sorolt tevékenységek mel­lett egy új kezdeménye­zés is teret nyert: a falu­szépítő program. Ennek kertében az iskola és a la­kosok bevonásával a közterülete­ken és a látogatottabb helyeken pa­dokat és asztalokat helyzenének ki, az oszlopokra virágok kerülnének, s nagyobb gondot fordítanának a zöldövezetek tisztán tartására. Ha­gyományteremtő kezdeményezés volt az október 23-i szokásos tégla­gyári kispályás labdarúgó bajnok­sághoz kötődő kakasdi kakasfőző verseny, melynek már sok falun kí­vüli résztvevője is van. ■ Rakasd jelképe, a gyönyörű Faluház A kakasdi közösségi élet központja, bázi­sa a Makovecz Imre által tervezett orszá­gos hírű Faluház. Az épület a településen élők, a székelyek és a német ajkúak együttélését szimbolizálja a székely, illetve a német toronnyal. A kü­lönleges hangulatú, gyönyörű épületben kapott helyet a polgármesteri hivatal is. A statisztika szerint a házban már több mint 10 ezer ember fordult meg. A látogatók körében nagyon népsze­rű a székely és sváb hagyományőrző szoba. A Faluház működéséről Krász Emőné Elekes Ágota nyugdíjas pedagó­gus, a ház háziasszonya beszélt. Mint elmondta, itt nincs üresjárat, a házban örökös a nyüzsgés, minden civil szer­vezet itt talált otthonra. A legtöbb időt a székely társulat csoportjai töltik itt, mindig próbál valaki, vagy a táncosok, vagy a népdalkor, vagy a mesemondók. Itt mindig történik valami A Faluházban működik a közel 6 ezer kötetes könyvtár, amelynek 150 láto­gatója van. Á község iskolájában szin­tén jól felszerelt könyvtár működik. Folyamatosan szerveznek, készül­nek valamire. Krász Emőné leginkább a tervezési, szervezési munkákat vál­lalja magára, közvetít a résztvevő fe­lek között. Egyre több konferencia, ta­lálkozó, verseny, tanfolyam helyszí­néül választják Kakasdot, s természe­tesen a falubeli lakodalmaknak is ked­velt helyszíne a Faluház, csakúgy, mint az általános iskolások koszo­rúcskájának. A ház az önkormányzathoz tarto­zik, a polgármesteri hivataltól minden segítséget megkapnak a minél jobb működéshez. Természetesen maguk is hozzájárulnak a sikeres működés­hez, minden pályázati lehetőséget megragadnak, s nem hagyják magu­kat: mások jó eredményei a kakasdi Faluházat is minél jobb eredmények elérésére sarkallják. I 4 kakasdiaknak, akik nálunk autót vásárol­tak, vagy más szolgáltatásun­kat igénybe vették.

Next

/
Thumbnails
Contents