Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-20 / 92. szám
11 ÍV«» M 20 01. ÁPRILIS 20., PÉNTEK Tolnai Népújság - 7. oldal D E L ■ D U N A N T U L PERU S E S DINAMIKUS REGIO REGIONÁLIS TERULETFEJLESZTESI TANACS HÍREI A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjai Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke Kottái Tamás Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács alelnöke Dr. Kékes Ferenc Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács alelnöke Dr. Gyenesei István Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke Dr. Toller László polgármester, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Szita Károly polgármester, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Kocsis Imre Antal polgármester, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Kistérségi társulások képviselői, Baranya megye Szekó József Somogy megye Dr. Sütő László Tolna Megye Amrein István Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter képviselője Tóth Attila Belügyminiszter képviselője Csanálosi Gábor Környezetvédelmi miniszter képviselője Dr. Toliár Tibor Gazdasági miniszter képviselője Dr. Cseke László Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter képviselője Rikker István Szociális és családügyi miniszter képviselője Gyurokné Dr. Bódi Csilla Egészségügyi miniszter képviselője Dr. Pató András Oktatási miniszter képviselője Horváth Miklós Ifjúsági és sportminiszter képviselője Szabó Miklós Pénzügyminiszter képviselője Schaffer Róbert Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke Dr. Farkas Tibor Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. Az 1996-ban elfogadott területfej lesztésről és terület- rendezésről szóló törvény Magyarországon megteremtette a jogi alapját a regionális fejlesztési tanácsok létrejöttének, melynek révén az európai terület- fejlesztési politikával kompatibilis intézményrendszer megteremtése kezdődött el. A regionális fejlesztési tanácsok közül az országban elsőként az 1997. február 20-i alakuló ülésével a Dél-Dunántúli Fejlesztési Tanács kezdte meg működését négy megye (Baranya, Somogy, Tolna és Zala) részvételével. 1999 júliusában Zala megye kiválásával az Országos Területfejlesztési Koncepcióban definiált tervezési-statisztikai régióbeosztásnak megfelelően létrejött a három megyét (Baranya, Somogy, Tolna) integráló dél-dunántúli tervezési és statisztikai régió. a munka indulása A tanács első időszakának feladatai a regionális program készítéséhez kötődtek, illetve 1998 tavaszán megkezdhette a felkészülést az EU PHARE HU 9606-os kódszámú Regionális Kísérleti Program Alap fogadására. A PHARE program meghirdetéséig a munkaszervezeti teendőket az elnöki rotációval együtt változóan az elnökök (1997. február - 1998. február: Dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. március - 1999. február Varga László, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke; 1999. március - <^a 1999. december: dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei közgyűlés elnöke) megyei területfejlesztési tanácsi munkaszervezetei látták el. 1998 nyarán a tanács olyan új, nagy léptékű feladatokkal találta szembe magát, melyek elengedhetetlenné tették egy professzionális, képzett munkatársakból álló regionális munkaszervezet megalakítását, mely záloga lehetett a régió előtt álló területfejlesztési feladatok hatékony koordinációjának. Ennek fényében hozta létre a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 1998. július 1-én egy személyes alapítással a tőle szervezetileg elkülönülten működő Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaságot. __________■ A regionális építkezés alapkövei Kistérségek, megyék, térségi tanácsok, partnerszervezetek A Dél-Dunántúl legnagyobb része jellegzetesen aprófalvas térség. A régión belül nemcsak az országhatár mellett alakultak ki különösen elszegényedő, hátrányos helyzetű térségek, hanem a megyehatárok mentén, illetve az úgynevezett belső perifériákon. A nehézségek és az egymásra utaltság közös felismerése már a 80-as évek végétől, a 90-es évek elejétől olyan kistérségi együttműködéseket indított meg, amelyek országosan elsőkké, mintaként emlegetettekké váltak. Baranyában már,a 90-es évek elején a rendkívül sok aprófalu (ösz- szesen 302 település) és a megyei önkormányzat szigorúan törvény szerint értelmezett feladat- és hatásköre miatt sok, a későbbi KSH körzetek számát kétszeresen meghaladó önkormányzati szerveződés jött létre. Ezek általános jellemzője az első évek viszonylagos ma- gárahagyatottságából táplálkozó erős önállóság, aktivitás. (Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi négy évben a Megyei Önkormányzat kistérségekkel való kapcsolata abszolút módon megváltozott, s ma egyértelműen a segítőkészség érvényesül irányukban). A sok eltérő méretű és erejű kistérségi szerveződés ellenére nem jelentett gondot a megyében a KSH körzetek szerinti feladatok megoldása (pl. területfejlesztési tanácsi képviselet), mert az egy KSH körzetbe tartozó térségek vezetői megegyeztek a megfelelő rotációban. Somogy megyében a Megyei Önkormányzat létrejöttétől fogva nagyon hangsúlyosan segítette, szervezte a településeket, térségeket. Ez a törekvés és munka mind a mai napig rendkívül magas szinten folyik, így ott a kistérségek önálló érdekérvényesítő szerveződéseinek létrehozására, alulról felfelé szerveződő módon kevésbé volt szükség. Ezért Somogy megyében a kistérségi szerveződések határai megegyeznek a KSH körzetekével. Tolna megyében szintén ez utóbbi megoldással találkozunk, a kistérségi együttműködések száma és határa megegyezik a hivatalos KSH lehatárolással. Fontos kiemelni azt a tényt, hogy Tolna megyében az utóbbi időszakban felerősödött a kistérségek aktivitása, s ez a tendencia napjainkban már nem csak a hagyományosan jól működő dombóvári és tamási térségre, hanem a megye egyre nagyobb területére igaz. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a régió kistérségeinek együttműködését a kölcsönösség jellemzi. A kistérségek információkkal segítik a tanács munkáját, a tanács pedig megkísérli speciális érdekeik megjelenítését, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Ügynöksége révén pályázati információk szolgáltatását, PHARE pályázataik és SAPARD törekvéseik menedzselését. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács legfontosabb alapkövei a megyék, s bennük a megyei jogú városok. A megyei területfejlesztési tanácsok és azok munkaszervezetei képezik azt a bázist, amelyre a régió érdekében végzett feladatok igen jelentős hányadát építeni lehet és lehetett. Irodák a megyeszékhelyeken A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Pécsett, mint központban rendelkezik a legnagyobb létszámmal működő irodával. Itt tizenöten dolgoznak. Kaposvárott heten, Szekszárdon pedig ketten adnak felvilágosításokat - elsősorban a vidékfejlesztéssel, területfejlesztéssel és az EU-csatlakozással kapcsolatban - az érdeklődőknek. Az irodák címei: Pécs: Tímár u. 23., tel.: 72/513-760 (üv. igazgató: Dr. Kovács Katalin). Kaposvár: Szántó u. 5., tel.: 82/510-418 (üv. igazgatóhelyettes: Sitányi László). Szekszárd: Szent István tér 11-13., tel.: 74/511-938 (project menedzserek: Harmath Andrea, Samai Hedvig). ________________ ■ Lé pések a régió fejlődése érdekében A dél-dunántúli régiót alkotó Baranya, Somogy és Tolna megye pannon örökséget hordoz. Ez a régió nemcsak földrajzilag matatja az országban legerősebben a területi összefüggéseket, hanem történelme, gazdaságfejlődése, hagyományai, szellemisége révén is az egymásra szerveződés elemei mutathatók ki. Sajnálatos módon így együttesen, mindhárom megyében kellett megélnünk azt, hogy az ország fejlett régióihoz képest leszakadási folyamat indult meg. A Dél-Dunán- túíon a 80-as, 90-es évek gazdasági szerkezetátalakítási problémái ugyanúgy megjelentek, mint például Észak-Magyarországon, csak a régió befelé fordulóbban reagált ezekre a bajokra. Maga kereste és próbálta a megoldást megtalálni azon országos tendenciákból fakadó problémák orvoslására, amelyekhez - mint a statisztikai mutatók bizonyítják - nem lehetett önmagában elegendő ereje. A régió problémáit segíteni hivatott, célzott, külső kormányzód beavatkozás hiánya csak egy volt a periferizálódás megindulását okozó körülmények közül; legalább ilyen erővel hatott a 90-es években a balkáni háború is. A 90-es évek közepére a Dél-Dunántúlnak, a jövője érdekében nagyon határozottan meg kellett fogalmazni és az ország elé tárni a fejlődését akadályozó tényezőket. Meg kellett fogalmaznia azt, hogy milyen kormányzati segítségre van szüksége, s önmaga mit kínál, mit tud vállalni ahhoz, hogy a leszakadási folyamatot megállítsa. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakulásakor olyan alapokra építhetett, mint a régió fejlesztésére létrehozott Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány, a régió fejlesztési koncepciója, a közös gondolkodás és cselekvés egyértelmű szándéka. Az 1998. július 1-jén meghirdetett első, majd az 1999. március 4-én meghirdetett második Regionális Kísérleti PHARE Program felerősítette a régióban meglévő kapcsolódási pontokat. A regionális koncepcióra építve 1998-99-ben folyt a régió fejlesztési programjának készítése. A mintegy fél éves egyeztetési fázison átesett dokumentumot 1999. júliusában fogadta el a Tanács. Ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt fektettünk és fektetünk a Nemzeti Fejlesztési Tervhez való előkészületre. Időben megkezdtük a nemzetközi kapcsolatok építését, együttműködési szerződést kötöttünk FriuU-Venezia-Giulia régióval, részt veszünk az Interreg Il/C. Ipari Park Partnerségi Programban. Aktív szerepet vállalunk a SAPARD programra való felkészülésben. Kiváltképp figyelünk a kistérségekre: támogatási forrással, szakmai konzultációkkal, regionális konferenciákkal is segítjük munkájukat. A régió a horvát politikai változásokra reagálva megkezdte az előkészületeket az EU által támogatott horvát-magyar határmenti együttműködés megalapozására. A fentiekből is kitűnik, hogy a Dél-Dunántúl határozott cébkkal, a rendelkezésre álló lehetőségek folyamatos bővítésével bizonyítani kívánja, hogy az országos fejlesztési folyamatokba megfelelően integrálódva meg tudja tenni a megfelelő lépéseket a leszakadási folyamat megfordításához és a régió fejlődésének dinamizálásához. Ezt szolgálja régiónk megjelenítése is: a Dél-Dunántúl, a derűs és dinamikus régió. KOLTAI TAMÁS A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS ELNÖKE ________Állandó meghívottak a tanácsban________ A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács működésére mindez ideig a kiterjedt partnerség volt jellemző. Ezt folytatandó a Tanács Alapszabályában rögzítette, hogy a törvény szerinti meghívottakon kívül az alábbiakat állandó meghívottként várja üléseire:- a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője;- a Dél-Dunántúli területi főépítész;- a Tanács székhely megyéjének főjegyzője;- az FVM Területfejlesztési PHARE Programirányító Iroda képviselője;- a Tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok munkaszervezeteinek vezetői;- a Magyar Államkincstár számlavezető megyei igazgatóságának képviselője;- a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének képviselője;- a régióban működő Munkaügyi Központok egy-egy képviselője;- az Országos Területfejlesztési Központ illetékes régió igazgatója;- a területi gazdasági kamarák megyénként két-két képviselője;- az egyes napirendi pontok tárgyalásakor a Tanács elnökének javaslatára meghívott más szervek képviselői, szakértők, egyéb meghívottak. ■ A döntéseket megvalósító szervezet: ~a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. «„.A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 1998. július 1- *“*ún hozta létre egyszemélyes közhasznú társaságként a Dél- “ Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget. A Tanács ^-megnövekedett feladatai - nem utolsó sorban a két Kísérleti "^PHARE Program Alap - miatt a létszám gyorsan bővült. Je- - lenleg az Ügynökség a dél-dunántúli régió mindhárom me- ■ gyeszékhelyén, Pécsett, Kaposváron és Szekszárdon is rendelkezik irodával. A Dél-Dunántúli Regionális Fej lesztési Ügynökség Kht. 2000. év re tervezett feladatai szorosan kö vetik a tanács fő céljainak megva lósítását az alábbiak szerint:- Titkársági teendők.- A dél-dunántúli régióban fo lyó nemzetközi programok me nedzselése.- A regionális programozási fo lyamatok szervezése, koordináci ója és monitoringja.- A régió külső és belső kap Az ügynökség szervezeti működését a „mozgó team”-ek révén megvalósuló munkamegosztás jellemzi. Ez alkalmas a feladatokhoz való rugalmas igazodásra, melyet az is segít, hogy az Ügynökségen dolgozók mindegyike aktív angol nyelvismerettel ren- ielkezik, többük további - né- net, orosz - nyelvismerettel. A nunkatársak többségének fiatal cora jó képzettségükkel párosulja a régió számára értékes erőfor- ásként jelenik meg. Összességéjen elmondható, hogy az ügy- tökség sokrétű fejlesztési tapasz- alatokkal stabil, jól képzett mun- catársakból álló szervezet, mely ilkalmas további, kibővített fel- idatok ellátására, továbbfejlesztőiére. Program: az országban elsőként AZ EU PHARE HU9705 REGIONÁLIS KÍSÉRLETI PROGRAM ALAPBÓL IGÉNYELT ÉS MEGÍTÉLT A régió komplex fejlesztési programját a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 1999. július 29-i ülésén hagyta jóvá, miután a szerveződés megismerkedett az egyeztetések tapasztalataival, valamint az írásban beérkezett véleményekkel. A programkészítésre vonatkozó eredeti megbízás hat gazdaságfejlesztési prioritáson alapult, azonban a későbbi egyeztetések során régió szereplői részéről határozott igény fogalmazódott meg a program átfogóbbá tételére. Ennek eredményeképpen került a dokumentum a jelenlegi, tíz fejlesztési prioritás: úgy mint közlekedés fejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés, innováció fejlesztés, ipari szerkezet és technológia váltás, agrár- szektor fejlesztés, üzleti szolgáltatások fejlesztése, idegenforgalom fejlesztése, régió marketing, felkészülés az Európai Uniós csatlakozásra, a Balaton komplex fejlesztése. Ez a jóváhagyás amellett, hogy egy hosszú egyeztetési folyamat lezárását jelentette, igen széles konszenzus mellett történt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy a fejlesztési programot a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyhangúlag hagyta jóvá. A jóváhagyást követően kezdődött meg a programdokumentum országos egyeztetésre való bocsátása. Összefoglalásként elmondható, hogy az elfogadott regionális fejlesztési program széleskörű szakmai, társadalmi és politikai konszenzuson nyugszik. A regionális kutatások szellemi bázisának jelenléte a régióban, illetve a korán megindult regionális gondolkodás eredménye, hogy az országban először a dél-dunántúli régió tudott elfogadott fejlesztési programot felmutatni. t A 4 i * csolátainak kialakítása, tovább- formálása, menedzselése. A fentiekben felsorolt széles körű feladatok hatékony és felelősség- teljes ellátását kvalifikált, lelkes, a régióért elhivatottan dolgozó munkatársakkal lehet megvalósítani. Ez eddig sikeresen valósult meg. Fontos elem, hogy az ügynökség tevékenységébe integráltan dolgozik a helyszínen az FVM Területfejlesztési PFLARE Programirányító Iroda két kihelyezett munkatársa is.
