Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám

2001. Március 30., Péntek MEGYEI TŰKOR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA Mikor vagyunk veszélyben? Utólag az ember mindig okos, tudja hol rontotta el, mikor, mire kellett vol­na figyelnie, melyek voltak a figyelmeztető jelek. De hát amíg nincs baj, a dolog két esélyes: vagy teljesen alaptalan a félelme, vagy van benne valami. Ha az első variáció az igaz, akkor kellemetlenül, már-már hülyén érzi ma­gát, hogy elkapta a kor szelleme, mindenben csak a rosszat látja Mindez azért jutott eszembe, mert a házba, ahol lakunk (32 családdal együtt) a mi­nap furcsa látogató érkezett. Egy negyvenes, magas, erős testalkatú, jól öltö­zött férfi csengetett be az egyik lakásba, ahol egy idősebb néni éppen otthon volt, és mivel pont a szerelőket várta egyből ki is nyitotta az ajtót. A férfi pü- lanatokon belül a szobában termett, s mire a néni rájött ő nem az, akit várt, már fel is mérte a lakás „anyagi lehetőségeit”. Nagy nehezen kipaterolta a lakásból a hívatlan látogatót, aki még eközben is próbált új információhoz jutni, például arra vott kíváncsi, kik laknak a többi lakásban, fiatalok öre­gek, ki, mikor dolgozik, stb. Szegény néni az eset után úgy megrémült, hogy alig várta, végre valaki hazajöjjön és elmondhassa neki mi történt és együtt kigondolják, ilyen esetben mi a teendő, hívja vagy ne hívja a rendőrséget?! A férfi ugyan már árkon, bokron túl lehet, tehát úgy sem kapnák el de mi van akkor, ha az elmúlt heti szekszárdi lakásbetörés-somzal folytatódna itt is, vagyis az említett úr „csupán” terepszemlét tartott? Végül abban maradtunk, másnap reggel felhívom a rendőrséget. így is lett. Elmondtam a történetet, meg is hallgatták és azt a tanácsot kaptam, hogy akkor, mindjárt kellett volna hívni a rendőrséget, akik - állítólag - ilyen esetben rögtön a helyszínre is mennek. Az sem baj, ha feleslegesen ag­gódik az ember, mert inkább három felesleges riasztás, mint egyszer egy el­szalasztott telefon, és a következményeket már csak rögzíteni lehet, mond­ta az őrnagy úr. Köszönjük a tanácsot, megfogadjuk. Halál a hatos úton Csuklós buszt előzött a mikrobusz Órákig ált a forgalom hatos főúton tegnap délelőtt, Dunakömlődnél egy előzést követően baleset történt, amelyben egy férfi életét vesztette. Paks-Dunakömlőd Csütörtökön délelőtt fél tizenegy­kor egy Budapest felől Szekszárd irányába tartó VW Golf a dunakömlődi bejárót követő ka­nyar utáni egyenes szakaszon a paksi helyijáratú csuklós autó­buszt előzve frontálisan ütközött a szemből, saját sávjában haladó UAZ mikrobusszal. A VW vezető­je, egy pilisvörösvári illetőségű 68 éves férfi a helyszínen életét vesztette, utasát, valamint az UAZ vezetőjét nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülésekkel szállították a mentők a szekszár­di kórházba. A mentés és a hely­színelés időtartamára a hatos utat délután fél kettőig lezárták, miután ezen a szakaszon nincs lehetőség a forgalom elterelésére, a közlekedők hosszú várakozás­ra kényszerültek. RÁKOSI Hatmillió a megyei kisebbségnek Pályázaton nyertek, programokat szerveznek Sajtótájékoztatót tartott teg­nap délután Potápi Árpád országgyűlési képviselő (Fidesz-MPP), az Országgyű­lés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja arról, hogy a kisebbsé­gi szervezetek számára kiírt pályázaton mely Tolna me­gyei pályázók nyertek. Bonyhád Idén 105 millió forint kerül fel­osztásra, melyre 292 szervezet pályázott. A teljes összegből leg­nagyobb arányban a cigányság 37, a német kisebbség 22, a szlo­vák pedig 11 százalékkal része­sül. A pályázatot kiíró bizottsá­gon belül létrejött hatpárti mun­kacsoport március 27-én bírálta el a benyújtott pályázatokat, s az Országgyűlés várhatóan három hét múlva szavazza meg véglege­sen a támogatásokat. Mint Potápi elmondta, azon vannak, hogy a kisebbségi civil szervezetek minél előbb hozzá­juthassanak a nyert összeghez, hogy sikeresen felhasználhassák azt - elsősorban programszerve­zéshez. A pályázati keretből közel 6 millió forint Tolna megyei cso­porthoz, számszerűit 14 szervezet kasszájába kerül. A Magyarorszá­gi Ifjú Németek Közössége 2 mil­lió, a Tolna Megyei Független Ci­gány Szövetség 600 ezer, a szek­szárdi Cigány Hagyományokat Kutató Egyesület szintén 600 ezer forintos támogatás elnyerésével vezeti a megyei toplistát. ______ ___ MR. A k icsik szavaltak, Kóka Rozália mesélt A népmesékben nem darálják le egymást a hősök Tizedik alkalommal rendezték a tamási Könnyű László Városi Könyvtárban a Weöres Sándor nevét viselő szavalóversenyt. A rendezvény vendégelőadója Kóka Rozália mesemondó volt. Tamási A verseket, verses meséket tamási, pári, fornádi óvodások adták elő hasonló korú társaik előtt. A Weöres Sándor szavalóverseny húsz szereplője közt az idei első helyezett a tamási Erdősi Réka lett. A verseny után Kóka Rozália székely nép­meséit hallgathatták meg a gyerekek. Erdősi Réka verselt a legszebben A hivatásos mesemondó rendszeres résztvevője gyermek-mesemondóversenyeknek, előadóként is sok iskolában, óvodában fordul meg. Tapasz­talatai vegyesek: van, ahol látszik, hogy sokat foglalkoznak a gyerekekkel, máshol az tűnik ki, hogy élőben nem hallottak mesét, a televízió rajzfilmjein nőnek fel. - A népmeséknek mindig van feloldása, van katarzis, de egy olyan film­ben, ahol a hősök ledarálják egymást, nincs - mondta az előadóművész. - A rajzfilmek elsivárítják a gyermek képzelőerejét. Ha egy gyerek anyanyelvén hall egy szép mesét, gazda­godik a szókincse, a képzelőereje. A rajzfilmben a királylánynak alig van szava, ha van szöveg, nem is irodalmi, vagy köz­nyelvi, hanem jassznyelvi, esetleg durva. A televíziót nem lehet kikerülni, de ha a család rendszeresen ad a gyereknek szépirodalmat, a rajzfilm csak a periférián kaphat helyet. Kóka Rozália, aki előadói pá­lyája mellett gyűjtő és feldol­gozó munkát is végez úgy látja: a székelység körében van még mit gyűjteni mind a határon túli székelyek, mind a Tolna megyében élő buko­vinai székelyek körében. Ez utóbbira kiváló példa a tavaly megjelent történeti doku­mentumokat, népművészetet bemutató publikációk. T. F. Kiváló borok, nagyszerű borászok Több mint kétszáz minta érkezett a szekszárdi borversenyre Minden adott volt ahhoz, hogy az elmúlt fél évszázad legjobb évjárata lehetett a ta­valyi, mondta dr. Diófási La­jos professzor tegnap a szek­szárdi hegyközség által szer­vezett borversenyen. 216 bor­mintát vittek el a versenyre a termelők, ebből 28-at borhi­ba miatt zárt ki a zsűri. Szekszárd BORMINTÁK MEGOSZLÁSA 200 150 100 50 mondta dr. Diófási Lajos, a Dél-Du­nántúli Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet nyugdíjas igazgatója, hogy a mediterrán jelleg nagyon kedvezett a vörös szőlőknek, a ki­emelkedően magas hőmérséklet, a szokásosnál több napsütés, vala­mint a kevés csapadék cukrosabb és alacsonyabb savtartalmú szőlő­termést eredményezett. A verseny­re benevezett Kékfrankos borok tö­mények, dúsak, „vastagok” voltak mind színeikben, mint zamataikban, mondta a szakem­ber. Érdekes módon a fehér fajtáknak ez az időjárási körül­mény nem kedve­zett ilyen mértékben, a fehér borok nem hoztak a szokásosnál kiemel­kedőbb minőséget a szekszárdi ter­melőknek. A legjobb borok: különdíjat nyert a Nádasdi Borház '97-es évjáratú Kékfrankosa, a Vesztergombi Bt. '99-es évjáratú Kadarkája, és az Aliscavin Rt. Bi­kavére. A fehérborok közül nagy­díjas lett a Gilián Rt. '98-as Szür­kebarátja, a vörösborok közül pe­dig a 2000-es évjáratú Pinot noir kapta a legnagyobb elismerést, mely a Liszt Pincészet bora. A ter­melők borai közül 13-an kaptak nagy aranyérmet, 38-an aranyat, 65-en ezüstöt és 57-en bronz ér­met. MAUTHNER Összesen Fehér Rosé Siller Vörösbor A szekszárdi hegyközség borver­senye mindig az egyik legrango­sabb eseménynek számít a me­gyében, ennek oka, hogy a leg­több borász itt méretteti meg el­sőként borának a minőségét. Az idén 218 bormintát adtak be a bo­rászok, jeligével ellátva. A zsűri tagjai ismert szakemberek voltak, több évtizedes tapasztalatuk van ebben a szakmában. A múlt év abban volt különleges, Személyi hírek DR. ZSIGMOND ÁRPÁD, a szekszárdi megyei kórház I. belgyógyászatának orvosa ki­váló eredménnyel szerzett rá­épített szakorvosi képesítést kardiológiából. DR. PÉNTEK ZOLTÁNNÉ, a megyei kórház röntgen szak- asszisztense főigazgatói-dicsé- retben részesült, négy évtizedes munkája elismeréséért. Civilek tanácskoztak Kaposvár Diófási professzor méltatta az idei borokat FOTÓ: GOTTVALD Civil szervezetek és az infor­mációs társadalom kihívásai címmel tartottak konferenciát Kaposváron a pártok házában. A Dél-Dunántúli Regionális Nonprofit Szolgáltató Központ szervezte az összejövetelt, ahol előadást hallhattak az ér­deklődők az intelligens me­gyeprogram informatikai ré­széről, valamint az internet használatának lehetőségeiről a civil szervezetek kommuni­kációjában. A rendezvényt a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya támo­gatta. Idén a bátaszékiek üzemeltetik a vízmüvet Báta Az óvoda felújításához szük­séges költségek egy részének fedezésére a Tolna Megyei Te­rületfejlesztési Tanácshoz nyújt be pályázatot a bátai ön- kormányzat. Többek között erről is döntött a képviselőtes­tület rendkívüli ülésén. A képviselők döntést hoztak a helyi vízmű jövőbeni üzemel­tetéséről is. Eszerint az idei esztendőben a tolnai vízműtől a bátaszéki Dél-Tolna Közmű­üzemeltető és Szolgáltató Kft. veszi át a telep üzemeltetését. Az ülésen szó esett arról is, hogy az önkormányzat a Nem­zeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma „Könyvtárpártoló Önkormányzat” címmel hirde­tett pályázatára is benyújtja pályázatát. A NKÖM azon ön- kormányzatok számára hirde­tett pályázatot, amelyek külö­nös gondot fordítanak a köz- művelődésre, s könyvtáraikat az utóbbi öt esztendőben fej­lesztették, kínálatát bővítet­ték. A testület tárgyalta a Ma­gyar Villamos Művek Rt. aján­latát - az MVM az emlékmű­vek megvilágításához nyújt tá­mogatást -, s úgy döntött, hogy a település központjában található II. világháborús em­lékmű megvilágítására be­nyújtja pályázatát. ________________________________(RÓNAI) Eg y ember, aki mindenkinek önzetlenül segít Kedves, dicsérő hangnemű olvasói levél érkezett szer­kesztőségünkbe, a „Szer­kesszen velünk” pályázatra. A sorok írója Müller Józsefné Váraljáról, aki Fritz Károlyról, a Várfő Me­zőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnökéről írt. „Ha valaki munkanélküli, állás­hoz juttatja. Ha valakinek ügyes­bajos dolga akad, elintézi. Ha va­laki bajba jut, segít. Ha a község­Fritz Károly 49 éves, Bonyhádon lakik családjával, bár máig váraljainak vallja magát. Nős, felesége pedagógus. Három lánygyermekük van: kettő egyetemista, a kicsi pedig nyolcadikos. A keszthelyi Agrádudományi Egyetemen 1976- ban végzett általános agrármérnöki szakon, később ugyanott vállalatgazdasági szakmérnöki másoddiplomát szerzett. ben működő klub vagy egyesület támogatást kér, megadja. A köz embere, a község mindenese. Sokoldalú tevékenységével nem dicsekszik. Halk és udvarias, de határozott. Váralja szülötte, él-hal községéért. A közügyeknél csak a családját szereti jobban. Áldoza­tos munkásságához további erőt és egészséget kí­vánunk!”- Váralján szü­lettem, itt nőttem fel, nekem Váralja a világ közepe. Hogy miért lakom Bonyhádon? Városi lányt vettem feleségül, és ő, meg a lányaink ott szeretnek élni. A munkám vi­szont ideköt a faluhoz. A nagymányoki Gábor Áron Tsz. utódjaként hat kis szövetkezet lett 1993-ban, szándékunk szerint tavasszal gazdasági társasággá alakulunk át. A Várfő hegy Váralja nevezetes dombja, ahol állítólag honfoglaláskori földvár volt, erről neveztük el szövetkezetünket. A mi kis cé­günk 650 hektáron gazdálko­dik, béreljük a földeket, amel­lett még 2-300 hektáron szol­gáltatunk, a létszámunk 35.- Mennyi időt tölt a munka­helyén?- Eléggé leköt a cég, többnyire csak aludni járok haza, főleg ami­kor beindulnak az idénymunkák. Szeretem a természetet, hobbim a vadászat. Persze nem vagyok egy vérszomjas vadász, tavaly talán egy vadat lőttem meg. Inkább visszahúzódó emberként jelle­mezném magam.- Milyen a kapcsolata a váraljai emberekkel?- Sok egyéni gazdálkodóval, földtulajdonossal vagyunk kapcso­latban. Akármilyen probléma adó­dik az iskolában, óvodában, sport­körben, ha szólnak, igyekszünk segíteni. Hogy az iskolások járhas­sanak a bonyhádi uszodába, vet­tünk nekik buszbérleteket. A park­erdő szélén álló faházunkat a vár­aljai nyugdíjas klubnak többször adtuk már kölcsön egy-egy napra. Ezek amolyan „szóra sem érde­mes” apró kis jótétemények. Itt mindenki ismer mindenkit, tudják egymásról, ki mire van rászorulva, jobban össze lehet fogni akármi- lyen cél érdekében. máté réka Kanadába utazhat a négy legjobb Lóczy Lajos földrajzverseny, középiskolásoknak Április 2-án, hétfőn rendezik meg a Lóczy Lajos Országos Földrajzi Verseny második fordulóját, ahol 14-16 éves középiskolai tanulók mérik össze földrajztudásukat. Szekszárd Tolna megyéből 21 tanuló verse­nyez a továbbjutásért, akik a szek­szárdi I. Béla Gimnázium és Infor­matikai Középiskolából, a Garay János gimnáziumból, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimná­zium és Kollégiumból, valamint a dunaföldvári Magyar László Gim­náziumból jutottak a megyei for­dulóba. A központi feladatlapokat a szekszárdi Ády Endre Gimnázi­umban oldják meg a diákok. Min­den tanuló, aki a második fordu­lóban részt vesz, egy különdíjban részesül a National Geographic Channel magyarországi képvise­letétől. A döntőbe jutott 60 tanu­ló május 14-15-én Kaposvárott, a Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában méri össze földrajz tudását. A döntő négy legmagasabb pontszámot elérő helyezettjei, akik 2001. augusztus 1-ig nem töltik be a 16. életévüket, lehető­séget kapnak arra, hogy képvisel­jék Magyarországot a Nemzetkö­zi Földrajzi Olimpián, a kanadai Vancouverben, amelyet a National Geographic Society szervez. Magyarország az első al­kalommal vesz részt ezen a meg­mérettetésen, ahol az idén 13 or­szág csapatai mérik össze tudá­sukat. A Lóczy Lajos Országos Földrajzi Verseny több mint 20 éves múltra tekint vissza. ■ t »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents