Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-14 / 88. szám
MEGYEI TŰK Ö R Tolnai Népújság - 3. oldal 2001. ÁPRILIS 14., SZOMBAT Mondom a magamét IHÁROSI IBOLYA Ünnepi őrület Megint úgy vásárol mindenki, minta több hónapos légitámadásra készülne az ország, pedig csak három napos ünnep következik. Az embert elkapja a forgószél, s megvesz mindent, amit a kereskedelem kínálni képes. Csak otthon ébred rá a magyar háziasszony, hogy a sok nyersanyag már el sem fér a hűtőben, a kamrában pedig annyi a hosszú távon is elálló élelmiszer, hogy a fél lakótelepet jól lehetne lakatni. A várható vendégek száma fele ennyi élelmiszert sem igényelne. Aztán vesz az ember lánya egy nyári blúzt, mert éppen le van értékelve - legfeljebb majd otthon kiderül, hogy semmihez sem tudja felvenni -, egy cipőt, mert éppen kapni lehet, jópofa kis sótartó-készletet, mert éppen megtetszett. Igaz, van már három garnitúra, de hát a vásárlási láz elől nem lehet kitérni. Aztán jönnek az ünnepek, evés, ivás, barátok, rokonok, és kezdődik megint minden elölről. Csak egy valamit kéretik betartani, a gyerekeknek egy korty alkoholt se! Azért persze borzasztóan jó, hogy beugranak a barátok, hogy felhív egy régi kedves ismerős, hogy attól kapunk egy nyuszikás képeslapot, akiről azt hittük, sosem gondol már ránk. Örömmel vált szót az ember az unokahúgokkal, és öcs- csökkel, akiket karácsonykor látott legutóbb. Nőttek, szépültek, okosodtak. Lehet, hogy megint szaporodunk eggyel, mert a nagylánynak komoly udvarlója akadt, s talán elhozza be- és megmutatni. Elő lehet készíteni a natúr sampont, mert a nyolc fiú kilencféle kölnivel öntözi a család nőtagjait. Ráadásnak meg jönnek a szomszéd gyerekek, s olyan illatorgia lengi be a házat, aminek az emléke eltart egészen karácsonyig. ____________Megkérdeztük az olvasót ___________ Hú svéti locsolás: kit várna, kihez menne? Ez alkalommal az ünnepről kérdeztük olvasóinkat, ezen belül a megszólított két hölgyet arról: kit fogadna szívesen kölnisüveggel a kezében? Az urakat pedig arról faggattuk, hogy - ha tehetnék - szívük szerint kikhez látogatnának el egy hagyományos húsvéti locsolkodás erejéig? Hőningerné Réti Ildikó, rendszergazda: - Megünnepeljük a Húsvétot, családi körben. Van egy kicsi fiam, vasárnap jön hozzá a nyuszi, a hétfő pedig a locsolkodás napja. Hogy ki lenne az, akit várnék? Én már csak maradok a családnál! A kisfiam locsolásának örülök a világon a legjobban. Pilisi Edit, pedagógus: Családi körben ünnepiünk, s miután most minden - névnap, születésnap - összejött nálunk, elmegyünk egy vendéglőbe. S persze lesz locsolkodás is, biztos nem maradok ki belőle. Ami engem illet, én elsősorban a kedvesemtől várom, hogy meglocsoljon. Végh Imre, nyugdíjas: - Mi itt lakunk Szekszárdon,a gyerekek meg máshol, még nem dőlt el, hogy ki látogat meg kit. A gyerekek inkább mennek locsolkod- ni, mint jómagam, de azért a szű- kebb rokonság hölgytagjait én sem hagyom elhervadni. Feleség, anya, leány: őket illeti a kölnivíz és a megannyi jókívánság. Felker Ferenc, árukiadó: - Szerényen ünnepiünk. A családtagokat - édesanyámat, nagymamámat - mindenestre meglocsoljuk. S hogy rajtuk kívül még kit keresnék fel? Dávid Ibolya miniszter asszonyt, őt locsolnám meg, mert nagyon szimpatikus. Iskolaügy: vissza az államhoz? Garanciákkal együtt átadnák az iskolákat A közelmúltban több fórumon is felmerült az iskolák részleges, vagy teljes visszaállamosításának lehetősége. Az elképzelés nem minden előzményt nélkülöző: az oktatás permanens finanszírozási válságának megoldását nemcsak a döntéshozók, és előkészítők, hanem az iskolaügy szereplői is szorgalmazzák. Tolna megye A Belügyminisztérium önkormányzati főosztálya elkészített egy javaslatot, amelyet polgár- mestereknek küldött el. Az egyik változat szerint az iskolák maradnának önkormányzati fennhatóság alatt, a pedagógusok bérezését viszont az állam vállalná. Freppán Miklós, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője Kisiskola, több pénz Az állam tanulói létszám alapján finanszírozza az iskolákat; a normatívák átlagosan a költségek 28 százalékát fedezik, a többit az önkormányzatoknak kell hozzátenniük. Az állami hozzájárulás átlaga folyamatosan nő. A Kisiskolák Tolna Megyei Szövetségének jelenleg huszonkilenc iskola tagja. Bár definitive nincs meghatározva, kisiskolának az számít, amelyben egy évfolyamon egy tanulócsoport van. A létszám változó: vannak hat fős osztállyal működő iskolák is. Az azonban általános, hogy az állami-önkormányzati hozzájárulás megoszlása fenntartói szempontból kedvezőtlenebb: 60-40 százalék. ugyanakkor érdeklődésünkre hozzátette: egy nemrég zajlott fórumon ezen túlmennek mind a városok, mind a kistelepülések polgármesterei, akik úgy foglaltak állást: az oktatás teljes mértékig váljon el az önkormányzatoktól. Természetesen kérdés, hogyan alakulnak az oktatáshoz fűződő fenntartói jogosítványok, s hogyan módosul az intézményi autonómia. Nyitrai Menyhért, a mázai iskola igazgatója, A tanulmányi verseny szünetében Kétyen (archív felvétel) a Kisiskolák Tolna Megyei Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: ha ez az a huszárvágás, amely megoldja az oktatás problémáit, legyen. Valójában ma is állami feladat az oktatás finanszírozása, nem történne más, FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY mint a jelen helyzet legit- imizálása. Az igazgatók kinevezési jogáról úgy véli: nincs jelentősége, úgyis az diktál, aki fizet. A nem kellő finanszírozás mindenesetre a pusztuláshoz vezet, és a lassú halálnál nincs rosszabb - mondta. Elgondolkodtató, hogy az általunk megkeresett településeken feltételekkel, de üdvözölnék a közvetlenebb állami szerepvállalást. A nagykónyi általános iskola igazgatója Kurcz Józsefné elmondta: folyamatos működési gondokkal küzd az intézmény; ha az állam garantálná a működtetést, biztosítottnak látná az iskola jövőjét. Balogh Árpádné, Szakály polgármestere elfogadhatónak tartja az iskola fenntartásának átvételét, a jelenlegi helyzet ugyanis örökké szembenállást szül iskola és önkormányzat között. Hozzátette ugyanakkor: egy esetleges körzetesítés elkerülése érdekében komoly anyagi erőfeszítésekre is hajlandó lenne a község. A nagyszokolyi általános iskola létszáma száz fő alatt van. Nagy Károlyné ügyvezető alpolgármester elmondta: az önkormányzat a kis létszám ellenére is ragaszkodik az iskolához, és állami finanszírozás esetén is megtartaná az igazgató kinevezésének jogát. Divat lett a polgári szolgálat A lelkiismeret hivatalból nem ellenőrizhető Gyanítható, hogy sokan lényegében azért választják az időtartamában hosszabb polgári szolgálatot, mert nem fűlik a foguk a katonasághoz. Tolna megye Különféle intézményeknél, hivatalokban egyre gyakrabban találkozni fiatal férfiakkal, akik a fegyveres katonai szolgálat helyett a hosszabb időtartamú, de kényelmesebb polgári szolgálatot választották. A kérelmeket a közigazgatási hivatal bírálja el. Ganczemé dr. Rausch Mária, a megyei hivatal hatósági főosztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a jogszabály és egy alkotmánybírósági határozat szerint lelkiismereti okból lehet engedélyezni a polgári szolgálatot. A bizonyítási teher fordított, mert a hivatalnak kell bizonyítania, hogy a megjelölt ok nem valós. Tavaly 27 kérelmet utasítottak el, katonai szolgálatra való alkalmatlanság vagy valamilyen erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt. Volt ezek között betörés, személyes szabadság megsértése, zsarolás, sőt súlyos testi sértés is. Az elutasítottak közül heten fellebbeztek, de a Szociális és Családügyi Minisztérium másodfokon valamennyi döntést helyben hagyott. POLGÁRI SZOLGÁLATOSOK SZÁMA TOLNA MEGYÉBEN 400 Úgynevezett 300 közbenső határozatot 72 esetben hoz- 100 tak, 63 esetben azért, mert meg kellett várni, míg kiderül a katonai szolgálatra való alkalmasság, vagy alkalmatlanság. Kilencen meggondolták magukat, s visszavonták a kérelmüket. Az eljárásban a valódi okra gyakran nem derül fény, hiszen nem lehet a kérelmező leikébe látni. A hivatkozás legtöbbször vallási, s ez nem vitatható még akkor sem, ha a hazánkban működő egyházak többsége nem tiltja a haza fegyveres védelmét. Sőt. Szerepelt már a kérelemben, hogy az illető nem bírja a bezártságot, a tömeget. Néhány példa mindig van arra is, hogy a tá- gabb családon belül valató meghalt, vagy megsérült a hadseregben, s e miatt kérik a polgári szolgálatot. Gyanítható, s ezt már nem a hivatali, hanem társadalmi tapasztatok mondatják, hogy a fiatalok egyszerűen nem akarnak katonának menni. _____ _________ IHÁROSI 19 98 1999 2000 Csetepaté, középiskolásokkal Goldoni Chioggiai Csetepaté című darabját nézte meg a palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakképző Intézet harmincegy tanulója Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban. E nagysikerű játék volt az idei évadban a negyedik színházi előadás, amelyen a palánki tanulók részt vettek, hiszen korábban már látták a Pesti Színházban Örkény István Tóthék című tragikomédiáját, a Pesti Magyar Színházban (volt Nemzeti Színház) Szabó Magda Régimódi történetét, a Vígszínházban pedig Ibsen Nóráját, Eszenyi Enikővel a címszerepben. ______■ Pé nzt kap a sportkör Nagymányok A nagymányoki önkormányzat képviselő-testülete a Sportkör működéséhez idén több mint négymillió forintot tud elkülöníteni, ebből 1 millió 100 ezret készpénzben. A működési feltételekhez azonban szükség lenne még 600 ezer forintra, amelyet jótékonysági bál megrendezésével, illetve a lakosság körében 3-5 ezer forint névértékű támogatói jegyek árusításával kívánnak biztosítani. ■ A jó tőkések története Könyv a bőrgyáros dinasztiáról Hídfelújítás Erdélyben A szegényebbnek adnak, a gazdagabbtól kapnak Két iskolatörténeti dolgozat után a simontornyai bőrgyár alapító családjáról, a Friedekről szól Tóthné Unghy Ilona most megjelent legújabb munkája. A szerző bevallott célja, hogy a gyár államosítása után született hivatalos ismertetések „népnyúzó tőkés”-képét végérvényesen megváltoztassa. A cím mindezt elárulja: Simon- tomya társadalmi, gazdaság és kulturális életét meghatározó Fried-család története. A könyv az 1780-ban Morvaországból Simontornyára települt óhitű tímárral, Fried Salamonnal kezdődik és az államosítás után a világban szétszóródott Fried-leszár- mazottak történetével fejeződik be. A kettő között részletes képet nyújt a két világháború közötti Magyarország egyik meghatározó vállalatává lett Fried Bern és Fiai Bőripari és Kereskedelmi Rt. fejlődéséről, a tulajdonosoknak a település életében betöltött szerepéről, és portrét rajzol arról a testvérpárról, akiknek mindez javarészt köszönhető volt: Fried Pálról és Fried Imréről. A két Fried jóléti, kulturális intézmények egész sorát hozta létre Simontornyán: a ma az ő nevüket viselő művelődési házat, óvodát, sportpályát, munkás- és tisztviselői lakásokat építettek, mozi működött a településen, változatos társasági, kulturális, sportélet alakult ki mecenatúrájuknak köszönhetően a harmincas évekre. A két testvér közül Fried Pálra emlékeznek melegebben; ő volt az, aki munkásaival patriarchális viszonyt alakított ki. Imre távol- ságtartóbb természetű volt, Cadillac-kel járt, villája fényűzőbb volt. A család nem tudta kikerülni a zsidóüldözést. Imre egyetlen fia, István, akarata ellenére vett nőül zsidó lányt. István még 1944 előtt elhunyt, a hőgyészi gettóba Imre és menye, Éva került két kisgyermekével. Ők nem tértek vissza. Imre a gettóba indulás előtt kapta kézhez a kormányfőtanácsosi címének visszavonásáról szóló értesítést. Az 1935-ben elhunyt Pál gyermekei és családjuk túlélték a vészkorszakot. Közülük Vilmost 1944-ben katolikus pappá szentelték, az egyház védte meg az üldözéstől; a család tizenkét leszármazottja ma az Egyesült Államokban és Kanadában él. A könyv mindenekelőtt a város múltját megismerni simontornya- iak érdeklődésére tarthat számot, de az ipartörténet és a Tolna megyei zsidóság történetéhez is értékes ismereteket, adatokat tartalmaz. (Tóthné Unghy Ilona: A Fried család története, Bogárd és Vidéke Lapkiadó 2001, 225 o.) T. F. Ismét segítséget kíván nyújtani a bogyiszlói önkormányzat erdélyi testvértelepülése, Csíkcsicsó részére, ezúttal egy elsodort híd felújításával összefüggésben. A németországi testvértelepülés, Schlitz viszont Bogyiszló felé tett szép gesztust. Bogyiszló Az erdélyi falu hídját az árvíz során elsodorta az Olt folyó. Bogyiszló polgármestere, Tóth István kezdeményezésére, dr. Dávid Ibolya és dr. Fónagy János miniszterek közbenjárásával immár lehetőség van egy gyors telepítésű katonai hídelem olcsón történő megvásárlására, és kivitelére. A polgármester azt mondta, hogy az önkormányzat nem szándékozik a helyi adófizetők pénzét más települések támogatására költeni, minden egyéb segítséget azonban meg kíván adni a nehéz körülmények között élő erdélyi testvérfalu számára. A néhány százezer forintba kerülő hídfő tartó szerkezet megvásárlása érdekében az ön- kormányzat a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet bogyiszlói kirendeltségén megnyitotta a 70600140-15248633 számú szám- ' lát, amelyre további felajánlásokat várnak. Miközben a község ad a nálánál szegényebb „barátnak”, kap is a gazdagabbtól. A németországi testvértelepülés, Schlitz jutányos áron felajánlott Bogyiszlónak egy nem túl fiatal, ám kifogástalan állapotban levő Mercedes típusú emelőkosaras szállítójárművet, amely alkalmas a település-fenn- tartási, építési munkák céljára. ■ k J
