Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-14 / 88. szám

MEGYEI TŰK Ö R Tolnai Népújság - 3. oldal 2001. ÁPRILIS 14., SZOMBAT Mondom a magamét IHÁROSI IBOLYA Ünnepi őrület Megint úgy vásárol mindenki, minta több hónapos légitámadás­ra készülne az ország, pedig csak három napos ünnep követke­zik. Az embert elkapja a forgószél, s megvesz mindent, amit a kereskedelem kínálni képes. Csak otthon ébred rá a magyar há­ziasszony, hogy a sok nyersanyag már el sem fér a hűtőben, a kamrában pedig annyi a hosszú távon is elálló élelmiszer, hogy a fél lakótelepet jól lehetne lakatni. A várható vendégek száma fele ennyi élelmiszert sem igényelne. Aztán vesz az ember lánya egy nyári blúzt, mert éppen le van értékelve - legfeljebb majd otthon kiderül, hogy semmihez sem tudja felvenni -, egy cipőt, mert éppen kapni lehet, jópofa kis sótartó-készletet, mert éppen megtetszett. Igaz, van már három garnitúra, de hát a vásárlási láz elől nem lehet kitérni. Aztán jönnek az ünnepek, evés, ivás, barátok, rokonok, és kezdődik megint minden elölről. Csak egy valamit kéretik betar­tani, a gyerekeknek egy korty alkoholt se! Azért persze borzasztóan jó, hogy beugranak a barátok, hogy felhív egy régi kedves ismerős, hogy attól kapunk egy nyuszikás képeslapot, akiről azt hittük, sosem gondol már ránk. Örömmel vált szót az ember az unokahúgokkal, és öcs- csökkel, akiket karácsonykor látott legutóbb. Nőttek, szépül­tek, okosodtak. Lehet, hogy megint szaporodunk eggyel, mert a nagylánynak komoly udvarlója akadt, s talán elhozza be- és megmutatni. Elő lehet készíteni a natúr sampont, mert a nyolc fiú kilencfé­le kölnivel öntözi a család nőtagjait. Ráadásnak meg jönnek a szomszéd gyerekek, s olyan illatorgia lengi be a házat, aminek az emléke eltart egészen karácsonyig. ____________Megkérdeztük az olvasót ___________ Hú svéti locsolás: kit várna, kihez menne? Ez alkalommal az ünnep­ről kérdeztük olvasóinkat, ezen belül a megszólított két hölgyet arról: kit fo­gadna szívesen kölnis­üveggel a kezében? Az urakat pedig arról faggat­tuk, hogy - ha tehetnék - szívük szerint kikhez láto­gatnának el egy hagyomá­nyos húsvéti locsolkodás erejéig? Hőningerné Réti Ildikó, rendszergaz­da: - Megün­nepeljük a Húsvétot, csa­ládi körben. Van egy kicsi fiam, vasár­nap jön hozzá a nyuszi, a hétfő pedig a locsolkodás napja. Hogy ki lenne az, akit vár­nék? Én már csak maradok a csa­ládnál! A kisfiam locsolásának örülök a vilá­gon a legjob­ban. Pilisi Edit, pedagógus: ­Családi körben ünnepiünk, s miután most minden - név­nap, születésnap - összejött ná­lunk, elmegyünk egy vendéglő­be. S persze lesz locsolkodás is, biztos nem maradok ki belőle. Ami engem illet, én elsősorban a kedvesemtől várom, hogy meglo­csoljon. Végh Imre, nyugdíjas: - Mi itt lakunk Szekszárdon,a gyerekek meg máshol, még nem dőlt el, hogy ki látogat meg kit. A gye­rekek inkább mennek locsolkod- ni, mint jómagam, de azért a szű- kebb rokonság hölgytagjait én sem hagyom elhervadni. Feleség, anya, leány: őket illeti a kölnivíz és a megannyi jókívánság. Felker Ferenc, árukiadó: - Szerényen ün­nepiünk. A családtagokat - édesanyámat, nagymamámat - mindenestre meglocsoljuk. S hogy rajtuk kívül még kit keresnék fel? Dávid Ibolya miniszter asszonyt, őt locsolnám meg, mert nagyon szimpatikus. Iskolaügy: vissza az államhoz? Garanciákkal együtt átadnák az iskolákat A közelmúltban több fóru­mon is felmerült az iskolák részleges, vagy teljes vissza­államosításának lehetősége. Az elképzelés nem minden előzményt nélkülöző: az ok­tatás permanens finanszíro­zási válságának megoldását nemcsak a döntéshozók, és előkészítők, hanem az isko­laügy szereplői is szorgal­mazzák. Tolna megye A Belügyminisztérium önkor­mányzati főosztálya elkészített egy javaslatot, amelyet polgár- mestereknek küldött el. Az egyik változat szerint az iskolák marad­nának önkormányzati fennható­ság alatt, a pedagógusok bérezé­sét viszont az állam vállalná. Freppán Miklós, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője Kisiskola, több pénz Az állam tanulói létszám alapján finanszírozza az iskolákat; a normatívák átlagosan a költségek 28 százalékát fedezik, a többit az önkormányzatoknak kell hozzátenniük. Az állami hozzájárulás átlaga folyamatosan nő. A Kisiskolák Tolna Me­gyei Szövetségének jelenleg huszonkilenc iskola tagja. Bár definitive nincs meghatározva, kisiskolának az számít, amely­ben egy évfolyamon egy tanulócsoport van. A létszám válto­zó: vannak hat fős osztállyal működő iskolák is. Az azonban általános, hogy az állami-önkormányzati hozzájárulás megosz­lása fenntartói szempontból kedvezőtlenebb: 60-40 százalék. ugyanakkor érdeklődé­sünkre hozzátette: egy nemrég zajlott fórumon ezen túlmennek mind a városok, mind a kistele­pülések polgármesterei, akik úgy foglaltak állást: az oktatás teljes mérté­kig váljon el az önkor­mányzatoktól. Termé­szetesen kérdés, hogyan alakulnak az oktatáshoz fűződő fenntartói jogo­sítványok, s hogyan mó­dosul az intézményi au­tonómia. Nyitrai Menyhért, a mázai iskola igazgatója, A tanulmányi verseny szünetében Kétyen (archív felvétel) a Kisiskolák Tolna Me­gyei Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: ha ez az a huszárvá­gás, amely megoldja az oktatás problémáit, legyen. Valójában ma is állami feladat az oktatás finan­szírozása, nem történne más, FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY mint a jelen helyzet legit- imizálása. Az igazgatók kinevezé­si jogáról úgy véli: nincs jelentő­sége, úgyis az diktál, aki fizet. A nem kellő finanszírozás minden­esetre a pusztuláshoz vezet, és a lassú halálnál nincs rosszabb - mondta. Elgondolkodtató, hogy az általunk megkeresett települé­seken feltételekkel, de üdvözöl­nék a közvetlenebb állami sze­repvállalást. A nagykónyi általános iskola igazgatója Kurcz Józsefné el­mondta: folyamatos működési gondokkal küzd az intézmény; ha az állam garantálná a működ­tetést, biztosítottnak látná az is­kola jövőjét. Balogh Árpádné, Szakály polgármestere elfogadha­tónak tartja az iskola fenntartásá­nak átvételét, a jelenlegi helyzet ugyanis örökké szembenállást szül iskola és önkormányzat kö­zött. Hozzátette ugyanakkor: egy esetleges körzetesítés elkerülése érdekében komoly anyagi erőfe­szítésekre is hajlandó lenne a község. A nagyszokolyi általános iskola létszáma száz fő alatt van. Nagy Károlyné ügyvezető alpol­gármester elmondta: az önkor­mányzat a kis létszám ellenére is ragaszkodik az iskolához, és álla­mi finanszírozás esetén is meg­tartaná az igazgató kinevezésé­nek jogát. Divat lett a polgári szolgálat A lelkiismeret hivatalból nem ellenőrizhető Gyanítható, hogy sokan lényegében azért választják az idő­tartamában hosszabb polgári szolgálatot, mert nem fűlik a foguk a katonasághoz. Tolna megye Különféle intézmé­nyeknél, hivatalokban egyre gyakrabban ta­lálkozni fiatal férfiak­kal, akik a fegyveres katonai szolgálat he­lyett a hosszabb idő­tartamú, de kényelmesebb polgári szolgálatot választották. A kérelmeket a közigazgatási hiva­tal bírálja el. Ganczemé dr. Rausch Mária, a megyei hivatal hatósági főosztályának vezetője kérdésünkre el­mondta, hogy a jogszabály és egy alkotmánybí­rósági határozat szerint lelkiismereti okból lehet engedélyezni a polgári szolgálatot. A bizonyítási teher fordított, mert a hivatalnak kell bizonyíta­nia, hogy a megjelölt ok nem valós. Tavaly 27 kérelmet utasítottak el, katonai szolgá­latra való alkalmatlanság vagy valamilyen erő­szakos bűncselekmény elkövetése miatt. Volt ezek között betörés, személyes szabadság meg­sértése, zsarolás, sőt súlyos testi sértés is. Az el­utasítottak közül heten fellebbeztek, de a Szociá­lis és Családügyi Minisztérium másodfokon vala­mennyi döntést helyben hagyott. POLGÁRI SZOLGÁLATOSOK SZÁMA TOLNA MEGYÉBEN 400 Úgynevezett 300 közbenső ha­tározatot 72 esetben hoz- 100 tak, 63 esetben azért, mert meg kellett várni, míg ki­derül a katonai szolgálatra való alkalmasság, vagy alkalmatlan­ság. Kilencen meggondolták magukat, s vissza­vonták a kérelmüket. Az eljárásban a valódi okra gyakran nem derül fény, hiszen nem lehet a kérelmező leikébe lát­ni. A hivatkozás legtöbbször vallási, s ez nem vi­tatható még akkor sem, ha a hazánkban műkö­dő egyházak többsége nem tiltja a haza fegyve­res védelmét. Sőt. Szerepelt már a kérelemben, hogy az illető nem bírja a bezártságot, a töme­get. Néhány példa mindig van arra is, hogy a tá- gabb családon belül valató meghalt, vagy megsé­rült a hadseregben, s e miatt kérik a polgári szolgálatot. Gyanítható, s ezt már nem a hivatali, hanem tár­sadalmi tapasztatok mondatják, hogy a fiatalok egyszerűen nem akarnak katonának menni. _____ _________ IHÁROSI 19 98 1999 2000 Csetepaté, középiskolásokkal Goldoni Chioggiai Csetepaté című darabját nézte meg a palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakképző Intézet harmincegy tanulója Ka­posváron, a Csiky Gergely Színház­ban. E nagysikerű játék volt az idei évadban a negyedik színházi elő­adás, amelyen a palánki tanulók részt vettek, hiszen korábban már látták a Pesti Színházban Örkény István Tóthék című tragikomédiá­ját, a Pesti Magyar Színházban (volt Nemzeti Színház) Szabó Magda Régimódi történetét, a Vígszínház­ban pedig Ibsen Nóráját, Eszenyi Enikővel a címszerepben. ______■ Pé nzt kap a sportkör Nagymányok A nagymányoki önkormányzat képviselő-testülete a Sportkör mű­ködéséhez idén több mint négy­millió forintot tud elkülöníteni, eb­ből 1 millió 100 ezret készpénz­ben. A működési feltételekhez azonban szükség lenne még 600 ezer forintra, amelyet jótékonysá­gi bál megrendezésével, illetve a lakosság körében 3-5 ezer forint névértékű támogatói jegyek árusí­tásával kívánnak biztosítani. ■ A jó tőkések története Könyv a bőrgyáros dinasztiáról Hídfelújítás Erdélyben A szegényebbnek adnak, a gazdagabbtól kapnak Két iskolatörténeti dolgozat után a simontornyai bőr­gyár alapító családjáról, a Friedekről szól Tóthné Unghy Ilona most megjelent legújabb munkája. A szerző bevallott célja, hogy a gyár államosítása után született hivatalos ismertetések „nép­nyúzó tőkés”-képét végérvé­nyesen megváltoztassa. A cím mindezt elárulja: Simon- tomya társadalmi, gazdaság és kulturális életét meghatározó Fried-család története. A könyv az 1780-ban Morvaországból Simontornyára települt óhitű tí­márral, Fried Salamonnal kezdő­dik és az államosítás után a világ­ban szétszóródott Fried-leszár- mazottak történetével fejeződik be. A kettő között részletes képet nyújt a két világháború közötti Magyarország egyik meghatáro­zó vállalatává lett Fried Bern és Fiai Bőripari és Kereskedelmi Rt. fejlődéséről, a tulajdonosoknak a település életében betöltött sze­repéről, és portrét rajzol arról a testvérpárról, akiknek mindez ja­varészt köszönhető volt: Fried Pálról és Fried Imréről. A két Fried jóléti, kulturális intézmé­nyek egész sorát hozta létre Simontornyán: a ma az ő nevüket viselő művelődési házat, óvodát, sportpályát, munkás- és tisztvise­lői lakásokat építettek, mozi mű­ködött a településen, változatos társasági, kulturális, sportélet alakult ki mecenatúrájuknak kö­szönhetően a harmincas évekre. A két testvér közül Fried Pálra emlékeznek melegebben; ő volt az, aki munkásaival patriarchális vi­szonyt alakított ki. Imre távol- ságtartóbb ter­mészetű volt, Cadillac-kel járt, villája fényűzőbb volt. A család nem tudta kikerülni a zsidóüldözést. Imre egyetlen fia, István, akarata ellenére vett nőül zsidó lányt. Ist­ván még 1944 előtt elhunyt, a hőgyészi gettóba Imre és menye, Éva került két kisgyermekével. Ők nem tértek vissza. Imre a get­tóba indulás előtt kapta kézhez a kormányfőtanácsosi címének visszavonásáról szóló értesítést. Az 1935-ben elhunyt Pál gyerme­kei és családjuk túlélték a vész­korszakot. Közülük Vilmost 1944-ben katolikus pappá szen­telték, az egyház védte meg az ül­dözéstől; a család tizenkét leszár­mazottja ma az Egyesült Álla­mokban és Kanadában él. A könyv mindenekelőtt a város múltját megismerni simontornya- iak érdeklődésére tarthat számot, de az ipartörténet és a Tolna me­gyei zsidóság történetéhez is érté­kes ismereteket, adatokat tartal­maz. (Tóthné Unghy Ilona: A Fried család története, Bogárd és Vidéke Lapkiadó 2001, 225 o.) T. F. Ismét segítséget kíván nyúj­tani a bogyiszlói önkor­mányzat erdélyi testvértele­pülése, Csíkcsicsó részére, ezúttal egy elsodort híd fel­újításával összefüggésben. A németországi testvértelepü­lés, Schlitz viszont Bogyiszló felé tett szép gesztust. Bogyiszló Az erdélyi falu hídját az árvíz so­rán elsodorta az Olt folyó. Bogyiszló polgármestere, Tóth Ist­ván kezdeményezésére, dr. Dávid Ibolya és dr. Fónagy János minisz­terek közbenjárásával immár lehe­tőség van egy gyors telepítésű ka­tonai hídelem olcsón történő meg­vásárlására, és kivitelére. A pol­gármester azt mondta, hogy az önkormányzat nem szándékozik a helyi adófizetők pénzét más tele­pülések támogatására költeni, minden egyéb segítséget azonban meg kíván adni a nehéz körülmé­nyek között élő erdélyi testvérfalu számára. A néhány százezer fo­rintba kerülő hídfő tartó szerkezet megvásárlása érdekében az ön- kormányzat a Dunaföldvár és Vi­déke Takarékszövetkezet bogyisz­lói kirendeltségén megnyitotta a 70600140-15248633 számú szám- ' lát, amelyre további felajánlásokat várnak. Miközben a község ad a nálánál szegényebb „barátnak”, kap is a gazdagabbtól. A németor­szági testvértelepülés, Schlitz jutá­nyos áron felajánlott Bogyiszlónak egy nem túl fiatal, ám kifogástalan állapotban levő Mercedes típusú emelőkosaras szállítójárművet, amely alkalmas a település-fenn- tartási, építési munkák céljára. ■ k J

Next

/
Thumbnails
Contents