Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-13 / 87. szám

I 2001. Április 13., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 7. oldal Paks története dióhéjban Paks az új évezred küszöbén A település nyomait a csiszolt­korszak tárgyi emlékei őrzik, de a környék gazdag bronzkori lele­tekben is. A rómaik előtt kelták éltek ezen a vidéken. Paks a ró­maiak birtokába Claudius császár ural­kodása alatt került: i.sz. 41-54 között. Az első írásos em­lékek 1333-ból Pókus Lőrincet, 1334-ből Pakus Andrást emlí­tik, akik egyházi tize­det fizettek. A mohácsi vész (1526) után Paks török kézre került, vár épült, melyben 60-200 fős török katonaság állo­másozott. A török kiűzé­sének évében, 1686-ban település elnéptelene­dett, az 1689. évi me- . gyei összeírás meg sem említette Paksot. Három betelepítési hűl-' lám után 1731-ben Paks me­zővárosi rangot kapott. A Duna mindig fontos szerepet töltött be a település történetében. 1861-ben például 55 vízimalom őrölte Paks és a környék búzáját. Paksot elke­rülték a kapitalista fejlődés iparo­sítási folyamatai, és az 1920-as évek után is csak a konzervgyár, il­letve a téglagyár jelentette az ipart. Az 1950-60-as években ipari üzemek nem települtek Paksra, munkahely kevés volt, közel 1000 ember ingázott naponta a munka­helye és Paks között.Változást , az atomerőmű 1969-ben bein­dult épít- e ­zé- s e ho­zott, tíz év alatt meg­duplázódott a lé- lekszám és 1979-től ismét városi rangot kapott Paks. A fejlesztések irányai A közvélemény figyelembe vételével A város költségvetéséből fejlesztésekre mintegy 18 százalék jut a rendelkezés­re álló pénzekből, ami jó aránynak mondható. A város vezetésének fejlesztési szándékai egybeesnek a lakosság igényeivel, mint azt a december­ben elvégzett közvélemény-kuta­tás adatai és az elfogadott költség- vetés bizonyítják - végtére is ép­pen ezt a célt szolgálja a felmérés. Az idén a költségvetés mintegy ti­zenhét-tizennyolc százalékát költheti az önkormányzat fejlesz­tésekre. Négy fő célt határoz meg a költségvetés tervezete. A mun­kahelyteremtés a a Ganzzal aláírt szerződésben realizálódik, az idén a tervezés, előkészítés és a terület közművesítése (ez utóbbi kétszázmillió forinttal) szerepel a programban, ugyancsak ezeket a folyamatokat végeztetik el az új egészségügyi rendelőintézet épí­tésének megvalósítására. A har­madik irány az oktatási intézmé­nyek fejlesztése, itt elsősorban eszközök beszerzése és az épüle­tek korszerűsítése kap hangsúlyt. Régi igénye a városlakóknak a la­kásépítés, tavaly év végén fogadta el az erről szóló programot a tes­tület, amelynek értelmében meg­kezdődik az önkormányzati tulaj­donú szociális bérlakások számá­nak növelése részben lakások vá­sárlásával, felújításával, kisebb részben újak építésével. __■ Ga zdaság, önkormányzat, civilek - együtt Atomváros. Kétségtelen, hogy Paks em­lítésére elsőként az atomerőmű jut eszébe a távolabb élőknek. Némi jog­gal, hiszen a városi rangot, a dinami­kus fejlődést a nukleáris ipar telepítése hozta. Mindezzel együtt számos más értékkel is büszkélkedhet a Duna jobb partján, szép természeti környezetben fekvő kisváros. Gazdag történelmi ha­gyományok és bíztató jövőkép között a jelen minden problémájával együtt is a magyar átlagnál magasabb életszínvo­nalat, széles skálájú szolgáltatásokat, kellemesebb környezetet tudhatnak magukénak a város lakói, tősgyökere­sek és betelepültek egyaránt. Ez utóbbi kategóriát egyébként ma már alig-alig említik, az atomerőmű építésének kez­detekor némi okkal-joggal kialakult el­lentéteket az élet, az évtizedek közös cselekvései feloldották. Bor Imre Fehérgyarmaton született 1963. november 21-én. Végzettségei: villamosmérnök (Budapesti Műszaki Egye­tem, 1988), marketing mene­dzser (Janus Pannonius Tu­dományegyetem, 1993) Nős, gyermekei Alexander 12, Juli­anna 7 éves Hobbija nincs, ha ideje engedné szívesen foglalkozna lovakkal Bor Imre második ciklusát tölti pol­gármesterként, négy év megszakí­tás után, 1998-ban újra őt tisztelte meg bizalmával a választópolgárok többsége. Hogyan látja a város jelenét, mit gondol a jövőről, kérdeztem a város első emberét.- Két dolgot kell tudni: a la­kosság átlagéletkora Pakson ala­csonyabb, mint a megyében, mint országosan és képzettsé­gük szintje az átlagosnál vala­mivel magasabb. Ez az atom­erőműnek köszönhető és így természetesen a település még ma is erősen erőmű központú, hiszen 2600-an dolgoznak ott és legalább ennyi embernek ad munkát. A jövedelmek is ma­gasabbak az átlagosnál. Az egy lábon állás nem egészséges do­log, hiszen így könnyebben ve­szíthetjük el egyensúlyunkat, ezért ezt Pakson is fel kell olda­ni. Persze nem az erőművet kell lenyomni a többiekhez, hanem kellenek olyan nagy cé­gek, amelyek jelentős gazdasá­gi erőt képviselnek. Ilyen lehet a Ganz, amely, ha megvalósul a közelmúltban megkezdett öt éves program, ez a cég lehet mind árbevételében, mind a foglalkoztatottak számában a " második legnagyobb cége a város­nak. Ráadásként, a Ganztól az is várható, hogy beszállítói, alvállal­kozói „nekilendülést” eredmé­nyezhet. A meglévő vállalkozók­nak is lehetőséget ad és új vállalko­zások indítására is nyílhat tér.- A gazdasághoz szükséges hát­tér két legfontosabb tényezője az oktatás és az egészségügy. Ezek mi­lyen állapotban vannak Pakson?- Az egészségügy saj­nos nagyon rossz helyzet­ben van. A nyolcvanas években nem igazán il­lesztette a városvezetés a lakosság szántónak meg­duplázódásához, ennek eredményeképpen szétta- goltan helyezkednek a rendelők, öreg, düledezőfélben lévő épüle­tekben van egy részük. Szinte egyetlen épület sem felel meg a 2001-ES KÖLTSÉGVETÉS éves összeg 4072 MFt állami hozzájárulás 763 MFt helyi adók 1843 MFt egyéb bevételek 660 MFt önk. vagyon értékpapírokban 745 MFt hitelfelvétel 60 MFt PAKS LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA 20000 15000 10000 5000 to m ro CD CD cn CD CD CM 1949 1990 2000 Egy jellemző látkép Paksról A település gazdái Bor Imre polgármester, Bagdy László villamosmérnök, alpolgár­mester, dr. Bencsik Lajos jogtanácsos, prof. dr. habil. Bogáncs János radiokémikus, Faller Dezső vállalkozó, dr. Ferenczy Istvánná tanár, Haas Ferenc Tihamér szállításvezető, Hajba Antal kajak-kenu edző, Hajdú János vállalkozó, Kém József szövetkezeti elnök, Pálmai István üzemmérnök, Pámer Zoltán közgazdász, dr. Rujder Mária fogorvos, Somogyvári Gábor vállalkozó, Szinger Fe­renc nyugalmazott sportegyesületi elnök, dr. Széchenyi Attila házi­orvos, dr. Vöröss Endréné egészségnevelő kor előírásainak. Éppen ezért dön­töttünk az egészségügy fejleszté­sének programja mellett,* amely­nek első lépcsője egy új rendelőin­tézet építése. Az oktatásban vi­szont vannak bizonyos eredmé­nyeink, történtek felújítások, foly­nak építkezések. A nagy probléma a pedagógusok bérezése, amelyet sajnos önkormányzati eszközök­kel nem lehet megoldani, még FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Pakson sem. Szervezetileg, szer­kezetileg nincsenek gondok, nem kellett intézményeket bezárnunk, megtaláltuk a megoldásokat, mint például a Móra és Herman iskolák összeköltöztetését. A gyermeklét­szám prognózisok is azt mutatják, hogy a következő tíz évben sem kell radikális megoldásokhoz nyúlni. Dunakömlődön kevés ugyan a gyermek, de a képviselő- testület megfontoltan úgy döntött, hogy vállalni kell az alacso­nyabb létszám ellenére is az is­kola működtetését, hogy ezzel is segítsük a gyermekek kötődé­sét a faluhoz.- A közéletben mennyi szere­pet kapnak a civil szervezetek?- Szerintem ez jó irányban halad Pakson, egyre több a tény­leges tevékenységet végző szer­veződés. Dunakömlődön az el­múlt-évben lezajlott a Kömlődi Jövőért Program, felpezsdítve a falut, felismertetve az emberek­kel, rajtuk múlik, hogy húsz év múlva milyen lesz az életük. Paksori is sok szervezet műkö­dik, így például az Együtt a par­lagfű ellen Alapítvány, a Kertba­rátok Egyesülete, közös progra­mokkal is, mint a város virágosí- tása. Más alapítványok, önkor­mányzatiak és függetlenek, szo­ciális területen működők, és a nemrég alakult Média Egyesület. Ez utóbbival és az atomerőmű­vel közösen szerveztük a szabad sajtó napjának megünneplését az idén. A két példa is jelzi, hogy elképzeléseim szerint a három meghatározó szektor - a gazdaság, a civüek és az önkormányzat - együttműködésében nagy lehető­ségek rejlenek, hiszen mindannyi­an mást és mást tudunk közös ügyeinkhez hozzá tenni.- Az évezred elején miként, mi­ben látja a jövő feladatait?- A dunakömlődi szennyvízbe­ruházás, a rendelőintézet megépí­tése, a Ganz ipartelepének megva­lósítása és a'lakásprogram a legkö­zelebbi feladatok. Ezt követően az egészségügy fejlesztésének máso­dik szakasza következhet, az ipari park betelepítése. A munkahelyte­remtés, a gazdaság fellendítése szempontjából nagy reményeket fűzök az idegenforgalmi progra­munkhoz, amely a nyárra elkészül, ezt kell megvalósítani a már emlí­tett hármas együttműködésben. RÁKOSI GUSZTÁV Tudja-e, hogy... A város templomai közül az óvárosban három található: re­formátus, katolikus és evangé­likus templom. 1990-ben épült a Makovecz Imre tervezte Szentlélek templom, ami egyik építészeti büszkesége a város­nak, jelentős részben a paksi hí­vek áldozatos munkájának se­gítségével készült el. Pakson három múzeum talál­ható: Városi Múzeum és a Paksi Képtár. A Városi Múzeum ad ott­hont többek között a Pákolitz emlékszobának. Az egykori Er­zsébet Szállóban kapott helyet állandó képtár, valamint itt látha­tó több alkotó ideiglenes kiállítá­sa is. A Paksi Atomerőmű Rt. Látogató Központja ugyancsak múzeumi ranggal büszkélked­het, látogatóinak száma megha­ladja az évi harmincezret. Képzőművészeti alkotások­ban, és egyéb gyűjteményekben is gazdag a város. A gimnázium bejártánál áll a Vak Bottyán Já­nos mellszobor, a Móra Ferenc és a Herman Ottó iskolák előtt a névadók mellszobra. Más köztéri szobrok: Kutas György: Anya a gyermekével, Tóth Emőke: Ha­las fiú; Vas György: Térplaszti­ka, Fafaragványok a KRESZ-park- ban; Vízköpő kút. A Római Kato­likus Templom előtti téren áll a Háborús emlékmű (Halász Kár­oly), amelyen a II. világháború­ban elesett katonák nevét olvas­hatjuk. 1998. március 15-én avat­ták fel Jámbor Pál mellszobrát, egy évvel később a Városi Múze­um udvarán Pákoltiz István mellszobrát, mindkettő Farkas Pál alkotása. Az egykori biskói révnél áll a komptragédia emlék­műve. A PA Rt. területén lévő szobrok: Farkas Pál: Paksi dispu­ta, Kiss István: Térplasztika, R. Kiss Lenke: Harmónia ■ A népszerűségi lista élén Tíz esztendeje a város jegyzője Valószínűleg a város legnép­szerűbb személyisége, leg­alábbis a közvélemény-ku­tatások szerint. Ha nincs is ellenére, ezt nem önmagá­nak tulajdonítja, ahogy mondja, ezt részben szülei­nek, részben a hivatal mun­katársainak köszönheti. Dr. Blazsek Balázs az önkormány­zatiság kezdetétől a város jegyzője. 1990-ben, az első szabad választá­sok után a testületet vezető koalíció pártjai kértek fel, induljak a pályá­zaton - emlékezik. Kicsit sem volt ellenemre, hiszen a megyei fő­ügyészségen dolgoztam, naponta ingáztam Paks és Szekszárd kö­zött. Ennél is fontosabb volt, hogy a szívem is húzott haza, a feladatról nem is beszélve. Történelmi lehe: tőség volt, az önkormányzatok ma­guk alakíthatták ki működésük ke­reteit. Nagy munka, nagy kihívás és akkor szerencsére meg volt még a fiatalos lendület ehhez. A helyi po­litikusokkal együtt, közülük feltét­len ki kell emelnem Szalai Dobos Istvánt, azt hiszem sikerrel oldot­tuk meg, alapvetően máig eszerint dolgozik a testület. Talán ez volt a Dr. Blazsek Balázs Pakson született 1963. március 29-én. Végzettsége: jogász (Janus Pannonius Tudományegyetem, 1987), közgazdász (JPTE, 1998) Pályája: 1987-1990, beosztott ügyész a Tolna Megyei Főügyészségen, 1990. január 1. óta Paks város önkormányzatának jegyzője. Nős, felesége dr. Bánovics Beáta ügyvéd, gyermekeik Beáta (1989) és Zsófia (1998) tíz esztendő legszebb időszaka. Persze a további évekre sem lehet panaszom, együtt tudtam működ­ni mindkét polgármesterrel. Szak­mai kérdésekben egyikük sem akart befolyásolni, magam pedig óvakodom a dönté­sekbe való beleszó- f lástól, így nincse- ™ nek igazán konflik­tushelyzetek. A népszerűség? Köszönöm jól esik a közvélemény-kutatások eredménye, ám úgy gondolom, a szüleim (mindketten köztiszte­letben álló pedagógusok voltak) megalapozták, ezzel a névvel csak rontani .tudtam* volna. Nem hagyhatom szó nélkül munkatársaim, a hivatal dol­gozóinak szerepét sem. Sike­rült itt tartanunk (ebben a polgármestereknek is nagy részük van) a szakembergár­dát, felnevelni melléjük egy új nemzedéket, ők hosszú távon biztosítják az állam­polgárok, a város ügyeinek, dol­gainak szakszerű és ami talán még fontosabb, emberközpontú intézését. A köz véleménye Paksról Évente készít közvélemény-kutatást a Jelenkutató Intézet Pakson, 1997. óta, felmérve a lakosság vélekedését a közélet­ről, kultúráról, a gazdaságról, a tájékoztatásról és számos más területről. A 2000. decemberi felmérésből mutatunk be két adatot, amelyek a polgárok közérzetét jelzik. __________________PAKS MEGTARTÓ EREJE________________ Ne m akar elköltözni, mert jól érzi magát itt: 73 % Nem akar elköltözni, mert bízik benne, hogy jobb lesz itt: 12% Nem akar elköltözni, mert nincs rá módja: 5 % Elköltözne: 6 % Egyéb válasz: 2 % nem válaszolt_________________________________________2 % MENNYIRE AD PERSPEKTÍVÁT PAKS? (SZERETNÉ-E, HA GYERMEKE ITT TELEPEDNE LE, TEREMTENE MAGÁNAK MEGÉLHETÉST?) MENNYIRE AD PERSPEKTÍVÁT PAKS? (SZERETNÉ-E, HA GYERMEKE ITT TELEPEDNE LE, TEREMTENE MAGÁNAK MEGÉLHETÉST?) IGEN 61 % NEM 16% EGYÉB VÁIASZ 10% NEM VÁLASZOLT 13% k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents