Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

J 2001. MÁRCIUS 27, KEDD TOLNA M EG Y E 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 5. oldal Hallotta? A TOLNAIAKAT a környező tele­püléseken szokás sárgalábúnk­nak is nevezni. A csúfnév onnan ered, hogy a tolnai hajósok a rossz nyelvek szerint állítólag megtapostak egy tojásrakományt, hogy több férjen az uszályba. A tolnaiak egyébként némi öniróni­ával vállalják „sárgalábú” mivol­tukat. MÖZS HATÁRA a régészetileg legjobban kutatott terület Tolna megyében. Az ezen a részen fel­tárt érdekesebb leletek közé tarto­zik a megye első teljes egészében feltárt honfoglalás-kori temetője (1960-as években tárták fel); illet­ve a néhány éve feltárt, a XVIII. századból származó ezüst pénz lelet. AZ 1548-BAN létrehozott tolnai református iskola országos, sőt vi­lághírnévre tett szert, jó ideig egyenrangú volt a debreceni ha­sonló intézménnyel. A tolnai pro­testáns intézmény rektorai között olyan nagy formátumú személyi­ségek voltak, mint Szegedi Kis Ist­ván és Sztárai Mihály, akik után értékes irodalmi hagyaték maradt fenn. A rendszerváltás után Sztárairól nevezték el a jelenlegi tolnai gimnáziumot. AZ ORSZÁG ELSŐ kisdedóvó képző intézetét Tolnán hozták lét­re, amely 1836. október 7-én kezdte meg működését. TOLNÁN, a Kossuth Lajos utcá­ban állt Wosinsky Mór szülőháza. A tudós pap, akinek nevét a vá­rosban utca és az egyik általános iskola viseli, a tolnai temetőben nyugszik. BEZERÉDJ PÁL jóvoltából Tol­nán 1900-ban felépült a „selyem­gyár”, amelyet később egyfajta „referencia-fonodaként” kezeltek, és amely a második világháborút követően az ország egyetlen her­nyóselyem fonodájává vált. Az üzem 1971-ben leállt, a gyár azon­ban a textiliparon belüli más pro­fillal és más néven ma is műkö­dik. A tolnaiak számára viszont még jó ideig a „selyemgyár” ma­rad. TOLNA eredményekben gazdag sportjának jelenlegi legfényesebb csillagai Jámbor Attila és Szakály Viktor, akik a maratoni kajak ket­tes kétszeres világbajnokai. A nyolcvanas években a női asztali­tenisz gárda (Balogh, Bolvári lá­nyok, Bátorfi) Európa második legjobb klubcsapata volt. Tolnáról indult Meksz Anikó, a női kézilab­da válogatott olimpiai harmadik helyezett egykori kapusa is. ■ Hitélet A tolnaiak zömmel katolikusnak •vallják magukat. A tolnai temp­lomban és a kápolnában Lendvai István apátplébános, a mözsi templomban Tóth Ferenc plébá­nos misézik. Jóval kevesebben vannak a reformátusok, mözsi lelkipásztoruk Sipos Judit. A városban több kisebb vallási gyülekezet is létezik. ________■ Tol na az új évezred küszöbén Vonzó kisváros különleges adottsággokkal Tolna területe már a római korban lakott volt, Alta Ripának (magas part) nevezték, itt húzódott a határvédő erődítmény, a li­mes. Tolnavár kialakulása Szent István ál­lamalapításához kötődik. A település neve - Thelena-ként - szerepel a tihanyi bencés monostor alapítólevelében (1055.) Tolna a XV. században vált mezővárossá, erre és a következő századra esik a város első fény­kora. Ebben az időszakban a település a Du­nántúl egyik szellemi központja is volt. Tol­na a XVII., majd a XVIII. század elején is el­néptelenedett. Az 1700-as évek első felében elindult német betelepítés révén újra bené­pesült, és ismét városi rangot kapott. A Du­na 1856 utáni elvesztése után a település gazdasági szerepe erőteljesen csökkent. Tol­na - a XX. század végére vele telje­sen összeépült Mözssel, mint önálló jogú településrésszel - 1989-ben kap­ta meg harmadszor a városi rangot. Dr. Szilák Mihály Tolna polgármestere 53 éves, jogász, politológus. Felesége közel 20 éve dolgozik a tok nai vízműnél. Két lányuk van. Henriett 30 éves, pedagógus, két gyer­meke van. Tünde 25 éves, idén készül férjhez menni, a tolnai vízműnél pénzügyi területen dolgozik. Hobbija az olvasás, a horgászat lenne, ha volna rá ideje. Szabad idejében legtöbbször unokáival csavarog. 2001-ES KOLTSEGVETES Éves összeg 1,046 MFt állami hozzájárulás 660 MFt intézményi bevétel: 55 MFt helyi adó 130 MFt egyéb bevételek: 52 MFt tervezett hitelfelvétel 149 MFt Dr. Szilák Mihályt 1983-ban választották meg a nagyközségi közös tanács elnökének. A rendszer- váltás után egy építőipari cég nyugat magyarorszá­gi építkezéseit irányította, 1998-ban pedig ismét a város élére került, polgármesterré választották.- A tolnaiak nagyon nagy többsége keményen dolgozik, és megteremti mindazt, amire szüksége van. Sajnos az utób­bi időben szélesedett egy olyan réteg, amelynek tagjai szerencsétlen helyzetükből adódóan munkanélküliek, kö­zöttük vannak, akik mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy azok is maradja­nak. A tolnai emberek ugyan­akkor alapvetően szorgalma­sak, felkészültek és ötletekben gazdagok.- Településünk mindig is fon­tos szerepet töltött be a kör­nyék életében, ma is nagyon sok munkahelyet ad a város a Tolna környéki településeken TOLNA LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA föJ 12000 8000 4000 1949 1990 A település gazdái Dr. Szilák Mihály polgármester (független), Ezerné dr. Huber Éva jegyző, Friedmanszky Zoltán alpolgármester, BHG logiszti­kai vezető (FIDESZ), Rikker Józsefné alpolgármester, nyugdí­jas (független), Baksainé Kenessei Éva tanítónő (FIDESZ), Báli János Tolna Transport Kft. ügyvezető (Nyugdíjas Érdekszövet­ség), Imre Attila töltőállomás vezető (FIDESZ), Schäffler Ádám Luxin Kft. ügyvezető (MSZP+Tolna Városért Egyesület), Guld Csaba vállalkozó (FIDESZ), Németh István tanár (MSZP+TVE), Stercz Jánosné vezető óvónő (független), Pirgi József gimnázi­um igazgató (FIDESZ), Barnáné dr. Handl Mária orvos (MDF), Horváth Klára Karolina Kft. alkalmazott (Lungo Drom), Krekó György vállalkozó (MSZP+TVE), Letenyei Róbert köztisztviselő (SZDSZ), Stróbl József vállalkozó (MSZP+TVE), Széles Mártonné nyugdíjas (Nyugdíjas Érdekszövetség), Takács István irodavezető (MDF), Takács János biztosítási szakértő (SZDSZ). lakóknak is, még ha voltak ennél fényesebb idő­szakai is. De büszkék lehetünk arra, hogy ebben a kisvárosban - a még mindig jelentős mezőgazda­ság mellett - az ipari munkahelyek száma nem­csak, hogy magas, hanem stabil is. Tolna igazi va­rázsa abban áll, hogy egyrészt, aki akar, itt talál magának munkahelyet, a másik, hogy gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el, ami kü­lönleges adottság. Büszkén kijelenthetem, hogy Tóba olyan város, ahol sikerült az építészeti emlé­kek és a természeti értékek megőrzése egyaránt. A különlegesség igazi bizonyítékát abban látom, hogy nagyon sokan költöznek át Szekszárdról Tol­nára, még akkor is, ha a járdánk nem olyan szép, mint a megyeszékhely központjában.- A város infrastruktúrája csaknem teljes, a szennyvízcsatorna viszont egyelőre csak részben •épült ki, éppen most pályázunk a tel­jes megvalósítására. Erőteljesen fogy a szilárd burkolattal el nem látott utcák száma. Emellett zajlik a korábban épült utak és járdák ésszerű rekonst­rukciója. Az alap- és középfokú oktatás - bele­értve a speciális tagozatot és a zeneis­kolai képzést - széles körű ellátást biztosít a városban. Hiszek abban, hogy az oktatás 24 éven belül nagy fejlődésen megy majd keresztül. Azt én sem tudom megtippelni, hogy a városban a következő tíz évben hány általános iskola fog működni. Mert ha a diáklétszámhoz viszonyítjuk az is­kolák számát, akkor az magas, ám ha az eredményeiket nézzük, akkor sajnálnánk meg­szüntetni bármelyiket is. Az egészségügy is változik. Úgy gondolom vi­szont, hogy már most megvalósult az, amit az emberek régóta vártak: az „állami” egészségügyi szolgálat mellett egyre több szakorvosi ma­gánrendelő működik Tolnán.- Óriási jelentősége van a helyi civil szervezeteknek, a jövő társadalmá­nak gyújtópontjait látom bennük. Az önkormányzat társadalmasítása a civil szervezeteken keresztül való­sul meg. Bár lehet, hogy vannak, akik nem értenek velem egyet, én mégis azt mondom: azokban a kis­városokban, ahol a politikai pártok­nak csak néhány ember a tagja, ott nem igazán lehet a politikai párt a helyi társadalom érdekeinek a képvi­selője. Ezt a szerepet betölthetik vi­szont a nagyobb létszámú civil szer­vezetek. Ha pedig ez így van, akkor meg kell adni nekik minden lehető­séget ahhoz, hogy ezt a szerepet el tudják látni.- Terveink vannak bőségesen. Egy év választ el bennünket az ön- kormányzati választásoktól. Én úgy fogalmaznék, hogy amit az önkormányzat 1998-ban hossz­abb távú célkitűzésként felvállalt, azt fő irányokban megvalósította. Azt hiszem, jó úton halad Tolna város képviselőtestülete, és úgy vélem, ezt az utat - gondolok a gazdasági alapra, a településfej­lesztési politikára, és mindarra a szemléletbeli váltásra, ami bekö­vetkezett az elmúlt három évben - következetesen folytatni kelle­ne. De szeretném aláhúzni, hogy ennek a munkának én csak egy szereplője vagyok a sok közül. CM r— oo US <=> cn CM ,— 2000 Feltámadó síkvi­Tolna a Duna- ártér jobb partjára települt ___ dé ki település, amely a Me­zőföld, a Sárköz és a Tolnai­dombság találkozásánál fekszik. A- területen végighúzódó ősi száraz­földi útvonalnak, illetve a dunai víziforgalomnak mindig is nagy je­lentősége volt a település életében. Mindezen körülmények hozzájá­rultak ahhoz, hogy Tolna a kör­nyék piacozási, ügyintézési központja legyen. A Duna XIX. században történt szabályozását köve­tően a település elvesztette az élő folyót. A jelentős természe­ti értékeket hordozó tolnai Holt- Duna-ág „feltámasztása” jelenleg folyamatban van. A címer a tolnai várra utaló két bástyát, közte a kupolás épületet a nyolcágú csillaggal, valamint a Dunát jelképező hullámos ezüst- sávot, kiegészítő elemként a ke- resztet ábrázolja. __________ ■ Bő vülő külkapcsolatok Nem a protokoll, hanem az - önkormányzatok, iskolák, civil szerve­zetek közötti - valódi tartalommal bíró nemzetközi testvértelepülési kapcsolatok kialakítása a célja a városnak. Az utóbbi években gyü­mölcsöző kontaktusok alakultak ki Tolna és a németországi Stutensee, illetve a hollandiai Bodegraven között. Utóbbi várossal ta­valy írták alá a partnertelepülési szerződést, míg a Stutensee-vel tör­ténő aláírásnak idén érkezett el a 10. jubileuma. A város nemcsak Nyugat, hanem Kelet felé is keresi a kontaktuso­kat: a jövő hónapban várják a leendő erdélyi testvértelepülés, Uzon első hivatalos delegációját Tolnára. _______________________ ■ Mo zgalmas augusztusok A város legnépszerűbb eseménye a nyaranta, augusztus közepén megrendezett Thelena Fesztivál. Az esemény több napon át több ezer érdeklődőt vonz. Az utóbbi években a Duna-part ad helyet a városi majálisoknak is. Értékes program a novembe­renként megrendezett Egész-ség Hónap, amelyen olyan ismert sze­mélyiségek is tartottak már elő­adást, mint Bagdy Emőke, Czeiczel Endre, Popper Péter, Veér András, vagy Vekerdy Ta­más. Az utóbbi években hagyo­mánnyá vált, hogy az idősek nap­ja alkalmából a város ebédre és kulturális programra látja vendé­gül a nyugdíjasokat. Tavaly több, mint félezer tolna-mözsi időst kö­szöntöttek ily módon a városi sportcsarnokban. Helyi civil szervezetek a tolnai nagyboldogasszony napi búcsú harminc éves hagyományát újítot­ták fel nemrégiben. Az augusztus 15-i búcsú köré különböző kultu­rális programokat is szerveznek. Augusztus 20-án elmaradhatat­lan a kenyérszenteléssel egybekö- . tött arató-felvonulás, a nyugdíja­sok főszereplésével. Tolna: egy kis Magyarország Rubold Ödön színművész szülővárosáról- Kevés, ha azt mondom: én nagyon szeretem Tol­nát. Alkatomnál fogva igen erősen kötődöm a múltamhoz, különösen a gyerekkoromhoz - Tol­nához. Sűrűn hazajárok és egy csomó emberrel tartom a kapcsolatot. Egyszer egy tolnai barátomnak azt írtam, amikor a Jászai Mari díjamhoz gratulált, hogy ebben ti, otthoniak is benne vagytok, mert belőletek is építkezem. Tolna nekem egy kis Magyar- ország. Van vize, van jó földje, van remek bora, vannak alkotóképes emberei, elég, ha csak a település kul­turális, vagy a sport­eredményeit néz­zük. Talán egy kicsit nagyobb összefogás kellene. Nádasdi Kálmán tanárom mondta: gye­rekeim, ne az egymást elválasz­tó dolgokat, hanem a közös ügyeket keressétek egymásban, mert úgyis eredendően külön­bözőek vagyunk. Valami ilyes­mi kéne otthon is. ■ Mire jó egy néhai laktanya? Míg egyes településeken nagy csinnadrattával járt az egykori (szovjet) laktanyák egy-egy épüle­tének polgári célra történő haszno­sítása, addig Tolnán az egykori lo­vassági laktanyát szép csendben mára gyakorlatilag teljes egészé­ben birtokba vették a „civilek”. Az átalakulás ráadásul olyan körültekin­téssel, olyan tervek alapján, olyan kivi­telezéssel történt, hogy túlzás nélkül állítható: a volt lak­tanya a város egyik büszkeségévé vált. A terület egyik legfényesebb gyöngyszeme az 1995-ben átadott - a megye legszebb­jének tartott - gim­názium épület. Szomszédságában nyílott - 1997- ben - Tolna legújabb kori történe­tének első szállodája, a Hotel Thelena. A terület másik végében négy épület átalakításával esztétikus la­kótelep jött létre, ahol zömmel fia­tal családok laknak. A volt lakta­A tolnai Sztárai Mihály Gimnázium nya nagyobb része vállalkozásoké, amelyek különböző céllal alakítják át, hasznosítják az ingatlanokat. A területen jelenleg is folyik a munka. Hamarosan újabb lakáso­kat adnak át, tervezik egy nyugdí­jas ház létrehozását, és remény van arra is, hogy a gimnázium és a hotel közötti egy­kori lovarda átala­kításával egy újabb tornacsar­nokkal és közössé­gi házzal gyarapo­dik a város. Nagy vonalak­ban tehát így lehet összefoglalni a címben megfogal­mazott kérdésre a választ: ennyi mindenre jó egy néhai laktanya. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Tolna, a festők (és más művészek) városa Freund Antal, Garay Ákos, dr. Gyöngyösi Béla, Imre Péter, Mar­tinék József, Molnár M. György, Mözsi Szabó István, Pauli Anna, Straubinger Ferenc, Strissowszky Szilárd, Szily Géza, Végh András, Végh János, Verseghy Ferenc - nem akármilyen névsor. A tolnai Fusz János Zeneiskola épületé­ben létrehozott állandó várostör­téneti kiállítás megnyitója alkal­mából fenti, Tolnán élő, Tolnáról származó, illetve valamilyen tol­nai kötődéssel rendelkező művé­szek alkotásaiból nyílt tárlat ta­valy nyáron. A sort még folytatni lehetne a napokban kiállításokon szereplő tolnai amatőr festőkkel, Link Józseffel, Guld Mihállyal, il­letve a nemrég Egerből Mözsre költözött Kovács Zoltánnal. A képzőművészeken kívül természetesen nem sza­bad megfeledkezni a más művészeti ágakban mara­dandót alkotó tolnaiakról, így a színész Rubold Martinék József festménye a város jelképét, a holtágon ringó bárkát ábrázolja Ödönről, és Tolna eddigi egyetlen, friss Kossuth-dí- jasáról, Tóth János operatőrről sem. __________________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents