Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-06 / 55. szám

2001. Március 6., Kedd TOLNA MEGYE 2001 Tolnai Népújság - 5. oldal ZOMBA AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN A község, ahol jó élni Zomba már az ókorban is lakott volt, néhány éve a régészek egy, az avar korból származó település nyomaira bukkantak. A honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, a környék helynevei Árpád törzsét idézik. A községről az első írásos emlék 1015-ben keletkezett, a későbbi korokat homály fedi. Tudjuk, hogy a falu elpusz­tult a török hódoltság idején, a 18. század elején német és a Dunántúl nyugati ré­széről magyar telepesek érkeztek, ők építették újjá. A németek és a község földes­ura katolikusok volt, a magyarok evangélikusok. A falu mezőgazdaságból élt, né­hány kézműves család látta el a lakosságot iparcikkel. A kiegyezés után malom, téglagyár, sajtüzem épült. A század elején gazdálkodáshoz értő, szorgalmas pa­rasztok éltek itt, erről árulkodnak a tekintélyes parasztházak, amelyek az utolsó évtizedekben eltűntek, átadva helyüket a modem, új épületeknek, mutatva, hogy a falu mai lakói épp olyan dolgos, szorgos emberek, mint eleik voltak. 2000 1500 1000 500 Zomba nagyközség első embere tizennyolc éve Szulimán Ferenc. Az eredeti szakmáját te­kintve mezőgazdasági technikus, 1983-ban került a közigazgatásba, előtte 25 évig a mező- gazdaságban, Kajmád, Biri- tó-pusztán volt gyakornok, majd a németkéri, ■miszlai, zombai termelőszövetkezet­eknél 20 évet dolgozott kü­lönböző beosztásokban. Hét évig volt tanácselnök, majd immár a harmadik cik­lusban polgármester. Szulimán Ferenc - csakúgy, mint a zombai képviselőtes­tület valamennyi tagja - füg­getlen jelöltként indult és nyert az önkormányzati vá­lasztásokon.- Polgármesterségem és tanácselnökségem alatt is mindig elsődlegesnek tekintettem a falu, az állampolgárok érdekeit, a saját sorsomat alá­rendeltem a közösségi, közéleti feladatok­nak. Igyekszem úgy végezni a munkámat, hogy a közeli és távoli települések és lakóik érdekeit képviseljem. Nem szeretek veszíte­ni, kapcsolataimat mindig tudatosan alakítot­tam az emberekkel, a közösségi csoportok­kal, politikai pártokkal. Éppen ezért az ön- kormányzat működése szempontjából azt tartanám jónak, ha a képviselőtestület mun­káját soha nem a politika vezérelné, hanem a település érdekei érvényesülnének egy szebb jövő reményében. Büszke vagyok rá, hogy a működésem alatt sikerült megvalósítani a községben az isko­lák, a művelődési ház, a sporttelepek felújítá­sát, óvoda kialakítását a régi kastély épületé­ZOMBA LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA 2001-ES KOLTSEGVETES 1949 1990 2000 Éves összeg 254,7 MFt állami hozzájárulás 105,6 MFt helyi adó 10,1 MFt egyéb bevételek: 139,0 MFt Önkormányzati vagyon értékpapírokban:­Szulimán Ferenc 61 éves Végzettsége: mező­gazdasági technikus Felesége nyugdíjas, fia katonai műszaki főiskolát végzett, lánya óvónő Hobbija: a munkája ben, a park helyreállítását. Az idősebbekre, betegekre is gondolva, megoldottuk a szociá­lis étkeztetést, házhoz szállítással. Nagy gon­dot fordítottunk a falu útjainak, hídjainak, a vízelvezető árkoknak, átereszeknek, a járdák­nak a felújítására és az infrastruktúra fejlesz­tésére, bevezettük a községbe a földgázt. Az evangélikus hívők 1994-ben új templo­mot építettek Haffenscher Károly lelkész úr vezetésével, ebben a község lakosai is részt vettek. Az elkövetkező évek feladatai között szerepel a szennyvíz- és csatornahálózat kiépítése, a tervek elkészültek, „már csak- ” a pénz megszerzése van hátra. Ugyan­csak terveink között szerepel egy sport- centrum építése a sportpálya vagy az isko­la mellett. Az, hogy a falu fejlődik, az itt lakó, na­gyon szorgalmas embereknek köszönhe­tő. A legjobban annak örülök, amikor azt hallom, hogy Zomba olyan község, ahol jó élni. A település gazdái 2001-ben: Szulimán Ferenc polgármester, független, dr. Fábián László körjegyző. Képviselőtestületi tagok (mind független): Fazekas Ferencné, a Zomba és Vidéke Taka­rékszövetkezet főkönyvelője, Krómer Ferenc, Tolnatej Fit. munkatársa, a Zombai Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Lakatos Klára, a Zombai Általános Iskola igazga­tó-helyettese, dr. Lukács Lajos háziorvos, Misóczki István, a Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet ágazatvezetője, Pintér János, a Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet dolgozója, Szűcs Sándor, a DDGÁZ dolgozója, Témer István, a Zombai Önkormányzat házi brigádjának vezetője, Toláczi József művelődési ház igazgató, Tóth Károly tanár. Falugondnok: Pál Gyula. Az alsófokú oktatási igazgatóság igazgatója: Fábián József. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Fetzer Györgyi, tagjai: Újvári Gyuláné, Mátis Éva, Kaufmann Henrik, Specht Péter. Vegyes lakosság Zombán A vegyes lakosságú Zombán jól megfértek egymás mellett a ma­gyarok és a németek egészen ad­dig, amíg a hitleri eszmék ide is be nem hatoltak. A II. világháborút közvetlenül megelőzően a köz­ségben 229 magyar és 238 német ajkú család lakott, összesen 2040 fő. A háborút követően 172 német családot kitelepítettek. Helyükre székelyeket (158 család, 586 fő) és felvidékieket (44 család, 138 fő) telepítettek be. Az 1945 májusá­ban betelepített székelyek zöm­mel hadikfalvi eredetűek, akik ép­pen úgy végigszenvedték a Bács­kából való menekülést, mint a többiek, s Fejér és Somogy megye uradalmaiban vészelték át a telet. Onnan indultak el kora tavasszal Tolna megyébe, hogy új otthont alapítsanak. Általában földműve­sek voltak, köztük néhány mes­terember. 1946-ban a Felvidékről, Szlovákiából, Alsószeli községből telepítettek be magya­rokat, akik magukkal hozhatták ingóságaik nagy részét. Velük együtt alkotja a község­ben maradt őslakos magyar és német szár­mazású lakosság a falu jelenlegi népességét. A'község kimon­dottan mezőgazdasá­gi jellegű település, meghatározó a szán­tóföldi növényter­mesztés és a sertéstar­tás. A termőhelyi adottságok jók, a köz­séghez tartozó szán­tók, több mint felének aranykorona értéke meghaladja a 30-at hektáronként. A hagyományosan mezőgazdasági foglalkozású la­kosság 5148 hektár termőterüle­A faluképet meghatározó épületek ten gazdálkodik. A termőterület megoszlása művelési áganként: FOTÓ: GOTTVALO KÁROLY 4324 ha szántó, 200 ha szőlő, 302 ha rét, legelő.________________■ Zomba te­rülete: 5729 hektár. Lakossága: 2451 fő. Lakóinak többsége a mezőgazdaságból él, de sokan jár­nak dolgozni a közeli városokba. A falu híres állattenyésztéséről és a szekszárdi borvidékhez tartozó szőlőkben termő csodálatos szí­nű és zamatú vörös borairól. Ez fejeződik ki a község cí­merében is. A díszes címer al­só harmadában lévő zöld mező a települést körülvevő, gazdagon termő földeket jelképezi. A címer felső kétharmadában szőlőfürt, gabonakéve és ekecsoroszlya utal az itt élő, nagyon szorgalmas emberek foglalkozására. ■ Mások mondják Egykori zombaiakat kérdez­tünk meg arról, mi a vélemé­nyük a faluról. Gergely Jánosné Boros Éva főiskolai tanár- A szívemhez nőtt Zomba, tizen­hét éves voltam amikor ide költöz­tünk a Felvidékről 1947-ben, de ma is csak azt mondom, hogy „haza megyünk”. A kassai gimnázium­ból a bonyhádiba iratkoztam, 1949-ben érettségiztem. Budapes­ten, az ELTE magyar-szlovák- lengyel szakán szereztem diplo­mát, aztán Pécsre kerültünk a fér­jemmel. (A férj, dr. Gergely János egyetemi tanár, 1992-95. között a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főigazgatója volt. A szerk.) Ha a Zombán élő rokonaink, is­merőseink meghívnak bennünket a nevezetes ünnepekre, mi mindig örömmel megyünk. Baky Péter festőművész- Nagyon tiszta, nagyon rendes falu Zomba, kedves emberekkel ismer­kedtünk meg ott, komoly barátságo­kat kötöttünk.Falun még törődnek az emberek egymással, nem zárkóz­nak be. Szerettünk Zombán lakni, a feleségem fogorvos volt ottl983-86- ban. Sajnos bizonyos szakmákban, mint amilyen az enyém is, az egzisz­tenciát nem lehet vidéken megterem­teni, de élni csak ott érdemes. ■ __________________Tudja-e, hogy...__________________ a Völgység és a Völgységet keresztülszelő és Szekszárdra vezető utak észak és déli találkozási pontjában fekszik Zomba. ... a Római Birodalom idejéből maradt ránka .Zombai Szárnyas Géniusz” nevű, a Népművészeti Múzeumban található szobor. ... Zombán keresztül vezetett az út már a középkorban is Simontomya és Pálfa irányába. ... az általános iskolába 251 diák jár, közülük 51 felső tagozatos bejáró, Harcról. ... az iskolában 164 gyerek tanul néma nemzetiségi nyelva ... a falu központjában, dr. Rappai József állatorvos egzotikus kertet hozott létre különleges, trópusi növényekkel. ... az elmúlt években két boiházat is nyitottak magángazdák a faluban. ... a könyvtárban 14.725 köta van. ... a katolikus plébánián az első anyakönyvi bejegyzés az 1700-as években volt. — az első katolikus pap Szente János plébános volt 174344-ig ... jelenleg a községben és a környező településeken összesen 2300 katolikus, 80 evangélikus, 30 református hívő él.. ... a községben az első gyógyszertárat 1861-ben nyitotta meg Rozsnyai Mátyás, az íztelen kinin-feltalálója. __________________________________■ Pa rtnereink voltak: Läufer Építő- és Vegyesipari Kft., Zomba LA-ZSU-MED Eü. Bt. Dr. Lukács Lajos ez év január 1-jétől vállalkozó orvosként fogadja betegeit naponta délelőtt 8-12-ig, délután 16-17 óráig. Hétfőn és szerdán éjjel ügyeletet tart Zomba, Fő tér 6. Telefon: 74/433-118. Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet- a takarékszövetkezet mérlegfőösszegének növekedése 25%-os, meghaladta a 4,3 milliárdot- az adózási előtti nyeresége 104 millió- idei év kiemelt célkitűzése: a Széchenyi programban való részvétel. Partnereink támogatásával jutott el lapunk mai száma minden zombai háztartásba. A Zombáról szóló oldal az önkormányzat jóvoltából jelenik meg. Elegáns étterem, nyugati színvonal A finom, házias ételek vonzzák Zombára a vendé­geket. Kötődnek ide a külföldiek is, szívesen tesznek kitérőt az étterem­be. A népszerű­ségét annak is köszönheti a Margaré­ta, hogy száz főig családi rendezvé­nyek, keresztelők, baráti összejövete­lek lebonyolítását is vállalják itt. Az ünnepi alkalmakra a helyi specialitá­sokat kívánságra elkészítik.- Igyekszünk vendégeinket nyugati színvonalon fogadni, amihez a külföl­diek odahaza hozzá szoktak- mondta Do­mokos Béla, az étterem vezetője, egy­ben tulajdo­nosa is. - Éte­leink házia­sak, ízlete­sek, a mennyisége bőséges. Az étlapot kezdetben egyszerű, gyorsan elkészít­hető ételekből állították össze, majd fokozatosan gyarapodott az ételsor. Most a francia hagymaleves az újdon­ság, népszerű a görög gyümölcsleves, közkedvelt a korzikai aprópecsenye, kellemes a gyümölcsös csirketokány. A csülkös ételek is kedveltek, a csülök Aki egyszer megkóstolja a zombai Margaréta étterem közkedvelt Marga­réta bőségtálját, az élményre mindig emlékezni fog. Az 1997. júniusában nyitott vendéglő ételkülönlegességeket, és saját specialitásokat is kínál vendégeinek. pékné módra, vagy a csülökparádé. Méltán a leghíresebb a kínálatból a Margaréta bőségtál. A reprezentatív mennyiséget kétszemélyre ajánlják, a bőséges adag miatt családok rendelik leginkább. A vendégek igényeit elégí­tik ki azzal, hogy az étteremhez panzi­ót alakítanak ki. ZOMBA A Margaréta étterem 9-től 22 óráig várja a vendégeket Zombán, a Rákó­czi u. 57. szám alatt. Telefon: 74/433-387. *26450* Amerikai garázskapuk teljes választéka Német billenő és szekrionált garázskapuk Kerti- és garázskapu működtető automatikai Egyes termékekre téli akció Válassza ki a kedvére valót! Helyszín KELEMEN ÉPÍTŐANYAG KERESKEDÉS 7173 Zomba, Rákóczi F. u. 45 74/433-440, 06-30/957-9593 Kelemen Eoítőanvae-kereskedés SkaMbdtó NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK VETŐMAGOK KUTYA- ÉS MACSKATÁPOK DÍSZÁLLAT ELESÉGEK PURINA ÉS „GABO" TÁPOK MEZŐGAZDASÁGI GÉPALKATRÉSZ PALACKOS GÁZ Zomba, Rákóczi u. 20. Telefon: 74/433-036, 30/9568-145. t 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents