Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

Totózó az út Valamit nem tud pontosan? Megújult formában, 24 órás, állandó hírszolgálattal, mellett \AAAAAA.tolnaine|iiijsaf,hu a korábbinál jóval több szolgáltatással. Helyből minden. MEGYEI TŰKOR A Költészet napja Tolna megyében 2. oldal MEGYEI TÜKÖR Mindig köszönök a szőlőnek 3. oldal SPORT Visszatértek Tolnára a svédek 11. oldal Mai ajánlatunk: TöliiaJJtó^ijság hirdetési újság Hírek DOMBÓVÁR. Szombat este fél hatkor húsvéti hangverseny kezdődik az Apáczai Csere Já­nos Szakközépiskola dísztermé­ben, ahol a helyi Kapos Kórus, a paksi Városi Vegyeskar és a spa­nyol Samaniego Kórus lép fel. PAKSON valamennyi óvodába és általános iskolában április 19-én és 20-án, reggel fél nyolc és dél­után hat óra között lesz a beíratás. SIMONTORNYA. Nagy meny nyiségű használt ruhát, cipőt, és tartós élelmiszert gyűjtött össze a tiszai árvíz károsultjainak a simontornyai Vöröskereszt, az SOS-szervezet, a református gyülekezet és a polgármesteri hi­vatal. Az adományokat a Vörös- kereszt részéről Kapoli Istvánné, az önkormányzat részéről Áren­dás Sára képviselő kíséretében ma juttatják el Vámosatyára. Az út költségeit a Simovill Szövetke­zet és a Simotrade Kft. állja. PAKS. Elnökségi ülést tartott a Paksi Duna-partért Közalapít­vány tegnap a Városházán. Fonyó Lajos elnök beszámolt a szervezet tavalyi gazdálkodásá­ról és ismertette a Duna-parti nyári programsorozat terveit. Alkotmányellenes a szövetkezeti üzletrésztörvény Orbán Viktor: a cél helyes, a megoldást javítani kell Alkotmányellenes a mezőgazdasági szövet­kezeti üzletrészről szóló törvény és végre­hajtási rendelete az Alkotmánybíróság (AB) szerdán Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozata szerint a testület mindkettőt ha­tályba lépése napjára visszamenőlegesen megsemmisítette. Orbán Viktor az Alkotmánybíróság döntéséről lapunknak azt mondta: tegnap estig megközelí­tőleg 300 ezer ember jelentkezett, hogy külső üzletrésztulajdonát pénzre váltsa. A miniszter- elnök feszítő társadalmi kérdésnek nevezte, amely igazságtalanságot és sérelmet is magá­ban foglal:- Eddig a külső üzletrész-tulajdonosok alkot­mánysértő módon nem juthattak és ma sem juthatnak hozzá a külső üzletrészük értékéhez - mondta -. Ráadásul a külső üzletrészhez és tulajdonlásához nem kapcsolódnak olyan jo­gok, amelyek érdemben tudnák befolyásolni a szövetkezet döntéseit. Ez alkotmányellenes helyzet. A kormány szerette volna, ha ezek az emberek megkapják a pénzüket. Mégpedig a névértéke alapján. A mai értéke ugyanis megle­hetősen kétséges ezeknek az üzletrészeknek. Azt a megoldást viszont, amellyel a kormány ezt az igazságtalanságot orvosolni szerette vol­na nem fogadta el az Alkotmánybíróság, tehát új törvényt kell alkotni. Nem akarunk azonban más irányt szabni a szabályozásnak: szeret­nénk, ha ezek az emberek minél hamarabb hozzájuthatnának a pénzükhöz. Ezért minden valószínűség szerint arra fogom utasítani a me­zőgazdasági minisztert, hogy az eddig beérke­zett igénybejelentést továbbra is tekintse érvé­nyesnek: az új törvénynek is az eddigi igénybe­jelentések szolgáljanak alapjául. Azt hi­szem, hogy előrejutottunk, bár nem any- nyit, mint amennyit szerettünk volna. Azzal ugyanis, hogy a külső üzletrész-tu­lajdonosok az igényüket bejelentették, a munka egy nagy részét elvégeztük. Már csak meg kell tudni mennyi pénzt kap­nak és mikor. Ehhez azonban alaposan át kell tanulmányozni az Alkotmánybíró­ság döntését, hogy a következő megoldá­sunk már szerencsésebb és sikeresebb legyen, mint az első volt - mondta la­punknak Orbán Viktor miniszterelnök. Az Alkotmánybíróság döntésével és a visszhanggal lapunk 5. oldalán részlete- sen foglalkozunk. _______________ ■ Em berek és levelek Tolna megyében ötvenhárom mezőgazdasági szö­vetkezetét érint a most megsemmisített törvény. Kí­vülállóként - 480 millió forint értékben - több, mint háromezerhatszázan jutottak üzletrészhez, né­gyezren vannak, akik a vagyonnevesítéskor még szövetkezeti tagok voltak, ám kiléptek 1999 végé­ig. Az üzletrészértékük több, mint 520 millió forint. Napi 1300-1400 levelet, vagyis három zsáknyit hoz naponta a posta a Tolna megyei földművelésügyi hi­vatalhoz, melyek a külső üzletrész-tulajdonosok ké­relmeit tartalmazzák. Eddig tizennégyezer beadvány érkezett a hivatalhoz. Kompromisszum előtt Elismerik a folyamatosságot Megállapodás született a fe­lek között a munkaviszony folyamatosságát illetően, ha nem is került sor aláírásra. A német cég hajlandó folya­matosnak tekinteni a mun­kában töltött időt. Paks Az önkormányzat tulajdonában lé­vő Dunacenter Kft. sokadszori át­alakulása újabb fejezetéhez érke­zett. A volt költségvetési üzem egy­kori „sikerágazata”, a német bér­munkában dolgozó kábelkötegelő üzem is eladósorba került, miután az ingolstadti székhelyű cég a be­dolgozás helyett saját tulajdonú, magyarországi bejegyzésű vállalko­zás alapítása mellett döntött, amely­nek az ipari parkban épített üzem­csarnokot. A dolgozókat átveszik - ez már korábban tisztázódott - ám nem kívánták elismerni eddigi munkaviszonyuk jogfolytonossá­gát. A munkások ez ellen kifogással éltek és kérték a Dunacentert, fizes­se ki végkielégítésüket. Tegnap vál­toztak az álláspontok, a németek hajlandóak a megoldást jelentő, fo­lyamatosságot elismerő foglalkozta­tásra. Az erről szóló szerződéster­vezetet átadták a munkavállalók­nak, akiknek április 20-ig kell dön- teniük annak elfogadásáról. rg Bírság: van, ahol tervezik Szekszárdon 663 autós mulasztott Nem egy önkormányzati költségvetés bevételként tervezi az adópótlékokat és mulasztási bírságokat. A számítás általában a múlt évi „bázison”, azaz tapasz­talatokon alapul. Ahol nem tervezik, ott is milliós nagy­ságrendű az ebből szárma­zó bevétel. A késedelmi pótlék összegétől nem lehet eltérni, a mulasztási bírság összegét azonban mérle­gelhetik az önkormányzatok, s a szigor nem mindenhol egyforma. Tamásiban a 2000-es 1,118 millió forinttal szemben 2001-re 1,2 mil­liót terveztek e forrásból. Csík Jánosáé, a városháza pénzügyi vezetője szerint ez nem azt jelen­ti, hogy bírságolni is akar az ön- kormányzati adóhatóság. - Alap­vetően nem azt feltételezzük, hogy nem akarják időben fizetni az adókat, de óhatatlanul előfor­dul késedelmi pótlék - mondta. Az 1,2 millió forint „tapasztalati szám”, az ügyek normális mene­tében is befolyik ennyi. A valós képhez hozzátartozik, hogy a vá­rosban 1,4 millió forint csak a fel­számolás alatt álló cégek gépjár­műadó-pótlék tartozása. Tamási­ban csak akkor rónak ki mulasztá­si bírságot, ha a gépkocsi vásárlá­sát nem jelenti be a tulajdonos. Pakson eseti jellegű bevételnek számítanak a bírságok, pótlékok - közölte érdeklődésünkre Várszeginé Németh Mária, a vá­rosháza pénzügyi vezetője. A vá­rosban tavaly 4,9 millió volt a pót­lékokból származó bevétel. Dr. Török Erzsébet, adóosztály-vezető elmondta: csak azokat az autóso­kat bírságolják, akik sorozatosan elmulasztják gépkocsijukat beje­lenteni, vállalkozók esetében in­kább jellemző a bírság, magán- személynél a „plafon”, azaz 100 ezer forint fele a kezdőösszeg. Szekszárdon szintén nem tervez­nek e bevétellel, ami Ferincz János aljegyző szerint nem is lenne ész­szerű. A megyeszékhelyen 2000- ben 13 millió forint késedelmi pótlék, és 11,8 millió bírság érke­zett az önkormányzat számlájára. Az adóosztályon Kovács Lászlómé elmondta: ha valaki életében elő­ször felejti el bejelentem autóvá­sárlását, elfogadják, hogy nem tu­dott róla. A legnagyobb bevétel az iparűzési adóval kapcsolatos mu­lasztásokból folyt be, legtöbben azonban, 663-an a gépkocsi beje­lentését mulasztották el. tóth f. Képzés köztisztviselőknek A tegnapi előadások után ma vizsgáznak Kamarák nélkül nincs EU-csatlakozás mint pozitív tevékenység Dávid Ibolya a kamarai klubban Az Európai Unió intéz­ményrendszerével, vala­mint a szerveződés műkö­désével ismerkedett tegnap Szekszárdon, a Tolna Me­gyei Közigazgatási Hivatal­ban mintegy ötven önkor­mányzati és területi állam- igazgatási köztisztviselő. SZEKSZÁRD A szükséges információkat Győr- Sopron megye közigazgatási hi­vatalának munkatársai, Gáncs Gábor főtanácsos, dr. Kadler Tamásné főosztály vezető és Ősz Ágnes főtanácsos osztották meg a résztvevőkkel. A hasonló rendez­vényektől eltérően a hét előadás - köztük az EU- integráció történe­te, az EU pénzügyi alapjai, az Eu­rópai Unió közösségi jog forrásai, illetve hazánk csatlakozási folya­mata - egyúttal képzésként is szolgált. A hivatal termében ugyanis azon köztisztviselők fog­laltak helyet, akik - miután 1993- 99 között tettek közigazgatási alapvizsgát - még nem mélyül­hettek el részleteiben az EU intéz­ményrendszerérői szóló tanul­mányokban. Ezt a hiányt tehát tegnap sikerült pótolni. Hogy mi­lyen eredménnyel, az ma derül ki, hiszen a résztvevők 15 órakor tesztlapok kitöltése révén tesznek vizsgát a szakértők előtt. A tervek szerint egyébként ez a fajta kép­zés a jövőben rendszeres időköz­önként folytatódik, hiszen me- gyeszerte sok százra tehető azok száma, akiknek 2002. december 31-ig ugyancsak vizsgázniuk kell az említett témakörből.-SZÁ­A lobbizás, A gazdasági kamarák az uni­ós csatlakozásban betöltendő szerepének fontosságát hang­súlyozta egyebek közt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kamarai klub­jának megnyitóján tegnap Tamásiban. A megjelentek előtt Takácsné Tóth Márta, a szekszárdi Euroinfo Centre vezetője adott tájékoztatást a Széchenyi-terv pályázati le­hetőségeiről. Tamási A kötelező kamarai tagság 1999-es eltörléséről a miniszter azt mond­ta: akik támogatták, az azt megelő­ző évek tapasztalatait összegez­ték, hiszen például az agrárkama­ráknál sok termelőnek nyűg volt a kötelező tagság, az önigazgatás kérdőjeleket hagyott maga után, és a kamaráknak átadott egyes ál­lamigazgatási feladatok ellátása sem volt megfelelő színvonalú. Az önkéntességgel kapcsolatban megjegyezte: nem ezt a megoldást támogatta, bár maga is látta, hogy számos hibája volt az 1994-es tör­vénynek, inkább a bajor példát tartotta irányadónak. A többség ugyanakkor 4 választható kamarai tagság mellett döntött - fűzte hoz­zá. A törvény 1999-es módosításá­nál volt egy olyan variáció is, amely kezdetben a kieső tagdíjak­kal arányos állami támogatást nyújtott volna a kamaráknak. Hangsúlyozta: a gazdasági kama­rák számos olyan feladatot tudnak ellátni, amelyet az állam nem, sze­repük nélkülözhetetlen. A kamara van abban a helyzetben, hogy reá­lisan megítélje a gazdasági folya­matokat. Komoly remény van arra, hogy 2004-ben tel­jes jogú tagja le­szünk az Európai Uniónak, gazdasá­gi kamarák nélkül pedig nincs csatla­kozás - húzta alá. A gazdasági szer­vezeteknek a politikus szerint a többi mellett fontos szerep jut az európai értelemben vett régiók ki­alakításában, működésében. Dá­vid Ibolya kitért arra: az általa ve­zetett tárcánál elkészült a lob­bitörvény első olvasata, amely a gazdasági érdekérvényesítést, mint pozitív tevékenységet szabá­lyozza. Ennek nincsenek európai példái - tette hozzá. Béres Vilmos, a TMKIK alelnöke megjegyezte: a kamarák most abban a nehéz helyzetben vannak, hogy alacso­nyabb létszámú tagsággal, alacso­nyabb bevétellel magasabb szín­vonalú szolgáltatást kell nyújtani­uk. A most megnyílt kamarai klub a vállalkozók szélesebb körű tájé­koztatását is szolgálja - mondta az alelnök. TÓTH F. \ í i 1

Next

/
Thumbnails
Contents